Épülettervek/Középület

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – Lenzsér és társa Kft.

1/34

MNM pince alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM pince alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM földszint alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM első emelet alaprajz. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM második emelet alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tetoter alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM funkciók. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM homlokzat. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM homlokzat. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM koncepció. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM környezet részletek. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM környezet részletek. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM közlekedő rendszerek. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM pince alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM földszint alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM első emelet alaprajz. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM második emelet alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tetoter alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM funkciók. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM homlokzat. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM homlokzat. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM koncepció. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM környezet részletek. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM környezet részletek. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM közlekedő rendszerek. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
1/34

MNM pince alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – Lenzsér és társa Kft.
Épülettervek/Középület

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – Lenzsér és társa Kft.

2010.07.02. 13:07

Részletesen bemutatjuk a Lenzsér és társa Kft. által benyújtott pályaművet.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye


A pályázó a parkolókat és műtárgyraktárakat a főlépcső előtti tér alatt biztosítja a Múzeum utca felőli megközelítéssel egy szinten. Ennek párjaként földalatti beépítést javasol a Pollack Mihály tér felől is, két szinten, ide kerülnének az irodák és a műhelyek. A földalatti helyiségek bevilágítását tölcsér formájú felülvilágítósorral oldja meg, így minimális felépítmény jelenik meg a kertnek ezen a részén, de nem szerencsés, hogy a restaurátorok a jelenlegi, terepszint alatti munkahelyről egy másik földalatti műhelysorba kerülnek és a kert fásítása is nehézkes így a keleti oldalon. A két terepszint alatti építmény a főépület pinceszintjének két folyosójához kapcsolódik, egyenes vonalú átjárást biztosítva kelet-nyugati irányban.


Észak-déli irányban lehetővé teszi az udvarok megközelítését, az átjárhatóságot is. Az udvarokat fedetlenül hagyja, amit műemlékvédelmi, funkcionális, értékvédelmi és technikai okokkal indokol. Az udvarokat nem kiállítóterekként, hanem inkább a kert bővítéseként hasznosítja, a muzsika udvaraként, illetve „múzsák ligetként". Az udvarok tereit ismétli az északi és a déli bejáratok előtt, ahol a „vizek játéka" és „szarkofágok labirintusa" fogadja a Bródy Sándor utca, vagy a Múzeum utca felől érkezőket. Az északi udvarba telepített növények a gondolat szépségén túl a gyakorlatban gondot okoznának: a fák gyökérzetét fogadó betonkádak túl kicsik, és így is felszabdalják az alattuk felszabadított teret, ahol állandó kiállítást tervez a pályázó.


Az egyetlen látványosan „kortárs" építészeti elem a déli udvarba hídként épített könyvesbolt, valamint a kerek csarnok fülkéibe épített üvegezett felvonók. A szép gondolatokat tartalmazó és szépen előadott terv sem tudta megingatni a kiírókat abban a szándékukban, hogy az udvarokat a sokféle lehetséges felhasználás reményében – kiállítás, konferencia, zenei rendezvény – lefedjék és az épület új belső tereként hasznosítsák.


A park geometriája Petz Ármin kerttervének rekonstrukciójára törekszik. A szakvéleményben javasoltakon kívül 22 fa kivágása mellett 74 új fát ültet, ami idővel az állomány újabb besűrűsödéséhez vezethet. A Pollack Mihály tér felőli oldalon lévő örökzöld növényzet átültetését tervezi, ami a tiszafáknál indokolt és eredményes is lehet. A belső udvarba tervezett edényes növények (betonvályúba ültetés) gyökérzetének kevés a hely, nehezen fenntarthatók.


Részletek a műleírásból


A Múzeum a Múzsák szentélye, az emlékezet helye és a művészetek otthona

Az újkorban elterjedt múzeum (muszeion) név a görög-római mitológia világát idézi. Arra a hellenista hagyományra utal, amely a Zeusz és Mnémoszüné (az Emlékezet) nászából született kilenc istennőnek, a múzsáknak tulajdonítja az irodalmi műfajok, a történetírás, a csillagászat és a zene (musica) oltalmazását. A múzsák kedvelt tartózkodási helyei a forrásvizekben gazdag, fás ligetek, a Parnasszosz és a Helikon idilli lejtői. Vezetőjük Apollo, a rend és a tisztaság, a szellemi élet és a művészetek görög istene. A mai értelmezés sokat őriz a név eredetének jelentéséből: a múzeum a modern társadalmakban a közösségi emlékezet őrzője és átadója, az ember szellemi, művészeti tevékenységének legtisztább támasza és otthona.

 

MNM pince alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
1/34
MNM pince alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM földszint alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
2/34
MNM földszint alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM első emelet alaprajz. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
3/34
MNM első emelet alaprajz. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

 

 


A Magyar Nemzeti Múzeum jelenlegi felépítési zavarainak áttekintése

1.A kiállítások jelenlegi rendszerének strukturális hibái

A főbejárat szintjéről megközelíthető régészeti kiállítás (az őskortól a népvándorlás koráig) a teremsort szegélyező folyosó elején megszakad, majd üres térrel vagy lerekesztéssel végződik. Az első esetben a befejezetlenség érzetét kelti, a második esetben (jelenleg is) visszafordulásra kényszeríti a látogatót. Mindenképpen megtöri a múzeumlátogatás természetes ritmusát és logikáját, a látogatót feleslegesen fárasztja és elbizonytalanítja. A régészeti kiállítás római kori kiállításrésze ésszerűtlen távolságban van a déli udvar alatt, a pinceszinten elhelyezett római kori lapidáriumtól. Ha nem is lehet a régészeti kiállítás folyamatába beilleszteni a nagyméretű balácai mozaikot és a köveket, a két kiállítási egységnek ennél lényegesen közelebbi térkapcsolata indokolt.


A második emeleten elhelyezett magyar történeti kiállítás hiányossága, hogy a honfoglalás korának emlékanyaga (a Nemzeti Múzeum egyik egyedülálló gyűjteményi egysége) teljes egészében hiányzik. A második strukturális hiba, hogy a déli teremsor végén a történelem kronológiája nehezen indokolható módon megszakad. A látogatót a régészeti kiállításhoz hasonlóan itt is arra kényszerítik, hogy a kiállításrész megtekintése után hosszú és lényegében üres folyosószakaszokon átkelve megkeresse a történelem folytatását tartalmazó második kiállításrészt, amelyet hosszú utat megtéve az épület másik oldalán talál meg.

 

MNM második emelet alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
4/34
MNM második emelet alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM tetoter alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
5/34
MNM tetoter alaprajza. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM funkciók. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
6/34
MNM funkciók. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

 


Az épület keleti traktusában helyezkedik el a Múzeum jelenlegi időszaki kiállítótere (és egy hozzá tartozó raktártér), amely sem mérete, sem megközelítési útja (a lépcsőház keskeny oldalkarzata és a lift melletti folyosón keresztül) nem előnyös. Az időszaki kiállítótér bejárata az épület feltűnőbb pontján kellene, hogy legyen, a kiállítások címfeliratának jól láthatóan kellene megjelennie. A jelenlegi megoldás azonban egyik követelménynek sem felel meg. Az időszaki kiállítótér jelenlegi megoldása emellett okozója az előző pontban említett hibának is, annak, hogy az emeleten elvileg végig egybefüggő és körbejárható teremsor most a beékelt időszaki kiállítótér által két külön részre van vágva, ami a történeti kiállítás értelmetlen kettéhasítását eredményezi.


A jelenlegi történeti kiállítás szemléleti elavultságának (pl. másolatok és eredeti művek összekeverése, kiemelkedő jelentőségű alkotások egyszerű illusztrációként való felhasználása, stb.) kritikája nem ezen a helyen fejtendő ki, ezért ezt a problémát itt csak jelezni célszerű, javasolva az állandó magyar történeti kiállítás egybefüggő térsorra alkalmazott, új tervének kidolgozását.

  • a közönségforgalmi terek hiányosságai, barátságtalan megoldások, diszfunkcionális, ésszerűtlen és méltatlan építészeti kialakítások
  • akadálymentesítés hiánya, illetve kényelmetlen és körülményes részmegoldásai
  • a mosdók a bejárati csarnoktól nagy távolságra vannak illetve az épületben „furcsa" helyeken is megjelennek (pl. a főlépcső fordulójának tengelyében nyíló ajtón át felirattal ellátva)
  • a büfé elhelyezése a középső épületszárny huzatos átjáró csarnokában, időnkénti szállítási útvonalon
  • a római lapidárium csak egy szűk lépcsőn közelíthető meg a büfé sarkából, akadálymentesítés itt egyáltalán nincs, illetve hihetetlenül bonyolult
  • a részben alkalmi parkoló céljára, részben régészeti leletek szabadtéri őrzésére használt udvarok jelenleg méltatlanok az intézmény rangjához és az épület jelentőségéhez
  • a kertépítészeti szempontból elavult, kertészeti szempontból elhanyagolt múzeumkertet parkolónak, tároló helynek, és tömegeket vonzó fesztiválhelyszínnek használják.



MNM homlokzat. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
7/34
MNM homlokzat. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
8/34
MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
9/34
MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
10/34
MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
11/34
MNM metszet. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

 


2.Hiányzó terek

  • megfelelő nagyságú és pozicionálású időszaki kiállítótér
  • konferenciaközpont
  • múzeumpedagógiai kabinet
  • étterem és kávézó
  • megfelelő nagyságú és elhelyezkedésű múzeumi bolt


Az átépítés utáni múzeumi rend főbb vonalai

Általános elv az épület funkcionális széttagoltságának ésszerű csökkentése, az összetartozó működési egységek logikus kapcsolatának létrehozása („töredékmentesítés") és új értékekkel való gazdagítás.


1.A kiállítások új rendszere

Megvalósulhat a régészeti kiállítás két nagy egységének tartalmilag is indokolt egymás mellé helyezése méltó és akadálymentes megközelítéssel. Az udvari (kerti) kapcsolat építészeti megvalósítsa (fénykutak rendszere) újszerű élményt és tartalmi gazdagodást is ígér.


A jelenlegi időszaki kiállítótér megszüntetésével lehetőség nyílik a II. emeleti történeti kiállítás egységes térsorozatának megalkotására a teljes teremsor és a folyosószakaszok felhasználásával, egyirányú haladási útvonallal. Lehetőség nyílik a teremsort követő folyosóknak a haladási útvonalhoz rendelt szakaszolására (kabinetrendszer), a nagytermekből nyíló kisebb, kiegészítő tematikus kiállítási egységek és vetítőtermek („öblök") kialakítására. Ezáltal lehetőség nyílik a magyar történelmet és kultúrtörténetet bemutató nagy állandó kiállítás teljes megújítására, a honfoglalás emlékeinek bemutatására, a jelenlegi kiállítás szemléleti problémáinak megvitatására és megoldására, tartalmi és módszertani újítások bevezetésére. Az „öblök" a jelentős méretű, fárasztó hosszúságú történeti kiállítás látogatása során „pihenőpontok" kialakítását is lehetővé teszik. Ezáltal a közönség komfortérzete mellett a kiállítás befogadásának hatásfoka is jelentősen növelhető.

 

MNM homlokzat. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
12/34
MNM homlokzat. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM koncepció. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
13/34
MNM koncepció. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM környezet részletek. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
14/34
MNM környezet részletek. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM környezet részletek. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
15/34
MNM környezet részletek. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

 

 


Az időszaki kiállítótér új helyének kijelölésével nagyobb és variábilis (szakaszolható) kiállítótérhez jut hozzá a Múzeum, ezáltal egyszerre több kisebb, illetve egy nagy ( kb. 800 m2) kiállítótérként is használható lesz. Az új időszaki kiállítótér a közönség számára jobban látható helyen a főbejárathoz közel nyílik. Az új múzeumi bolt egyik térkapcsolata az időszaki kiállítótérrel lesz, ezáltal az időszaki programhoz kapcsolódó friss szellemi termékek számára nem kell külön árusítóhelyet kialakítani.


2.A közönségforgalmi terek funkcionális rendszere

Az időszaki kiállítótér akadálymentesítését a térhez is kapcsolódó múzeumbolt építészeti megoldása biztosítja. Az épület négy közönségforgalmi szintjének akadálymentesítését az épület központi részén áthaladó új liftek, illetve a múzeumi bolt közlekedési vonala oldja meg teljes egészében.


Az udvarok és a múzeumkert kapcsolatának megteremtésével új bejárat nyílik az épület földszintjén, amely a jövőben várhatóan megnövekedő látogatóforgalmat is képes lesz kiszolgálni, valamint természetes kapcsolatot létesít az új szerepű udvarokkal, a múzeumpedagógiai egységgel valamint az új múzeumi étteremmel és kávézóval. A főbejárat szintjén kialakítandó új, kényelmes mosdóblokk a látogatók komfortérzetének emelkedését eredményezi.

 

MNM közlekedő rendszerek. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
16/34
MNM közlekedő rendszerek. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
17/34
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
34/34
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

 

 

A főbejárat szintjét és az időszaki kiállítás folyosóterét összekötő, lebegő múzeumi bolt áttetsző látványa a déli udvar új építészeti eleme, amely anélkül képez új funkcionális egységet, hogy a klasszicista udvar terét át kívánná alakítani, vagy a lefedés problematikus megoldásával kívánna kísérletezni. Az üvegfalakkal határolt bolt megjelenése nem fedi el az eredeti architektúrát, ugyanakkor látványelemként az épület számos pontjáról magára vonja a közönség figyelmét anélkül, hogy az erőszakos magamutogatás vagy a kényszerű „átterelés" olcsó és visszatetsző marketingfogásaival kívánna élni.

A múzeumi étterem és kávézó a tartalmilag is megújult, kerthez kapcsolt északi udvar rekreációs környezetéhez tartozik, szezonálisan annak terét is használja. Elhelyezése biztosítja a kert felöl bejövő és arra kimenő látogatói forgalom számára a legkönnyebb elérést, valamint lehetőséget teremt a múzeum nyitva tartásán kívüli használatra.

 

MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
18/34
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
19/34
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
20/34
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
21/34
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

 

 


A tartalmilag is megújult udvarok természetes kapcsolatot képeznek a múzeumépület és a várossal érintkező múzeumkert között. Ideális környezetet kínálnak a szellemi rekreációra és önálló kulturális programok (pl. szabadtéri hangverseny) rendezésére. Az udvarok új építészeti értelmezése tőle nem idegen módon szellemileg is jelentős értéktöbbletet ad hozzá a 19. századi épülethez. Az egymás közelében kialakított új konferenciaközpont nagy előadóterme és a múzeumpedagógiai terek között a funkcionális kapcsolat lehetősége is nyitva áll. A kisebb oktatótermek szekcióülések és szemináriumok megrendezésére is alkalmasak.


A műemléképület megújításának elve: „értékkibontakoztatás"  

Az átalakítás, bővítés alapfelvetésének lényege: megkeresni az épületben azokat a meglévő, de elépített, alulkezelt, esetleg rossz funkcióval ellátott, vagy csak egyszerűen „szunnyadó" értékeket, építészeti részleteket, melyeket az épület eredeti szerkesztési elveit megértve „fel lehet éleszteni", újra be lehet kapcsolni az épület rendszerébe. Ezek egy része az eredeti állapotba rendezhető vissza, vannak ugyanakkor olyan lehetőségek, melyeknél vadonatúj, soha nem volt építészeti részletek, terek alakíthatók ki oly módon, hogy azok többletértéket adjanak a múzeum épületéhez.


Néhány a múzeum kibontakoztatható értékei közül

Az udvarok

Jellemzően ilyen például a szimmetrikus elhelyezkedésű kettős udvar, de talán a legfontosabb az épület földszinti hossztengelye, mely az udvarokat fűzi fel a (fent említett) bejárati tengely után legjelentősebb térsorára.

 

MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
22/34
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
23/34
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
24/34
MNM látványterv. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

 

 


A kupola alatti függőleges térsor

Az értékkibontakoztatás másik tere a kupolacsarnok függőleges tengelyére sorolódó tércsoport összenyitása, illetve átjárhatóságának biztosítása. A bejárati előcsarnok utáni kör alaprajzú térből két finom vonalvezetésű klasszicista lépcső vezet az alatta lévő térbe. Ezt a lépcsőt tovább építve a pinceszintig, valamint két személyfelvonó megfelelő elhelyezésével meg lehet teremteni a legalsó szinttől a legfelső kupolateremig egy olyan közlekedő tengelyt, amely az eredeti térszervezésből építkezik, de egy eddig nem volt szituációt teremt: beköti a földszintet és a pinceszintet az épület fő vérkeringésébe.


Az épület „új, alternatív bejárata"

A feladatkiírásban megfogalmazott cél: alternatív bejárat keresése az épülethez. A fent megfogalmazott elvek szerint olyan létező kapcsolatot hoztunk új szituációba, mely teljesen természetes módon képes kapcsolódni az épület közlekedőrendszerére, azon keresztül kommunikálni a főbejárat tereivel, illetve a kiállítási terekkel. Az udvarok, illetve a kereszttengelyre fűzött térsor külső, publikus terekként történő kezelése magától értetődő földszinti főbejárat státuszára emelte a háromkarú főlépcső tengelyében lévő bejáratot. (jelenleg büfé, kávézó bejárat)

 

MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
25/34
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
26/34
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
27/34
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
28/34
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

 

 


Kert

A múzeum rekonstrukciója, ideértve az üzemeltetési útvonalak megváltoztatását, az épület publikus tereinek (udvarok) hangsúly-átcsoportosítását, az udvar tereit terhelő raktározási, parkolási funkciók megszüntetését önmagában értékeli fel a múzeumkert tereit. A park kertészeti rekonstrukciója mellett a környező utcákkal való viszonyok tisztázása, illetve új, magától értetődő rekreációs funkciók elhelyezése mind az értékkibontakoztatás eszközei.


Előtér

Megszokott, a Nemzeti Múzeum képéhez hozzátartozó (sőt meghatározó) történeti felület a portikusz előtti előtér az Arany szoborral. Bár a kerítés és annak nyomvonala eredeti állapotban található, mindenképpen figyelembe kell venni az építése óta megváltozott szituációt. Építésének idején: a Múzeumkertet a Széna téri élettől választotta finoman le. Nem állt még abban az időben az Arany szobor, illetve nem kellett, hogy adjon a maihoz hasonló fontosságú nemzeti megemlékezéseknek helyet. (március 15.) A javasolt közterülethez kapcsolás (felszín felett) gesztusa és a térburkolat  átépítése tovább erősítheti a terület emelkedettségét. Ugyanakkor a közterületiség, mely a múzeum lépcsőjére is kiterjed, egészen a bejárati ajtóig új, valóban nyüzsgő köztéri karaktert adhat a területnek, megkülönböztetve a Múzeumkert nyugodtabb, romantikusabb világától.


Pince terei

A pince szintjén a római kori lapidárium előtere ma furcsa, zavaró kavalkádja a szintek leküzdésére szolgáló lépcsőknek, rámpáknak, valamint kisebb kiállítótereknek. Pedig a tér nem más, mint a felette lévő központi oszlopcsarnok alsó szinti mása. Ennek kibontásával és érthetővé tételével valamint az előcsarnok alatti tér kiszabadításával új térsor alakítható ki és kapcsolható a múzeum meglévő fő térstruktúrájához. E terek az eredeti terveken gyakorlatilag szerepelnek, de azóta többszörösen elépítették őket.


Földszinti terek

A pincéhez hasonlóan kiszabadíthatóak az eredeti térsorok, a programban javasolt funkciókkal új értelmet kaphatnak és emelhetik a meglévő térsor finomságát.


Múzeumi kiállítási terek

Az első és második emeleti kiállítási terek befalazott ajtói, elterelt közlekedői mind-mind visszaállíthatók eredeti állapotukba, a körbejárhatóság, a flexibilis átrendezhetőség, alternatív kiállítás-rendezés „korszerű" fogalmai egytől egyik megvalósíthatók az eredeti térsorban.

 

MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
29/34
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
30/34
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
31/34
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
32/34
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
33/34
MNM tabló. Vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István

 

 

 

Térrendszer megtartása, megerősítése

Az épület térrendszere: körbefogott térsor és centrális tér együttese. Ennek a típusú klasszikus múzeumi térrendszernek talán az egyik legszebb példája európai viszonylatban is a Nemzeti Múzeum. E térrendszert a lehetőségekhez képest lehető legpontosabban vissza kell állítani, illetve meg kell erősíteni. Az újonnan kialakítandó közösségforgalmi tereket, valamint kiállítótereket oly módon kell szerkeszteni, hogy az eredeti térrendszer lehetőleg ne sérüljön, hanem erősödjön. Az udvarokon átvezetett, kerthez kapcsolt földszinti, illetve a pinceszinti kiállítótereket magába foglaló térsorok az eredeti emeleti térrendszerhez természetes módon kell, hogy ízesüljenek.


Funkcionális „töredezettség-mentesítés", defragmentálás

Az idők folyamán az épületben folyamatosan nőtt az entrópia. Legtöbb esetben az épp aktuális probléma helyi megoldására törekedtek, illetve erre volt lehetőség. Ezt a rendezetlenségi fokot több helyen még a tíz évvel ezelőtti rekonstrukció beavatkozásai is növelték. A jelenlegi komplex rekonstrukciós-fejlesztési terv alapfeladata az összetartozó területek összekapcsolása, a funkcionális rendrakás.


Az udvarok le nem fedésének okai

A terv egyik lényeges alapvetése az udvarok le nem fedése. Ennek több oka is van.


Értékvédelmi

A klasszicista műemlék épület értéke épp a karakteres és példaértékű tér- és tömegképzése. E kettő ráadásul szorosan összefügg. Az udvarok olyan külső terek, melyek alapvetően meghatározzák az épület tömegalakítását. Ennek védelme önmagában szükségszerű.


Funkcionális

Nem merült fel olyan szükséglet, programelem, mely indokolttá tenné az udvar lefedését, bekebelezését. Az egyetlen ekkora alapterületű teret indokoló funkció a kiállítótéri funkció, abban az esetben az udvari homlokzatokat gyakorlatilag meg kellene szüntetni. (Azokat a homlokzatokat, melyek térfalakként a klasszicista térszervezés legfontosabb felületei.) Rossz megoldás üvegtetőt alkalmazni, hiszen az ellentmond a kiállítótéri funkciónak.


Értékkibontakoztatási

Meg lehetett találni azokat az építészeti eszközöket, beavatkozásokat, melyek a meglévő tereket, udvarokat „pozícióba hozzák", használhatóvá, élvezhetővé teszik. Ez a mozzanat az udvaroknak a kerthez történő hozzárendelése. A kereszttengely megerősítése az által, hogy az összenyitott, publikus külső térként funkcionálhat a terv szerint. Mindkét udvar saját karaktert kaphat, saját funkcióval.


Technikai

Az udvarok lefedése radikális beavatkozást jelentene a jelenlegi szintek életére nézve. A pollack-i oldalfolyosós térszervezés gyakorlatilag megszűnne, belső közlekedők alakulnak ki, azok szellőzése, tűzvédelme, füstelvezetése olyan beavatkozással járna az épületbe, mely nem összemérhető az esetleges hozammal.


Kutak és költemények a Múzsák kertjében („Múzsák ligete" „Költők udvara")

Az északi udvarból kialakított „Múzsák ligete" a fényről és a költészetről szól. A fényről, amely a kertté változtatott udvar növényeit élteti, és a fényről, amely a kutakon keresztül a mélységbe, az ősi idők kiállított emlékei közé vetül – vezetve a kertben sétáló ember tekintetét, figyelmét és kíváncsiságát le a mélybe. Az udvar nagyobb részét fás liget foglalja el.  A fák sorait egy-egy kútként értelmezett, üveggel fedett nyílás egészíti ki. A „kutak" egyrészt fényzuhatagot bocsátanak le az udvar alatti kiállítótérbe, abba a kiállításba, amely a történelem előtti korok mélységének bemutatásával indul, másrészt kapcsolatot teremtenek a kert és a kiállítás között, jelen és régmúlt között. A múlt „mélységes mély kútjai" ezek.


…Mert éppen ekkor történik az, hogy minél mélyebben fürkészünk, minél messzebbre hatolunk és tapogatózunk a múlt alvilágába, az emberinek, történetének, művelődésének kezdeti alapjai tökéletesen megmérhetetlennek bizonyulnak, s mérőónunk elől, bármily kalandos távolságokba gombolyítjuk alá zsinegét, mindig újra és tovább húzódnak vissza a feneketlenségbe. … mert minden egyes megmászott agyagos fövenykulissza mögött új távolságok csábítanak új hegyfokok felé.

(Thomas Mann)


A liget fái az épületből áradó rációt, az ésszerű világot, a klasszikus szabályt és rendet képviselik, a tövüket körülvevő, áttört lemezeken kirajzolódó verssorok – magyar és külföldi költők sorai a 19. század első feléből, a Múzeum felépítésének idejéből – a harmónia, a szépség, az emberi szabadság és felelősség szavait recitálják. Annak a kornak és szellemi habitusnak állítnak emléket, amelynek köszönhetően a Múzeum gondolata megszületett és megvalósult. A kor stílusában kifejezve: aki itt érkezik a Múzeumba, az a Múzsák és Apollo ligetén áthaladva lép oda be.

(néhány példa:)


… Nem sokaság, hanem

Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.

Ez tette Rómát föld urává,

Ez Marathont s Budavárt híressé.   (Berzsenyi Dániel)


Nézd a magas égnek csillagírását,

Mely érzeni és szeretni tanít!

Ó hadd szemeidben visszaragyogni,

Mit lelkem epedve s égve gyanít.   (Kisfaludy Károly)


Friss szemmel szemlélj és vidáman

s járj fogékonyan és szilárdan

a gazdag földi réteken.     (Goethe)


Híven szeretni a jót,

Gyűlölni vesztig a gonoszt,

Eszköze lenni az isteni kéznek,

Egy nem haszontalan tagja az Egésznek,

Férfiak! ez gyönyörű jutalom.    (Kazinczy Ferenc)


Mi dolgunk a világon? küzdeni,

És tápot adni lelki vágyainknak.

Ember vagyunk, a föld s az ég fia.    (Vörösmarty Mihály)


Még a költészet varázsburokja

fonta a valót körül puhán,

a Teremtésből a lét zuhogva

ömlött a sejtelem kapuján.    (Friedrich von Schiller)


Ha rajtunk múlás üli már torát,

te megmaradsz s míg új jajokkal ég

az új kor, nékik is zengsz, hű barát:

„A Szép: igaz s az Igaz: szép!" – sose

áhítsatok mást, nincs főbb bölcsesség!   (John Keats)


Zászlók a szélben

A déli udvar programja a színekhez, a mozgáshoz és a hangokhoz kötődik. A színek a szélben lobogó, a természet színeit viselő zászlókon jelennek meg. A két udvar egymáshoz rendelését, szerves egységét is ez a gondolat biztosítja […]


A térben függő zászlók a természetnek nemcsak a színességét, hanem annak dinamikáját is megjelenítik. Míg az északi udvar a statikus nyugalom vonásaival rendelkezik, a pihenés, a csend vagy a halk beszélgetés környezete, amelyhez a fák tövének perforált tábláin olvasható költői szövegek a szemlélődés légkörét teremtik meg, a déli udvar mozgalmas közege, a színes zászlók lobogása a hangokat, a Múzsák által tanított muzsikát állítja előtérbe. Ez az egymással összefüggő kettősség a két udvar funkciójában is kifejezést nyer: az északi udvar a kávézóterasz ülőhelyeit foglalja magában, a déli udvar szabadtéri koncertek alkalmas helyszíne.


A kertrekonstrukció elvei

A Múzeumkert kultikus hely. Bár már egyetlen fája sem „eredeti" és egyetlen ágyásszegélye sem maradt meg a 19. század vége óta, mégis átjárja a történelem és a történetiség. Ezért a Múzeumkertet megújítani csak úgy szabad, hogy a mai napig felismerhető eredeti hangulata ne változzon. A megváltozott kor és a megváltozott használat nem teszi lehetővé a Petz-féle kert rekonstrukcióját – hamis illúziót keltő „hamis" Petz-kertet pedig nem szabad alkotni. Ezért az eredeti tájképi kert megidézése mellett döntöttünk, amelyet kortárs formahasználattal ötvöztünk.


Egymásra rakódó rétegek

A kertet több gondolati és térbeli réteg alkotja. A korabeli tájképi kertekhez hasonló, „foltszerűen" tagolt alapsík két oldalon – a körút és a Pollack tér felöl – szigorúbb burkolt térrel találkozik. A kerti alapsíkba az északi és déli bejárat előtt metszenek bele a belső udvarokéhoz hasonló „kőszőnyegek". A kert ma is meglévő szobrai és közvetlen környezetük sajátos tematikájukkal tagolják tovább a teret. Mindezen téralkotó elemeket a kert értékes, folyamatosan megújuló faállománya fogja egységes keretbe. A terv egyik alapvetése, hogy „kvázi köztérként" megnyissa a belső udvarokat a kert látogatói számára. A felerősödő jelentőségű oldalbejáratokat a korábbinál sokkal határozottabban meg kell mutatni, jelezni kell az érkezők felé. Ennek a megnyitásnak és jelzésnek közös eszköze az egymással rokon négy tér azonos burkolatai – a szőnyegek.


A Nemzeti Múzeum előtere

A Múzeum előtere még a kultikus kerten belül is különös jelentőséggel és jelentéssel bír. Már amennyiben valóban a Múzeumkertben van. Az előtér sajátos „kint és bent" viszonyára, a „köztér – intézménykert" kettőségre a körúti kerítés egy szakaszának behúzásával, az előtér valódi köztérré tételével reagáltunk. Hiszünk benne, hogy a tiszta szerkesztésű előtér, mint városi köztér kedvelt „hellyé" válik a városban, amely a múzeumot is még közelebb hozza az emberekhez.


vezető tervezők: Lenzsér Péter, Gaul Cicelle, Balogh Péter István
építész munkatársak: Cselovszki Attila, Bajusz Csaba, Paál Zsófia, Gergely Antal
szakági tervezők:  Pécsi Máté, Kéry Tamás, Nagy Kata, Kuti Zalán
generálkivitelező: Lenzsér és társa Kft.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk