Emberek/Portré

Mátrai Péter kapott 2019-ben Perika-díjat

1/5

Őry Júlia laudál a Média Építészeti Díján. Fotó: Regős Benedek

Őry Júlia laudál a Média Építészeti Díján. Fotó: Regős Benedek
Mátrai Péter és Dr. Pásztor János, az Építészfórum ügyvezetője. Fotó: Regős Benedek
Mátrai Péter és Dr. Pásztor János, az Építészfórum ügyvezetője. Fotó: Regős Benedek
Fotó: Regős Benedek
Fotó: Regős Benedek
Őry Júlia laudál a Média Építészeti Díján. Fotó: Regős Benedek
Mátrai Péter és Dr. Pásztor János, az Építészfórum ügyvezetője. Fotó: Regős Benedek
Mátrai Péter és Dr. Pásztor János, az Építészfórum ügyvezetője. Fotó: Regős Benedek
Fotó: Regős Benedek
Fotó: Regős Benedek
1/5

Őry Júlia laudál a Média Építészeti Díján. Fotó: Regős Benedek

Mátrai Péter kapott 2019-ben Perika-díjat
Emberek/Portré

Mátrai Péter kapott 2019-ben Perika-díjat

2019.11.12. 07:01

Cikkinfó

Szerzők:
Őry Júlia

Építészek, alkotók:
Mátrai Péter

Címkék:
díj

Mátrai Péter építész és zeneszerző. A különböző műfajok közötti átjárhatóság, a közös alkotás, az interdiszciplináris megközelítés számára alapvető. Az építész-zeneszerzőt a Média Építészeti Díja gáláján Őry Júlia laudálta.

A Pásztor Erika Katalina emlékére alapított szakmai díjjal az alapítók szándéka szerint olyan alkotók teljesítményét ismerik el, akik – idézem – „az építészet mellett több tudományos és/vagy művészeti ágban is innovatív módon kiemelkedő, társadalmi hatású értéket teremtettek.” Mátrai Péter diplomáját tekintve építész. Gimnazistaként, a Kisképzőben már elsajátított egy művészeti ágat, a bútortervezést, bútorkészítést. Építészhallgatóként, az Iparművészeti Főiskola pezsgő művészeti közegében természetes módon kerülhetett kapcsolatba sok más műfaj képviselőjével. A szakok átjárhatósága, a közös alkotás, az interdiszciplináris megközelítés mára alapvető, de Péter egyetemi évei alatt is működött, működnie kellett.

20 év építészeti tevékenység után – mialatt az IPARTERV építésze volt, elvégezte a Mesteriskolát, megtervezte (Major Györggyel közösen) a több díjjal méltatott kecskeméti megyei könyvtárat, szakmai cikkeket publikált és tanított – a zenét helyezte élete középpontjába. (A Péterből áradó zenére gyönyörű példa, hogy a tíz éven át épült könyvtár építése közben rögzített zajokból kiindulva a ház avatására zenedarabot komponált, ami a tér különböző pontjain elhelyezett hangszórókból szólt.) Péterről gondolkodva, az életművét böngészve egyértelművé válik: olyan egyszemélyes intézmény ő, aki folyamatosan új utakat keresve, a világra való teljes nyitottsággal, a szabadság erejével felvértezve bármilyen műfajba fog bele, annak végiggondolt, önazonos mű az eredménye.
Portfólióját Négy dolog című, versbe szedett ars poeticájával indítja:

„És a dolgok egyszercsak művé lesznek:
Zene lesz.
Ház lesz.
Vers lesz.
Tanítás lesz.”


Ez a „négy dolog” Mátrai Péter művészetének négy pillére. Úgy képzelem, amikor Péter kinéz az ablakon, sétál az utcán, utazik, vagy csak otthon tesz-vesz, folyamatosan figyeli környezetét, és valamilyen rendelkezésére álló eszközzel, legyen az papír-ceruza, fényképezőgép vagy egy iPhone, azonnal rögzíti azt a jelenséget, ami éppen megragadja. Az alkotófolyamat során sokféle forrásból merít, amiket később a maga számára transzformál. Így működik a művészi alkotófolyamat. Péter tavaly ünnepelte 70. születésnapját, egy, a Fugában rendezett kiállítással, ahol rajzok, épületek, bútorok, fotók, versek, grafikák, kották, koncertek és performanszok dokumentációi, videómunkák, animációk sorakoztak egymás mellett.

Mátrai Péter és Dr. Pásztor János, az Építészfórum ügyvezetője. Fotó: Regős Benedek
3/5
Mátrai Péter és Dr. Pásztor János, az Építészfórum ügyvezetője. Fotó: Regős Benedek

Az elmúlt évtizedeit leginkább a zenélés határozta meg. Kísérletező zeneszerző, akusztikus és elektronikus eszközökkel egyaránt dolgozik. „Laboratóriumából” önálló zeneművek és színházi előadásokhoz, filmekhez írt zenék egyaránt kikerültek. Koncertjein a látvány éppen olyan fontos, mint a hangzás, és minden esetben szerephez jut az improvizáció. És amikor Italo Calvino Láthatatlan városok című könyvét feldolgozva a városok struktúráit vizualizáló kottákat rajzolt ceruzával, szövegrészletekkel, és mindehhez zenét szerzett, majd egy zenei performansz keretében elektronikus és akusztikus eszközökkel, általa tervezett színpadi látvánnyal 17 várost szólaltatott meg, akkor egyetlen estébe sűrítve megmutatta, milyen az, amikor az alkotói szabadság nem ismer korlátokat és nincsenek műfaji határok.

Pétert körülbelül 10 éve ismerem. A Fugában számos alkalommal dolgoztunk együtt kiállításokon, koncerteken. Mindig öröm vele a találkozás: olyan derű, kedvesség és nyugalom árad belőle, amit ritkán tapasztalni. Nagyon jó vele beszélgetni. Ez a nyitottság és közvetlenség az oka, hogy bár a tervezés, a zeneszerzés, a versírás, a videózás elmélyülést igénylő, magányos műfaj, mindig megtalálják azok az alkotótársak, akik csakis vele együttműködve szeretnék megvalósítani céljaikat. Péter ezeket a helyzeteket mindig szívesen vállalja: őszintén kíváncsi arra, hogyan gondolkodik a partnere, mire jutnak közösen. Ilyen együttműködő, együtt gondolkodó műfaj a tanítás is: az ország legtöbb építészkarán és művészeti egyetemén oktatott hosszabb-rövidebb ideig, számos diplomamunka, doktori disszertáció született az ő témavezetésével. 

Az építészetoktatás mellett a vizuális kommunikáció szak – ami eleve több műfaj összekapcsolása – az ő igazi terepe, Pásztor Erikával a Magyar Iparművészeti Főiskola (majd a MOME) Vizuális Kommunikáció Tanszékén hosszú évekig kollégák voltak: Erika a videó szakon dolgozott, Péter kreatívhang kurzust vitt. Kettejük életművét összevetve nagyon sok analógiát, kapcsolódási pontot találhatunk. 

Öröm és megtiszteltetés, hogy én méltathatom Mátrai Pétert a második Perika-díj alkalmából. Biztos vagyok benne, hogy Erika is egyetértene a döntéssel. 
Szeretettel gratulálok a díjhoz.

Őry Júlia

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk