Madzin Attila, Koszorú Lajos és munkatársainak megvételben részesült terve a a Puskás Stadionra és környékére

Az Istvánmező rendezésére kiírt városépítészeti ötletpályázaton megvételben részesült Madzin Attila, Koszorú Lajos és munkatársainak terve, melyben a Papp László Sportaréna és a Puskás Ferenc Stadion közötti klasszicizáló dromosz szoborpark újraértelmezésével hétköznap is üzemelő, nyitott városi közösségi rendezvényteret alakítanának ki.

Városépítészeti fejlesztési stratégia

 

 

Alapkoncepció

A műszakilag tönkrement egykori Népstadion helyén megvalósítani tervezett új „Nemzeti Aréna", illetve a „Stadion a stadionban" és a „Multifunkciós Stadion" koncepciók összehasonlító elemzése és továbbfejlesztése alapján jelen program és tervjavaslat az örökségvédelem, az integrált rozsdaövezeti „zöld" városfejlesztés és a fenntarthatóság szempontjait optimalizálja. A Papp László Sportaréna és a Puskás Ferenc Stadion közötti klasszicizáló dromosz szoborpark újraértelmezésével hétköznap is üzemelő, nyitott városi közösségi rendezvényteret alakítunk ki. Ennek déli térfala lesz az új, 65 ezres Labdarúgó Aréna, amely a bontandó Syma csarnok, a kiváltandó Dózsa György út és a MÁV üzemi területek hasznosításával ill. az aktív vágányok távlati felülépítésével lehetővé teszi Istvánmező komplex rehabilitációs programjának kibontakoztatását és egyben lökést adhat a környék minőségi ingatlan-, közösségi-, zöldterületi-, és közlekedési fejlesztésének.

 

 

Területi folyamatok

A Puskás Stadion markáns tengelyre szervezett komplexuma egy nagyobb, városi léptékben is jelentős tengelyes nagykompozíció nyugati végződése. Keleten a kompozíció másik végét a Lóversenytér alkotja. A tengely köztes, kiépítetlen szakasza a Kerepesi út – Hungária körút csomóponti térségén halad keresztül és pontosan a Kerepesi útnál metszi a Hungária-gyűrű kötöttpályás megfelelőjét, a zuglói Körvasutat. Az „aréna- és szórakoztató-funkciók" jól szervezetten, több évtizedes időbeli eltolódással is következetesen szerveződtek rá Budapest egyik legforgalmasabb belvároson kívüli térségére, amely a Hungária-gyűrű kiépítésével, a 3-as metró megvalósításával a közlekedési ellátottság terén jelentősen továbbfejlődött, és ezen túlmenően is további tartalékai vannak (4-es metróvonal, új vasúti- és metrómegállók a Kerepesi út - Körvasút metszéspontjában). A Hungária körút felértékelődése egyébként is az utóbbi másfél évtized egyik meghatározó városfejlődési jelensége. Eddig a különböző városi kereskedelmi létesítmények mellett elsősorban irodák, székházak és nagyobb intézmények telepedtek meg.  

A közeljövőben számítani kell a Hungária gyűrűre szerveződő sport és szabadidős zóna megújulásával. A Műegyetemi Sportközpont, a Fradi, a Népliget, az MTK, a BKV pályák, a „Kavics" és a Puskás Stadion, a Városliget, a BVSC sporttelepek rendkívül kedvező városszerkezeti fekvése, a fokozatosan javuló közlekedési lehetőség hallatlan érték, amelyre nagyvonalú fejlesztések alapozhatók. István mező, a Budapesti Olimpiai Központ, a Puskás Stadion térsége olyan nagyléptékű és összetettségű intézmény együttes, melynek rehabilitációja, fejlesztése, tömeges forgalomvonzása, üzemeltetésének sajátos logisztikája csak a tágabb térség fejlesztési jövőképébe illesztve oldható meg.

Külső városszerkezeti kapcsolatok

A Stadionok térségében a sugárirányú, illetve abból haránt irányúba átforduló kapcsolatok jellemzőek (Stefánia út, Dózsa György út). A Kerepesi út menti ipari telephelyek, vasútüzemi területek és sportintézmények 2 km hosszan elzárnak minden érintkezési lehetőséget Zugló és Kőbánya belső területei között. Az egymástól elzárt területrészek útvonalai (Stefánia, Dózsa Gy, Thököly, Fiumei) ezért csak az érintkezési pontokban, a Baross téren és a Népstadion metróállomásnál futnak össze és túlterhelik azokat. A tervezési terület a város kelet- nyugati főtengelyei, a Kerepesi és Thököly utak, Ill. a Hungária gyűrű találkozásának térségében Volán regionális buszpályaudvarhoz és metróhálózathoz kapcsolódik, a kedvező intermodális pozíciót különféle ráhordó busz- és trolibusz járatok teszik teljessé.

Közlekedési javaslatunk az úthálózat vonalvezetési korrekciójával számol.

Az új labdarúgó stadion megépítése után távlati fejlesztési koncepció részeként javasoljuk a Dózsa György út és Orczy tér felszín alatti összekötését, amely a Nemzeti Sírkert alatti mélyvezetésű alagúttal valósítható meg.

 

 

A Fiumei út jelentőségét csökkentve így korrigáljuk a Haller körút elrontott ívét, új csomópontot (és fejlődési pólust) alkotva a Kerepesi úttal, egyben tehermentesítve a Baross teret a harántirányú forgalomtól. Az új harántoló út Verseny utcai és Kerepesi úti csomópontjai a vasúti terület két oldalán ikercsomópontokként működnek, egyben a Dózsa György út belső szervizúttá váló szakaszát is felszabadítják a harántoló forgalom terhe alól. Az Egressy út - Kerepesi út,  Salgótarjáni összekötése tovább erősíti a harántirányú kapcsolatokat, a Stadionok deck-komplexumai alatti kéregvezetéssel, a Kerepesi utat felszín alatt keresztezve a felszín alatti parkolóhelyeket közvetlenül tudja kiszolgálni. Az út az Asztalos Sándor utcában folytatódva hátulról tárja fel a Hungária-gyűrű és a vasút közé szorult vegyes ipari- és lakóterületeket. Az útvonal Kerepesi úttal alkotott metsződése másodlagos fejlődési pólust jelent, elsősorban a Kerepesi út Asztalos Sándor utca és Hungária körút közé eső szakaszának fokozatos funkcióváltása szempontjából.

Javasoljuk a Keleti pályaudvar rendező területén ideiglenes leszállóhely létesítését, amely a vonattal érkező nagy létszámú látogatók közvetlen kapcsolatát biztosítja.

Közlekedés, parkolás

A tervezett 65 000 férőhelyes labdarúgó stadion parkolási igénye (OTÉK szerint) 6500 szgk férőhely. -az OTÉK-BVKSZ általi 50%-os csökkentést magyarázza a 2-es metró közvetlen és a 4-es metró még gyaloglási távolságra lévő távolsága, ezt a hatást fokozzák az egyéb tömegközlekedési járatok (felmerülhet a 4-es metrótól egy, a terület belsejében végigmenő shuttle busz járatása a nehezen gyaloglóknak),  -a szurkolók jelentős része szervezett busszal (és repülővel) érkezik.

• A tervezett 280 buszparkoló 14000 embert szállít, ami a férőhelyek mintegy 20%-a.A tervezett szintalatti parkolóhelyek:
• A Nemzeti sportcsarnok melletti új sportközpont alatt P 1000
• Az uszoda és vízilabda centrum alatt P 1000
• Az új labdarúgó stadion és rendezvénytér alatt P 1900 + VIP 500 férőhelyet biztosítunk.

Meglévő Papp László Sportarénához tartozó P1160 férőhellyel kalkuláltunk, így összesen 5560 férőhelyet biztosítunk a területen, ezen kívül a stadion alatt 280 férőhelyes buszparkolóval számoltunk így összességében biztosítható a látogatótömegek kényelmes megközelítését.

A tervezett Labdarúgó Aréna közlekedési rendjénél a következő elveket érvényesítettük:

• A stadion környékén ne legyen torlódás a nagyforgalmú rendezvények idején sem.
• Ennek fő eleme egy többsávos egyirányú körgyűrű, amely gyűjti és elosztja a forgalmat a különböző parkolók és gazdasági bejáratok között.
• A körgyűrű négy sarkánál csomóponti kapcsolata van a keretező úthálózattal.
• A stadion parkolóiba be és kihajtó forgalom ezeken a csomópontokon megállás nélkül, folyamatosan haladhatnak át. A rendezvények idején általában a rendezvényekkel kapcsolatos be/ki forgalom dominál ezekben a csomópontokban, kevés egyéb jármű mozog a csomópontokban.
• Három nagykapacitású turbó körforgalmat terveztünk a Dózsa György út, Egressy – Stefánia út, Ifjúság útja – Stefánia út csatlakozásában. A terület negyedik sarkánál különszintű direkt ágat terveztünk.
• Az érkezés és elhagyás folyamán valamennyi környező forgalmi út elérhető és használható.
• Különbséget tettünk a nagy forgalmat vonzó rendezvények és a hétköznapi forgalom között, illetve biztosítani kívántunk bizonyos fontos városszerkezeti kapcsolatokat:

Az Ifjúság útjának és a Kerepesi útnak a csomópontját átlagos időszakban a maihoz hasonló módon, jelzőlámpás csomópontként lehet használni. Nagyforgalmú rendezvények idején a csomópont lezárható és a forgalom a nagykapacitású gyűrűn halad, Bár ez bizonyos forgalmak számára többlet utat jelent, de nem fordulhat elő, hogy a jelzőlámpa visszatorlódást okoz a területet elhagyó járművek körében.

Az Egressy út felől az Asztalos S. utca felé biztosítunk kapcsolatot. Bár ez nem része az egyirányú körgyűrűs megoldásnak, de városrendezési elemként szerepel a Budapesti Közlekedési rendszertervben. A kapcsolatot úgy biztosítottuk, hogy ne zavarja pl. keresztező csomóponti mozgásokkal a körgyűrű forgalmát.

A Labdarúgó Aréna elérése és elhagyása

A stadiont jelenleg a következő irányokból lehet megközelíteni:

Kerepesi út (városközpont felől), Kerepesi út (Hungária krt. felől), Stefánia út (Thököly út felől), Stefánia út (Hungária út felől), Egressy út  (Hungária krt. felől)

Probléma

-Az érkezés és elhagyás nem minden kívánatos irányban lehetséges (Asztalos S. utcai kapcsolat, ami a Budapesti Közlekedési Rendszertervben is szerepel).

-Ha van is kapcsolat, nem zavarmentes a járműáramlás (jelzőlámpás csomópont, stb.).

Cél

-Növelni az érkezési/elhagyási irányok számát.

-Minden irányból/ba folyamatossá tenni a járműáramlást a maximális kapacitás érdekében.

-Ha valamelyik irányban dugó alakul ki, akkor lehessen bármelyik másik elhagyási irányt választani.

Javaslat

-Különszintű kapcsolatot létesíteni a Kerepesi út alatt az Asztalos S. út felé/felől).

-Turbó körforgalmakat létesíteni azokon a helyeken, ahol több érkezési/elhagyási irány találkozik,  különszintű ágakat építeni , ahol erre megfelelő a forgalmi szituáció. Az érkezési és az elhagyási kapacitás (a stadion közvetlen környezetében lévő csomópontokon keresztül 9-10000 jmű/óra.

-A stadion körül egy egyirányú, 2-3 sávos körgyűrű építése, a következők az előnyökkel:

• nagy kapacitású,

• folyamatos áramlást tesz lehetővé,
• minden be és kijárat ki-és becsatlakozással (keresztezésmentesen) elérhető,
• bármelyik kijáratnál jelentkező torlódás esetén tovább lehet haladni bármelyik másik kijáratig.

A Labdarúgó Aréna tágabb közlekedési környezete (érkezés és elhagyás)

A stadion közvetlen környékének kapacitív megoldásai önmagukban nem oldják meg azt a problémát, hogy a kissé távolabbi csomópontoknál a járművek torlódásokba ütközhetnek. Erre jelen terv hatásköre ugyan nem terjed ki, de szükségesnek tartjuk a helyzetet elemezni és nem tervi szintű javaslatokat tenni. Elsősorban a stadion elhagyását tekintjük kritikusnak, mert egyrészt ez a forgalom időben koncentráltabb, mint az érkezés, másrészt a környéken kialakuló dugók hatástalanná tehetik a közvetlenül a stadion körül javasolt kapacitív megoldásokat.

Helyzet

-A hat elhagyási irányból három (Stefánia út, Egressy út, Kerepesi út) a Hungária krt.

különböző jelzőlámpás csomópontjaiba torkollik.

-A Stefánia út másik iránya a Thököly út jelzőlámpás csomópontjába köt ki.

Probléma              

-A stadionhoz közel esik a Hungária krt. két csomópontja (Stefánia út és Kerepesi út), viszonylag kevés az összegyűlő járművek számára a felállási hossz.

-Az említett csomópontokban a Hungária krt. nagy forgalma miatt a keresztező irányok számára kevesebb zöldidő jut.

Cél

-Az úthálózat fejlesztésével széthúzni a forgalmakat és távolabbi csomópontokig elvezetni azt.

-Elosztani az elhagyási irányok között a forgalmat úgy, hogy az a környező csomópontok (Hungária krt., Thököly út) befogadóképességének arányosan feleljen meg.

-Az említett csomópontok kapacitását növelni kell

-A rendezvények idejére speciális forgalomirányítást bevezetni.

Javaslat

-Asztalos S. utca felé aluljáró építése ami a Salgótarjáni utcáig vezeti a forgalmat

-Az intelligens forgalomirányítás eszközeivel már a stadion körüli körgyűrűn orientálni kell a forgalmat más kijáratok felé, ha a rendszer pl. a Kerepesi út- Hungária krt. csomópontjában torlódást érzékel.

-A csomópontok járműosztályozóját úgy bővíteni (átalakítani: pl. két kanyarodósáv a Hungária körútra, stb.), hogy a stadion felőli ágon nőjön a kapacitás

-A stadion felől érkező forgalom számára az átlagos napokhoz képest nagyobb zöldidőt biztosítani

-(Esetleg a tapasztalatok leszűrése után távlatban különszintűvé alakítani a Hungária krt. Kerepesi út csomópontját)

A terület északi részén tervezett létesítményekhez tervezett parkolók ugyan közrejátszanak a labdarúgó stadion igényeinek kielégítésében (különidejűség), azonban önálló közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. A tömbön keresztül a Dózsa Gy. út és Cházár A. utca között feltáró kiszolgáló utat terveztünk. A terület megközelítését és elhagyását szolgáló csomópontokra szintén érvényes, hogy pl. turbó körforgalmú kialakítással biztosítanák a terület folyamatos kiürülését.

 

 

A közterek, a zöldterületek és a gyalogos rendszer továbbfejlesztése

A tervezett telepítés belső adottsága a meglévő városi léptékű főtengelyhez organikusan kapcsolódó, azt a környezetbe oldó „sétány-szalagok" rendszere, amely felfűzi az összes épületcsoportot, szabadtéri sportlétesítményt és közösségi közlekedési objektumot (többek között a 2-es metró „Stadionok" megállóját és a 4-es metró leendő Dózsa György úti állomását is). A szalagokra különböző funkciójú, eltérő kapcsolatokat biztosító kereszttengelyek is szerveződnek, a keleti részen többszintes kialakítással.

A tervezett vezérszint, a „deck" az építészeti együttes meghatározó arculati eleme, amely építészeti jelentőségén túl a közlekedés nagyvonalú szervezésében is fontos szerepet játszik. A Papp László Sportaréna gyalogos szintjét (119.00 mBf-en) továbbvezetjük az új Puskás Ferenc Stadionig, ahol találkozik a stadion főelosztó szintjével. A „Dromosz" szoborparkját és az új Labdarúgó Aréna fő gyalogos megközelítését is felemeljük erre a szintre, így olyan összefüggő emelt gyalogos szint jön létre, amely a parkoló és kiszolgáló forgalom nagyobb részének szintbeli közúti keresztezése nélkül biztosítja a létesítmények megközelítését. Ez alatt a szint alatt helyezkednek el a busz és gépjárműparkolók, valamint a területigényes kiszolgáló funkciók.

A „vezérszinten" lehet átkelni az Ifjúság útja fölött, az Egressy út-Dózsa György (Asztalos Sándor) útra való, terepszint alatti átkötése fölött, a  kétszintes mélyparkolók fölött, a vezérszinthez közvetlen szintbeli gyalogos csatlakozással.  Ezen az emelt szinten közúti közlekedés csak havária esetén, kijelölt útvonalakon történhet. A Papp László Sportarénát és az új labdarúgó Arénát szigetként kerülik meg a Dromoszra ráforduló gyalogos szalag-sétányok. A másik megközelítési irány számára a 4-es metró felőli felvonulás lehetősége adott. A Thököly-Dózsa György út saroknál, a 4-es metró tervezett állomásától induló irány a másik fő gyalogos megközelítési lehetőség. A Reiner Frigyes tértől indulóan az új lakóparktól és a Récsei Bevásárló- és Szórakoztató Központtól délre íves vezetésű gyalogos sétányok tárják fel a GA Nemzeti Sportcsarnok köré telepített új Sport-Rendezvény- és Edző-Központot, a Puskás Stadiont, a Labdarúgó Arénát, illetve az alsó szinten elhelyezett beléptető kapukhoz vezető rámpákat.

 

 

A vezérszint többfunkciós, többhektáros városi terek hálózata. A térrendszer fő funkcionális egységei a téren található létesítményekhez kapcsolódóan váltakoznak, egymásra átfedve hullámzanak. A területen parkszerű zöldfelületek, összefüggő és tagolt burkolatok váltakoznak. A burkolatok a helyzetüknek megfelelően irányult kiosztásúak, vagy éppen a környező rendszerbe simulnak. A vezérszinten található terek és felületek a városi szabadidő kötetlen eltöltésére alkalmas formában építendők ki. A füves felületek a parkhasználat különféle lehetőségeit biztosítják. A burkolt felületek a nagyforgalmú stadionoktól távolodva egyre differenciáltabbak. Ezek a gördeszkázástól a különféle utcai játékokon túl a találkozási pontokon kialakuló jó helyeken kívül a változatos utcai rendezvények megtartására is alkalmasak.

A deck intenzív zöldfelületű városi tér, közpark, különböző rendezvényeknek biztosít helyet (piac, kirakodóvásár, sportválasztó, stb), a hétköznapokban az amatőr sportolók  számára sportolási  lehetőséget nyújt, emellett  télen korcsolyapályát helyezünk el rajta,  a stadion dromosz felöli részén éttermeket terveztünk.

 

 

Tervünkben a zöldfelület jelentős mennyiségi és minőségi fejlesztését irányoztuk elő:

Jelenlegi zöldterület: 97.015 m2 (25%)

Tervezett zöldterület: 144.437 m2 (37%)

MÁV területek távlati felülépítésével további 36.857 m2 zöldterület nyerhető.  

A fenntartható fejlesztés hosszútávú programjának szempontjai

Az építésénél olyan anyagokat kell használni amelyek alacsony energiafelhasználással készülnek, tartósak és nem tartalmaznak mérgező anyagokat.

• Esővízhasznosítás  (tűzívíztározó öntözésre, hűtésre)
• Energiatakarékos fűtési, hűtési rendszert alkalmazása. Talajhőhasznosítás
• Újrahasznosítható elemek alkalmazása (pl. székek).
• Vízmentes piszoár (teltházas rendezvényenként 20.000 liter vizmegtakarítást jelent)
• Villany- és vízmennyiség mérése egységenként, a fogyasztás nyomon követése és kezelése.
• Homlokzati panelbe integrált napelemek elhelyezésével 50% energiamegtakarítás érhető el
• Napkollektorok elhelyezése melegvízellátásra, fűtés-rásegítésre.  
• Minnél több és jobb természetes világítás és szellőzés az energiatakarékosság csökkentésére.
• Legkisebb anyagfelhasználású épületeket kell építeni.
• Környezettudatos építés és üzemelés
• A közlekedés környezetbarát megoldása. Az összes rendezvény helyszínét metróval és busszal is meg lehet majd közelíteni.
• A tömegközlekedés támogatása (metró, busz, troli, villamos, vonat)

• Környezetbarát közlekedési eszközök (bicikli, elektromos- és gázüzemű autóbuszok)  

• Egységes hulladékgazdálkodási stratégia, szelektív gyűjtés, komposztálható élelmiszer-csomagolások

• Extenzív zöldtető (pozitív hőháztartást, csapadékvíz csökkenést,zöldfelület)

Az új stadionok építésénél és a régiek felújításnál is különös figyelmet kell fordítani a kivitelezők a környezetbarát technikára.

A Keleti Pályaudvar érkezési oldala az egyik  legelhanyagoltabb városi terület. Rehabilitációjával valósulhat meg a  szennyezett iparterület tiszta és rendezett városi parkká történő átalakítása, a vágányok lefedésével a jelenlegi postaépületek zöldterületbe  integrálásával pezsgő városi kulturális területet hozhatunk létre a magántőke bevonásával további ingatlanfejlesztési lehetőségeket is biztosít

Az egyes létesítmények integrált (multidiszciplináris) értékelemzése

Értékvédelem, használat, fenntarthatóság, karakter, örökségvédelem, megközelítés

 

 

Minden sportágban biztosítani kell az olimpiai- és paralimpiai felkészülésre, valamint nemzetközi versenyek, Európa-, és világbajnokságok  rendezésére alkalmas, korszerű létesítmény-együttes kialakítását, a megfogalmazott többletfunkciók elhelyezését új zöldfelületek létesítésével, a terület parkos jellegének megtartásával. Fontos a versenysport igényeinek kiszolgálása mellett az ifjúsági- utánpótlás- és tömegsportok minél nagyobb mértékű befogadása is.  

Övezeti paraméterek K-SP/1

Maximális beépíthetőség 35%

Maximális építménymagasság 16,5 m

Zöldfelület min. 40%

Terepszint alatti beépítés maximális mértéke 50%

Szintterületi mutató max. 1,5.

Telekterület 388 062 m2

Beépítettség (meglévő) <30%

Zöldfelületi arány (meglévő) >25%.

A teljes telek műemléki környezetnek minősül. A Papp LÁszló Sportaréna – Puskás Ferenc Stadion városépítészeti tengely és a Dromosz szoborpark fővárosi védettség alatt áll. A Dromosz az eredeti elrendezés reprezentativitásának megtartásával áthelyezhető.

1. Puskás Ferenc Stadion és Dromosz Városi Rendezvénytér

• 28.000 fő jelenleg, 69.000 főre érvényes működési engedély és tervezett működőképesség
• atlétikai versenyek és felkészülés, utánpótlás- és ifjúsági sportok befogadása, futball edzőpálya, tömegsportok, rendezvények (7ölt-170fő)
• fővárosi rendeletben védett épület (KVSZ)

Opcionálisan javasoljuk az eredeti nézőtér-karéj visszaállítását és a küzdőtér atlétikai világversenyek számára való alkalmassá tételét.

2. Új labdarúgó Aréna

• 65.000 fő, futball, kultúrális és szórakoztató rendezvények lebonyolítására alkalmas,
• Bajnokok Ligája döntő mérkőzés megrendezésére alkalmas, UEFA Elite kategória, fedett lelátó, mobilan fedhető játéktér

A két nagy stadionnak közösen létesítendő P2.400 szgk, P280 busz. A teljes területen a Sportaréna kapacitásával együtt 5.560 szgk. férőhely biztosítandó. Maximális építménymagasság itt 50m.

3. Papp László Budapest Sportaréna

• nem pályázati fejlesztési terület
• 2.500-12.500 fő, sport, zene, kiállítás, konferencia
• 2003. Bouygues, Trigránit

Közép-Európa legkorszerűbb csarnoka, amely olimpiai méretű jégpálya felépítését is lehetővé teszi. Kosár- és kézilabda rangadók, a tenisz- és tornászbajnokságok, jégkorongmérkőzések és atlétikai versenyek, másrészt különböző „látványsportok" befogására is alkalmas: kosárlabda show, jégszínház, motocross, jet-ski, surf versenyek és bemutatók.  P1600 deck alatt.

 

 

4. Millenáris Vellodrom

• 4.000 fő jelenleg, 6.000 fő tervezett
• kerékpár, jégkorong verseny, rendezvények, pl.: veteránautós találkozó
• régebben motorsportok, atlétika, valamint mindenféle tömeg- és ifjúsági sport is
• A fejépület fővárosi rendeletben védett épület (KVSZ)

1896. Millenniumra épült, akkoriban egyedülálló volt Európában. Az egész istvánmezei beépítés első, sokáig meghatározó, központi eleme, a ma ismert sportlétesítmény-együttes magja, „a magyar sport bölcsője". A fedett lelátóépületet Hajós Alfréd tervezte. A térlefedést azóta átépítették. Középen hokipálya-méretű sátoralap található. Az épület alatti alagúton keresztül autóval, motorral megközelíthető. Az épület elhanyagolt, de így is impozáns, ma is érzékelhető hajdani rangja.

Épület és lelátó rekonstrukció, a pálya nemzetközi elvárásoknak való átépítése, mobil fedhetősége. A kerékpársport központja. Külső funkciók pl.: lakások helyett belső használat kívánatos.

 

 

5.a. Új Úszó- és Vízilabda Centrum

• 18.500 fő tervezett
• úszás, műúszás, műugrás, vízilabda, öttusa, mozgássérültek edzése és versenye
• világbajnokság rendezésére alkalmas épületegyüttes kialakítása
• P1000 mélygarázsban

5.b. Gyakorló Jégcsarnok

• 350 fő jelenleg
• műkorcsolya, gyorskorcsolya, jégkorong (10ölt)
• 2002. korszerű
• Gyorskorcsolya junior VB, és felnőtt VK, műkorcsolya EB gyakorlópálya, jégkorongedzés.
• Jégkorong versenyzésre nem alkalmas.
• Közösségi használat részére zárva.
• Megtartandó, feltárás-megközelítés módja javítandó, versenyek Tüskecsarnokban és/vagy Papp László Bp. Sport-arénában rendezhetőek.

5.c. Kisstadion – bontásra javasolt

• 12.000 fő jelenleg
• Jelenleg főleg a jeges sportokat szolgálja. Labdarúgómérkőzés rendezésére nem alkalmas. (ölt-120fő)
• Műkorcsolya EB, súlyemelő EB, VB, kosárlabda EB és bemutatók, válogatott ökölvívó mérkőzések. Ikonikus koncerthelyszín.
• 1961-ben épült.
• Rendkívül elhasználódott, elavult.  

5.d. Nyitott atlétikai edzőpálya

1998-as EB-ra kialakított edzőpálya, rossz tájolás. Elhelyezés és tájolás korrigálandó.  

 

 

6.a. Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok

• 1.200 fő jelenleg, vívás, birkózás, aerobic, asztalitenisz, cselgáncs, karate, ökölvívás, ritmikus gimnasztika, súlyemelés, teke  EB, VB. események, koncertek, bálok
• eredeti épületrész kerületi – helyi (egyedi) – védelem alatt álló épület, 1941-ben épült.
• Az első magyar fedett sportcsarnok.

A nagyvárosiasan beépült terület határán, a Keleti pályaudvar, a Thököly út és a Stefánia út (Népstadion út) által körülvett ún. „Régi Lóversenytér" területének északnyugati sarkában 1930-ban autóbuszgarázs épült. Az ettől délre eső területet 1940-ben Nemzeti Sportcsarnok céljára jelölték ki. A tervek szerint a három épületből álló komplexum középső épülete a trapéz alakú terület tengelyébe helyezett nagycsarnok lett volna, vele összeköttetésben tervezték a kiscsarnokot és a gyakorlótermeket magába foglaló melléképületet. A második világháború végéig csak a kiscsarnok épült meg. A Régi Lóversenytér területének többi részét a városrendezési tervek négyemeletes, sávos beépítésű lakótelepnek szánták.

Felújítást követően méltó otthona lehet a hazai vívósportnak. Közönségforgalmi részei ma is megfelelő méretűek, építészetileg artikuláltak. Kisméretű küzdőtere miatt versenyzéshez bővítése szükséges. Eredeti részek megtartása, rekonstrukciója, bővítmény továbbépítése sportágankénti edzőtermek befogadására. Új multifunkcionális sportközpont küzdő- és teremsport csarnokával összeköttetésben.

6.b. Új multifunkcionális sport- és Rendezvényközpont – a Körcsarnok és a Syma közösségi- és sportfunkcióinak kiváltására

három összekapcsolható csarnokkal:

– Küzdő- és Teremsport Csarnok

– Kézilabda, Kosárlabda és Röplabda Csarnok

– Atlétikai Csarnok

– Kongresszusi Központ

• 10.000 fő tervezett
• vívás, birkózás, ökölvívás (2ölt-60fő+szauna), kick-boksz, torna, ritmikus gimnasztika, cselgáncs, asztalitenisz (10 asztal) (ölt-80fő), evezős- és kajak-kenu tanmedence (6ölt-220fő)
• kézilabda, kosárlabda, röplabda, teremfoci, asztalitenisz, céllövészet, futócéllövők, teke
• atlétika felkészüléseinek és világbajnokság, világkupa rendezésére alkalmas épületegyüttes kialakítása.
• Konferenciaközpont, kongresszusok, szimpóziumok, kiállítások, bemutatók rendezése
• kerületi közösségi rendezvények, pl.: zuglói gimnáziumok (Szt. István, Teleki...) szalagavató bálja
• P1000 mélygarázsban.

6.c. Játékcsarnok - bontásra javasolt

• 400 fő jelenleg, torna, elavult, nem felel meg a mai használati követelményeknek, bontandó

6.d. Jégszínház - bontásra javasolt

350 fő jelenleg, asztalitenisz, elavult, nem felel meg a mai használati követelményeknek

Külső funkciók pl.: lakások funkcióidegenek.

6.e. KSI Uszoda és Süllyesztett tornacsarnok – bontásra javasolt

7.a. Körcsarnok - bontásra javasolt

• 1.600 fő jelenleg, Kézilabda (1995. vb.), kosárlabda, cselgáncs (idén febr. női judo világkupa), asztalitenisz (6ölt), zuglói gimnáziumok (Szt. István, Teleki...) szalagavató bálja
• 1975-ben épült. Leromlott állagú, kicsi befogadóképesség, rossz megközelítés, nehézkes kiszolgálás, tetőszigetelés jelentős mennyiségű azbesztet tartalmaz.

7.b. Syma csarnok -

• tartós bérletben. Telekterület NSK, fejlesztések Syma, 2001-2006.
• Az új labdarúgó stadion helyszükséglete miatt bontandó.
• Fedett, nemzetközi minősítésű atlétikai csarnok, konferenciaközpont és közösségi tér
• A fejlesztési területen elhelyeztük a meglévő funkciót.

8. Magyar Sportok Háza

Országos sportszövetségek otthona. Korszerű, folyamatosan fejlesztett létesítmény.

Megtartandó épület

9. Sportszálloda

Sportolók kiszolgálására kialakított magas színvonalú szálloda komlexum

10. Földtani Intézet

Nem pályázati fejlesztési terület  

Országos védettségű műemlékek

Középtávon javasoljuk a Földtani Intézet kiszervezését, és az ingatlan reprezentatív olimpiai központként való használatát.

11. Récsei Bevásárló- és Szabadidőközpont

Nem pályázati fejlesztési terület. Kapcsolat biztosítandó a sportközponttal.

 

 

---

felelős tervezők: Madzin Attila, Koszorú Lajos
társtervezők: Golda János, Légár Ágnes, Varga Bence
szakági tervező: Könczey Gábor
építész munkatársak: Károly Ferenc, Pozsik Máté
látványtervező: Keményvári Gábor