Épületek/Lakóépület

Márnem - mégnem. Három lakóépület egy telken a Rózsadombon

1/15

?>
?>
helyszínrajz
?>
metszet
?>
Zivatar utcai homlokzat
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/15

Márnem - mégnem. Három lakóépület egy telken a Rózsadombon
Épületek/Lakóépület

Márnem - mégnem. Három lakóépület egy telken a Rózsadombon

2007.02.14. 13:39
MÉD

Projektinfó

három lakóépület, 20 lakás egy telken a Rózsadombon, a  Zivatar utcában

URL:
Lukács és Vikár Építészstúdió

Tervezés éve:
2005

Építés éve:
2005-2006

Bruttó szintterület:
2830 m2

Stáblista

Generáltervező: Lukács és Vikár Építészstúdió
Építész: Lukács István és Vikár András DLA
Építész munkatárs: Gál Árpád, Major Attila 

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Generáltervező: Lukács és Vikár Építészstúdió Építész: Lukács István és Vikár András DLA Építész munkatárs: Gál Árpád, Major Attila

Megfáradt szecesszió, vérszegény műkőbarokk, népies vakolat architektúra. A Margit körútról szétágazó utcákat a 20. század első évtizedeiből származó tipikus belbudai bérházak elégikus, életunt világa jellemzi. De errefelé vannak a magyar korai modernizmus legmerészebb művei is, melyek metsző éleikkel, tiszta logikájukkal ma is igen hatásosak (pl. a Bimbó út Lauber-, Kozma-, Ligeti-Pallós-, Ligeti-Molnár-féle villái, vagy a körúton álló Hofstädter-Domány-féle bérház, Kozma Átrium-háza, stb.). Nem véletlen tehát, hogy a területen új házat tervező építészek többsége szinte kötelességének érzi, hogy ez utóbbiakat tekintse etalonnak, kiindulási pontnak. Mintha a hely szellemében még mindig jelen lenne a ’30-as évek modernizmusának „vonalas", avantgárd hagyománya, mintha itt kevésbé érvényesülnének a kvázi neomodern stílus „light" verziói, a manapság divatos „lakóparki" modern sablonjai, olcsó derűje. Persze nyilván csak szerencsés beruházó-építész-együttállások sorozatáról van szó. Mindenesetre feltűnő, hogy az elmúlt néhány évben több olyan ház épült a környéken, melyek szinte deklaráltan az eredethez, az avantgárd építészetéhez nyúlnak vissza, felvállalva annak szikár geometriáját, csupaszságát – azaz népszerűtlenségét. (Ilyen például Nagy Iván, Cságoly Ferenc és munkatársaik két épülete, a Light Corner Irodaház (Petrezselyem utca) és a Vizivárosi Office Center (Kapás utca). Persze szó sincs arról, hogy ezek az avantgárd szolgai követői volnának: a homlokzati síkok megtörése, a tetők megmozgatása, stb. markáns eltérést jelent). Ugyanakkor megjelent az avantgárd szigorát dekoratívabb elemekkel, játékosabb plasztikai megoldásokkal ötvöző, azaz hagyományos értelemben „szerethetőbb" változat is: ezt Hajnal Zsolt Kapás utcai társasháza fémjelzi (természetesen ez nem összekeverendő a „lakóparki" stílussal). 

7/15

Talán Lukács István, Vikár András és munkatársaik is úgy érezték, hogy a Margit körút szomszédságában található Zivatar utcában álló lakóházaik esetében redukálniuk kell a korábbi épületeikre jellemző élénk színvilágot, a színes kőburkolatokat, a gazdag plasztikai tagolást, s közeledniük kell a hely építészettörténeti fókuszpontjához. A törekvés eredménye sajátos átmenetet képez Nagy Iván és Cságoly Ferenc épületei, illetve Hajnal Zsolt háza között: az előbbiek keménysége, hűvös szerkesztése „már nem", az utóbbi oldottsága, könnyed plasztikája „még nem" jellemző rájuk.

A három önálló épület (20 lakás) számára helyt adó telek merőben szokatlan formájú: ék alakban kúszik fel a meredek hegyoldalra, s szinte minden oldalról házak és kertek övezik – a zártsorú Zivatar utcával csak egy keskeny foghíj révén kerül kapcsolatba. Ide épült az együttes nyitóeleme, a kocsibehajtót és a főbejáratot magába foglaló ház, egy másik a két szomszédos bérház tűzfalai által alkotott sarokba illeszkedik, a harmadik szabadon áll a telek közepén – immár jónéhány méterrel a többiek fölött. A beruházó és az építészek közös szándéka volt ugyanis, hogy a terület sajátos terepviszonyai érintetlenül maradjanak, így a garázst teljes egészében a felszín alá süllyesztették. Ez a megoldás lehetővé tette, hogy a két kerti épület közvetlen kapcsolattal rendelkezzen az autótárolókkal. 

5/15

A három épület mind alapterületét, mind térszerkezetét tekintve lényegesen eltér egymástól: az utcára néző ház a legmagasabb (öt emelet és penthouse), míg a kerti saroképület (három emelet és penthouse) és a szabadon álló ház (két emelet és penthouse) tetőzete az eltérő terepmagasság révén majdnem azonos szinten van. A épületek – alapterületüktől függően – egy-, két- és háromfogatosak. 

A két kisebb épület homlokzatait lényegében azonos elvek szerint tervezték: a lakásokat szalagablakok nyitják meg, melyeket hosszan elnyúló erkélyek és teraszok kísérnek. A horizontális tagolást a lépcsőház teljes magasságában húzódó üvegfalának vertikálisa töri meg. A szabadon álló épület inkább pavilonszerű: egyetlen töretlen kubus alkotja, melybe tágas loggiák mélyednek, míg az északi és nyugati homlokzatok zárták, csak a különböző kiszolgálóhelyiségek kisebb ablakai tagolják. 

6/15

A látványt mindenütt derékszögű geometriai alapformák határozzák meg, sehol egy törés, egy kimozduló falsík, egy sarokerkély. Oldásképpen színes üveglapokat függesztettek a loggiák elé, vagy applikáltak a homlokzatokra, a lábazatokat itt-ott rusztikus kőlapokkal burkolták, a penthouse-ok visszahúzott falsíkjait és a loggiák mennyezeteit fával borították. Mindezt azonban igen mértéktartóan alkalmazták a tervezők: az összképben csak halvány, paszteles színfoltokként tűnnek fel, s mivel egymástól elkülönülnek, nem alkotnak önálló felületi kompozíciót. Ez az önfegyelem, ez a visszafogott, de határozott formálás teszi a házakat természetesen otthonossá. Nincs semmiféle tolakodó ötletesség, nincs erőltetett kedvesség, színes vidámság. Ugyanakkor az épületek egészét épp e finom, de alapvetően öncélú tagolóelemek távolítják el a régi példaképektől, miközben tömegformálásuk azokhoz igen közel áll. 

10/15

A belső terekben – a homlokzatképzéssel összhangban – a formai attrakciók helyett fontosabb volt a praktikus beosztás és a világosság. Még a közlekedő- és kiszolgálóterek sem maradványterekként jelennek meg, a lakások rendszerének szerves részét képezik. El kell ismerni, a beruházó nem fukarkodott a tágas, nagyvonalú terekkel és nem volt célja az emeletek számának maximalizálása sem (ezt a szokatlanul gáláns magatartást persze majd a lakások ára fogja tükrözni). 

Az együttes karakterét azonban nemcsak e formai sajátosságok, hanem a telepítés és a terepviszonyok is meghatározzák: az épületek a szinte önálló világot képező zárványtelek tájszerű látványával együtt teljesednek ki.

szöveg Haba Péter
fotók: Bujnovszky Tamás



 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk