Épülettervek/Tervpályázat

Elrejtés és emlékezés – A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

1/23

A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
1/23

A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

Elrejtés és emlékezés – A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
Épülettervek/Tervpályázat

Elrejtés és emlékezés – A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

2021.12.07. 08:01

Projektinfó

Földrajzi hely:
Recsk, Magyarország

Építészek, alkotók:
BIVAK, Máté Tamás, Vass-Eysen Áron

Recski Nemzeti Emlkékpark tervpályázat

URL:
BIVAK

Tervezés éve:
2021

Stáblista

építészet: Máté Tamás & Vass-Eysen Áron

építész munkatárs: Berczi Zsófia

ingatlanfejlesztési szakértő: Soóki-Tóth Gábor

történész: Kovács Viktor

statika: Madaras Botond & Madaras Koppány

gépészet: Oltvai Tamás

látványterv: Sárdi Krisztina, Karlinger Manó

modell fotó: Guba Ilka

drón felvételek: Mártonffy Gábor

A november végén zárult Recski Nemzeti Emlékpark tervpályázatán a bírálóbizottság második díjban részesítette a BIVAK tervét, amelyet "nagyon komoly építészeti minőséget képviselő" alkotásként jellemeztek. A terv a kiállítás koncepciójára építkezve az elrejtés és emlékezés ellentétes motívumát ragadja meg.

Első gondolat

Tervezőként az első gondolatunk az volt, hogy a dramaturgia kicsúcsosodásaként a kiállítási útvonalat egy kilátó toronyba vezetjük. Ez a felemelkedést szimbolizálta volna, ahonnan a látogatók egy emelkedett perspektívából belátták volna a tábor egész területét és láthatták volna a bányát is, ahova a rabokat nap mint nap kivezényelték. A torony magasságának meghatározása miatt drónnal légi felvételeket készíttettünk, aminek tanulsága az lett, hogy a bánya 30 méter alatti magasságból nem látható a domborzati viszonyok miatt. A bánya látványa nélkül nem éreztük létjogosultságát egy kilátónak (egy nem magaslati ponton), így máshonnan közelítettük meg a dramaturgiát. A titkolózás, a nyomtalanul eltűnés és a rendszer kétarcúságának irányából.

A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
2/23
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

Bevezető, tervezési alapgondolat

A 20. század folyamán Magyarországot sem kerülték el a korszak szélsőséges ideológiái. A második világháború megrázkódtatásait követően az embereknek szembesülniük kellett egy újabb eddig nem ismert kegyetlen rendszer kibontakozásával. A Szovjetunió által megszállt területeken elkezdődött a kommunista hatalomátvétel. A polgároknak hamar rá kellett jönniük, hogy a demokráciára és az ember szabadságára építő rendszer helyett, az egyént mélyen elnyomó és a mindennapjait ellenőrző diktatúra vette kezdetét. Az alapvető kommunista eszmék hirdetése: a magántulajdon megszüntetése, a munkásosztály védelme, a társadalmi különbségek eltörlése mellett egyre inkább kirajzolódtak a rendszer eszközei, a terror és a vele társuló erőszak. Napjainkban szinte felfoghatatlan az ebben az időben lejátszódó struktúra felépítése és működtetése. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, hogy milyen lehetett egy olyan világban élni, amikor bárkit a véleményéért, vagy koholt vádak alapján egyéni érdekek miatt felelősségre vonnak. A helyzetet csak tovább fokozta, hogy az emberek sehol sem lehettek biztonságban, mivel a rendszer az otthonokba is beférkőzött. Bárhol bárki megfigyelhető volt és vigyázni kellett, mikor kinek mit mond az ember, szinte senkiben sem lehetett megbízni. A folyamatos ellenőrzéstől kezdve egészen az élet ellehetetlenítésén keresztül, börtönbüntetések, internálások, kivégzések és munkatáborok veszélye fenyegette a rendszer ellenségeit.

A recski tábor, amit sokan csak a „magyar Gulágnak" neveznek, talán a legjobban tükrözi a Rákosi-korszak kegyetlenségeit. Nem csak a táborról, hanem az ide zárt emberekről sem tudott a korabeli lakosság, gyakorlatilag mintha elnyelte volna őket a föld. A foglyoknak a mindennapi bántalmazás és embertelen körülmények mellett meg kellett küzdeniük a kőbányában töltött fizikai munkával, amiből szabadulni nem lehetett. A hatalmas kőtömbök mozgatása és aprítása a fizikai és szellemi leépülésen túl számos fogvatartott halálát is okozta.

A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
23/23
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

Az internáló- és kényszermunkatáborok létezése a kommunista diktatúra egyik legjobban őrzött titka volt, és ez nem változott felszámolásuk után sem, köszönhetően a rabok megfélemlítésének. Ahogyan az egykori rab, Faludy György fogalmazott: az internáltak életét végigkísérte a „Hallgatsz a sírig, vagy te kerülsz sírba" jelmondat. (…) A tagadásnak oka volt: a táborok létezésének elismerése cáfolta volna a kommunista utópia minden, egy jobb világ eljövetelére tett ígéretét."[1]

A terv alapgondolata a kiállítási koncepció dramaturgiáját erősítve az elrejtés és emlékezés ellentétes motívumát ragadja meg, kortárs építészettel idézve meg a kegyetlen elnyomást és állítva jelet az emlékezés számára a túlélő és az elhunyt áldozatok emléke előtt tisztelegve. A tájba rejtett, abból mégis fenyegető módon kiemelkedő tömeg és a kőfejtőt idéző és megidéző, mégis a szabadság perspektíváját kínáló torony felmutatja és leleplezi az önkényuralom természetét. Megrendítő, ugyanakkor a megbékélésre, a reflexióra, az elcsöndesedésre hívó emlékhellyé teszi a recski tisztást, megtartva a tábor egykori lakói által az elmúlt évtizedekben helyreállított épületeket és emlékművet.

Építészeti formálás

A recski titkos kényszermunkatábort jellegéből fakadóan eldugott, nehezen felfedezhető helyen létesítették, kifejezetten azzal a céllal, hogy a társadalomnak ne lehessen tudomása az ott történtekről. A táborba azzal a szándékkal hozták az elítélteket, hogy örökre eltüntessék őket. A tábor felszámolást követően nyomtalanul kívánták eltüntetni. Az Emlékpark új épülete ezt a gesztust fordítja meg, az emlékezés számára újra teremtve az épített környezetet. A látogató először a fák közül hirtelen előbukkanó fogadóépület robosztus látványával szembesül. A földfelszínből kiemelkedő csiszolt nagytáblás műkő burkolatú tömeg alatt felsejlik a mély. A terület bejárását követően az épület tetején kialakított kősivatag, a kiemelkedő konzolra felvezető ösvény magas pontján elhelyezett emlékezés padjáról letekintve immáron a szabadság terében ad helyet az emlékezésnek és az áldozatok előtti főhajtásnak.

A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
6/23
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

A terv a kőre, a kőfejtésre, mint a kényszermunkatábor szimbólumára tekint. A fogadóépület tömegét hatalmas, néma kő felületek alkotják, azonban szélsőségesen más minőségű felületképzéssel. Az érkezés felől elegáns, fényes, csiszolt felület fogad, mely finoman tükrözi az erdei környezetet. A távozáskor tárul fel a földbe süllyesztett és abból kiemelkedő épület teteje, ami nyers, fejtett andezit sziklákból álló, néma kősivatag. A két minőség egy kompozícióban való alkalmazása szimbolikusan megtestesíti a rendszer álságos működését, kétarcúságát. Néma, nagy felületeivel az épület elgondolkodásra hívja a látogatót, reflexiót kényszerít ki a diktatúra ellentmondásairól: mekkora különbség feszül látszat és valóság között. Mit jelent a nyers, és a végletekig megmunkált kőfelület.

„Recsk a nyomtalanul eltűnés szimbóluma."  Az épület attraktív tömegképzésével átélhetővé kívánja tenni a láthatatlant. A konzolosan felemelkedő, néma kőtest alá vezet a látogatók útja. Egy kicsit mindenkinek el kell tűnnie, hogy átélhető legyen a kiállítás tartalma. A kő használata, az épület monolitikus tömegképzése, arányrendszere és homogenitása kollektív sírként állít emléket a nyomtalanul eltűnt kényszermunkatábor áldozatoknak. A fogadóépületnek nincs közvetlen vizuális kapcsolata a természettel, befelé fordul, csak az ég felé nyit egy helyen, ahol fizikálisan és mentálisan is felemelkedünk a dramaturgia végén.

A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
9/23
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

Funkcionális rendszer

Az épület terei a kiállítási dramaturgiával összhangban a természetes fénnyel való viszonyra építenek. A kiállítás legmegrendítőbb pontjain eltűnik a fény, az átmeneti tereknél szórt formában jelen van, de a fény forrását sosem látjuk: ez a remény megjelenítése építészeti eszközökkel.

A földből felnyíló horizontális csiszolt kőtömeg a propaganda és reprezentáció metaforája, mely egy kollektív, eldöntött sírkőre is enged asszociálni. Ez a lenyűgöző látvány fogadja az érkezőket az erdei fennsíkon. A kőtömeg alá kell bemenni, hogy a rendszer titkaira fény derüljön. Az „ünnepélyes" lépcsősor egy átriumba vezet, mely nyitott-fedett tér a konzol alatt. Erre a térre nyílnak oldalról, visszahúzódva az üzemeltetői irodák és a konferencia termek.

A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
14/23
A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

Az aulába belépve hat méteres belmagasságú térben találja magát a látogató. Szemben, függönyfalon át felsejlik egy újabb átrium, amelynek közepén a kő-totem található. Ebben rejtőzik a vertikális közlekedő-mag, amivel feljuthatunk a szabadba. Ezzel a gesztussal végződik a kiállítás, de ezt a látogató még nem tudja. A kő-tömeg hegesztett acél háló közé beejtett andezit sziklákból és kövekből épül fel, mely kőzuhatagként absztrakt módon jeleníti meg a kényszermunkatábor kegyetlenségeit. A köveket a recski Csákánykő bányából tervezzük ideszállítani.

A barakkok bejárása és a felemelkedés után, feltárul a horizontális tömeg másik oldala. A földből kiemelkedő, teljes felületet borító nyersen fejtett andezit kő és kőzúzalék terítés. A köveket szintén a recski bányából tervezzük ideszállítani. Ez a kopár, éles kép az erdő közepén az, mely kollektív temetőként állít emléket a kényszermunkatábor áldozatainak. Ekkor realizálja a látogató, hogy a bejáratnál fogadó konzol mennyire mást rejtett, mint amit üzent. A kőgörgeteg tetejére murvával szórt ösvény vezet a sziklák között, ahol egy tölgyfa pad fogad. Ez a megemlékezés helyszíne a lombkorona szinten, a barakkok látványával.

BIVAK

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] idézet a pályázati kiírásból

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk