Lezárult a ferencvárosi Bakáts téri templom felújítása
Az Ybl Miklós tervezte főplébániatemplom kívül-belül megújult az elmúlt évek munkálatai során, hasonlóan az épületet körülvevő térhez, amelyet idén januárban adtak át.
Kívül-belül felújították a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-főplébániatemplomot Budapest IX. kerületében. Ahogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapjáról kiderül, a munkálatok közel kétmilliárd forint kormányzati támogatásból, két ütemben valósultak meg. Ennek keretében bővítették az altemplomot, amely talajvíz elleni és hőszigetelést is kapott, valamint megújultak a terei. Helyreállították a homlokzati kő- és téglaburkolatot, azbesztmentesítették és felújították a tetőt. Emellett új padlóburkolatot kapott a templom, helyreállították a vakolatot, felújították, illetve kicserélték a lakatos- és asztalosszerkezeteket, a nyílászárókat, és restaurátori munkákat is végeztek. Megtörtént a templom komplex építészeti, épületgépészeti és épületvillamossági felújítása is.
A felújítás felelős tervezője Kruppa Gábor volt, aki 2019-ben az Inforádiónak elmondta: az első ütem lényegében a homlokzat felújításából állt, illetve a szentély mögött, az altemplomban megépült egy urnatemető is, míg a második ütemben a templombelsőn volt a hangsúly. A toronysisakot, valamint a templomkertet is helyreállították. Bár az átadást eredetileg 2020 szeptemberére, a Budapesten tartott (végül egy évvel elhalasztott) Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idejére tűzték ki, újjászületését követően a hívek idén áprilisban vehették birtokba. A felújítás teljes lezárultának apropóján Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek október 2-án, vasárnap egy szentmise keretében meg is áldotta az épületet és felszentelte a templom új oltárát.
A Bakáts tér közepén álló, 1879-ben felszentelt neoromán stílusú templom terveit Ybl Miklós jegyezte, a falképeket Than Mór és Lotz Károly festették. Mint hivatalos honlapján is olvasható, kő- és famunkák aprólékos kidolgozottsága jellemzi, az altemplom hangulatát pedig az eredeti, eges-csillagos boltívdíszítés határozza meg. 1956-ban találatot kapott a torony és a főkapu, a kert pedig kivégzések, ideiglenes sírok színhelye lett, amit ötvenhatos köztéri emlékmű is megidéz.
Ugyanakkor nemcsak a templom, de az azt körülvevő tér is jelentős átalakuláson esett át: januárban beszámoltunk arról, hogy az eredeti elképzelésekhez képest több zöldfelülettel, valamint közösségi funkciókkal is gyarapodhatott a Garten Stúdió Tájépítész Tervező Iroda tervei alapján, önkormányzati beruházás és a fővárosi TÉR_KÖZ program keretében. A koncepcióról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
15:21
Teljesen mindegy, hogy Than Mór és Lotz Károly freskóit ki és mikor festette le fehérre, ez egy barbárság volt. Most a felújítás során lehetőség lett volna ezeket helyreállítani, de nem tették.
12:09
A mennyezet nem fehér és nem azért mert ez a divat. A korabeli díszítőfestést a háború utáni helyreállítás (Rados) festette le, a boltozatokat rózsaszínre. Mindenhol dokumentáltuk a megtalált patronos díszeket, és a szentély freskóit, de a helyreállításra, - ahogyan a háborúban megsemmisült díszüvegezések pótlására - most nem volt forrás. https://www.esztergomi-ersekseg.hu/nimg.php?id=2352&img=o_bakacsterifotothalertamas6.jpg a főhajó a felújítás előtt https://img.guideathand.com/normal/87747.jpg a főhajó eredeti festése
10:59
Úgy látszik most ez a divat. Lásd Veszprém, ahol úgyszintén mindent fehérre festenek és kiszedték a színes üvegablakot is.
21:06
Régen a mennyezet színes volt. Most minden fehér. Talán a szentély enyhén színesebb. Vagy csak a világítás teszi?