építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Miért építsünk kiemelten energiatakarékos épületet vagy passzívházat?

Szakmai körökben már ismert, hogy várhatóan 2020-tól passzívház követelményeknek megfelelően kell építeni Magyarországon. Lényegében az épületek energetikai jellemzőinek szigorítása ez, ami két lépcsőben fog történni a jelenlegi szakmai fórumokban olvasható információk alapján. Az épületek hőtechnikai követelményeinek fokozatos szigorítása azonban nem újdonság, ez egy több évtizedes folyamat része. Abou-Abdo Tamás írása.

A hőtechnikai szabványok megjelenése előtt, a 20. század első felében épült lakásállomány esetében építéskori hőtechnikai számításokat még nem készítettek, de általában a későbbi panelos épülettechnológiával készült épületeknél nagyobb fogyasztási adatokkal rendelkeznek. Ebbe a kategóriába főként az egykori városi bérházak, valamint a falusi, kisvárosi vályog, vagy vert falú családi házak tartoznak. A második világháborút követően jelenik meg Magyarországon a hőtechnikai számítások alkalmazása. Ezt követően az előírások közel tízévente szigorodva, fokozatosan egyre magasabb követelményeket szabtak, követve a nyugat európai trendeket. Ez a minőségi kritérium főként a házgyárak technológiájának javulásában jelent meg számszerűleg és technológiailag. A nagy méretből adódó kis felület-térfogat arány pedig ezt lényegesen könnyebbé tette.

A 60-as évektől nagyobb volumenben megjelenő családi házas építkezéseknél a minőségi javulás főként a beépített anyagok minőségére fókuszált, általánossá vált a vízszigetelés és a tégla falazat még falusi építkezések esetében is. Ezt a folyamatot második világháború utáni egy-két évtizedben főként az anyagok elérhetősége lassította, később pedig a technológiai felkészültség és a szaktudás. A családi házak esetében ez elég nagy minőségi különbségekhez vezetett, egységes minőségbiztosítás hiányában.

A 80-as évek elejére a telepszerű, összehangoltan folyó városfejlesztéssel a családi házak építési minősége is fokozatosan javult. A rendszerváltás körüli években az épületek hőtechnikai szabályozásának szigorítása háttérbe szorult, és lényeges késéssel követte csak a nyugat európai trendeket, így az európai uniós csatlakozást követően megjelent direktíva passzívház követelménye kiemelkedően nagy minőségi ugrást jelent.

A szavakban leírt nagyon rövid áttekintést meg lehet fogalmazni számokba tömörítve is. Ezt segíti elő az utóbbi években megjelent energetikai tanúsítvány, ami megadja - többek között -, hogy az épület egy négyzetmétere hány kilowattóra energiát használ fel évente fűtésre, illetve használati melegvíz ellátásra. Ezt a mértékegységet röviden kWh/m2-el jelöli a szakirodalom, és ez már egyre szélesebb körben ismert a lakástulajdonosok körében is.

A jelenleg elterjedt fűtési rendszerek esetében ezt az értéket 14-18 forinttal szorozva megkapjuk, hogy évente közelítőleg mennyi a fűtésszámlája lakásunk egy négyzetméterének. Természetesen ezek csak közelítő becslésre alkalmas számok, amiket konkrét esetben a felhasználói szokások, a komfortigény, valamint a fűtési rendszer és az épület kialakítás, illetve állaga nagyban befolyásolhat. Az energiatanúsítvány alapján még így is sokkal jobban meg tudja becsülni a várható fogyasztást, és ezzel várható kiadásait is a lakásvásárló. A lakáspiacon természetesen már eddig is megjelent ez a gondolkodás, ha nem is ilyen egyértelmű módon, hiszen a vásárlók általában tudták, hogy például nagypolgári konvektoros lakást vesznek, vagy panellakást.

Ábra forrása: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hallgatói Segédlet 2009

Általánosságban a felújítatlan nagypolgári lakások 300 kWh/m2 éves fogyasztás körüliek, míg a felújítatlan panellakások 240 kWh/m2-t fogyasztanak évente, szigetelten ablakcserével pedig hozzávetőleg 170 kWh/m2-t. Az új, korszerű kerámia falazóblokkból épített társasházi lakások már csak 130 kWh/m2-t, míg a jelenleg épülő lakások fogyasztása már általában valamivel 100 kWh/m2 alatti.

Ehhez képest a passzívház követelmény a 15 kWh/m2 alatti éves fogyasztás. A számok alapján látható az ugrásszerű csökkenés, azonban az is kiolvasható, hogy ez egy több évtizedes folyamat része, ha ehhez hozzávesszük, hogy a német nyelvterületen több évig volt 70 majd 40 kWh/m2 körüli fogyasztás meghatározva a követelmények szintjén, akkor szinte egy egyenletesen szigorodó követelményt láthatunk, ami természetesen megjelent a nyugat európai lakáspiacon is.

Várhatóan ilyen 40-60 kWh/m2 fogyasztású lakásokból kevés fog épülni Magyarországon, mivel az elkövetkező 3-4 évben nem prognosztizált nagy lakásépítési hullám a gazdasági válság miatt. Eközben, ha figyelembe vesszük, hogy 2020-tól ez lesz a követelmény, akkor látható, hogy 2017-2020 között, még ha jelentősen fel is lendül a lakásépítés, akkor 3 év alatt nagy mennyiségben kell, hogy épüljenek ilyen minőségű lakások. Ráadásul a passzívház technológiához szükséges termékek piaci ára várhatóan tovább csökken, ahogy egyre elterjedtebbé válik a technológia. Azaz várhatóan a lakáspiacon 10-15 év múlva energetikai szempontból három élesen elkülönülő minőség fog megjelenni, a bontásra vagy drasztikus felújításra szoruló közel száz éves lakásállomány, a felújított panelek, és az utóbbi két évtizedben épült társasházak, valamint a 2020-tól épülő passzívházak. 

Természetesen felmerül a kérdés, hogy európai kitekintésben hol áll a jelenlegi magyar követelmény-érték. Ebben nyugodtan mondható, hogy jelentős lemaradásban van a nyugati, főként a német nyelvterületen megkövetelttől. Érdemes példaként megjegyezni, hogy a dél-németországi tartományokban már jelenleg is a passzívház minőség a minimum követelmény, illetve a többi tartományban is a hazai követelményeknél kétszer, háromszor szigorúbb az előírás. Azonnal adódik a kérdés, hogy szabad-e elvárni a magyar építtetőktől, hogy megfeleljenek ezeknek a követelményeknek?

Lényeges kérdés, hogy mennyivel kerül többe az építés, ha ezeknek a követelményeknek meg akarunk felelni. Új építés esetén fokozottan energiatakarékos épületet már társasházaknál 3% körüli többletköltségből meg lehet csinálni, ami a jelenlegi követelményt éppen teljesítő épület fogyasztását közel megfelezi. Ez néhány centiméter plusz hőszigeteléssel, háromrétegű üvegezéssel ellátott korszerű ablakokkal és gondos hőhídmentes szerkezetekkel megoldható. Ez már rövidtávon is megtérülő beruházás az építetői oldalon, egy ilyen többletköltség hozzávetőleg 5 év alatt megtérül, ekkor hozzávetőleg 60 kWh/m2 fogyasztással számolhatunk.

További 3-4% körüli többletköltséggel kialakítható a szellőztetési rendszer, ami tovább csökkenti az energiafelhasználást, amivel hozzávetőlegesen 30 kWh/m2 fogyasztást érhetünk el, valamint a szellőztetőrendszerben elhelyezett filtereknek köszönhetően teljesen pollenmentes belső levegőt kapunk. További 1-2 % körüli többletköltséggel, a hőszigetelést tovább lehet javítani, amivel elérhető már a passzívház követelmény, azaz a 15 kWh/m2 körüli követelmény érték. Ahhoz azonban már nagyon gondos tervezés és kivitelezés szükséges, hogy ez az érték elérhető legyen. Ezen túl fontos, hogy már a tervezési szakaszban is passzívházként tervezzük az épületet. Passzívház, vagy a passzívház követelményt nagyon megközelítő épület esetében a többletberuházás közel 8 év alatt térül meg.

Az egyértelmű, hogy fokozottan energiatakarékos épületnél rosszabbat nem szabad építeni, hiszen nagyon gyors a megtérülés. Kérdéses azonban az, hogy érdemes-e passzívházat, vagy passzívház közeli épületet építenie az építetőknek jelenleg Magyarországon? Természetesen még az is kérdéses, hogy a jelenlegi gazdasági és lakáspiaci helyzetben szabad-e egyáltalán építkezni az adott helyen?

Átlagos vagy rossz minőségben semmiképpen, mivel ilyen lakások vannak az ingatlanpiacon bőven és általában olcsóbbak, mint amennyiért meg tudná az építető építeni jelenleg. Ha azonban az adott helyen nem elérhető megfelelő minőségű lakás, vagy kifejezetten hosszú távú beruházási vagy lakhatási céllal tervez az építető 15 éves időtávot tekintve, akkor nem érdemes másban gondolkodni, mint passzívházban. Mivel aki most épít, annak 8 év múlva már megtérül a beruházása és akkor is, miután 2020-ban hatályba lép a passzívházakat előíró követelmény. Azaz 8 év múlva is az új épületekkel közel egyenértékű marad a minősége az épületnek, de eközben a 8 év alatt jelentős értéknövekedéssel is számolhat az építtető.

Ezt arra alapozom, hogy valószínűsíthető, hogy 8 év múlva egy esetleges piaci értékesítés esetében egy nagyobb energiafogyasztású lakást nem lehetne akkor épülő lényegesen energiatakarékosabb, nagyobb komfortot nyújtó passzívházakkal egy árban eladni. 8 év alatt várhatóan növekedni fog az építési költség is, ami azt eredményezi, hogy az ingatlan értéke is növekszik. A várható értéknövekedést és a megtakarítást is figyelembe véve már kifejezetten jó befektetés átlagos minőségű ingatlan helyett passzívházat építeni.

Abou Abdo Tamás DLA


Jelenlegi szabályozás családi házakra:

„Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó: A/V <0,3 esetén, EP= 110 [kWh/m2a].”

Forrás: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról.

2020-tól várható szabályozás:
„A 2010/31/EU irányelv39 szerint 2020. december 31. után csak közel nulla energiaigényű épületek építhetők. A hatóságok által használt illetve a tulajdonukban lévő épületek esetében ez a dátum 2018. december 31. Az ilyen új építésű épületek esetében a támogatás célja az előírásoknál energetikailag hatékonyabb építés ösztönzése, amelynek célértéke 25 kWh/m2/év.”

Forrás: MAGYAR KÖZLÖNY 119. szám, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. október 14., péntek

Azaz 7 éven belül a jelenlegi A besorolású lakóépület H, vagy I kategóriába lesz besorolva lényegesen rontva ezzel az épület eladhatóságát. Ez lényegében azzal jár, hogy aki nem épít már most a 7 év múlva hatályba lépő szabályzásnak megfelelően, az az általa épített házának értékét már most csökkenteti, amit a piac be fog árazni, ahogy megjelennek mérhető számban a piacon passzívházak, illetve nullaenergiás házak.

(A cikk elején látható, Lázár Antal által tervezett passzívház képe csak illusztráció - a szerk.)

 

30 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »