Makovecz - Organikus építészeti útikönyv

Megjelent a Makovecz - Organikus építészeti útikönyv, amely a Makovecz Imre, illetve tanítványai által tervezett alkotások közül mutat be válogatást rövid leírással, fotókkal és jellemző rajzokkal. A több mint hatvan, határon innen és túl megvalósult, eredeti formáját őrző épületet különböző útvonalakra felfűzve ismerteti a kötet.

A Makovecz – Organikus építészeti útikönyv több mint hatvan, határon innen és túl megvalósult, Makovecz Imre, illetve kiemelkedő tanítványai (Bata Tibor, Csernyus Lőrinc, Dévényi Sándor, Dobrosi Tamás, Heil Tibor, Jánosi János, Nagy Ervin, Salamin Ferenc, Sáros László, Szűcs Endre, Turi Attila, Zsigmond László) által tervezett épületet mutat be rövid leírással, fotókkal, jellemző rajzokkal. Valamennyi alkotás szabadon látogatható és őrzi eredeti, a tervezettnek megfelelő állapotát. A látnivalókat gépkocsival egy nap alatt bejárható  útvonalakra fűztük fel. Az egyes fejezetek végén tanítványok és pályatársak további munkáiból adunk válogatást. Reményeink szerint az organikus útikalauzt több, folyamatosan bővített kiadás követi majd.

 

 

Előszó

Makovecz Imre hatalmas, teljes jelentőségében csak az utókor által feldolgozható életművéből ki kell emelnünk azokat az értékeket, amelyekkel hozzájárult a magyar társadalom építéséhez.

Aligha akad hozzá hasonlítható építész, aki műveivel és közösségi szerepvállalásával ilyen mélységben átformálta és ilyen eredményesen emelte volna az épületeit használók életminőségét – kedvet, büszkeséget, méltóságot adva az épületeivel kapcsolatba kerülőknek.

Minden munkájában az építés drámáját tartotta szem előtt: azt a hatást, amelyet egy ház tervezése, megvalósítása és használata a közösségre gyakorol. Számára ez minden stilisztikai, művészeti kérdésnél előbbre való volt.

Épületei eszközök voltak, hogy gyógyítólag nyúljon bele elrontott faluszerkezetekbe, tönkretett tájakba, manipulált és megnyomorított közösségekbe, katasztrófasújtotta életekbe. Ehhez ezeknek az épületeknek is életteli műalkotásoknak kellett lenniük, a települések, a tájak, a közösségek életébe szervesen illeszkedő jegyekkel.

 

 

Tevékenységének szociális hatása az egész országot átfogta és túlnyúlt az országhatárokon. Erdélyi és felvidéki szervező-, és tervezőmunkájával a kisebbségben élő magyarság közösségeit erősítette, segítette, ahogy korábban, a rendszerváltás előtti évtizedben a faluházakat építő mozgalom irányításával egyik kezdeményezője volt a kistelepülések fennmaradását szolgáló közösségfejlesztő munkának.

Építészeti munkássága, amely kezdettől szembenállást jelentett a fennálló kultúrpolitikával, az alkotói szabadság határainak folytonos feszegetésével a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években egész szakmája számára új utakat nyitott.

 

 

A magyar kultúrában ritka módon sikeres, iskolateremtő művész volt, aki rendkívüli energiát fordított az újabb nemzedékek szemléletének alakítására. Építészetének és gondolkodásmódjának követői ma már egészen egyedülálló módon hozzájárulnak az ország építészeti arculatának alakításához.

Kezdeményező szerepet játszott a főépítészi rendszer létrejöttében. A települések formálását gazdaként vállaló építészek – többnyire a korlátozó lehetőségekkel dacolva – hosszú évek óta folytatnak sikeres küzdelmet a kulturált környezetfejlesztésért, ami nemzetközileg éppoly figyelemre méltó, mint Makovecz Imre saját alkotásai.

Ugyanígy egyedülálló az a helyreállítási munka, amelyet szellemi irányításával munkatársainak széles köre végzett a 2001-es beregi, a 2010-es Sajó–Hernád menti árvíz és a vörösiszap-katasztrófa következtében elpusztult településeken. A feladat messze túlterjedt egy építész általános tevékenységi körén: a károsultakkal történő személyes egyeztetések, a régió hagyományos építészetének elemzése, a kivitelezés lebonyolítása, a logisztikai kérdések megoldása, a rendkívüli helyzethez alkalmazott adminisztráció kialakítása a lakóházak megtervezésével egyforma súllyal szerepelt, és általános elismerést eredményező sikerrel zárult.

 

 

Ez a kivételes szervezőképesség jellemezte Magyarország rendszerváltás utáni első nagy nemzetközi szereplését a sevillai világkiállításon, ahol Makovecz Imre nemzeti pavilonja az építész által a siker érdekében kényszerűen vállalt fővállalkozói munkájával valósult meg, elismerést hozva a magyar építészetnek és a kivitelezői teljesítménynek egyaránt.

Mesteriskoláival, a Magyar Építész Kamara létrehozása iránti fáradozásával, a Kós Károly Egyesülés megszervezésével és annak több mint húsz éve tartó munkálkodásával példát adott a szakmai önszerveződés lehetőségeire és e lehetőségek eredményes kihasználására.

Ezek az értékek követésre érdemes és méltó módon állnak előttünk. Bízunk benne, hogy tanítványaiban lesz erő az életmű folytatására.

Nagy Ervin
országos főépítész

A könyvet Dénes György szerkesztette, a szövegeket Dénes Eszter gondozta, a grafikai terv Ligetfalvi Zsolt munkája. A fotókat többek között Bujnovszky Tamás, Dénes György, Geleta László, Máté Gábor, Papp Tamás, Sáros László, Szántó Tamás és Zsitva Tibor készítette.

kiadó: Serdián Kft.
megjelenés: 2011. november
oldalszám: 188
formátum: 125 x 195
ár: 2800 Ft

A kötet megvásárolható:

ZAGÓRA 2000 Kft. (1138 Budapest, Váci út 168.) és partnerei:
PULT, ANIMA, LIBRI, LÍRA, BOOKLINE

PÜSKI Könyvesház (1013 Bp. Krisztina krt. 26.)

A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.