építészet : környezet : innováció

Milyen legyen az új Építész Kamara?

Koós Miklós befejező írása a Kamarai ügyekkel kapcsolatban.

A kamara eddigi működése a tagság körében egyre fokozódó elégedetlenséget vált ki immáron ciklusok óta. Sajnálatosan erről az aktuális kamarai vezetés mintha nem értesült volna. Oda jutottunk, hogy immáron elkerülhetetlen elgondolkodni egy radikális megújuláson, még azon az áron is, ha emiatt hozzá kellene nyúlni a kamarai törvényhez. Ennek élére állhat maga a vezetőség is vagy átengedheti a kezdeményezést másoknak, de annak a kimenetele kiszámíthatatlan. Elég ha valaki talál egy olyan apróka kis rést a jogszabályokban, ami lehetővé tenné egy második építész kamara létrejöttét és már kész is a baj. De legalább ekkora veszély leselkedik a másik oldalról is, ahol épp most akarják kihúzni a talajt a tervezők lába alól azzal, hogy létre kívánják hozni az állami tervezői státuszt.

A MÉK jelentős részben a tagság tagdíjából él, így a tagság joggal vár el cserébe valamit, 44.000 Ft/év kicsit sok egy kamarai értesítőért és egy regisztráció karbantartásáért.

Válságos időszakot élünk, amikor is mindenki a költségeinek a csökkentésére kényszerül, érdemes volna ezt a MÉK-nek is végiggondolni és nem látszatintézkedéseket, hanem mélyreható reformot végigvinni. Az irtózatosan kevés, amit a tisztújítás előtt jó néhány tisztség várományos írt a nyúlfarknyi bemutatkozásában, miszerint „az eddigi munka folytatása” vagy „az építészek jobb társadalom elismerése”. Itt lenne az ideje komolyan venni azt, ha valakit tisztséget és ezért még fizetséget is kap. Semmit sem ér a „heroikus munka”, ha a tagság ebből semmit sem érzékel, mert nem látja, hogy érte történne mindez, csak azt érzi, megint magára hagyták, hiába is fizet.

A jövőre nézve pl. jó lenne egyszer megtudni, hogy a korábbi MÉK tisztújítások során vajon mi motiválhatta az aspiránsokat az egyes tisztségekre való jelentkezésre?

  • nekik ez kijár, most ők következnek, hogy betöltsék a szakma e posztját.
  • a szakmát igazából 100-150 építész reprezentálja, ergo semmi meglepő sincs, ha a különféle tisztségeket ( pl. elnökök, alelnökök, tervpályázati-, tervtanácsi küldöttek..stb) betöltők leginkább ebből a körből kerülnek ki, pl rotációs alapon.
  • a MÉK vezetése nem igényel különösebb energiát, hiszen nagyrészt önjáró szervezet, némi kötelezettséggel, nem kell itt semmit sem gyökeresen megújítani, minden menjen a szokásos ügymenet szerint
  • a kamarai elnöki tisztség csak egy bürokratikus munka, ahol meleg iroda, titkárság és biztos fizetés várja az elnököt és csak a 4 éves ciklus végén kell elszámolni (persze mindenféle zsebbevágó vagy jogi felelősségre vonás veszélye nélkül)?
  • hányan foghattak bele úgy egy 4 éves ciklusba, hogy bár volt tisztességes szakmai jövőképük, mégis már a legelején (sőt talán már a jelentkezéskor is) tudták, hogy a tisztség betöltéséhez nincsenek meg a szükséges eszközeik, kapcsolati hálójuk, befolyásuk, hatalmuk, vezetői képességük, de egy hályogkovács magabiztosságával mégis belevágtak egy ekkora szakmai szervezet 4 éves irányításába?
  • volt-e olyan aki úgy vágott bele, hogy nem is tudta mire vállalkozott?
  • volt-e olyan vezető, aki tisztességgel végezte a munkáját, tenni is próbált a szakmáért, tekintélye is volt, de amikor ellehetetlenítették (nemcsak őt, de az egész szakmát) akkor ezt nem vállalta és tiltakozásul inkább lemondott? Igen, erre tudjuk a választ.

Ahhoz, hogy megtervezzük a jövőt, ismernünk kell a múltat. Miért a leköszönő elnökök értékelik a saját 4 éves munkájukat, miért nem a tagság, egy részletes, pontokba szedett kérdőívvel? Tudom költői volt a kérdés, de valahol itt kellene kezdeni, ha lojalitást, együttműködést, tevékenyebb részvételt szeretnének a tagság részéről. Erre nem válasz az, hogy ha nem tetszik a leköszönő elnökség munkája, akkor újat választunk. Pusztán attól még nem lesz jobb, ha más is próbálkozik.

A MÉK működésében pl. nagyon sok az átfedés, az indokolatlan tisztségek túlburjánzása. 5-6000 aktív taghoz nem tartozhat 500 tisztségviselő, mert az aránytalan és felesleges is. Olyan alapvető reformra kell itt gondolni, hogy szükséges-e a megyei rendszert fenntartani, ha az egyes tagok többségének nincs is élő kapcsolata a megyei kamarákkal, bőségesen elég volna csak a helyi ügyek miatt fenntartani egy max. 2 fős irodát (titkár+ügyintéző) és a többi feladatot (nyilvántartások, etikai ügyek...) a központi MÉK-hez kapcsolni. A kamarai törvény is nyilvánvalóan reformra szorul. A legfontosabb feladatok esetében nyilván meg kell erősíteni a bizottságokat. Az elnök és a jogi képviselet tekintetében pedig főállást és professzionális fizetést biztosítani, mert csak így várható el a maximális odaadás.

De továbbmegyek. A legegyszerűbb az lenne, ha az elnök csak szakmai ügyekkel foglalkozna, ugyanakkor lenne mellette (felette?) egy menedzser szemléletű ügyvezető igazgató, gazdasági ügyekben vétójoggal. Ne várjunk el egy építész vagy akár egy alapvetően bürokrata mentalitású elnöktől profi vállaltvezetést, bízzuk arra, aki ebben jártas.

Mindehhez nyilván idő kell, talán egy egész ciklus, de kérdés mi a cél, a bebetonozott tisztségek fenntartása vagy a tagság jogos elvárása?

A kamarai kommunikáció megújítása

Egy valódi kétoldalú kommunikációhoz legelőször is nyíltság kell és őszinteség. Ha ez nincs meg, kár is bármibe belefogni, mert a tagság továbbra is csak egy adót beszedő hatóságnak fogja tartani a kamarát.

A kommunikáció sokrétű, egyik fontos eleméről, a kamarai szóvivő tisztségről már esett szó. Ne várjunk nagyobb társadalmi elfogadottságot, ha a kamara nem nyilatkozik meg, nem mondja el a véleményét, nem tart sajtótájékoztatókat, nem vesz részt televíziós műsorokban, vitákban, nincs jelen az internet legfontosabb fórumain. Ehhez kell egy szóvivő. Természetesen főállásban.

Egy jó kamarai honlappal számos feladat megoldható, amihez ma létszámot kell fenntartani. Lejárt az ideje annak, hogy excel táblákon tartsunk nyilván adatbázisokat, ráadásul szétaprózva megyénként. Minden, ami adatbázisba rendezhető, az áttehető egy honlapra. Ez nem csak a tagság részéről megnyilvánuló elvárás, hanem a korszerű és gazdaságos működés feltétele. Egy korszerű honlap – a nyitottsága okán - alkalmas a sokat emlegetett kétoldalú információcserére. A jelenlegi honlap egy szégyen, mondjuk ki, még a legalapvetőbb elvárásoknak sem felel meg, a dizájnja pedig egyszerűen értékelhetetlen.

A honlap megújítását olyan szakemberre kell bízni, aki képes átlátni egy honlap grafikai, tartalmi és programozási összefüggéseit. Egy ilyen írás nem lehet teljes, ezért csak kiragadva pár fontos észrevétel egy korszerű honlapról :

  • cél egy korszerű Névjegyzék létrehozása, ami pl. alkalmassá tehető, hogy kapcsolódhasson más rendszerekhez (pl. ÉTDR)
  • A Névjegyzéknek lehetnek publikus és csak kiválasztott csoport részére megtekinthető részei.
  • a Névjegyzékben lehetősége legyen a tagnak a saját adatait frissíteni, publikussá tenni bizonyos elérhetőségeit, honlap címeit, stb, korlátozottan feltölteni saját anyagokat (fotó) vagy pl. portfóliót feltenni fizetős módon.
  • ugyanezen Névjegyzékben a tag nyomon követheti a tagdíjbefizetéseit, bírságait, késedelmi díjait, kamarai pontjait
  • a rendszer figyelmeztetheti a tagot a közelgő jogosultság megújítására
  • a Névjegyzékbe kerülés feltétele működő emailcím, amin a tag elérhető. Alapvető fontosságú az emailcím – szándékosan írom így - kikényszerítése, mert az interneten történő ügyintézés enélkül nem képzelhető el. Ezt a legegyszerűbben pl. kamarai pontokkal vagy egy kis tagdíjkedvezménnyel lehet elérni (a rendszer képes legyen pl. nem válaszoló vagy rossz email cím esetén értesítést küldeni a kamarának).
  • az emailcím azért is fontos volna, mert a kamarának fontos, hogy közvetlenül elérje a teljes tagságát
  • ezen emailcím lehet alkalmas egy nem lemondható kamarai értesítőhöz (hírlevélhez), amiben kizárólag olyan információk jelennének meg, amiről a tagságnak tudnia kell (jogszabályváltozások, fontos kamarai események, határidők, határozatok). Emellett lehet természetesen a mostanihoz hasonló (lemondható) hírlevél is, tetszőleges emailcímmel
  • e megadott emailcím lehet egy kamarai fórumon az azonosítás módja.
  • a kamara belső ügyeit és általában a szakmát érintő ügyekben lehetővé kell tenni, hogy akár a kamara, akár a tagok fórumokat indíthassanak, ahol a kamara tagjai beazonosíthatóak, ezáltal felelősséget vállalnak a mondandójukért.
  • ma már széles körben elvárás, hogy a - honlapokhoz és a blogokhoz hasonlóan - lehetővé kell tenni, hogy a kamarai hírekhez, beszámolókhoz hozzá lehessen szólni
  • a Névjegyzék és a fórum együttesen alkalmassá tehető, hogy a kamara kötelező vagy önkéntes részvételű szavazásokat tartson közérdekű ügyekben, ezzel is növelve a tagság aktívabb közreműködését a döntés előkészítésekben.
  • a Névjegyzék segítségével lehetne összehívni taggyűléseket és nem kellene a cca 5-6000 tagnak 20 oldalas beszámolókat kinyomtatni és postázni
  • az Építész Közlöny bőségesen elégséges volna pdf formátumban, ráadásul az abban foglaltak (szöveg, kép) kimásolhatóak, archiválhatóak és hivatkozhatóak lennének, a pályázatok vagy épületbemutatók sokkal bőségesebb képanyaggal jelenhetnének meg.
  • ma már elvárás a korszerű keresés lehetősége a honlapokon, aminek fontos része az összetartozó anyagok megjelenítése, címkézése

Ha volna elszántság a MÉK vezetőségében egy radikálisabb megújuláshoz, akkor ehhez a legjobb bevezető egy széles körben elindított, profi moderátor által vezetett diskurzus lenne, az erre legalább átmenetileg alkalmassá tett MÉK honlapon.

Koós Miklós
építész
2013.12.19.

4 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »