Liget Budapest: kiírták a nemzetközi tervpályázatot a Múzeumi Negyedre

@zim: Kedves zim!

Akkor neked ide külön is leírom:

Ez egy olyan pályázat, amely meghatározott keretszámot tartalmaz, azaz 10 főt fognak meghívini.

Ennek az első menete (nem nevezzük fordulónak, mert valójában nem az), hogy a kiírt alkalmassági feltétlek alapján megállapítják, hogy kik azok a pályázók, akik teljesítik az előírt feltételket. (Az csak egy dolog, hogy a kiíró meghatározta, hogy kiket hív meg, mert ezeknek a meghívottaknak is teljesíteni kell az alkalmassági feltétlet.)

Ezek után a feltélelt "legjobban" teljesítő 10 pályázó kapja meg a felkérést, hogy adjon be pályáművet.

Tehát elvileg szabad a pálya akzoknak, akik tudják teljesíteni a feltételket, azok indulhatnak a pályázaton.

Ryhe

Igaz ma még nem nézetem meg a TED-et, de eddig ott nem jelent meg a pályázati felhívás. A Városligetfejlesztő Zrt. honlapjáról pedig már péntek óta letölhető (bárkinek!) a pályázati felhívás. Tessék elovasni.

@Hartmann György Sándor: zim-nek minden bizonnyal igaza van abban, hogy "Száz év óta először [fordult elő, hogy] csak külföldi irodákat hívtak meg egy tervpályázatra Magyarországon." Méghozzá nem csak a kiábrándító, megalázó lényeget illetően van igaza, hanem betű szerint is. Idézem az eredeti közleményt: "a meghívott hét világhírű építésziroda mellett további három, referenciái alapján kiválasztott pályázó is részt vehet majd.*" Meghívni tehát hét világhírű satöbbit hívtak meg, magyar építészirodát egyet sem.

* http://epiteszforum.hu/uj-epiteszeti-tervpalyazat-az-uj-nemzeti-galeria-ludwig-muzeum-epuletere második bekezdés

@Pákozdi Imre: A dolog lényegét György Péter fogalmazta meg a Palme házban tartott ( bicskanyitogató) sajtótájékoztatón: Ez az építkezés és tervezés azért zajlik nemzetközi nagy építészirodák bevonásával, hogy soha nem látott tanulási lehetőséget nyújtson a magyar építészeknek és tájépítészeknek. Bizony! Tessék örülni!

@Garay Klára: Mert egyet nem lehet figyelmen kívül hagyani (annak ellenére, hogy az építészek úgy szeretik a tervpályáztatást) abból ami a tervpályázat - mint oyan - legnagyobb és kiküszöbölhetetlen hibája, hogy válagatni csak azokból a művekből lehet, amelyek beadásra kerültek.

Ryhe

@ezer kartács: Múzeumok nemcsak születnek kies fővárosunkban, de meg is halnak, agyonüti őket a nagy kulturális boom.(?)

 A Ráth György Múzeum köleménye:

Jövő héten végleg bezár a Ráth György Múzeumban berendezett állandó kiállításunk, melynek törzsanyagát a múzeumunkból elköltöző Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Gyűjtemény adja. A több éve sikeres tárlatoktól most bárki elbúcsúzhat, akár látta már korábban, akár nem, mivel március 1-én és 2-án ingyenes belépést biztosítunk a Ráth György Múzeum kiállításaira. 

Az Iparművészeti Múzeum alapító igazgatója, Ráth György villája, ahol 1954 óta a Múzeum keleti gyűjteményének kiállításai voltak láthatóak, Ráth György törvénybe foglalt akaratának megfelelően (az állandó keleti kiállítások lebontását és az épület rendbetételét követően) az Iparművészeti Múzeum elidegeníthetetlen részeként annak kiállításait fogja befogadni.

Ráth György Múzeum   1068. Budapest, Városligeti fasor 12.

Budapest egyik legkedvesebb, legintimebb múzeuma tűnik el. Vajon mit szólnának a hollandok, ha a hasonlóan kedves kis hágai Mauritshuisra valaki lakatot tenne?!

Lassan annyi sírban forgó ősünk lesz,már felér egy komoly villanymotor teljesítményével…

 

@ezer kartács: Legalább a honlapot lektorálta volna valaki, de úgy látszik, a nagy sietségben nem volt rá idő, vagy ember, vagy aki lektorálta, az nem értett hozzá.

Valaki eldönthette volna, hogy most akkor Museum, vagy Muzeum, Foto, vagy Photo.

@Lazzlo: Magyarul, németül és angolul is rossz a Muzeum. Németül és angolul jó a Museum. Németül jó a Foto.

Melyik az a szó, amelyik csak angolul jó? (3 pont)

@Pákozdi Imre: Fotomuzeum jó lengyelül

@vikunya: "zöld, vagy mifene". "a ház a lényeg". Nagy Ervin, országos főépítész, szakértő mondta ezt a MúzeumLiget ötletpályázat értékelésén.

http://hetibeton.444.hu/2013/11/05/tudja-vajon-a-foepitesz-mirol-beszel/

@vikunya: Klára nyilván úgy gondolta, hogy független szakértők nincsenek, már ha értésről egyáltalán beszélhetünk...

A felkért külföldi nagyágyúk akik olyan országokból jönnek, ahol ezek a dolgok nagyon nem így működnek - amellett nem beszélni, olvasni magyar - fogalmuk sincs arról, hogy mi zajlik a háttérben, akár éppen itt vagy a más véleményűek bármelyik fórumán. Lehetőségük sem igen lesz előreláthatóan tájékozódni, és nagy valószinűséggel nem találkoznak olyan építész-tájépítész-urbanista emberrel aki megkérdezhetné pl. a Louvre igazgatóját, hogy beépítené-e múzeumokkal a Tuileriák kertjét.

Nyilván azt gondolhatják,hogy ez egy társadalmi közmegegyezéssel kialakított terv mi más is lehetne egy ekkora fővárosi,országos jelentőségű kulturális projekt, minden lépcsőt megjárt, egyeztetett, megvitatott, előkészített, amit annak rendje módja szerint elbírálunk, aztán hazamegyünk.

@FenyvesiHK: A tervpályázat közös kiírói:Szépművészeti Múzeum, 1146 Budapest, Dózsa György út 41. és Városliget Zrt.. 1146 Budapest, Dózsa György út 41. mint közös kiírók.Lebonyolító:Óbuda-Újlak Zrt. 1033 Budapest, Hévízi út 3/a.5.1.7 Nyelv A tervpályázat nyelve kizárólag az angol, beleértve a kiadott dokumentációt, a kérdés-választ és a beadandó pályamunkák minden elemét. A tervpályázat bizonyos dokumentumai tájékoztató jelleggel magyar nyelven is elérhetőek.5.1.8 KizárásA Bíráló Bizottság a Pályázót a tervpályázatból kizárja a következő esetekben……— nem angol nyelvű pályamű   (69.old)**** **** **** **** **** ****Magyarország Alaptörvénye1  (2011. április 25.)NEMZETI HITVALLÁSVállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjukH) cikk(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.(2) Magyarország védi a magyar nyelvet.**** **** **** **** **** ****Megjegyzés az Összefoglaló Kiírás 5.6.1.2. pontjához (77.old):„- alkotói vízió” Alkotói vízióm:Magyarország fővárosában;Magyar Kormány által elkötelezett és elhatározott köz-beruházásban;magyar költségvetési pénzből finanszírozott;magyar közintézmény és magyar állami cég tervpályázati kiírása nyomán;magyar közpénzből történő tervpályázat lebonyolítása esetén;Magyarország Alaptörvényének H) cikk (1) pontjával összhangban, miszerint:„Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar”;   a bíráló bizottság a magyar építészek magyar nyelven beadott, feliratozott tervpályázatát nem zárja ki.A „Liget Budapest” tervpályázaton azonban kizárja.Több kérdésem nincs.

@zsolt.d: Mint fiatal magyar építész kifejezetten örülök, hogy végre egyenlő esélyek között mutathatom meg, hogy mit tudok. Nem sajnálom, hogy elmúltak azok az idők, amikor minden pályázatnak megvoltak előre a győztesei és mindent megtettek, hogy szűkítsék az indulók körét, hogy a cimborák odaférjenek az asztalhoz...

Örülök, hogy van egy olyan pályázat, amelyben valódi versenyben mutathatom meg azt, hogy jobban ismerem a hazámat és a várost, amelyben élek, mint aki külföldről jön ide.

Boldoggá tesz, hogy a mai EU ellenes hangulatban végre van egy olyan momentum, amikor nem csak magyar, de európai értelmiséginek érezhetem magam és a pályamunkámat nem csak a magyar "építész szakma" kiskirályai, hanem valódi nemzetközi szaktekintélyek is véleményezik.

Nem fáj, hogy angolul kell dogloznom, mert beszélem a nyelvet.

Boldog vagyok, hogy végre van egy lehetőség, ahol nagy fiúk között lehet focizni és megvan a tiszta verseny esélye, ahol nem azért fogok nyerni, ha nyerek, mert a világ vezető építészei nem beszélnek magyarul, hanem azért , mert jobbat tudok náluk alkotni, mert itt születtem, Magyarországon.

Örülök, hogy ön nem indul, mert eggyel kevesebb a vetélytárs.

Javaslom minden magyar építésztársamnak, hogy tegyen ugyanígy és segítsen feltenni minket az építészet mai világtérképére bebizonyítva, hogy nem csak a saját szemétdombunkon vagyunk képesek urak lenni, nem csak mondvacsinált-nemzetközi pályázatokat tudunk megnyerni valódi verseny nélkül, hanem tisztán, a szakma élmezőnyében is képesek vagyunk kiemelkedőt alkotni.

bondos

@bondosjanos: Nem elég figyelmesen olvastad el, amit írtam.

A kizárás a problémás. Ráadásul vsz ellentétes az Alaptörvény idézett passzusával is.

Más nemzetközi (nem is feltétlenül EU-s) építészeti tervpályázatokon rendszeresen meg tudják oldani a kétnyelvűséget: angol és honi nyelven. Másutt ez természetes.

@zsolt.d: En tobb olyan nemzetkozi palyazatot ismerek az utobbi idobol, amely csak angol nyelven folyt (pl. Helsinki konyvtar). Tehat az hogy ez termeszetes egyszeruen nem igaz.

Szerintem egyertelmu hogy az ertekeles partatlansaga miatt ez szukseges, es latszik hogy ezzel pl. Finnorszagban is egyet ertenek.

@zsolt.d: Kedves Zsolt!

Egyetértve és támogatva azt, hogy a magyar nyelvet védeni kell, mégis azt kell mondanom, hogy ezt nem jó helyen veted fel. Egy nemzetközi pályázaton alapfeltétel az országtól független esélyegyenlőség. Ha a pályázat hivatalos nyelve a magyar is lenne, azt jogosan kifogásolnák mondjuk a szlovákok, vagy a svédek, stb.

Azzal sem értek egyet , hogy ez alaptörvény ellenes lenne, a magyar nyelvet nem egy nemzetközi pályázat keretében kell félteni, hanem pl. abban - hogy a szakmán belül maradjunk -, hogy a szabványok magyarul is olvashatók legyenek. Lehet, hogy rossz a memóriám, de nem emlékszem, hogy a MÉK ezért ilyen hévvel kiállt volna, az alaptörvényre hivatkozva.

Diszkriminatívnak tartom viszont azt, hogy csak olyanok jelentkezhetnek, akaik a saját országukban jogosultak tervezni. Nyílván ennek magyarázata az, hogy egy konkrét feladatra tapasztaltak pályázzanak, de ez nem áll meg. Ugyanis vannak olyan országok, ahol nincs jogosultsághoz kötve a tervezés, pl. egy angol heringhalász pályázhat, de egy magyar diplomás építész gyakornok nem. Igaz kicsi az esélye a heringhalásznak, de esélyes mondjuk az a magyar fiatal kolléga, aki asztriában regisztrált, hogy ne kelljen kivárnia a gyakorlati időt. Az sem feltétlenül igaz, hogy egy É1-es tervező biztosan jobban teljesít, mint egy fiatal. Ismerek olyan vezető tervezőt, akire egy tyúkólat sem bíznék és ismerek olyan fiatalt, aki igen jól teljesít, ráadásul a friss gondolatok egy pályázatnál igen hasznosak.

Az igazi kérdés az - és ez egyben mutatja a hazai szakmai helyzet és hozzáállás álságosságát is -, hogy az angol, vagy a finn rendszer miért nem a jogosultságot tartja fontosnak? Egyszerű a válasz, azért mert van írva és íratlanul is társadalmilag elfogadott elvárásrendszerük. Nálunk a szakma, főleg prominens képviselői, vagy 30 éve képtelenek voltak ilyet létrehozni, sőt állítom, fel sem fogták, hogy miért kellene - tisztelet a kivételnek, mert van. De így van kiszotítósdi, megfoghatatlan és gyenge minőség, a fiatalok, meg görnyedjenek a számítógép előtt és ha majd belefásultak és elfelejtik a friss gondolatokat, akkor regisztrálhatnak, örömmel fizethetik a tagdíjat és az újabb fiatalokkal rajzoltathatják a pályázat látványtervét.

@bondosjanos: Kedves János!Ha egy tervpályázatnál a honi nyelv esélyegyenlőségi kérdést jelent az értékelésnél, azt bajnak tartom. Alapjában véve, ha sok a kötelező beadandó írnivaló, az is baj. Hiába bizonygatod műleírás-oldalakon át, hogy hány db hőszivattyú lesz a ház alatt, ha rossz a terv. Volt olyan törekvés, hogy a pályázatoknál 4 db rajzi lap legyen a beadandó. A rajz pedig az építészetben nemzetközi jel-nyelv.Mindkét megoldás szokásos: csak angol, vagy angol+ honi nyelv. Nemrég egy török múzeum tervpályázaton indult egy barátom. Megkérdeztem: angol és török nyelven is be lehett adni. Egy másik barátommal korábban egy koreai múzeum tervpályázatra terveztünk. Koreai és angol nyelv elfogadott volt. Valami oknál fogva mi ott az angolt válaszottuk.Nem elegáns megoldás, pont a honi nyelven való beadást kizárással honorálni. Miközben az Alaptörvény, és miközben a magyar az EU egyik hivatalos nyelve....Megalázónak tartom, hogy egy budapesti nagyberuházás tervpályázatán kizáró ok, ha magyar nyelven adom be. A véleményemet fenntartom.

@Huszti István: Kedves István!A jogosultsági kérdés érdekes. Alapvetően érthető, ha egy építészeti tervpályázaton olyanok indulását várják, akik képesek is megtervezni a feladatot, és képzettségük és joguk is van hozzá. Már ha tervező és terv kiválasztására megy a tervpályázat. Az EU szolgáltatási irányelvét leköveti magyar jogosultsági rendelet. Az ausztriában, és az EU-ban  jogosult épitész a kormányrendeletben előirt adminisztrativ procedúra után itthon is jogosult lesz tervezni (vö. "elkülönített névjegyzék").Ötletpályázatnál nyilván más a helyzet, ahol nem a tervező kiválasztása a cél (vö. Millenáris, M-csarnok)Nem mondom, hogy egy magyarul nem beszélő dán, vagy baszk amúgy kiváló építésznek a II. forduló megnyerése után könnyű dolga lenne eligazodni az ehavi épitési jogszabályaink között. (jelenleg éppen újabb 17 db építési jogszabályunk változása hatályba lépése várható rövidesen...) Te is tudod, hogy a válság előtt a külföldi ingatlanfejlesztők leghatékonyabb megoldásként azt választották, hogy hozták a saját tervezőjüket, és vettek mellé magyar tervezőcsapatot. (Jó esetben társtervezőket, rossz esetben aláírókat.) Mindenképpen magyar tervezők voltak mellettük, mert még nekünk sem egyszerű a saját építési jogszabályaink között eligazodni. Tavaly Étv 9x változott meg, OTÉK 9x változott meg.Az építészeti minőség, a megalázó tervezési díjak és éhbérek, az önkizsákmányolás, az építész-munkanélküliség ... igen, igazat szólsz."van írva és íratlanul is társadalmilag elfogadott elvárásrendszerük"A probléma gyökerére tapintottál: az építészet és az építészek társadalmi (és kormányzati) elfogadottságára.Ha nem hallgatnak az építészeikre, hogyan kell egy várost fejleszteni, miért hallgatnának a külföldi építészekre? Ha az építési fejlesztés határa a zöldfelület határvonala, ha a történeti kert építészeti tervpályázata a kerttel, mint egységgel nem foglalkozik?Jönnek a választások. Jöttek a Szépmű bővítési tervpályázata előtt is. Jószerivel nagyobb tervpályázat választások előtt van. Minden nagyberuházási szándék, ami befulladt, a rossz előkészítésnél lett elrontva.

@zsolt.d: Egészen biztos vagyok benne, hogy az alapelvekben és célokban egyetértünk, de nem vagyok abban biztos, hogy azonosan látjuk a helyzetet. A következőt írtad:"az építészet és az építészek társadalmi (és kormányzati) elfogadottságára.". Valóban ez a legnagyobb gond, de a reális helyzetértékeléshez az is hozzátartozik, hogy ez mennyire múlik az építészeken. Személyes véleményem és tapasztalatom, hogy kb. 90%-ban. Röviden pontokba szedem és ha látod hasznát bármikor részletesen kifejtem, példákkal igazolom.

1. A tagság kb. 90 %-a inaktív, a maradék 10 % is ha nekifut általában kifullad a "hőbörgésnél". Ez persze így igazságtalan, mert az is hozzátartozik, hogy jelenleg a szakma nagyobb gondja az, hogy egyáltalán valahogyan egzisztáljon.

2. Aki mégis a kamarában veszi a fáradságot, hogy tegyen valamit, az sajnos sokszor elhiszi, hogy széles kommunikáció nélkül is helyesn látja a világot. Általában nem, ennek ékes példája a csúfos végű minimális tervezői díj rendelet tervezet volt. Nem fogom fel, hogy hogyan lehet olyan anyagot beterjeszteni, ami Ptk. ellenes, nincs alátámasztva szolgáltatási tartalommal, kimutathatóan egyes esetekben növelheti a kivitelezési költségeket, stb. Be is következett a legrosszabb, nem hogy a rendelet tervezetet nem fogadsták el, még a vonatkozó törvényi lehetőséget is törölték. A hivatal próbálta védeni, de nem lehetett, alapvetően a kamara elfuserálta még a további lehetőséget is.

3. A társadalmi elfogadtatás nem a hivatalban kezdődik, elsősorban a tagsággal és a széles közvéleménnyel való kommunikációnál. A sorrend megfordítása szinte biztos bukás, vagy szűkebb érdekcsoportok akaratának érvényesülése.

4. A szakma jelentős része nem akar és nem is tud egy számonkérhető elvárásrendszer szerint dolgozni - lásd. "CPR" rendelet, amit teljesen félremagyaráznak, félreértenek.

5. Bárki űl a hatósági oldalon egységes szakmai háttér nélkül nem sokat tud tenni, csak próbálkozik.

Nekem ezekből az következik, hogy semmi esetre se mutogassunk egymásra, hanem ki kellene találni egy újfajta kommunikációt. Ez a jelenlegi pályázat csak következmény.

@Huszti István: István, azt hiszem, kezdünk itt nagyon off-topic lenni, úgyhogy csak röviden:1. Igen, a szakma belső, átfogó kommunikációja enyhén szólva is hiányos.A nekifutó "hőbörgés" helyett értelemes beszélgetés szükséges, amit meg is kell szokni, hely kell hozzá, stb. (vö. szegedi ép.kamara új honlapja, és az érdeklődési szintet)2.Sejtem, mire gondolsz, de vsz az információd kevés. A rendelettervezetet nem a kamara, hanem a minisztérium írta.Pontosan ismerem az előéletét, a közig egyeztetési ellenvéleményeket, a politika reagálását. stb. A törvényből pedig a Parlament szavazta ki.És most választások lesznek.3. Ezért tenni kell, és lesznek is lépések. 4. Még jobban offtopic itt.5. Bárki ül a szakmai köztestületi oldalon, egységes háttér nélkül nehéz. Igen, nagyon jól mondod, hogy következmény, minden problémás pontjával együtt.

@zsolt.d: Valóban kezd off lenni. Én csak azt próbáltam érzékeltetni, hogy a liget pályázat jelensége egy több évtizede görgetett megoldatlan problémahalmaz megnyílvánulása, amiben a komoly  felelőssége van az építészeknek.

A 2. ponthoz. Másként érzékeltem, magánban ha gondolod szívesen beszélgetek róla.

@Huszti István:



Kedves Huszti Úr!

Valóban rossz a memóriája. De az is lehet, hogy nem sokat tud a MÉK korábbi tevékenységéről, mint ahogy hozzászólásaiból kiderül.

A MÉK és az MMK 2006-ban meghívást kapott a Külügyminisztériumba, ahol az összes minisztérium jogalkotói, illetve a kamarák képviseltették magukat. A tárgyaláson közölték, hogy például az új tervpályázati kormányrendelet szerint a tervpályázatot angolul kell kiírni. Azt hittem rosszul hallok. A MÉK akkori elnökeként szólaltam fel egyedüliként és hevesen tiltakoztam a tervezet ellen. Nem csak azért, mert törvényellenes, hanem azért is, mert szégyenletes. Az ígértem, hogyha ezt a gyalázatot meg merik tenni, az Alkotmánybíróságig, vagy ha kell az Európai Bíróságig is el fogunk menni és minden pályázatot bojkottálunk.

Soha többé nem hívtak az egyeztetésekre, de ezt nem is merték bevezetni heves tiltakozásunkra.

Üdvözlettel:

Eltér István

@E.I.: Kedves Eltér István!

Nem igazán értem az összefüggést a memóriám és a pályázatok kötelező nyelvezete között. Ha visszaolvas én egy helyen sem állítottam, hogy a MÉK egyetértett volna a pályázatok kötelező angol nyelvhasználatával. Sőt határozottan emlékszem arra, hogy a kamara a pályázatok ügyében elég sokat hallatta a hangját. Arra viszont tényleg nem emlékszem, mint előzőleg írtam, hogy pl. a szabványok magyarra fordítása ügyében mit tett a MÉK. Arra meg hogyan tudna emlékezni egy mezei kamarai tag, hogy 2006-ban egy Külügyminisztériumi tárgyaláson mi hangzott el, ha azt nem publikálták, mint sok mást sem.

Azt viszont valóban írtam, hogy nem tartom sem alaptörvényellenesnek, sem elfogadhatatlannak, hogy egy nemzetközi pályázat egy közös nyelven, nevezetesen angolul legyen.  Ezt a véleményemet nyílvánosan vállalom és nem gondolnám, hogy ártok vele a magyar nyelvnek.

A MÉK korábbi tevékenységéről kb. annyit tudok, mint mindenki tudhat, nevezetesen amit figyelmet felhívva publikáltak, de az sem kizárt, hogy valami elkerülte a figyelmemet. Ha például a szabványokkal kapcsolatban mégis nyílvánosan történt valami, azt érdeklődéssel olvasnám, kérem tegye közzé. Amit én ismerek, a MMK felszólalásai voltak. 

Kedves István! Szerintem sokan szívesen olvasnának minden olyat a kamara múltbéli tevékenységéről, ami tudható lett volna, de mégsem vettük észre, vagy még nem volt publikus.

@Huszti István: Nem a magyar nyelvnek, hanem az angolul pályázatot írni csak nagy nehézségek árán és drágán képes építészeknek ártasz, ártanál, kedves István! Kb. a magyar építész-társadalom 85,7%-ának (becsült érték :-). Az én dörgicsei házamat egy balatonfelvidékiépítész tervezte. Kiváló szakember, de állítom, hogy ez a szerintem is alkotmányellenes megkötés eleve kiütné őt a versenyzők táborából, sok ezer hazai kollégájával együtt. 

Ez a "csak angolul" megkötés a pályázat kiíróinak kényelmét szolgálja. Tessék lefordíttatni a releváns részeket angolra, a külföldi pályázók anyagainak fontos fejezeteit pedig magyarra. Méghozzá lektoráltan sőt, a pályázó által visszaellenőrzött módon. Mert nagy a gyanúm, hogy a zsűri - bármely projekt zsűrije - sem egyenszilárdságú mindkét nyelvből.

@Pákozdi Imre: Imre! Érzelmileg egyetértek veled, de a pályázati rend az egy rendelet, aminek minden szempontból védhetőnek kell lenni. Mondjuk egy portugál jogosan kifogásolhatja, hogy őt miért terhelik a fordítással, míg egy magyart nem. Az alaptörvény ellenességet pedig légyszíves legalább Te magyarázd el, ismersz, nem kötöm az ebet a karóhoz, kérlek győzz meg!

@Huszti István: A portugál pályázót nem terheli és nem terhelné fordítási kötelezettség! A pályázat legyen beadható angolul, de legyen beadható magyarul is. Ez utóbbi mellett érvelünk.

Érveim Eltér I. érvei, valamint zsolt.d-é, utóbbit idemásolom egy fentebbi hozzászólásából. Az első idézetek a kiírásból valók:

"5.1.7 Nyelv A tervpályázat nyelve kizárólag az angol, beleértve a kiadott dokumentációt, a kérdés-választ és a beadandó pályamunkák minden elemét. A tervpályázat bizonyos dokumentumai tájékoztató jelleggel magyar nyelven is elérhetőek.5.1.8 KizárásA Bíráló Bizottság a Pályázót a tervpályázatból kizárja a következő esetekben……— nem angol nyelvű pályamű   (69.old)**** **** **** **** **** ****Magyarország Alaptörvénye1  (2011. április 25.)

NEMZETI HITVALLÁS

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjukH) cikk(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.(2) Magyarország védi a magyar nyelvet."

 

@Pákozdi Imre: A portugált persze, hogy nem terheli/terhelné a magyarra való fordítás terhe, csak hátrányban lenne a magyarral szemben, mert (ha nem tud magyarul is) az angolból fordítania kellene, a magyarnak meg nem kellene. Eleve problámát okozhatna az egyedi fordítások esetleges eltérései.

Ha a pályázatot be lehetne adni csak magyarul, akkor ki fordítja hitelesen a magyarul nem beszélő zsűri tagnak? Ez is vitát szűlhet.

Az alaptörvény sokadszorra idézet részéből pedig nem következik logikailag, hogy egy Mo-on kiírt nemzetközi pályázat kötelezően magyarul legyen. Ettől még Mo-n a hivatalos nyelv a magyar, ez az elv nem sérül.

@Huszti István: Jó, hát akkor erről ennyit.

Illetve mégiscsak idemásolom, amit kettővel fentebb, egy órája válaszoltam Neked, a kiírók szerepéről:

"Ez a "csak angolul" megkötés a pályázat kiíróinak kényelmét szolgálja. Tessék lefordíttatni a releváns részeket angolra, a külföldi pályázók anyagainak fontos fejezeteit pedig magyarra. Méghozzá lektoráltan sőt, a pályázó által visszaellenőrzött módon. Mert nagy a gyanúm, hogy a zsűri - bármely projekt zsűrije - sem egyenszilárdságú mindkét nyelvből."

A fordítás tehát a kiírók feladata kellene legyen, a pályázók felügyeletével.

@Pákozdi Imre: Tényleg nem az utólsó szóért, de akkor a titkosságot hogyan biztosítanád?

ui.:v kűzdjük le egy sör mellett a pesti oldalon.

@Huszti István: Jó, de ne ezt, hanem a szomjúságunkat.

@Huszti István: Kétnyelvű beadás. Rajzok + kevés műleirás = kevés fordítani való. A zsürinek kétnyelvre szakfordító iroda lefordítja, ha kell hiteles fordítás, megoldható. Az EU adminsiztrációjában, sok szervében meg tudják oldani az EU összes hivatalos nyelveire oda vissza a fordítást, nem irott, hanem szinkront is. EU parlamentben is, az összes EU-s nyelvet. Nem gondolom, hogy ez megoldhatalan lenne a XXI. szd-i technikai lehetőségek mellett. Megjegyzem ilyen méretű beruházások terveinél nem az a döntő, hogy a műléírásban  a kiírásnak megfelelően bizonygatják-e, hogy a padlásfödém U értéke a magyar szabálynak meg fog felelni (1:200 terv), és hogy mennyi hőszivattyú lesz benne, és nagyon zöldminősítésű ház lesz. A tervek építészeti minősége és érzékenysége a döntő.

Tehát nyugodtan lehetne két nyelven is beadható. Hogy előnyben ki van, az sok változós.

Szó nincs kötelezően magyarról. De szó van Magyarországon a magyar nyelvű pályázat kizárásáról.

@zsolt.d: Senki nem gondolt "kötelezően" magyarra. De ezt szerintem túlbeszéltük és valóban mint írod nem a szöveg az igazi lényeg és nem megoldhatatlan a fordítás, akár a pályázók részéről is, ami szerintem kevesebb vita oka lehet. Azért lássuk be a pályázat igazi problémái nem ezen a vélemény különbségen múlnak.

ui.: úgysem fog egy magyar építész sem pályázni, mint ahogy anno a Citadellát sem vállalták, tehát okafogyott a nyelvi kérdés.:)

@vikunya: "a Pritzker-díj vezetője" ez úgy a magyar fogalmaink szerint a zsűri szakmai titkára titulus lenne

vö. "Martha Thorne has been Executive Director of the Pritzker Architecture Prize since 2005. In that capacity she works closely with the jury; however, she does not vote in the proceedings."

@zim: Óriási tévedés. MT nagyhatalom, ami már csak abból is világos, ahogy Baán László körbeudvarolja.

@Pákozdi Imre: Akkor mondjuk úgy, hogy a nagyhatalmú Pritzker-díj Bizottság szavazásra nem jogosult, szervezeti vezetője.

@zim: Zöld, pénz, látogatószám ...

Visszagondolva, elképesztő volt, amit tegnap láttam, a Szépműben tartott sajtótájékoztatón. Ott ült egy tündéri figura, Balog Zoltán tiszteletes, miniszteri szerepben, nulla gazdasági tapasztalattal, biztatóan mosolygogva. És mellette Baán Ferenc, aki hetven- vagy százötven milliárd forintokkal dobálózott, évente egymillió külföldi többlet-látogatót emlegetett a közvélemény és a miniszter előtt egy projekt kapcsán, aminek a fele sem szükséges és az sem a Városligetben. Amiről se feasibility study, sem hatástanulmány nem készült, de amiről már törvényt hoztak, amelyre költségvetési forrásokat különítenek el - hiszen az EU-pénzekre már nem számíthatnak (miért is nem?) - valamint méregdrága tervpályázatot írnak ki. Amelyről merik a szemünkbe mondani, hogy növelni fogja a Városliget zöld területét, noha öt új múzeumépületet és több kisebb közösségi házat húzna fel a Ligetben (ki is mérte föl a jelenlegi zöldterület-arányt? Mennyi is az, pontosan?) Most hová forduljon az ember? Amikor az egész ütemezési, gazdaságossági, beruházási-költségvetési, múzeumszakmai, környezetvédelmi és várostervezési szempontból egyaránt több mint kétséges. Viszont eszméletlenül sok közpénzbe és - ha nem vigyázunk - a Városliget épségébe kerül.

@Huszti István:



Kedves Huszti Úr!

A szövegében egy mondat számomra félreérthető volt, azt félre is értettem. Természetesen a válaszom minden további mondatát fenntartom és továbbra is állítom, hogy nagyon fontos a magyar nyelv használata is a Magyarországon kiírt nemzetközi tervpályázatokon. Minden országnak biztosítani kell, hogy a hazai tervezők ne kerüljenek eleve hátrányba.

Éppen ezért ellenzem az UIA pályázatok kiírását, amely a kiíró országnak hátrányt jelentenek és drágák. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb sima nemzetközi tervpályázat kiírása, amelyen egyébként a világ bármely országából jogosultsággal rendelkező tervező részt vehet. Ilyen volt például a Kormányzati Negyed, valamint a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa pályázatai.

A szabványokkal kapcsolatban a MÉK már nem volt ilyen heves a tiltakozásában, de az MMK szinte összes tárgyalásán jelen volt. Akkoriban ugyanis a két szervezet minden elnökségi ülésére meghívta a másik képviselőjét. Az egyik MMK elnökségi ülésen a Szabványügyi Testület prominens személyei tartottak előadást a külföldi szabványok magyar nyelvre történő fordításának lehetőségéről. Tájékoztattak arról, ha minden fontos szabványt lefordítanának, amit a két kamara szakemberei használnak, az 600 millió forintba kerülne. Azt mindenki tudomásul vette, hogy ez csak állami pénzből valósulhat meg, a tagdíjakból nem.

Mindezek után a MÉK elnökségének tagját, Csontos Csabát elvittem bemutatni a Magyar Szabványügyi Testület elnökéhez, Pónyai úrhoz. Ennek eredményeként a testület és a kamara között megállapodás jött létre, amely jelentős kedvezményeket biztosít a szabványokhoz való hozzáféréshez kamaránk tagjai számára.

Természetesen elismerem azt, hogy ezekről a kamara nem nagyon tájékoztatta a tagságot, legfeljebb indirekt módon. Valószínűleg a jövőben munkánkról sokkal részletesebben kell beszámolnunk tagjaink számára. Ősszel fórum is lesz megújuló honlapunkon, ami helyet adhat ilyen témáknak is.

Üdvözlettel:

Eltér István, a MÉK alelnöke

@E.I.: Kedves Eltér István!

A szabvánnyal kapcsolatban szertnék még egy-két dolgot elmondani. A 600 millió a kamaráknak valóban sok, tehát tényleg állami támogatásra van szükség. A jelenlegi gyenge építőipari teljesítmény mellett is azért ez ezrelékes tétel, viszont a hatása a minőségre, hatékonyságra sokkal több, megtérülő beruházás lenne. Tudom, ezt nem itt kell bizonygatnom, de arra azért utalnék, hogy ennek tág társadalmi környezetben való elfogadtatásában a kamaráknak igen sok dolga lenne. Azt is tudom, hogy voltak, vannak, akik a kamarákban próbálnak tenni valamit (Hajtó Ödon), tisztelet érte, de nyílvánosság nélkül kicsi a hatásfok. Lobbyzni kell.

Amúgy a szabványokkal a nagyobb baj az, hogy nem tisztázott és egyértelmű, a használatuk. A Ptk. változása, az Étv. rendszerével a követelmények meghatározását jó részt magánjogi kategóriába helyezi, ez egy teljesen új helyzet a tervezőknek. Erre való felkészülés talán a legnagyobb feladat, nem tudom, hogy mit tesz ez ügyben a kamara.  Két évvel ezelőtt erre a kamara vezetésének figyelmét felhívtam, Noll Tamás el is fogadta, de pont a tervező kollégák áltak ellen (írásban). A kialakult helyzet pedig tényként bizonyít.

Nem a reklám helye, de holnap a "CPR" rendelet kapcsán a FUGA-ban többed magammal előadást tartunk erről. Szerintem fontos téma, ha valakit érdekel jöjjön el.

@Huszti István: Nem mennék el a "jelenlegi gyenge építőipari teljesítmény vs. költségek" kérdés mellett. Ha csak a lakásszámot nézzük, az 1984-ben 89 000 volt, tavaly 7300. Ez a tizenkettedére csökkenést jelent. Az okait nem tárgyalnám itt és most (magán és céges devizaadósság, államadósság, két éves világgazd. válság, a külföldi beruházások utsó három évi drasztikus visszafogása), de a tény az tény.

@bardóczi: Jól érzem, ugye, hogy semmi nyoma annak hogy az ezres részvétellel zajlott körkérdés illetve a sokak munkáját jelentő és sokak támogatását bíró alternatív javaslatnak akár csak a híre is eljutott volna a döntnökökhöz?....

@mB: néhány elem változott a Magyar Nemzetben korábban publikáltakhoz képest: PECSA bontása és az ifjúsági izé felejtése akár komoly előrelépésnek is tekinthető, a  Hermina-Kós Károly sarok közparkként való meghagyása szintén előrelépés. Más kérdés, hogy az Új nemzeti galéria Pecsa mögötti területre helyezése mennyire méltó már egy Budai Vár után (semennyire), és hogy ez hogyan fog majd utat törni később az ötletpályázatban is megjelölt borzalomnak, a Nagyrét kettévágásának a Városligeti sétányból továbbvezetett promenáddal. Ha ez így lesz,az megöli a Nagyrétet, és ezzel el is pusztítottuk a park lényegét, mert ez a rét a park szívcsakrája. Továbbá mennyire méltó már egy Néprajzi Múzeum az Ajtósi-Dózsa sarkon? A két legnagyobb gyűjteményt sikerült a turisztikai fősodortól a legtávolabb helyezni, miközben a "a város hátsó kertjébe ugye nem rakunk múzeumot". Maradt a túlzott lépték, a rossz helyszínválasztás, a fenntarthatatlanság. A program hirtelen leolvadt 70 milliárdra a 150-ről, nincs szó a park és épületek együtt tervezéséről, az alternatív helyszínekről, a Vágány utcáról, a szomszéd kerületi kapcsolatokról, nincs szó a Kós Károly sétány lezárásáról, adottságként kezeli a kiírás a bejövő autópálya forgalmat, amit a későbbiekben esetleg meg lehet vizsgálni, hogy csökkenthető-e... A Közlekedési Múzeum itteni bővítése továbbra is benne van a tervekben (de azért fákat nem vágunk ki - mondja a kiírás - ahogy a PECSA mögötti területrésznél is ezzel kábít. Bepakolják középre a Zene Házát, ami mivel csak úgy kinőni a földből nem fog, és később is meg kell valahogy közelíteni, ez egyértelműen Liget zöldfelületeinek komoly kárára válik. Eközben a Vajdahunyad Vár és az Olof Palme Ház fehér folt marad. Vagy inkább oszló tetem.

"Világszínvonalú építészeti megoldásokat várunk, de nem önmagukért való épületszobrokat, hanem jól használható, letisztult épületeket, amelyek egy-egy erőteljes építészeti gondolat megformálásával nem uralják, hanem felemelik a környezetüket. Fontos bírálati szempont lesz az adott épület történelmi parkhoz és a környező városrészhez való illeszkedése. Az épületek nem nyúlhatnak a „végtelenbe”, párkánymagasságukat a Dózsa György út másik oldalán lévő házak magasságához illően 25 méterben szabtuk meg. Ez alól csak az Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum, illetve a Néprajzi Múzeum épületei jelentenek kivételt, ezeken ugyanis akár 40 méteres építészeti jel is megjelenhet."

Ez a nyilatkozat önmagában akkora és olyan többszörös önellentmondás, hogy nincs is több kérdésem.

Az alternatív javaslatnak nem csak a híre jutott el egyébként a döntnökökhöz, hanem többszörös egyeztetési körben részleteiben is átbeszélődött mind a projektirodával, mind pedig a főváros főépítészi irodájával is. Az elsietést és a kapkodást választották a javaslatok mélyebb értelmezése és egyeztetése helyett. Rossz taktika. Ezzel kikerül majd az egész a szakmai mezőből és akarva akaratlan betolódik egy politikai (helyhatósági választási) és egy radikalizálódó civil-értelmiségi mezőbe. Most sem sikerült tehát meghaladni a szekértábor mentalitást (a kísérlet ismét elbukott), jön majd tehát a dögöljön meg a szomszéd tehene fokozat. Természetesen ennek felelősei majd az ellenzők (körültekintően felcimkézett halmaznevükön: a sötétzöldek) lesznek - ahogy ez nálunk már kialakult népszokás - és nem azok, akik esetleg e kérdésben rugalmatlanok voltak és rosszul döntöttek. Azaz vagy lesz egy újabb rossz állami beruházásunk, vagy semmi nem lesz. Loose-loose.

@mB: Sem a közvéleményt nem kérdezték meg, sem az Urbanisztikai társaságot, sem a környezetvédő civil szervezeteket, sem a tájépítőket. A bíráló bizottságban sincsenek szakérték, csak jól megfizetett egyetértők. Miért? Mert akinek az isten hivatalt adott, adott hozzáészt is:-)

@bardóczi: Bardóczi úr, hogy ne kelljen találgatnia a kommentelőknek elmondom, hogy sokáig éltem a Városliget környékén, és úgy gondolom, hogy ráfér a fejlesztés, gondozás. Építészként nemhogy nem ellenzem ha ez építészeti feladatokat is jelent, de úgy gondolom hogy ez természetes is. Ezen belül a múzeumi és gyermekközponti funkciókat kifejezetten jónak találom itt a Ligetben.

Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét:

Ön 9:44-kor kihirdette az ítéletet (nyilván egész éjjel nem aludt, hogy letöltse és áttanulmányozza a kiírást és a programokat - nekem órákba telt kicsomagolni és átfutni),

majd 12:56-kor mögé tette a vádiratot.

Ha már politikáról beszél, én egy kicsit a "Tanú" c. filmben érzem magam. Nemcsak attól ahogy előbbre tévedt az ítélet, hanem attól is, amennyi stratégiai / múzeumi / gazdasági / fenntarthatósági / városépítészeti és építészeti szakmai érv van a vádiratban. (A tájépítészetet szándékosan hagytam ki, ha jól tudom, ahhoz ért. Meg a szívcsakrákhoz, ha jól értem.)

Azt láttam, hogy Önöknek van egy alternatív terve - de én inkább ezen a pályázaton indulnék. Amikor az Önöké megjelenik, majd lehet, hogy azon is fogok. Hátha eljut az Önök javaslata is odáig, hogy kiírásra kerül. Sok sikert hozzá!

U.i.: szívcsakra ügyben engedje meg hogy figyelmébe ajánljam György Péter "Állatkert Kolozsváron - képzelt Erdély" c. könyvének 2. fejezetét. 

@Haussmann: "Azt láttam, hogy Önöknek van egy alternatív terve" - a meglétének nyugtázása mellett érdemes lett volna elolvasni is, akkor nem írna olyan sületlenségeket amiket ír (amihez ha jól látom most kellett regisztrálnia); a Tanú egy jelenetének idecitálása illetve az időpontok (minden értelem nélküli) hasonlítgatása is inkább röhejes. A "majd ha az önöké megjelenik" tréfásnak szánt kitétele meg arról árulkodik hgy fogalma sincs miről beszél.

@Haussmann: A kiírás tegnap 12:00 óta ismert. Innentől kedve nem értem miről beszél. Ezen kívül meglehetősen sokat foglalkoztam ezzel az üggyel és elég sokat konzultáltam és egyeztettem is, tehát megkockáztatom, hogy tudok megalapozott véleményt mondani a kiírásról több mint fél nappal a kiírása után, áttanulmányozva azt. A Városligetre valóban ráfér a fejlesztés és a gondozás is. Ez építészeti feladatokat is jelent. A Városliget azonban elsősorban és mindenek előtt közpark. ezen felül kulturális örökség, zöldfelületi érték. Amelyet ez a fejlesztés nem tart tiszteletben. A gyerekek szempontjából egy park nem a dobozba zárt világról kell, hogy szóljon, hanem a futkárzásról, szabad levegőről, szabadtéri sportokról, játszóterekről, a városba csempészett természetről. Gyermek és Ifjúsági zárt belső közösségi terekre is nagy szükség van a városban, de ezt nem egy parkban kell létrehozni. Attól sokkal kevesebb a városban a zöldfelület, hogy ez megengedhető legyen. Máskülönben úgy járunk, ahogyan eddig jártunk az elmúlt három évtizedben Budapesten: a családot alapító fiatal házaspárok elmenekülnek a városból, mert zöldfelületek és jó levegő hiányában a terület alkalmatlanná válik a gyereknevelésre. A liget zöldfelületeit ma hétköznapokon 15 ezren, napos hétvégéken akár 25 ezren is használják. Ezek az emberek a parkba a zöldfelület miatt jönnek, itt kívánják magukat feltölteni. Az ő igényük előbbre való, és fontosabb igény minden másnál. Ettől a parktól Budapest jobb város lett. Nélküle kevesebb.

@vikunya: Bocsánat, ki nem tojja le, hogy mi volt akkor. Most itt van ez a disznóság, ezzel kell valamit kezdeni.

Hoffer egyébként a Liget egy, akkor félelmetes hírben álló, abszolút elhanyagolt sarkát építette volna be. Azóta az a sarok sokat javult, kispályás focipálya, rendezett sétautak, viszonylag virulens növények.

@vikunya: Nem ez volt a komment lényege, hanem, hogy abból se lett semmi...

De mondhatnám azt is: Városháza-projekt, Kormányzati-negyed stb.

@Pákozdi Imre: Én is arra fókuszálnék inkább, hogy tele van a város olyan ingatlanokkal és telkekkel, amelyek egyenesen vonzanák az új vagy helyet változtató múzeumokat. Ezzel egycsapásra két gond oldódna meg. Így egy sem oldódik meg, hatalmas lesz a pusztítás, sokba kerül és fenntarthatatlan lesz.

@zim: Minden kiemelt beruházást a fák kivágásával kell kezdeni!!! Ez az alap. A Kossuth tér esetében a fák kivágásának idején még a tervet sem engedélyeztették. Odáig biztosan el fog jutni a projekt. Fűrész van, közmunkás van,miért ne vágjunk.