Ljubljana, Nemzeti és Egyetemi Könyvtár tervpályázat - Gyergyák János, Rétfalvi Donát, Sebestyén Péter és munkatársaik

A ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár új épületére kiírt nemzetközi tervpályázaton több magyar építésziroda is részt vett, akik közül elsőként a Rétfalvi Donát DLA, Sebestyén Péter DLA, Gyergyák János DLA, Kenyeres László, Kis Gergely, Simon Zsolt, Szentgyörgyi Árpád, Zsiga Zoltán és Stemmer Andrea alkotta csapat pályaművét mutatjuk be. Koncecpiójukban egy, a terület római kori emlékeit tiszteletben tartó, a terek hierarchiája szerint rétegződő tudományos központ tervét vázolták fel, amely transzparenciájával vonzó lehet a fiatal olvasók számára is.

Részletek a műleírásból

I. Előzmények

Az idén meghirdetett nemzetközi építészeti tervpályázatot a szlovéniai Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztérium írta ki a Szlovén Építész és Településrendezési Kamara közreműködésével annak érdekében, hogy megtalálják a legmegfelelőbb építészeti megoldást az új NUK II. (Nemzeti és Egyetemi Könyvtár) összetett belső térbeli elrendezéséhez, illetve a külső környezeti kapcsolatokhoz és a kialakult közlekedési rendszerhez Ljubljana egyik történelmileg nagyon fontos belső területén.

Az új NUK II.  épülete  a tervek szerint a Ljubljanai Egyetem  tudományos központja lesz, amely fontos társadalmi szerepet játszik majd a tudás  megszerzésében és átadásában, valamint a kutatási folyamatokban. A NUK II. megépítése után átveszi a Jožef Plečnik tervezte NUK I. feladatainak jelentős részét. Napjainkban a NUK I. túlterhelt, az épület jelen állapotában sokat veszített igazi karakteréből. A tervek szerint az új fejlesztés lehetővé teszi a NUK I. építészeti értékeinek bemutatását, a felhasználók számára fontos könyvtári funkció fenntartása mellett.

Az új NUK II. könyvtárhoz kapcsolódóan számos célkitűzést fogalmaztak meg a programban: a városépítészet, a kulturális örökségvédelem és a régészet szempontjainak egyidejű szem előtt tartásával kívánják biztosítani egy kiváló minőségű, a kortárs városi tér létrejöttét, ahol felismerhetőek a helyi és történelmi hagyományok, elsősorban a régi római Emona település értékes öröksége. A NUK II. új épületének intenzív hatásokat kell generálnia a meglévő, silány környezetre, élettel megtöltve a területet.

 

 

Az épületnek olyan központként kellett megtervezni, amely lehetővé teszi a kutatást, tanulást, interaktivitást, biztosítja az egyetemi kommunikációt a különböző társadalmi szervezetek között, valamint különböző kulturális tevékenységeknek is helyet ad. A program szerint az új könyvtár célja a szlovén írott kulturális és tudományos örökség bemutatása, tárolása, védelme és megőrzése lesz a jövő számára, mind nyomtatott, mind digitális formában.

II. Építészeti koncepció

A hely karakterét a régészeti romok jelenléte igen erősen meghatározza, ezt megóvandónak véltük, ezért a minimális bontás mellett bevontuk a régészeti lelőhely romjait a könyvtár vérkeringésébe, hogy így a terület igazán élővé váljon. Ezt úgy értük el, hogy az épület utcai feltárulásából már látszik az épület alatti romterület és a hátsó kert, mely látványával vonzza a látogatókat.

A feladat nem illeszkedési, hanem hozzáépítési kérdéseket feszeget. A meglévő határoló épületek kiegészítésével záródik a háztömb. Ugyanakkor az új épület méretei és léptéke miatt a meglévőkkel szinte egyfajta „épületkarambolként" találkozik, az utcai zárt sorú beépítés hézagossága ellenére. A tervezett főbejárati szintnek képesnek kell lennie arra, hogy fogadja és kezelje a három fő megközelítési irányból érkező látogatókat.

A földszinti nyitott épülettömegnek, valamint a nagy üvegfalaknak köszönhetően a benti programok láthatóak kintről is, így a belső és külső terek összeolvadnak, nincs éles határa a létesítménynek. Az épület és a tömbbelső is flexibilis: összenyithatóak a ház belső terei valamint a ház és a köztér is. Így kialakul egy új épület- köztér rendszer, mely  mozgáskorlátozottak számára is jól használható. A befelé lejtő zöldfelületek, az  alacsonyabban lévő érkező szint és a tömbbelső csökkentik a környező utak által keltett  zajterhelést, illetve a különféle publikus rendezvények ideje alatt lelátóként funkcionálnak.

Az épület egyszerű tömegformálással, geometrikus elemekből építkezik, szorosan betartva az építménymagasságra vonatkozó előirányzott magasságokat. A tömeg meghatározó motívumai a transzparens könyvtári blokk és a tömör raktári zóna, amelyek közé beékelődik az egykori út kelet-nyugati hossztengelyű része fölé épített többnyire áttört központi épülettömeg.

Ma, amikor a fiatalok generációjának a kulturális ismereteit javarészt az internet, a Facebook és a Google teszi ki, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kultúra hagyományos, hús-vér átélésének helyszíne a fiatalok számára is csábító, elérhető legyen. Olyan épületet terveztünk, ami egy átlátszó burkon belülre elhelyezett, csábító megjelenésű testekből/könyvespolcokból/emberekből áll. A testek átlátszó csomagolása érdekessé teszi őket a kívülálló szemében.

Az épület réteges szerkezetű, a különböző rétegek a publikus, félpublikus és zárt tereket határolják. Legkülső rétege maga a köztér, ami körülveszi az épületet nézelődő, kíváncsiskodó vagy bekívánkozó emberekkel. A következő réteg az üveghéj, ami több helyen kinyílik, vagy nyitva van és beengedi az érdeklődőt anélkül, hogy részt venne a könyvtárban zajló eseményen. Ezt követi az átmeneti tér, az üveg és a könyvtári zóna zárt rétege között. Ebben a rétegben kiállítások és egyéb, akár populáris rendezvények történhetnek, itt található a shop, az éjszakai olvasó, a többfunkciós terem és a régészeti maradványok. Ez a réteg, ha akarjuk a köztérhez, ha akarjuk, a könyvtári funkcióhoz illeszkedő tartalomhoz kapcsolódik. A következő réteget a könyvtár nyitott terei - a szabadpolcos könyvtár a napilap olvasóval - képviselik. A speciális kollekciók könyvtári szintjei a térben felfelé haladva követik az alsóbb szinteken lévő szabadpolcos olvasótereket. Az elmélyültebb olvasáshoz „tömör dobozok" képében megjelenő olvasótermeket, szobákat alakítottunk ki.

A tömegalakítást befolyásoló elvek

• a romszint legszellősebb bemutatása
• a lehetséges pinceszinteken az épület letalpalása
• az építménymagasságok betartása
• a zárt sorú beépítések felszakítása
• a tömbbelsőben a beépítési vonalon belüli tervezés, de meglazított kontúrral
• a régészeti utca északi részén elhelyezett több szintes raktárblokk tömörsége
• a déli oldalon kifeszülő olvasótermi funkciók bevilágíthatósága
• az egykori utca kontúrjának és tömegének épületen belüli megjelenítése
• a lépcsőzetes belső átjáró passzázs megléte, és épületek közti átvezetése
• a bejáratok megfelelő irányultsága, és felismerhetősége
• a járdaszélesítések, és visszaállított ciszterna kialakítása

Az épület déli üveghomlokzata előtt nagyméretű vászon árnyékolót terveztünk, mely az utcáról nézve kivetítő felületként tud majd működni, hirdetve az épületben zajló aktuális eseményeket (könyvhét, író-olvasó találkozó, stb.).

 

 

A vizuális kultúra térnyerése manapság tagadhatatlan, ezt minden módon segítenie kell egy modern közösségi épületnek. Az épületet olyanra formáltuk, hogy önmagában ne túl sok érzelmet közvetítsen, a benne lévő tartalom által váljon érdekessé. Ha a belső tartalom ki tud vetülni a homlokzatra, az meg tudja újítani magát a könyvtárat is. A kivetítéssel összekapcsolt kultúra terjesztése élővé teheti az épületet akár annak zárva tartása alatt is. A teraszos kávézó zajosabb, naposabb és nyitottabb világát leválasztottuk a könyvtár fogadóterétől.

III. Funkcionális elrendezés

Az épülethasználók szemszögéből

Az épület bejárati szintje maga a romszint. Az egykori római útkereszteződés köré szervezett megérkező tér több irányból, az Emonska utca és a tömbbelső felől is megközelíthető. Az épület főbejárata a Zoisova utca felől nyílik, ahol az egykori utca vonala „merőlegesen" illeszkedik az utcához - lényegében az utca egykori felületén sétálhatunk be az épületbe, a romszint magasságában. Az épület délnyugati sarkába tervezett, kifelé nyitott funkciókon keresztül lépcsőzetes bejárati helyzetet alakítottunk ki a Slovenska utcára tervezett árkádos rész felől.

A bejárati szinten található a recepció, a ruhatár, a több funkciós, felosztható nagyterem, az éjszakai olvasó, a tanterem, a shop, a NUK klub és a kávézó. A bejárati halból egy széles lépcsőn keresztül jut a könyvtárlátogató a romszint felett lévő első információs pulthoz. Az első infópult az alsó megérkező szint legnagyobb részéről látható a légtereken keresztül, segítve ezzel a látogatókat abban, hogy  könnyen feltérképezhessék az épületet. Az infópult lényegében a publikus megérkezés és a bejárati olvasó hall közt helyezkedik el. Az olvasói hallt a katalógusban való böngészéshez számítógépes felületek osztják fel. Ez a tér lényegében a szabadpolcos terület első nagy olvasószobája, kilátással a város felé, illetve lelátással a belső légtér alján lévő egykori utcaszint irányába. Az olvasói hallból az egykori utca fölé helyezett hídon keresztül juthatunk el a könyvtár fő függőleges közlekedési rendszeréhez, mely elkülönül a publikus terek lépcsőitől, hiszen ezt már csak az olvasók használják.

Az épület fő koncepcionális és térszervező eleme a könyvtári szintek közötti lépcsőzet és lift. A térben elnyújtott lépcső egy, az egész házon végigmetszett légtérben található, ami fentről és kelet, illetve nyugat felől minden szinten fényt kap. Ez a közlekedő mag biztosítja a szintek közti átjárást, átlátást, a másodlagos bevilágítást a homlokzatokhoz képest beljebb lévő területekre, valamint az infópultokat egy gesztus köré szervezi. A lépcsőház síkban és térben is elválasztja egymástól a tőle északra lévő raktár zónát és a délre lévő olvasótermi zónát.

Az első és második emeleteken a szabadpolcos terület található, míg a negyedik és ötödik emeleteken a speciális kollekciók gyűjteménye. A szabapolcos terület két szintje közé egy galériaszinten beékelődnek a területhez tartozó kisebb alapterületű csendes olvasószobák.
A lépcsőtérre szervezve, egymás fölött alakítottuk ki az információs pultokat. Mindegyik infópult a lépcsőzónán átvezetett hidakon keresztül közvetlenül kapcsolódik a lépcső mögötti raktártérhez és a függőleges könyvszállító rendszerhez. A függőleges közlekedő tengelyhez kapcsolódik a szintenként egymás fölé tervezett olvasótermi vizesblokk nemenként elkülönítve, akadálymentes mosdóval együtt.

A könyvtári dolgozók szemszögéből

A könyvtárban dolgozó személyzet két egymástól elkülönülő gazdasági bejáraton keresztül juthat az épületbe, a közönségforgalmi terek érintése nélkül. Az egyik bejárat az épület délnyugati részében, az egymás fölötti szintekre tervezett könyvtári dolgozói blokk belső udvari szintjén található. A másik gazdasági bejárat az épület északi harmadában egymás fölé tervezett raktári zóna földszinti letalpalásánál, a Rimska utca felőli épületvégen található.  Ugyanez a bejárat egyben a szállítási egység kültéri rámpájának bejárata is.

A raktári blokk alsó szintje a romszint felett helyezkedik el, itt a romszinten néhány publikus funkció, valamint a belső udvar felett lábakon álló szint található. A raktári blokk alsó szintjén helyeztük el a szállítási iroda és postázó, a beszerzési iroda és a katalogizáló könyvtári dolgozóegységeket, amelyek közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, a raktárhoz és a szabadpolcos szinthez, valamint az első infóponthoz.

A raktárblokk alsó három szintjén a szabadpolcos részhez kapcsolódó raktározási terület, valamint a klasszikus zárt rendszerű raktározási terület található standard könyvtári polcokkal és automatizált sínen mozgó állványokkal. A blokk felső két szintjén a speciális kollekciók raktározási területe van, a szükséges kisebb egységek szerinti kialakításban. A további dolgozói egységek az épület délnyugati részén találhatók az egymás fölötti szinteken, a megfelelő olvasótermi kapcsolódások figyelembevételével.

IV. A koncepció hangsúlyos elemeinak bemutatása

Romvédelem
A romokat ki kell szabadítani a rájuk rakódott, súlyos  rétegek alól és ténylegesen romként, egyfajta rejtvényként kell bemutatni, mindez azonban régészeti feladat és kompetencia. Tervünk az építészeti keretet és a lehetőséget teremti meg a romok jelentőségének kiemeléséhez, elvárt – in situ – bemutatásához, a terület átjárhatóságának-átláthatóságának megvalósításához. A régészeti terület romjainak állapota és jelentősége indokolttá teszi a fedettség megvalósítását, a könyvtári funkcióba történő beillesztését, illetve koncepciózus, valódi nyitott, tájépítészeti eszközökkel kezelt „romkertként" való megjelenítését.

A szerkezetek és anyagok kiválasztásakor a tisztaságra, egyszerűségre és nagyvonalúságra törekedtünk, hiszen lényeges, hogy ne elvonják, hanem ráirányítsák a figyelmet a romkert materiális és eszmei jelentőségére. Az üvegszerkezeteken kívül a peremek, az új határoló- és szerkezeti falak és a főbejárat előtti, teraszként bemutatásra kerülő egykori ciszterna falai homogén, látszó felületű monolit nyersbetonból készülnek, helyenként a támfal-jellegből következő törvényszerűségeket követve. A romszint feletti, 5 m magasságban elhelyezkedő födém szintén homogén, látszó felületű monolit nyersbeton. Az egyszerű alaprajzú épület ott támaszkodik le a romok között, ahol ez megengedett volt a régészeti javaslatok alapján. Az oszlopok közötti nyílások és üvegezések az átlátást és az átjárást is lehetővé teszik.

 

 

A koncepció során az eredetileg talajfelszín feletti részeket - pl. kút és a kereszteződéstől nyugatra lévő visszaállított útburkolat - külső térben mutatjuk be, mint ahogy azok eredetileg is elhelyezkedtek. A kereszt alakú egykori útkereszteződést az épület első két szintjén kisebb-nagyobb hidakkal átkötve, az út két oldalát töretlen térként jelenítjük meg a belsőben, az épület előcsarnokaként funkcionáló térsorban. Az úttest mindkét oldalán a romfal külső és belső oldalán is egy-egy üvegfalat alakítottunk ki. A dupla üvegfalak egyrészt segítik az egykori utca térfalainak érzékelését, ugyanakkor egy új kor lenyomataként jelzik, hogy a romok ma már tulajdonképpen az őket körülvevő üvegezett vitrinekbe valók.

Tájépítészeti koncepció
A romok közötti felületet egységesen kaviccsal vagy kőzúzalékkal töltjük ki mindenhol, ez segíti a romok térbeli kivetülésének megértését. A tömbbelsőben kétszintű, félpublikus közösségi teret hoztunk létre. A könyvtárhoz tartozó, süllyesztett udvarban új, intenzív használatú városi teret alakítottunk ki, mely a kültéri könyvolvasás lehetőségét adja meg egy történelmi térben. A színes mobil bútorokkal ellátott udvar a könyvtár belső teréből és a kávézóból is szabadon használható, várossal való kapcsolata a régi, egymásra merőleges római utak felületén kialakított burkolt sétányon és lépcsőkön keresztül megoldott.
Az alsó teret a felsőtől vizuálisan egy átkötő híd és faárnyékoló/védőszerkezet választja el. A híd a tömbbelső északnyugati és délkeleti sarkát köti össze a gyalogosforgalom számára.
A felső szinten a meglévő többszintes lakó- és kereskedelmi épületek számára terveztük meg mint külső teraszok, pihenőfelületek.

Közlekedés, parkolás, biciklitárolás
Az épület feltöltését keletről, az Emosnka cesta felől oldottuk meg, a meglévő autós forgalom és nyomvonal átszervezésével. Ettől délre, szintén az Emosnka cesta mentén alakítottuk ki a kötelezően elhelyezendő 8+2 parkolóhelyet. A kiírás igen szűkösen méretezte a gépkocsi parkolást, viszont tudatosan annál nagyobb hangsúlyt fektetett a biciklik tárolására, amelyből 300 férőhelyes tárolót kért. Ez utóbbit a parkolók alatt kialakított bicikli teremgarázsban oldottuk meg, a „római" szint magasságában bejárati kapcsolattal.  A „garázs" a parkolókkal párhuzamosan kialakított rámpa révén kapcsolatban áll a külső térrel.

A déli oldalon, a Zoisova cesta mentén a főbejárattól nyugatra terveztük meg a buszmegállót, előtte kialakítva a hármas felosztású útszelvényt: autósfelület-kerékpársáv-fasáv.  A tömb teljes egésze gyalogosan feltárható - gyalogoshídon vagy a vendéglátó egységek teraszán keresztül -, külső kerületét pedig biciklis közlekedésre is használhatóvá tettük.

Gépészeti és elektromos megoldások
A nagy régészeti feltárási alapterület ideális körülményeket biztosít a geotermikus energia hasznosítására, a szükséges nagy felületű csövezést az épület alatti vízszintes síkban lehet elhelyezni. A könyvtári terek fehér, vizuálisan homogén világát a teljes épület klimatizálását biztosító gépészeti, illetve az elektromos rendszerek nem zavarhatják, ezért mindenütt rejtetten, szerelőterekben kell azokat vezetni.

Energetikai koncepció
Az épület tervezése során kiemelten fontosnak tartottuk egy olyan belső komfort kialakítását, ami a lehető legkevésbé terheli a környezetét, illetve természet közeli kialakítású. Az épület megfelelő működését tartottuk szem előtt a telepítésnél és a funkcionális kapcsolatoknál is, minimalizálva a felesleges terheléseket, mozgatásokat az épületen belül.

A lehetőségekhez mérten, a funkciók figyelembe vételével - ahol lehetett - természetes megvilágítást alkalmaztunk a megfelelő komfortérzet érdekében. A teljes déli felületen transzparens szerkezetet használtunk, megfelelő eszközökkel (árnyékolás, kéthéjú homlokzat) a túlzott felmelegedés ellen. A hűtést, fűtést és energiatermelést is megújuló energiákkal, üzemeltetést segítő megoldásokkal láttuk el, költséghatékonyabbá téve a hosszú távú működést.

A kültéri, előre temperált levegőt 5-10 m mélyen a talajba fektetett vezetékrendszerben cirkuláltatunk - a tervezési terület délkeleti részén, a biciklitároló mellett -, amely az épületbe bejuttatva nyáron hidegebb, télen melegebb komfortérzetet nyújt, hűtve/melegítve a belső tereket. A belső áramlások hatására a felmelegedő levegő folyamatosan a felülvilágítók felé igyekszik, amelynek kialakításával (üvegvastagság, hőátbocsátás és szín) rásegítünk a belső szívóhatás fenntartására, ami kihúzza a térből a beszívott hűvös levegőt. A rendszer hatékony működését gépészettel segítjük.

A könyvraktár „hőtehetlensége" szintén fontos tényező. Mivel ez egy sötétebb, zártabb térben helyezkedik el, falai és födémszerkezete, és főleg a benne raktározott könyvek tömege nagy időbeni eltolódással követi a hőmérsékletváltozást. Ha a vízszintes teherhordó szerkezetet becsövezzük, és ezt a rendszert kihúzzuk a publikus térbe, egy zárt szivattyúval keringetett rendszert hozhatunk létre, ami a talajba vezetett hőcserélőkhöz hasonló hatást eredményez költséghatékonyabb megoldással.

A transzparens felületű déli homlokzat elé árnyékoló szerkezetet terveztünk, mely részben megszűri a napfényt, illetve a fotovoltaikus felületű üvegezés  - onyxsolarsystem - hatékony működését biztosítja, amely így hozzájárul az épület elektromos energiaigényének fedezéséhez. Az árnyékolók mögé átszellőztetett, kéthéjú homlokzatot terveztünk, amely elviselhető klímát biztosít a belső terekben a nagyobb üvegfelület ellenére. A tetőfelületre jutó csapadékvíz nagy részét hasznosítjuk, amellyel a ház hűtését, vizesblokkok öblítését tudjuk ellátni.

---

vezető tervezők: Rétfalvi Donát DLA - r+g építész műhely, Sebestyén Péter DLA  - másfél építész stúdió, Gyergyák János DLA, Kenyeres László, Kis Gergely, Simon Zsolt - idomstudio kft., Szentgyörgyi Árpád, Zsiga Zoltán, Stemmer Andrea
tartószerkezet: Pohl Ákos – CEOS
tervezés éve: 2012
bruttó szintterület: 20.080m²