Épülettervek/Középület

Malomtó Fürdőszálló - az egykori népgőzfürdő helyén, a Frankel Leó utcában

1/12

Az eredeti Ray Rezső-féle tervek

?>
Az eredeti Ray Rezső-féle tervek
?>
Akvarell 1902-ből
?>
A Népfürdő 1920-ban
?>
földszinti alaprajz
?>
1. emeleti alaprajz
?>
2-3. emeleti alaprajz
?>
hosszmetszet
?>
?>
?>
?>
?>
1/12

Az eredeti Ray Rezső-féle tervek

Malomtó Fürdőszálló - az egykori népgőzfürdő helyén, a Frankel Leó utcában
Épülettervek/Középület

Malomtó Fürdőszálló - az egykori népgőzfürdő helyén, a Frankel Leó utcában

2006.02.01. 06:45

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Marosi Miklós

Építészeti műszaki leírás az elvi engedélyezési tervhez. Tervező: Marosi Miklós (KÖZTI Rt.)

Építészeti műszaki leírás az elvi engedélyezési tervhez

Történet

A Hild-Ybl Alapítvány részéről, Rozsnyai József által készített tudományos dokumentáció részletes történeti áttekintést biztosít, itt csak rövidített kivonatát ismertetjük.

A császármalom - azonos a felhévizi királyi malommal - XV. századi eredetű, később puskaporőrlő malommá alakították. A malomtó vélhetően a malom gátjai által felduzzasztott víz hatására keletkezett. A tavat többször leeresztették, ilyenkor még a gellérthegyi, alhévizi források vize is apadni kezdett. A tónak különleges növényvilága van, elsősorban meleg forrásvizekben tenyésző délszaki növények, mint például a lótuszvirág. A tó jelentősége abban rejlik, hogy őstó, az összes budai gyógyforrás szabályozója. Kevesen tudják, hogy a tó a mai Frankel Leó út alatt is folytatódik, az úttest és villamospálya - a tó felől ma is látható - tégla boltozatú födémen nyugszik.


A népgőzfürdő építése

Megvalósítására 1893. szeptember 12-én adott építési engedélyt a Fővárosi Tanács, építtetője a Szent Lukácsfürdő Részvénytársaság volt.

Statikai - eredeti elnevezése szerint hordképességi - számításait a Magyar Monier Építkezési Vállalat készítette. További érdekesség, hogy a vasbeton kupola 8-11 centiméter vastagságú, a számítások alapján vasbetét nélkül is 27-szeres biztonsággal felelt meg.

A terveket Ray Rezső, többek között a Herczog palota, a Törley palota, a Lukács iszapfürdője és a Royal szálló építésze 1983. július 22-i datálással jegyezte, Wellish Sándor és Gyula építőmesterek kivitelezték 1893 és 1895 között. Az épület törökös jellegét a romantikus építészetből átmentett polikróm sávozás, a török kupolák nyolcszögű formája, a félholddal koronázott csúcsdísz tovább fokozta.

Az 1920-as években a főhomlokzati tornyot emeleti toldalékkal bővítették, ezek vakolt, de két színben sávozott festéssel készültek.

Az 1970-es évek elején az épületet a ma is látható rom kivételével lebontották. A BUVÁTI (Kiss Albert, Beöthy Zs. Mária és Zádori Attila) három alternatívás tervet készített, ez a megmaradt „török kupola", a szomszédos klasszicista műemléképület és a Malomtó presszó szanálását is magába foglalta.

A műemléki hatóság a szomszédos Frankel Leó út 46. sz. ház bontását megakadályozta. Az újabb BUVÁTI-s terv hangulati elemként, ivócsarnoknak hasznosítva megtartotta a kupolát, a tavat négyszög alakúvá kívánta átformálni, és a József hegyre fellépcsőző, 'U' alakú beépítést javasolt.



 

Helyszíni adottságok

A Bohn Mélyépítő Kft. geotechnikai, hidrogeológiai és környezetföldtani szakvéleményt készített. E tanulmány minden e területre beszerezhető korábbi fúrási eredményt, szakvéleményt, barlangász kutatók leírásait összegezte.

A terület alatt - feltárás alatt álló, közép-európai unikumként megtalált - vizes barlang, a Molnár János barlang húzódik. A hegység felől áramló karsztvíz és a pesti oldalról, a különböző hőfokú forrásokból áramló hévíz keveredésével jött létre, úgynevezett eocén karbonátos kőzetek törésvonalai mentén. A malomtavat a Molnár János barlangban fakadt Boltív- és Alagút-források táplálják, a víz csővezetéken keresztül jut a Lukács fürdő uszodájába.

A szakvélemény, a környezetvédelmi hatósági egyeztetések, barlangkutatók véleménye, s nem utolsósorban az érvényes KVSZ egyhangúan csak a meglévő alapfalakon, eredeti építménykontúron belüli építést támogatja.

A tervezett épület ismertetése

A tervezést az Sz&Sz Kft., Szalai Balázs felkérésére végeztük, aki így a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól, a Bp. II. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivataltól, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságától, valamint a Budapest Gyógyfürdői és Hévízi Részvénytársaságtól felhatalmazással rendelkezik a terület hasznosítására.

Az épületet a Hild-Ybl Kft. tudományos dokumentációjának ajánlásai, a KVSZ, a hidrogeológiai és környezetvédelmi, s a kerületi főépítész véleményének figyelembevételével terveztük meg. Úgy külső alaprajzi kontúrjában, mint homlokzati magasságában az eredeti épület tömegképzéséhez igazodik.

A védett „török kupola" fragmentum eredeti tervek szerinti visszaállítását irányoztuk elő, a további alapterületeken 13 vendégszobát és 3 apartmant magába foglaló háromcsillagos fürdőszálló épület létesül, mely új balneológiai funkciókkal és korszerű épületgépészettel egészül ki.

A földszint és 3 emeletes épület alapvetően két homlokzattal rendelkezik, nyugati oldala a szomszédos klasszicista épület tűzfalához simul, míg észak felől a József hegyi támfal határolja. A homlokzatképzésénél az eredeti, sárga-vörös polikróm téglahomlokzat visszaállítását javasoljuk a védett 'törökfürdő' tömegén, az egyéb falfelületek egységesen a sötétebb, a vörös tégla burkolásával, a kötésben és hálósan rakott téglaburkolat plasztikai lehetőségeinek felhasználásával készülnek.

A Frankel Leó út e szakasza rendkívül kedvelt, a távolban megálmodott, nosztalgiavillamossal kombinált, vegyes forgalmú sétálóutca élénkítésére a földszinti kis kávézónál az idényjellegű utcai kiültetést is elképzelhetőnek tartjuk.

Az OTÉK előírásai értelmében a tervezett funkciókhoz cca. 18 gépkocsi telken belüli elhelyezése lenne szükséges, de mivel ez itt megoldhatatlan, a megbízónak más megoldást kell keresnie a követelmények kielégítésére.

Marosi Miklós
építész tervező


Budapest, 2005. október 11.


Tervezett épület

Összes földszinti beépített alapterület:
Meglévő Malomtó presszó: 285,0m2
Új Malomszálló: 482,55 m2
Összesen: 767,55 m2 

Összes beépített bruttó szintterület:
Meglévő malomtó presszó: 285,0 m2
Új Malomszálló: 1106,75 m2
Összesen: 1391,75 m2

Beépítés mértéke: 16,9%
Bruttó szintterület: 0,3

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk