Nézőpontok/Kritika

Kamarai tag beszámolója a MÉK tisztújítása után

1/2

MÉK Tisztségviselők

MÉK Tisztségviselők
MÉK Tisztségviselők
1/2

MÉK Tisztségviselők

Kamarai tag beszámolója a MÉK tisztújítása után
Nézőpontok/Kritika

Kamarai tag beszámolója a MÉK tisztújítása után

2013.12.13. 09:24

Cikkinfó

Szerzők:
Koós Miklós

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

A napokban volt a MÉK szokásos tisztújítása, aminek kapcsán sorra jelentek meg az előzetes beszámolók a kamara vezetői részéről, mellyel saját 4 éves munkájukat értékelték. A hivatalos MÉK beszámolók után álljon itt egy olyan beszámoló, ami arról szól, miképpen látta az elmúlt 4 évet egy kamarai tag. Koós Miklós írása.

Először is a kamarai tag időközben elszegényedett, utolsó tartalékait éli fel, aki tehette kimenekült valamilyen hatósághoz, intézethez vagy éppen az oktatásba, lényeg, hogy legyen biztos fizetése és fizesse valaki a járulékokat. A kamarai tag vállalkozását állandó veszély fenyegeti, megbízások híján jobbára csak az inkasszók gyűlnek a számláján, a pályázatokat nem fizetik ki vagy csak későn, perelni kényszerül, hogy hozzájusson a megérdemelt tervezési díjához. Sokakat a más területen dolgozó feleség vagy férj tart el. Talán elfogadható, hogy ebben a lelkiállapotában a kamarai tagot kevésbé hozza tűzbe, hogy mivel is foglalkozhatott pl. egy 8 tagú MÉK külügyi bizottság 4 egész éven át?

De most komolyan...

MÉK, mint szervezet

Árulkodó volt a leköszönö elnök beszámolójában, hogy hiába szakmagyakorló kamarai tagok alkotják a vezetőséget, a gyakorlatban nincs kétoldalú kommunikáció, a MÉK-nek nincs élő kapcsolata a saját tagságával, egymástól függetlenül léteznek. A tagságnak nem sok fogalma van, mi folyik a MÉK-ben, pl. miről kivel és milyen eredménnyel egyeztetnek. A tagság nincs bevonva pl. konkrét jogszabályjavaslatok megvitatásába, mert azt nem sorolom ide, amikor pl. csütörtökön tesznek közzé egy tervezetet, amit péntek délig lehet véleményezni.

A MÉK egy olyan önjáró szervezet lett, amelyik országos szinten több száz tisztségviselőt foglalkoztat. Az év elején készült egy közelítő számítás arról, hogy a központi és a megyei kamaráknál közel 500 tisztség található (jó lenne, ha ezt a számot valaki hivatalos helyről cáfolná, természetesen ugyanilyen részletes táblázatot mellékelve). Csak jelzem, hogy ha valaki az alábbi bizottságokat szeretné megkeresni a MÉK honlapján csak véletlenül fogja megtalálni, ugyanis nincsenek belinkelve (elárulom: itt)

MÉK Tisztségviselők
1/2
MÉK Tisztségviselők

A kamarai tag előtt nem ismert, hogy ebből az 500 tisztségből mennyi a fizetett és milyen tiszteletdíjjal. Ez óriási szám, különösen, ha azt vesszük, hogy manapság az aktív tagság sem lehet több 5-6 ezernél (bár még ez a szám sem ismert). A kamarai tag nem érti, miért is kell a 19 megyei kamara mindegyikében pl. 3-5 tagú fegyelmi bizottság, amikor vélhetően 2-4 ilyen ügy fordulhat elő évente (megyénként)?

Taggyűlések

A kamarai tag nem érti, hogyan lehet, hogy az évenkénti kamarai taggyűlésnek létezik az 50%-os létszám minimuma és ha nem jönnek össze ennyien – márpedig erre sűrűn sor kerül – akkor már az eredeti meghívóban eleve meghirdetett fél órával későbbin viszont már elég a 10% is. Ez így értelmetlen, ez talán nem a jog kijátszása, ez nem annak beismerése, hogy akik ezt a törvényt megalkották, tisztában voltak azzal, hogy a tagság legnagyobb részét a taggyűlések nem fogják érdekelni, ergo egészen biztosan nem fog elmenni, viszont így határozatképtelenné válna a közgyűlés, mely így nem tudná betölteni a funkcióját? Így viszont minden jogszerű. Mindezt a kamarai törvény szabályozza, így legfeljebb a parlamentnek lehetne címezni a fenti kritikát, de az biztos, hogy ez az igen alacsonyra tett küszöb leginkább a MÉK-et segíti a tagsággal szemben.

Megkérdezte-e valaha is a kamara a tagjaitól, hogy mi a véleménye a MÉK-ről vagy azt, hogy miért nem megy el az évenkénti taggyűlésre? És ha megkérdezné, a válaszok alapján vajon hajlandó volna a MÉK elfogadni a véleményeket? A kamarai tag szeretné biztosan tudni, hogy mindenki számára egyértelmű, hogy mi a különbség a jogszerű és az erkölcsileg (tisztesség szerint) elfogadható között?

A MÉK és a tagság közötti kommunikáció

A kétoldalú kommunikáció elsődleges eszköz lehetne a kamarai honlap, amire viszont csak azt lehet mondani, hogy egész egyszerűen méltatlan a kamarához. Látható, hogy a MÉK sem tulajdonít neki túl nagy jelentőséget.
A honlap nem csak elképesztően amatőr, de a fentiek alapján nem meglepő, hogy nem működik rajta semmiféle fórum, ahol a tagok egymással és a kamarával is meg tudnák beszélni az őket érintő problémákat. Emiatt aztán a kamara belső és csak a tagokra tartozó ügyei különböző nyilvános fórumokra kerültek, amit a kamarai vezetői messze elkerülnek. Ez nyilvánvalóan nem megoldás, különösen nem 2013 végén.

Lassan minden szervezetnek van szóvivője, de egy 5-6-7-8-9-10(?) ezres kamarának nincs, aki képes lenne egy adott ügyben elmondani a MÉK álláspontját. Egy szóvivői poszt nyilván egy pofozózsák, de talán lehetne találni egy nyilvánossághoz szokott profi újságírót, aki ezt vállalná. Mellesleg ez 4 éve már felmerült, de láthatóan nem lett belőle semmi. Jó lenne tudni, azért nem, mert nem találtak megfelelő személyt, vagy nem is akarták?

Ez a szóvivő tudná tájékoztatni a kamarai tagot pl. arról, hogy az Építész Közlöny nyomtatási és postai költségei mekkora összegeket emésztenek fel és a postázás helyett miért nem pdf-ben küldik ki a tagságnak. Az egyik lehetséges válasz vélhetően az lenne (visszatérően), miszerint nincs mindenkinek emailcíme. De van, csak nem adja meg (mert nem kötelezték erre), illetve akinek nincs, az szerezzen és ha nem akar, akkor keressen másik elfoglaltságot. 2013-at írunk, egy meglehetősen magas presztízsű szakmában az lenne a minimum, hogy a teljes tagságot el lehessen érni ebben formában.

Van jó példa is a rendszerben, az pedig az Építész Továbbképző, melyet nem csak a jogosultság megújításakor használtam a kötelező teljesítésére, hanem fizettem programokra és továbbképzésekre is. Mindezt gördülékenyen, hiszen a honlap profin van elkészítve (a programozás és a dizájn is), minden fontos információt naprakészen mutat.

Érdekérvényesítés

Minden elnöki beszámoló fontos része, hogy a kamara miképpen járult hozzá, hogy pl. a jogszabályok jobbak legyenek és igazodjanak a valós életkörülményekhez. Az eredmény ismert. A jogszabályok egyre bonyolultabbak, a napi ügyintézésben résztvevők számára egyre nagyobb kihívást jelentenek.

Erről a kamara felügyelő bizottsági jelentése így fogalmazz (kiemelés tőlem):

MÉK

Nem gondolom, hogy az lenne a cél, hogy a jogszabályok értelmezése vagy ellentmondásai miatt keletkezett viták miatt egyenként kérjünk állásfoglalást a minisztériumtól, mert már mindannyian megtanulhattuk, egy AB határozat miatt egy minisztériumi főosztályvezető sem tehet mást, legfeljebb a magánvéleményét mondhatja el, de jogszabályt nem értelmezhet.

Építészeti botrányok

Az építészeti közéletben, különösen az állam által kiírt tervpályázatok és közvetlen megbízások kapcsán számos anomália tapasztalható. Még 2011-ben az U40 nevű építész csoport írt nyílt levelet a MÉK és a MÉSZ elnökének, mely levél konkrét ügyeket sorolt fel, amelyek megoldást kívántak.

Az ügy elmaszatolása és az eredmény ismert. Kiderült, hogy a MÉK egyrészt nehezen képes csak kommunikálni a tagságával, másrészt nem akar igazi választ adni a nyílt levélben feltett kérdésekre. Nem indított vizsgálatot a felsorolt majd egy tucat ügyben, ami után beszámolt volna a tagságnak, hogy mit vizsgáltak és milyen eredménnyel, kell-e pl. etikai vizsgálatot folytatni valamelyik tag ellen vagy hogy megfelelő-e a jelenlegi kamarai vagy éppen állami jogszabályozás.

A tagság pedig joggal várja el, hogy a MÉK a saját tagsága körében szerezzen érvényt a saját szabályozásának, akkor is, ha éppen kiemelt beruházásról vagy országosan ismert építészről van éppen szó (tudom, volt rá EGY példa, hogy a kamara tagokat hívott vissza a központi tervtanácsból, de ez kevés). Ne felejtsük, a kamara kezében van egy igen erős fegyver a szabályzatokat áthágó tagjaival szemben, a kérdés inkább csak az, hogy meri vagy éppen akarja-e használni is? Jó lenne nem elfelejteni mi történt és mi nem történt anno a Nemzeti Színház tervezése kapcsán!

(a beszámoló folytatódik)

Koós Miklós
építész

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk