Megújul a Magyar Tudományos Akadémia székháza és könyvtára – a felújítás terveit a KÖZTI jegyzi

A Duna-parti ikonikus épület, a Magyar Tudományos Akadémia székháza, illetve a mögötte álló könyvtár hamarosan felújításon esik át, melynek fontos célja, hogy az intézmény társadalom felé való nyitását hangsúlyozza, illetve hagyományos értékeit bemutassa. A budapesti neoreneszánsz építészet egyik főművét a KÖZTI újítja fel.

Egy korábbi értesítő alapján a KÖZTI nyerte az MTA székházának és könyvtárának felújítására kiírt közbeszerzést. A budapesti Széchenyi István téren álló székház építésére 1861-ben írtak ki pályázatot, melyen Friedrich August Stüler neoreneszánsz stílusú tervét ítélték legjobbnak. Az építkezés vezetését Ybl Miklósra és Szkalnitzky Antalra bízta, a székház 1865-ben készült el. A látványos épület belső terein is a korszak legnevesebb művészei dolgoztak, a falfestményeket Lotz Károly és Ligeti Antal készítették.

A KÖZTI-vel kötött szerződés az ikonikus főépület, illetve az azonos stílusban annak északi oldalához épített, a könyvtárnak otthont adó bérház felújításának tervezési feladataira, építési engedélyezési és részleges kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére, a kivitelezés I. ütemére irányuló közbeszerzési eljárás szakmai támogatására és tervezői művezetésére terjed ki.

A megrendelő a következő elvárásokat fogalmazta meg az épület átalakításával kapcsolatban:

Fontos, hogy a felújított székház-könyvtár és annak téri kapcsolatai tükrözzék az MTA társadalom felé nyitásának szándékát, illetve lehetőséget biztosítson az Akadémia kultuszának formálására, kiteljesítésére, hagyományainak, hagyományos értékeinek bemutatására. Továbbá biztosítani kell a tudományos bizottságok munkájának és a tudományos közéletnek a mai kor technikai színvonalának megfelelő körülményeket is.

A legfontosabb építészeti célkitűzések a következők:

Az épület feltárt szerkezeti hiányosságainak kijavítása, fenntartható üzemeltethetőségének biztosítása a felújítás egyik legfontosabb célja. Továbbá fontos szempont az épület bejárhatóságának, megismerhetőségének javítása, illetve a közösségi terek arányának növelése, a korábban alárendelt funkciójú terek felértékelése. A biztonsági és tűzrendészeti korszerűsítés mellett hangsúlyt fektetnek az épületek funkcionális rendjének világos strukturáltságára, az eltérő használatú terek kellő elkülönítésére, melynek a vertikális és horizontális akadálymentesítés is része. Egységes, többszintű belsőépítészeti koncepció létrehozása a cél, amely a műemlékileg szigorúan védendő és a teljesen mai kialakítású terekben is felismerhetően azonos gondolati minőséget képes megjeleníteni.

Szerk.: Paár Eszter Szilvia