építészet : környezet : innováció

"Mentés másként…" – Mi marad az újmédia-művészetből?

kezdés: 2017. február 24. CET 00:00vége: 2017. március 26. CET 00:00
A művészek tobzódnak a naponta szaporodó új technikai lehetőségekben, amelyeket tudatosan alkalmaznak munkájuk során, és egyre inkább elmozdulnak az összetett műtárgyhordozók és a médiaművészet irányába. A hagyományos műtárgyak restaurálásával ellentétben a médiaművészeti tárgyak romlása gyorsabb, így állandó kihívást jelent a múzeum számára.

A kiállítás a médiaművészet magyarországi kezdeteitől napjainkig tartó időszakot, a folyamatosan megújuló technológiákat alkalmazó művészek munkásságát mutatja be a Ludwig-gyűjteményben található műalkotásokon keresztül.

A kiállításon a technikai médiumok felhasználásával készült alkotások teljes skálája bemutatásra kerül, vagyis a 20. század második felére jellemző médiaművészet (fotó, film, videó, analóg technikai eszközöket használó művek) és a 21. századi újmédia művészet (digitális technológiákon alapuló művek) egyaránt a kiállítótérbe kerül. A cél az alkotások olyan prezentációja, amely a művek mellett az alkotói elképzelésekre, a mű létrejöttének folyamatára, s ezzel együtt a hosszú távú megőrzés lehetőségeire koncentrál.

A megőrzés szempontjából a fizikai és technikai értelemben vett eredeti állapot jelentésének újraértelmezése elkerülhetetlen, fontos, hogy válaszokat kapjunk a művek keletkezési körülményeiről, a technikai eszközök fontosságáról, jelentéséről. Nem csupán a digitális fájl megőrzéséről van szó, annál sokkal összetettebb a feladat, hiszen a művet, annak rétegeit és jelentéstartalmát is meg kell őrizni. Lényeges a terjesztés és sokszorosítás problémája, az, hogy a művészek milyen összetevőket használnak a munka során, sőt az is, hogy hogyan mutatható be a mű akkor, ha a művész fizikai jelenléte nem lehetséges.

A hatvanas évektől kezdve nálunk is több művész kezdett el a performansz területén működni. Olyan akciókat hajtottak végre, amelyek az akkori magyarországi politikai helyzetben szinte elképzelhetetlenek voltak. Ezeket a műveket csak a jelenlévők látták, és kizárólag dokumentumokon maradtak fenn. Így a fotó és a videó képzőművészeti felhasználásának fontos vonulatává vált dokumentáló funkciójuk. A dokumentáció mára az egyetlen bizonyítékká vált, amely „helyettesíti” a művet. A nyolcvanas években a polaroid fotók analóg technikával készültek, a videót szintén analóg technikával sokszorosították. A kilencvenes években a polaroid fotókat digitalizálták (szkennelték) és digitálisan nagyították, a digitalizáltan konvertált videóról CD-másolatok készültek. Azonban egy katódcsöves monitoron bemutatott, ma már szemcsés és szétesőnek tűnő videó minősége is jelentéssel bír. Ezeknek a műveknek az összetevője az idő, ezért a fő kérdés az, hogy mi a műtárgy ma és mit kell megőrizni a jövő számára?

A kiállítás a műfaj magyarországi kezdeteitől a rendszerváltásig tartó időszakot, és a folyamatosan változó technológiákat alkalmazó művészek munkásságát fogja át: Bódy Gábor, Hajas Tibor munkáit érintve Tót Endrén, Maurer Dórán, St.Auby Tamáson, Koncz Andráson keresztül Kele Judit akciójáig. A kiállítás középpontjában Forgács Péter, Walicky Tamás, Sugár János, Szirtes János, Andreas Fogarasi és a Ludwig gyűjteményében megtalálható olyan más művészek munkái állnak, melyek átfogó képet nyújtanak a médiaművészet főbb irányzatairól, ugyanakkor a műfaj speciális kelet-európai vonásait is megjelenítik.

A kiállító művészek:
BEÖTHY Balázs | BÓDY Gábor | CSÁKI László – PÁLFI Szabolcs | CSONTÓ Lajos | CSÖRGŐ Attila | ENYINGI Tamás | ESTERHÁZY Marcell | Andreas FOGARASI | FORGÁCS Péter | HAJAS Tibor | HALÁSZ Károly | KELE Judit | KESERUE Zsolt | KIS VARSÓ | KOMORÓCZKY Tamás | LENGYEL András | Olia LIALINA | MAURER Dóra | NÉMETH Hajnal | NÉMETH Ilona | RÓNAI Péter | SOCIÉTÉ RÉALISTE | ST.AUBY Tamás | Alexei SHULGIN | SUGÁR János | SZEGEDY-MASZÁK Zoltán – LANGH Róbert – FERNEZELYI Márton – Richard ACZEL | SZIRTES János | TÓT Endre | VÁRNAI Gyula | WALICZKY Tamás

Kurátorok:
Kónya Béla Tamás, Peternák Miklós

A tárlathoz március 23-24-én MAPS 2017 címmel kétnapos konferencia is kapcsolódik, amelyen nemzetközi hírű szakemberek – a New York-i MoMA, a londoni TATE, a madridi Reina Sofia, az amszterdami LIMA, illetve a berlini Humboldt Egyetem restaurátorai és professzorai – tartanak majd előadást a médiaművészet megőrzésével kapcsolatban.

A Ludwig Múzeum együttműködő partnere a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »