| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Magyar örökség - Világörökség - interjú Németh Ferenccel

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Magyar örökség - Világörökség - interjú Németh Ferenccel
Épületek/Örökség

Magyar örökség - Világörökség - interjú Németh Ferenccel

2001.02.16. 09:24

Németh Ferenc, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának titkárságvezetője néhány hónappal tragikus halála előtt adott interjút az Építészfórumnak.

Az UNESCO világörökség mozgalmának célja, hogy a jövő számára megkönnyítse és elősegítse a múlt értékeinek megőrzését, mivel különösen mai, gyorsan fejlődő világunkban számos veszély, környezeti katasztrófa, rombolás, megsemmisülés fenyegeti. A világörökségi helyszínné nyilvánítás fokozott figyelmet irányít az adott épített örökségre, tájra és megőrzésére. A világörökség egyezményt elfogadó országok kiemelten foglalkoznak, többet költenek az értékmegóvásra, fenntartásra, kutatásra, felújításra, s ugyanakkor ezen kiadások egy részét igyekszenek a megnövekedett érdeklődés eredményezte idegenforgalomból származó bevételekkel fedezni. Világszerte fellendült az úgynevezett világörökségi turizmus, s az utazók immár 122 ország 690 érdekessége, látványossága közül válogathatnak. Az UNESCO Világörökség Bizottság 2000. végén az ausztráliai Cairns-ben megtartott Ülésén a legújabb magyar helyszínként a pécsi ókeresztény sírkamrák is felkerültek a listára. Németh Ferencet, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának titkárságvezetőjét kérdeztem ennek jelentőségéről, az ebből származó előnyökről:

NF.: A világörökségi cím elnyerése elsődlegesen presztízskérdés. Magyarország immár hat helyszínnel büszkélkedhet. Ezek között van a budapesti Duna-part a budai várnegyeddel, Hollókő, az Aggteleki és Szlovák Karszt barlangjai, a Pannonhalmi Millenniumi Bencés Apátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park és az említett pécsi sírkamrák. Az adott ország mindenkori költségvetéséből való részesedés és a cím elnyerése között azonban nincs elsődleges kapcsolat. Ez inkább áttételesen keresztül működik: például a világörökségi helyszínek megóvása érdekében tett építészeti beavatkozások adókedvezményben részesülhetnek. Egy ország költségvetésének összeállításakor rendszerint vita van a pénzügyi és az értékmegóvásért felelős szakemberek között. Magyarországon a természeti és a kulturális örökségvédelemmel foglalkozók előtt áll még az a feladat, hogy a törvényalkotásban jelentősebb eredményeket érjenek el.

ÉF.: Hogyan lesz egy műemlék, egy táj a világörökség része?

NF.: Ez egy hosszadalmasabb folyamat. Először is tentatív, azaz várományosi listára vetetik fel a helyszínt. Csak a listán szereplőket lehet felterjeszteni a következő módon. Dokumentációt kell készíteni arról, hogy a helyszín a világörökségi konvenció felterjesztésre vonatkozó kritériumrendszerének megfelel, pontosabban a kiválasztott feltételek meglétét kell igazolnia a tagországnak. Például a Tokaji borvidék esetében, melyet múlt decemberben terjesztettünk fel, négy ilyen kritériumot jelöltünk meg.

Az első, hogy jelenlegi állapota különleges földhasználati, szőlészeti kultúráról tanúskodik, mely évszázadok óta jellemzi, s több nemzetiség él itt harmóniában együtt - szász, sváb, orosz, lengyel, szerb, román, örmény és zsidó.

A második pont, hogy kiemelkedő példája a tradicionális településnek, és kulturális, történelmi, helyrajzi, környezeti, ökológiai szempontból a századokon át változatlanul megőrzött földhasználati hagyomány bizonyítéka.

A harmadik kritérium a korai, 1600-as évekből származó írásos emlékeket, a negyedik pedig a kulturtáj organikus fejlődését említi. Igazolni kell tehát, hogy egyetemes értékről van szó.

A felterjesztési dokumentum tulajdonképpen két dologból áll: magából a szakmai felterjesztési anyagból, mely a tartalmilag szigorúan szabályozott kritériumokra épül - mint Tokaj esetében többek között ennek keretében kellett kifejteni a fentiekben említetteket; illetve az úgynevezett kezelési tervből, mely arra hivatott, hogy tervi szinten deklarálja, dokumentálja az örökség megóvására vonatkozó szervezeti struktúra, törvényi háttér, személyi, költségvetési és fejlesztési feltételek meglétét.

A felterjesztési dokumentáció benyújtását követően a megfelelő szakértői testületek megkapják azt tanulmányozásra, ellenőrzésre, s az adott helyszínre négy napos misszióra rendelik ki pár fős csoportjukat. Az ICOMOS, az ICCROM és az IUCN a Világörökség intézményesült szakértői. Ők csupán ajánlást tesznek az UNESCO Világörökség Bizottsága Vezetőségének, aki véleményezi azt, és elfogadásra, átdolgozásra illetve visszautasításra javasolja a Bizottságnak. Ezért a végső döntés a benyújtást követő legkevesebb másfél év alatt születhet meg.

ÉF.: Vannak-e kedvezményes elbírálásban részesülő felterjesztések?

NF.:Ez így nem állítható. Vannak alulreprezentált régiók, ahol az egyetemes érték megléte éppúgy bizonyítható lenne több helyszín esetében is, mint amennyit már felterjesztettek. Ugyanakkor vannak hagyományosan túlreprezentált országok, mint Olaszország, Franciaország, a klasszikus európai történelmi országok, főleg a mediterráneum, no meg Észak-Amerika, s már Japán is kezd ilyenné válni, míg Ázsia más részei nem. Tehát ez az egyik leglényegesebb kérdés. Hallgatólagosan elfogadott, hogy az úgynevezett kulturtáj, illetve a vegyes kategóriában történő nevezések szemben az épített örökséggel, valamint az alulreprezentált régióból történő felterjesztés egy kicsit kedvezőbb elbírálásban részesül. A szakértőknek azonban mindvégig tárgyilagosnak kell maradniuk. Az ő számadásuk alapján a Vezetőség ajánl a bizottságnak, tehát ez utóbbi két szervezet mérlegel és súlyoz.

ÉF.: Mely helyszínek szerepelnek a jelenlegi magyar várományosi listán?

NF.:A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága a 2000. decemberi ülésén 13 helyszínt illetően kedvező határozatot hozott. Mindenképpen valamilyen alfabetikus sorrend volna célszerű, ám elsőként említeném azon helyszíneket, melyek felterjesztése folyamatban van: a már említett tokaji borvidék, a visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, a budapesti Andrássy út és történelmi környezete, azaz a Hősök tere és a millenniumi földalatti. Ezekről 2002-ben tudnak dönteni, míg jövőre kerülhet sor a Fertő-tóra, mely - akárcsak a karszt barlangok - más országgal közös felterjesztés. A világ ma már az örökségvédelem területén is annyira globalizálódott, hogy a világörökségi helyszínek függetlenednek az országhatároktól. A többi kilenc magyar �várományos" pedig: a tájház hálózat Magyarországon, az ipolytarnóci ősmaradványok, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai, Esztergom középkori vára, a Tihanyi félsziget, a Rózsadombi termál karszt területe, a budapesti zsinagóga negyed és a komáromi/komarnoi erődrendszer, a Monostori Erőd.

ÉF.: Ha jól tudom, 2002-ben Magyarországon rendezik meg a Bizottsági Ülést...

NF.:... a döntési folyamat egészen pontos mechanizmusa és írott játékszabályai értelmében mindig az adott Bizottsági Ülést megelőző ülés dönt a következő helyszínről. A konvenció szerint idén decemberben Helsinkiben születhet meg az a döntés, hogy Magyarország megkapta a 2002-es rendezés jogát. Persze ez is egy hosszabb folyamat eredménye: először 1998-ban Kyotóban jeleztük, hogy vállalnánk az ülés megszervezését és lebonyolítását, majd 1999-ben Marokkóban ezt kormányszándékkal erősítettük meg. Meg kell említeni, hogy tavaly júniusban a párizsi vezetőségi ülésen nem volt mód meghallgatni annak a négy munkacsoportnak a beszámolóját, melyek a lassan harmincéves Konvenció megreformálásának lehetőségeivel foglalkoznak. Ekkor elvállaltuk októberre egy rendkívüli vezetőségi ülés megszervezését, melyen minden résztvevő számára bebizonyosodott, hogy Magyarország alkalmas egy ilyen nemzetközi rendezvény lebonyolítására. A Nemzeti Kulturális Minisztérium irányításával jó teammunka alakult ki, hogy lehetővé tegyük a sikeres előkészületeket a 2002-es jubileumi ünnepi ülés megrendezésére.

ÉF.: Mivel jár a rendezői szerep?

NF.: A rendező tagország adja a Bizottság és a Vezetőség elnökét egy évre. Ez nagy hatáskör. A két választott testület munkáját irányítani kell, ez komoly szakmadiplomáciai felelősség, különösen egy olyan időszakban - és ez nagyon fontos -, amikor a harmincadik évéhez közeledő Konvenció, a Világörökség szervezete megérett a reformokra: működési mechanizmusát, eljárásrendjét, költségvetését, és az egyközpontúságot felváltó régiók vagy szubrégiók kialakulását tekintve. A világörökségi mozgalom stratégiájának, információrendszerének kidolgozása, új képzési stratégia kialakítása ekkor válik időszerűvé, és lesz a rendező ország felelőssége, ugyanakkor nagy, diplomáciai mozgásteret is jelent ez a szerep. Az elnök aláírása pénzügyileg is sokat ér, az ő kompetenciája elég egy pályázat elnyeréséhez, tehát minden téren komoly felelősségvállalást igényel a rendező országtól.

Köszönöm a beszélgetést.
Csordás Izabella

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.