Épülettervek/Tervpályázat

Megszólítás. Tapasztalás. Befogadás. – Az Untitled_01 csapat díjazott terve az Építészet Ligete tervpályázatán

1/22

Axonometria

?>
Axonometria
?>
Bejárat a Bajza utca felől
?>
Helyszínrajz
?>
-2. szint alaprajz
?>
-1. szint alaprajz
?>
Földszint alaprajz
?>
1. emelet alaprajz
?>
2. emelet alaprajz
?>
Metszet
?>
Metszet
?>
Belső látvány
?>
Előcsarnok feletti tetőkert
?>
Herczel: könyvtár, könyvesbolt, iroda
?>
Herczel: könyvtár, könyvesbolt, iroda
?>
Grünwald: szállás, étterem
?>
Grünwald: szállás, étterem
?>
Bejárat a Városligeti fasor felől
?>
6-7-es épület
?>
Építési udvar
?>
Szabadtérépítészet
?>
Gépészeti koncepció, építőanyagok
?>
Előcsarnok
1/22

Axonometria

Megszólítás. Tapasztalás. Befogadás. – Az Untitled_01 csapat díjazott terve az Építészet Ligete tervpályázatán
Épülettervek/Tervpályázat

Megszólítás. Tapasztalás. Befogadás. – Az Untitled_01 csapat díjazott terve az Építészet Ligete tervpályázatán

2022.02.26. 08:23

Projektinfó

A MÉM-MDK új központjára kiírt Építészet Ligete tervpályázat rangsorolás nélküli díjazásban részesült pályaműve

Tervezés éve:
2021

Stáblista

Építészet: Balázs Anna, Balázs Bálint, Dongó Tamás, Karlovecz Ádám, Molnár Zsanett, Nagy Júlia, Nácsa Dóra, Novák-Mester Petra, Rakusz Liza Natasa, Suri Bálint

Építész konzulens: Balázs Tibor, Fábián Gábor DLA

Tájépítészet: Bajzáth Noémi, Pór Kata

Épületgépészet: Csapó Dániel

Grafika: Tóth Teodóra

Látványtervezés: Arató Miklós, Koch Balázs

Fenntarthatósági tanácsadó: Bakos Bálint

Dosszié:

Első helyezettet nem hirdettek a MÉM-MDK új központjának tervpályázatán, két rangsorolás nélküli díjazásban részesült projektet azonban kineveztek a legmagasabb elismerésként. E két kiemelt pályamunka közül ma az Untitled_01 frissen alakult csapatának pályamunkáját mutatjuk be.

Cím nélkül.
Az Untitled_01 csapatnév az Építészet Ligete tervpályázatára frissen összeállt formációra utal. Fiatal építészek, tájépítészek és szakági tervezők ültek le egy nagy asztal köré, hogy megfogalmazzák véleményüket a jövő magyar építészetéről. Mesteriskolás-, doktori iskolás- és egyetemi évfolyamtársak, horizontális viszonyok, új munkakapcsolatok, hajnalokig tartó beszélgetések, halmokban álló munkamakettek, skiccek ezrei. A valódi többlet azonban a létrejövő csapatkohézió, melyet a pályázat rövid ideje, a fókuszált munka és a közös cél eredményezett.

Ember és alkotása.
A bennünket körülvevő világot transzdiszciplináris szemléletben érdemes vizsgálni. Nincs így másként, amikor a mindig jelen lévő épített, természeti és vizuális környezettel szeretnénk foglalkozni. Különösen fontos a sok nézőpontos szemlélet, ha a közegünkbe beékelődő épületek, infrastruktúrák létrehozásával, az ember által létrehozott természeti környezettel vagy éppen a rendkívül bonyolult rendszerben működő településeink tervezésével, fejlesztésével foglalkozó szakmák számára szeretnénk egy olyan helyet létrehozni, ahol megmutathatják milyen eszközökkel, technikákkal születnek meg az általuk létrehozott alkotások. Ez a megmutatkozás ugyanis nemcsak a fizikai térről, hanem a szellemi töltet bemutatásáról is szól. A házak, az ember által alkotott tájak, az utak és hidak, vagy bármilyen vizuális képződmények bonyolult rendszerben, a természettudományos módszerekkel megismerhető környezetben, az emberi oldal örökké változó létének mérlegelésében, illetve az alkotó művészi tevékenység kölcsönhatásában születnek.


Megszólítás. Tapasztalás. Befogadás.
A telken meglévő épületekbe, valamint az új múzeumépületbe kerülő funkciók tiszta logikai sor mentén rendeztük el. A meglévő épületek olyan kiszolgáló, támogató funkcióknak adnak otthont, ami az új múzeumépületbe elhelyezett múzeumi látogatást élményszerűbbé, a meglévő gyűjteményi kezelést (raktározás, feldolgozás, kutatás, restaurálás) könnyebbé teszik. Az új múzeum a telken kialakult pavilonos, meglévő struktúrába illeszkedik, kijelölve a vendégfogadást, a rendezvénytereket (“megszólítás: a látogatók érdeklődésének felkeltése a vizuális kultúra iránt"), a fő kiállítás helyét (“tapasztalás: az építészet, műemlékvédelem, urbanisztika, tájépítészet, képi művészetek eddigi évszázadai során felhalmozott tudásanyag megmutatása"), valamint a kézzelfogható megvalósítás tereit (“befogadás: a tér és tárgyalkotás saját élményének megszerzése"). A meglévő és új struktúrák keretét az átmeneti terek, valamint a szabadtér jelölik ki, ahol az élmények megszerzése közben szerzett tapasztalat dolgozható fel (“idő: minden ember által alkotott művészeti termék befogadását és értelmezését segítő folyamat").

Helyszínrajz
3/22
Helyszínrajz

Összetett, mégis egyszerű.
A komplex struktúra könnyebb befogadását az általunk létrehozott téri kapcsolatok segítik: az egyes funkcionális egységeket úgy alakítottuk, hogy a látogató számára egyértelmű legyen, milyen termet, melyik épületben talál. Az eredeti formájában felújított Grünwald szanatóriumba, mint a legkedvezőbb városi helyzetben lévő építménybe (sarokhelyzete miatt), olyan funkciók kerültek (étterem, ideiglenes kiállítótér, klubhelyiség, szállás), mely gyakorlatilg bárki számára használhatók, akik a városrészbe ellátogatnak. A finom kortárs kiegészítést kapó Herczel szanatórium a műemléki, építészeti, tájépítészeti, urbanisztikai szakmáknak, valamint az érdeklődő nagyközönségnek szolgál segítségül a könyvtárával és könyvesboltjával, a bériroda és coworking tereivel. Amíg a második ütemben megvalósuló 6-7-es épületek felújítása nem történik meg, elképzeléseink szerint a Herczel szanatórium épületébe (a coworking és bériroda tereinek terhére) kerülnének az intézményirányítás irodái. A 6-7-es épületek a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ raktárai, a műtárgyakhoz kapcsolódó restaurációs feladatok, valamint az irodák helyiségei költöznek (a végső koncepció szerint ide kerül az ideiglenesen a Herczel szanatóriumba elhelyezett intézményirányítás). Az új épület tisztán a múzeumi működésnek ad teret: a legfontosabb közönségkapcsolat terei (látogatói bejárat, múzeumshop, kávézó), a programok fő helyszíne, a művészetpedagógia és a workshopok, a Space box kerülnek az újonnan létrehozott épületegyüttesbe.


Kert és épület összefonódása.
Az Építészet Ligetébe tervezett szabadtérépítészeti elemek célja az intézmények integrálása a városi szövetbe. A városi közegben fás zöldfolyosóként megjelenő Városliget fasor felőli telekre bevezető gyalogosbejárati rész az épületek közé beúszó növényzettel jelöli ki a telek “liget"-szerűségét. A Bajza utcai bejárat az épületek, a kültéri installációs felület és a zöld növényzet közötti harmóniát célozza, jelezve a telek “városi-kert" jellegét. A két, identitásában eltérő közönségforgalmi bejárat célja, hogy a telken belüli intézmények és élményszerű elemek minden potencionális használói réteg igényeire megfelelő választ adjanak. A múzeum látogatói, a bérirodák munkavállalói, az átközlekedő gyalogosok és a környéken élők minőségi használati igényeinek kielégítése egyaránt hozzátartozik az Építészet Ligete külső tereinek kialakításához.

Metszet
9/22
Metszet

Korok és történetek találkozása.
Az Építészet Ligetében több kor épített lenyomata találkozik: a meglévő Grünwald és Herczel szanatóriumépületek a századforduló építészetét, a Walter Rózsi villa a 30-as éveket, a 6-7-es épületek a későmodern kort képviselik. Ebben a rendszerben képzeljük el az általunk javasolt, új, XXI. századi múzeumot. Tiszteletben tartva az előző korok épített emlékeit, a meglévő épületek átalakításánál a funkcionálisan indokolt változtatásokra teszünk javaslatot úgy, hogy egységesebb, fenntarthatóbb és a környezetébe jobban illeszkedő építészeti egység szülessen meg a telken.


Grünwald: szállás és étterem.
A telken található sarokhelyzete miatt a Grünwald szanatórium épülete a legkedvezőbb városi szempontból. Olyan funkciókat helyeztünk el az épületben (étterem, ideiglenes kiállítótér, klubhelyiség, szállás), melyek gyakorlatilg bárki számára használhatók. Terveink szerint a szanatórium - a hozzá toldott, majd elbontott kórház miatt - csak homlokzati felújításon esik át, melynek célja az eredeti nyíláskiosztás visszaállítása (és így a homlokzati raszter szimmetriájának megidézése) kortárs nyílászáró-szerkezeti megoldásokkal. A város felé nyitott étterem terasza a Városliget fasori épületszárny előtt kap helyet. A terepszintről könnyen megközelíthető terek az ideiglenes kiállítótér és rendezvényhelyszín helyiségei. A tárlatok megvalósításához szükséges nagy belmagasságot a földszinti, nyugati épületszárny padlófödémének kibontásával oldjuk meg, mely következtében a kertből is akadálymentesen közelíthető meg az intézmény. Az épület első, második és harmadik szintjén magas minőségű hotelszobákat és apartmanokat alakítunk ki azok számára, akik több napra érkeznek a városrészbe.

Grünwald: szállás, étterem
15/22
Grünwald: szállás, étterem

Herczel: könyvtár, könyvesbolt és iroda.
A Herczel szanatórium a szakmának és a vizuális kultúra iránt érdeklődő nagyközönségnek szól: a könyvtár és könyvesbolt a mélyebb tudásszerzést, a bérirodák és coworking terek a szakmai pezsgést tudják erősíteni. Az alagsorba kerülnek a könyvtári raktározás terei, illetve a gépészeti, kiszolgáló terek, de innen közelíthető meg az épület akadálymentesen is (a külső térszinti kapcsolat miatt). A magasföldszint a coworking és a könyvesbolt szintje. A coworking-bériridai funkció megjelenik az első emeleten is. Koncepciónk szerint az ütemezhetőség miatt, amíg a második ütemben megvalósuló 6-7-es épületek felújítása nem történik meg, a Herczel szanatórium épületébe (a coworking és bériroda tereinek terhére) kerül az intézményirányítás irodái. A második és harmadik szint a könyvtár funkciót szolgálják ki. A belső elrendezés nagyvonalúbbá tétele érdekében a két szint közötti födémet részben elbontjuk, így a legfelsőbb szint galériává alakul, mely során a könyvtárban eltöltött idő élménye tovább növelhető. Az eredeti épület kiegészítéseként a szocializmus időszaka alatt megtörtént tetőtérbeépítés nem felel meg a jelenlegi hőtechnikai követelményeknek, ezért új szerkezeti burok kialakítását javasoljuk. A hozzáépítés nyílásainak parapetjét kibonjuk, és olyan kortárs eszközzel megvalósított új térbővítést javaslunk, mely a funkciónak is jobb befoglaló keretet tud biztosítani. A bővítés építészeti hozzáállásában az új épület karakteréhez igazodik, üveg homlokzati falán derengő fény segíti a tér természetes megvilágítását.


6-7-es épületek: irodák, raktárak, kávézó.
A 6-7-es épületekbe az Építészet Ligetébe kerülő szakmai intézmények (Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ) raktárai, a műtárgyakhoz kapcsolódó restaurációs feladatok, valamint a bérirodák helyiségei költöznek (a végső koncepció szerint ide kerülnek az ideiglenesen a Herczel szanatóriumba elhelyezett intézményirányítás irodái). A 6-os épület első négy szintjén (földszint, 1., 2., 3., 4. szint) a beköltöző cégek tudnak asztalt és helyiségeket bérelni, az ötödik és a hatodik szintre kerülnek MÉM-MDK különböző osztályai. A legfelső szinten egy kávézó-étterem is helyet kap, ahonnan kiváló rálátás nyílik az egész fejlesztésre, a kialakuló belső és külső terek reprezentációs célt is ki tudnak szolgálni. A 7-es épületet a levéltáraknak és raktáraknak tartottuk fenn. A funkcionális szétválasztás a homlokzaton is megjelenik, ahol az energetikai korszerűsítés miatt teljesen új rendszert képzelünk el, melyet az épület tartószerkezetére szerelnek fel: a 6-os irodai épületre üveghomlokzat kerül, mely nemcsak több természetes fényt enged be, hanem a mögötte meglévő-megmaradó tartószerkezetet is láthatóvá teszi. A 7-es épület raktározási funkciói nem igényelnek természetes fényt, ezért a meglévő homlokzati rendszer újrafelhasználását és kiegészítését javasoljuk, zárt kubusos jelleggel.

Építési udvar
19/22
Építési udvar

Új központi épület: több, mint múzeum.
Az új múzeumépület tervezésekor figyelembe vettük a telken kialakult pavilonos, meglévő struktúrát. A három zártabb kubust a közönségfogadás átriumépület-szerű megérkező (látogatói bejárat és előcsarnok) köti össze. Ebből a térből egyértelműen, értelmezhetően elérhetőek a többszintes kiállítás, a galériás előadótér/ideiglenes kiállítótér, a Space box és a múzeumpedagógia terei. A látogatók kiszolgálására múzeumshop és vendéglő állnak rendelkezésre, mely szintén egyértelműen elérhető a látogatói bejárat teréből. Az új múzeumba kerültek a kiállítási installáláshoz (kurátor, grafikus, beszerzés stb.) és a múzeumpedagógiához szükséges szakmai feladatokat ellátó személyzet irodái. Az egyes kiállítási elemek ideiglenes tárolása és onnan a megfelelő helyre szállítása a mélygarázsból tud megtörténni. Az új épület alapozása és így a pinceszinti tartófalai, vasbeton mélyalapozással készülnek. A fenntarthatóság jegyében a terepszint fölötti tartószerkezetek mérnöki faszerkezetek (CLT és GLT panelek). A külső burkolat szerelt kerámia burkolat, mely az épület téli lehűlését és nyári túlzott felmelegedését akadályozza meg. A zárófödém shed- tetői a szórt fényt engedik át, és segítik a természetes szellőzést.


Utószó.
A pályázat elején pár alapelvet rögzítettünk arról, hogy mi milyen intézmény létrehozásán szeretnénk dolgozni - a kiadott pályázati anyagok részletes megismerése után, az volt a megérzésünk, hogy ezen gondolatok, sok helyen találkoznak a kiírói szándékkal és hozzáállással. Számunkra a tervezés és koncepcióalkotás során fontos volt, hogy az Építészet Ligetébe kerülő új intézmények egy olyan összetett, sok tudományágat megmozgató programkínálattal rendelkezzenek, amelyeken holisztikusan lehet szemlélni a magyarországi, a közép-kelet európai és a nemzetközi színtéren történő vizuális kulturális folyamatokat. Hiszen ahhoz, hogy magasabb minőségű épített környezet, szerethetőbb és fenntarthatóbb városi közeg, ezáltal jobban, értelmesebben használható terek jöjjenek létre, több oldalról kell megmutatni a terek és vizuális képződmények létrehozásának bonyolult rendszerét. A funkcionális egységek átbeszélése, megvitatása után arra jutottunk, hogy  hozzánk legközelebb egy olyan Építészet Ligete állna, mely az építészet, a tájépítészet, az urbanisztika, a belsőépítészet, az építés mikéntje, az építőipari folyamatok és az építéstörténeti kutatások vizsgálatába a természettudományokat és a társadalomtudományokat is szorosan bevonja, az eredményeket nemzetközi kontextusban értelmezi.

Előcsarnok
22/22
Előcsarnok

Mi a pályázati anyagunkban az egyetemi tudást ötvöztük a piaci-tervezői és a tudományos (és persze eddigi) tapasztalatainkkal, nem elfeledve, hogy az okosan, kulturáltan kommunikáló vizualitás, minden esetben szép épített környezetet és jobban élhető településeket eredményez. Ebben nagy szerepe kell, hogy legyen a fiatalokat támogató, sok gondolatot meghallgató, a vitákat elősegítő (hiszen mi is vitáztunk – százszor – hajnalig!) szakmai közegnek. Számos beszélgetés során arra jutottunk, hogy a szakmai közeg továbbfejlesztése a múzeumi projekttel párhuzamosan kell megvalósítani, mely egy “nem látható, külön intézményi lábat" jelenthet az Építészet Ligetében. Az általunk tervezett épületek ehhez a diskurzushoz csatlakoznak; ahhoz, amely arról szól, hogy mit kezdünk az újjal, a régivel, a modernnel vagy éppen az idők során átalakított épülettel. Végezetül minden fiatal építészt szeretnénk biztatni a szakmai szerepvállalásra és arra, hogy bátran mondja el véleményét az épített környezetünkről - akár úgy, hogy elindul egy pályázaton!


Untitled_01


A bírálóbizottság értékelése:

Építészeti értékei, átgondolt megoldásai és flexibilitása okán a tervet a Bírálóbizottság rangsorolás nélküli díjazásban részesítette.

A terv három, földszintes lepényépülettel összefogott kubusba szervezi a főépület funkcióit. A három kubus alapterülete azonos, a befoglaló tömeg közel azonos. A mélygarázst a Bajza utca felől vezeti be, megtartja a kiszolgáló utat. A főbejárathoz a Bajza utca és a Városligeti fasor felől is el lehet jutni; a kubusok között, a tér közepén található.

A főépület bejárata a Városligeti fasor felé néz; innen egyenesen az átriumos előcsarnokba jutni. Ebből nyílik a három kubus, az egyikben az állandó kiállítótérrel, a másikban, közvetlenül külső kapcsolattal a Space Box és a múzeumpedagógiai helyiségek, a harmadikban pedig a múzeumi bolt és a kávézó kapott helyet a földszinten. Utóbbi feljebb az időszaki kiállításnak ad teret. A terek elrendezése logikus, jól követhető. Kevéssé előnyös, de javítható a ruhatár a pinceszinten, a restaurátorműhelyek a -2 szinten történő elhelyezése. A két pinceszinten alapvetően kiszolgáló helyiségek, háttérfunkciók kaptak helyet. A 2. emelet magasságában a lepényépületre zöldtető ül rá.

Herczel: könyvtár, könyvesbolt, iroda
14/22
Herczel: könyvtár, könyvesbolt, iroda

Egyike azoknak a terveknek, amely számolt a két ütemben történő megvalósítás lehetőségével. A Herczel-szanatóriumban könyvtár, könyvesbolt, valamint rövid távon az intézményvezetés irodái, hosszú távon bériroda- és coworking-terek nyílnak. A Grünwald-szanatóriumba étterem, ideiglenes kiállítótér, klubhelyiség, szállásfunkciók kerülnének. A 6-os és 7-es épületbe raktárak, restaurátorhelyiségek és a múzeumi irodák kerülnének.

A funkcionalitás, az elrendezés, az üzemeltethetőség szempontjából egyértelműen a legjobban megoldott pályamunka. A téglaruha alatt faszerkezetű épület rejlik, ez a fenntartható építészet melletti erős állásfoglalás, Magyarországon meghatározó, jelképértékű gesztusnak tekinthető. A külső terekkel is alaposan foglalkozik. Építészeti hangvétele visszafogott, de méltó a közintézményi funkcióhoz.

 

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (1)
Pákozdi
2022.02.26.
08:56

Szerintem a legjobb terv.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk