Épülettervek/Tervpályázat

”Nem ír felül, nem töröl el, nem állít vissza” – A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

1/15

A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
1/15

A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

”Nem ír felül, nem töröl el, nem állít vissza” – A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
Épülettervek/Tervpályázat

”Nem ír felül, nem töröl el, nem állít vissza” – A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

2021.12.09. 07:49

Projektinfó

Földrajzi hely:
Recsk, Magyarország

Építészek, alkotók:
Hetedik Műterem, Deichler Jakab Stúdió

Recski Nemzeti Emlkékpark tervpályázat

Tervezés éve:
2021

Stáblista

Építész tervezők: 
Deichler Tímea, Jakab Dániel, Szabó Levente DLA, Biri Balázs, Breuer Anna, Kolossváry Bernadett, Kovács Regina

Tájépítészet:
Massány Edina, Weisz Szilvia (open air design)

Látványterv:
Falussy Bence

Letölthető dokumentumok:

A Hetedik Műterem és a Deichler Jakab Stúdió koncepciója a recski munkatábor területén megmaradt és elveszett nyomok értelmezését tűzi ki célul. A zsűri szerint a tervpályázat készítői a kiíró szándékait egységes rendszerben jelenítették meg. Az alkalmazott megoldásokat értékelve a Bírálóbizottság a pályaművet megvételben részesítette

TERVEZÉSI ALAPGONDOLAT

Az egykori recski munkatábor kollektív emlékezetünkben hol erősebben, hol halványabban élő traumatikus hely – a tábor felépítése, működése, majd bezárása és elhallgatása óta. Az emlékezet csupán annak akarásával nem alakítható. Felelősségünk ezért éppen az, hogy erős váltások, törések, szakadások nélkül tegyük lehetővé folytonos alakulását, a múltból ránk maradt bonyolult rétegek, mintázatok újraértelmezését és a látogatók általi újrakonstruálását.

Pályázati tervünk nem ír felül, nem töröl el, nem állít vissza, nem tesz úgy, mintha nem történt volna meg akár a tábor elbontása, eltitkolása, nem lennének a hely valóságának részei a rendszerváltoztatás utáni időszak értelmező és emlékező beavatkozásai. Javaslatunk szándéka szerint új épített réteggel nem halványít el meglévőket e helyen. Koncepciónk megmutatja, értelmezi, kiemeli mindazt, ami történelmünk sötét időszakára terhelő bizonyítékként bizonyosan vagy épp vélelmezhetően egykor e hely fizikai valósága volt, annak mai nyomolvasását és az aközbeni emlékmunka esélyét kínálva a ma embere számára. Beavatkozásaink rendszere tehát az emlékezettel kapcsolatos fizikai-szellemi munka elvégzésére hív fel.

A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
1/15
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

Paradox módon alig-alig vannak a helynek fizikai nyomai, amelyek in situ valóságként teremtenének közvetlen, érzékelhető hidat az egykori tábor és a mai táji környezet között, mégis erős helyet érzékel az arra látogató. Ezért ezeknek a nyomoknak az értelmezése, felerősítése, a meglévő maradványok kiemelő megőrzése és semmiképp se eltakarása, felülírása koncepciónk elsőrangú eleme. Beavatkozásaink skálája a barakkok megidézésétől (de nem az újat múltbeliként hihetővé tévő másolat építésétől), a kiterjedt épületállomány mára elfeledett egyéb elemeinek kijelölésén át a megmaradt töredékek védelméig és kiállítási helyzetbe pozícionálásukig terjed. E képzeletbeli skála egyes pontjaihoz tartozó beavatkozások erőssége és milyensége az egykori tábor elemeinek bizonyossági fokával arányos. Mélyen hiszünk abban, hogy nem kerülhető meg a képzelet emlékezetalakító ereje semmiféle olyan beavatkozással, ami látszólag egyértelműen ábrázol, valójában azonban elfedi az emlékezet által megeleveníthető múltat.

Az 1950-53 között titokban működő recski munkatábor feltérképezése önmagában kihívást jelent, hiszen a bezárását követő időszak fő törekvése épp a fizikai és immateriális nyomok felszámolása volt. A táborban raboskodó foglyok emlékiratai, beszámolói, rajzai mellett archív fotók, légifelvételek alapján körvonalazódott a terület korabeli helyszínrajza. A tábor történetének rétegei ezek alapján kirajzolódnak, ezek a rétegek különböző nyomokat hagytak maguk után. Pályázati koncepciónk a rétegek, meglévő és elveszett nyomok értelmezésére hivatott. E nyomokat csak így együtt, kontextusukban szabad értelmezni, ezért javaslatunk kismértékben túlterjeszkedik a pályázati kiírás tervezési határán, de belül marad az egykori munkatábor egykor koherens belső világának területén.

TERÜLETALAKÍTÁSI, ÉPÜLETELHELYEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

A kiállítótér és látogatóközpont az egykori recski munkatábor valaha volt legnagyobb épületének programját fogalmazza meg. Önmagában, dimenziójából is következne, hogy elnyomja, elhalványítsa és visszafordíthatatlanul alárendelje önmagának a tábor nyomainak mára a természeti tájjal szorosan összeszövődő különleges és érzékeny atmoszférájú téri valóságát. Ezért épületünket a szorosan vett tábor és az egykori és tervünkben újratelepíteni javasolt gyümölcsös ültetvény határára javasoljuk. A föld alatti pozícióval külvilági megjelenése erős hasítékok, vágások, repedések nyomán expresszív, brutalitást kifejező erővel képes közvetíteni a hely traumatikus múltját, és a föld alatti terek táji, organikus karaktere képes az egykori bányászati kényszermunka tevékenységét is az épített tér kifejezőeszközévé emelni. 

A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
3/15
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

Az útvonal, a megtett út a fontos az emlékezés során – mind fizikai, mind szellemi értelemben. Ezért a szükséges parkolót minél messzebb az egykori tábortól javasoljuk kialakítani, hogy a tábor területére érkezéskor a látogatónak legyen ideje, módja ráhangolódni a tábor történetének befogadására.

A fogadóépület belső terei maguk is az útvonal részei. Azokon áthaladva, a kiállításokat – egyéni döntése alapján történő mélységben – megismerve juthat ki a látogató a tábor területére. A fogadóépület elhagyása, a tábor megismerésének kezdeti pontja arra a területre esik, ahol egykor a fogva tartottak megérkeztek a táborba. Itt található az ÁVH épülete, melyben a tábor bemutatásának koncepcióját ismertető különleges kiállítást helyeztük el.

A látogató a tábor egykori, kiterjedt területének valós bejárása, az erősebb vagy halványabb javasolt nyomok megismerése és általuk a tábor fizikai valóságának átélése után a főépület galériájára érkezik vissza, melyen keresztülhaladva eléri a különböző rendezvények befogadására alkalmas tereket. A fogadóépületbe való megérkezéstől alaprajzilag balra találhatók a kiállítási fogadócsarnok és kiállítóterek, jobbra a rendezvény- és közösségi terek, illetve a kiszolgáló funkciók. Az egyes szakaszok között egyértelmű, tiszta, egyenes vonalú határt alakítottunk ki. A terek dramaturgiáját a terepvonalakra illeszkedő tető, valamint a résszerűvé csökkenő homlokzati nyílás erősíti.

Az épület anyaghasználata tükrözi a beköltöző kiállítás és a park tematikájának atmoszféráját. Domináns anyag a nyersbeton, melynek három különböző texturáltsága jelenik meg javaslatunkban. A földbe rejtett múzeumépület tetőszerkezete a jelenlegi terepvonalakra illeszkedő, alulról a terepvonalakkal egyező irányú fa zsaluzattal készül, mely egy durva, erősen textúrált felületet eredményez.

A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
5/15
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

TÁBORI NYOMOK

A tábor területén kiemelkedően fontosnak tartjuk a történelem különböző és egymásra fedő rétegeinek, nyomainak a felfedését, értelmezését és bemutatását. Ennek elősegítéséhez a tábor nyomait különböző csoportokba soroltuk, amelyek egységes eszközrendszer segítségével válnak értelmezhetővé.

Koncepciónkban a különböző rétegek és nyomok bemutatása egy egységes eszközrendszeren keresztül történik, mely elősegíti értelmezésüket és egymással összefüggésbe helyezi azokat. Alapelvünk a fizikai “keretezés", mely helyet jelöl ki és felhívja a figyelmet arra, ami e síkbeli és térbeli jelek belsejében található, legyen szó akár megmaradt épületről, akár annak töredékéről, akár egykori épület rekonstrukciójáról vagy éppen elveszett, vagy fásítás által eltüntetett nyomokról. A keretezés azon az elven történik, hogy minél biztosabb egy nyom, annál biztosabb a keretezése is, és minél bizonytalanabb, annál nehezebben észrevehető, bizonytalanabb e megjelölés.

Mindez a választott anyag változó tömörségén keresztül valósul meg. Az egységes eszközrendszert alátámasztja annak egységes anyaghasználata is: egyetlen felhasznált anyag az acél, melynek kétféle felületi megmunkálásával dolgozunk. Ez az egységes használat teszi alkalmassá a különböző helyzetekre való reagálásra, ugyanakkor az összefüggések egyértelművé tételére is. Az alkalmazott acélelemek egyik felülete egy nyers, alig kezelt, fekete és idővel rozsdásodó változata az acélnak, a másik egy polírozott, sima, tükröződő változat.

A meglévő rekonstruált barakk fontos tanúja a rendszerváltozás körüli tábor-értelmezésnek, a túlélők érthető vágyának a traumatikus tér megidézésére. Éppen ezért e 30 évvel ezelőtti értelmező törekvés bemutatása miatt létfontosságú a megőrzése, a múlt egy fontos rétegének lenyomataként való bemutatása.

A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
13/15
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

A többi barakk általunk javasolt rekonstrukciója absztrakt módon történik. Fontosnak tartjuk az egykori tábor, a fogvatartottak szenvedése központi helyének megidézését, de nem a jelent hamisan a múltba helyező másolatok megépítésével. Meggyőződésünk, hogy ennél a hely is többet érdemel és koncepciónk is többre képes az emlékezet fenntartásában. Eszközünk azonos a többi beavatkozással: vízszintes acéllemezekből épül fel az épületek tömege. A vízszintes tagolás utal az eredeti épületek téglasoraira és vízszintes faburkolatára. A lemezek alsó felülete tükröződik, megjelenésük sejtésszerű, koncepcionális, távolság és látószög függvényében változó.

TÁJÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

Az egykori Recski munkatábor történeti emlékhelye a beépített területtől távol esik, nem a település szerkezetbe, hanem egy tisztán természeti környezetbe ágyazott. A tájépítészeti megoldásokkal egy részbeni történeti tájrekonstrukciós folyamatot szeretnénk megvalósítani. A történeti táj esetében a sajátos jelentőséget az ember és a természet együttes „munkája" eredményezte, e tájépítészeti koncepció ezt kívánja részben megőrizni, részben bemutatásra feltárni, például amikor emlékösvény, emlékút részleteire, az egykori tórendszer terepalakulataira, vagy az egykori gyümölcsöskert újjáélesztésére teszünk javaslatot. A kulturális szempont ezúttal elsődleges, mivel történeti jelentősége van a tájalakításnak.

A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
7/15
A Deichler Jakab Stúdió és a Hetedik Műterem terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

ÖSSZEGZÉS

Szándékunk szerint az így összeálló beavatkozássorban egymásba szövődnek a bejárás során érzékelhetővé váló építészeti, tájépítészeti, kiállítás-dramaturgiai vagy éppen az egykori tábor nyomait felerősítő jelek hálózatából összeálló, erősebb-gyengébb, az összes érzékszervünkre ható természetes és mesterséges táj elementáris erőt közvetíteni képes elemei. 

Ezt a fajta helyszíni viselkedést látjuk a hely jelentőségéhez méltó garanciának arra, hogy a jövő generációi számára is élő és tanúságtévő emlékezetté állhasson össze a múltról való töredékes és folyton újraértelmezendő tudásunk.

Deichler Jakab Stúdió, Hetedik Műterem

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk