| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Interjú

„…mindenképp szükséges tervpályázat” – Dr. Almássy Kornél igazgató a Magyar Építészeti Múzeumról

1/6

A múzeum leendő helyszíne a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum

Az A (más néven 2-es épület) a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum

Az egykori Rendelőintézet (más néven 9-es épület) megviselt homlokzata a Városliget fasorban. Fotó: Építészfórum

A Fischer József tervezte Walter Rózsi-villa (később Gyermekrendelő, azaz 4-es épület) a Bajza utcára nyílik. Fotó: Építészfórum

A Bajza utcai épületsor a Fischer tervezte villával és két raktárépülettel. Fotó: Építészfórum

Az épületegyüttes jelenlegi áttekintő helyszínrajza. Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

?>
A múzeum leendő helyszíne a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum
?>
Az A (más néven 2-es épület) a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum
?>
Az egykori Rendelőintézet (más néven 9-es épület) megviselt homlokzata a Városliget fasorban. Fotó: Építészfórum
?>
A Fischer József tervezte Walter Rózsi-villa (később Gyermekrendelő, azaz 4-es épület) a Bajza utcára nyílik. Fotó: Építészfórum
?>
A Bajza utcai épületsor a Fischer tervezte villával és két raktárépülettel. Fotó: Építészfórum
?>
Az épületegyüttes jelenlegi áttekintő helyszínrajza. Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ
1/6

A múzeum leendő helyszíne a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum

Az A (más néven 2-es épület) a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum

Az egykori Rendelőintézet (más néven 9-es épület) megviselt homlokzata a Városliget fasorban. Fotó: Építészfórum

A Fischer József tervezte Walter Rózsi-villa (később Gyermekrendelő, azaz 4-es épület) a Bajza utcára nyílik. Fotó: Építészfórum

A Bajza utcai épületsor a Fischer tervezte villával és két raktárépülettel. Fotó: Építészfórum

Az épületegyüttes jelenlegi áttekintő helyszínrajza. Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

„…mindenképp szükséges tervpályázat” – Dr. Almássy Kornél igazgató a Magyar Építészeti Múzeumról
Emberek/Interjú

„…mindenképp szükséges tervpályázat” – Dr. Almássy Kornél igazgató a Magyar Építészeti Múzeumról

2020.06.18. 08:07

Szeptemberben már programot terveznek a Városligeti fasorban, és idén elindulhat a Fischer József tervezte Walter Rózsi-villa felújítása is. Az egykori BM-kórház teljes területére pedig tervpályázatot szeretne kiírni a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója, dr. Almássy Kornél, aki e-mailben válaszolt az Építészfórum kérdéseire a nemrég kiemelt beruházássá nyilvánított projekttel kapcsolatban.

Építészfórum: A közelmúltban a Magyar Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ építészeti fejlesztését, az ezzel kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyek pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek lettek. Miért szükséges ez az intézkedés? 

Dr. Almássy Kornél: A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ elhelyezése, kialakítása a korábbi kormányhatározatnak megfelelően a Városligeti fasor 9-13. alatt fog megtörténni. Ez – a volt BM Kórház területe – egy közel 2 hektáros rész a város szívében, ahol nem csupán egy Múzeumot képzelünk el, hanem egy olyan területet, amely zöldfelületek létesítésével, a korábban elzárt terület megnyitásával a budapestiek mindennapjait is szebbé teszi. Az elvégzendő feladat óriási, túlmutat magának a Múzeumnak a kialakításán, a terület pedig már csak a helyszín miatt is kiemelt jelentőségű. Egy ilyen léptékű beruházás tehát megérdemli, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítsék. A Kormányrendelet alapján a beruházónak gyorsabban lebonyolíthatóak a hatósági eljárások.

A múzeum leendő helyszíne a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum
1/6
A múzeum leendő helyszíne a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum

ÉF: Az intézmény 2017-ben jutott a birtokába a Városligeti fasor 9–13. alatti egykori BM-kórház területének. Milyen munkák zajlottak az eltelt három évben, és milyen ütemezést terveznek a jövőben a beköltözésig? 

AK: Érdemes tisztázni, hogy a terület nem a MÉM MDK, hanem a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába került, így minden a Városligeti fasorban végzett vagy azzal kapcsolatos munka az MMA beruházása. A 2018-as évben a terület birtokba vétele után a legszükségesebb állagmegóvó munkák, balesetveszélyes épületrészek bontási munkái zajlottak, valamint értékleltár és statikai állapotfelvétel készült az épületekről, illetve megalakultak az MMA-n belül a különböző szakmai fórumok a beruházás előkészítésére. A tavalyi évben elindult a Fischer-villa tervezése, az MMA illetékes Infrastruktúra Bizottságának döntése alapján előkészítésre kerültek a tanulmánytervezéshez szükséges dokumentumok. Az idei évben elkészült az úgynevezett 6-os és 7-es épületek tanulmányterve, ahol a MÉM-MDK irodai elhelyezését, a kutató és dokumentációs központot, korszerű műemléki raktározást, valamint ideiglenesen kisebb múzeumi kiállító teret alakítanánk ki. Szintén elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány a teljes területre vonatkozóan, mely a városképi, közlekedési és közmű kapcsolatok mellett javaslatokat fogalmaz meg a bontandó és megtartandó épületekről is.

Az MMA-n belül működő szakmai műhelyek az ősz folyamán fognak javaslatot tenni az MMA elnökségének a beruházás, építkezés tervezett ütemezéséről.

Az épületegyüttes jelenlegi áttekintő helyszínrajza. Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ
6/6
Az épületegyüttes jelenlegi áttekintő helyszínrajza. Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

ÉF: Milyen szakmai program alapján zajlik a beruházás, kik vettek részt ennek a programnak az elkészítésében? 

AK: Az MMA-n belül három szakmai bizottság alakult az Építészeti Múzeum beruházásának elősegítésére. Az Infrastruktúráért, illetve a Múzeum és a kapcsolódó funkciók épületegyüttesének megvalósításáért felelős munkacsoport feladata a beruházás infrastrukturális előkészítése, melynek vezetője Marosi Miklós, az MMA alelnöke. A MÉM-MDK koncepcióját és a gyűjtemény gyarapítását tematizáló munkacsoport munkáját néhai Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke vezette. Pótolhatatlan munkáját, hitét és segítségét nagyon nehéz lesz helyettesítenünk. A harmadik bizottság az örökségvédelemmel foglalkozó munkacsoport, melyet Istvánfi Gyula professzor úr vezet.

Az egykori Rendelőintézet (más néven 9-es épület) megviselt homlokzata a Városliget fasorban. Fotó: Építészfórum
3/6
Az egykori Rendelőintézet (más néven 9-es épület) megviselt homlokzata a Városliget fasorban. Fotó: Építészfórum

ÉF: A fejlesztési területen több értékes épületrész áll: a historizáló épületek mellett van Fischer Józsefnek egy harmincas évekbeli villája, illetve egy, az ötvenes években emelt gyűlésterem is. Lehet már látni, melyik épületrésznek mi lesz a sorsa? 

AK: A megvalósíthatósági tanulmány és az eddigi bizottsági vélemények is azt az álláspontot tükrözik, hogy a historizáló épületeket – a rá- és hozzáépítések bontása után – érdemes megtartani, felújítani. Az ötvenes években emelt gyűlésterem megtartása mellett szólnak pro és kontra érvek, azonban, ha a terület teljes egészét nézzük, akkor nem biztos, hogy érdemes megtartani ezt a vitatott épületet. Hamarosan elindulnak ugyanakkor a Fischer József által tervezett ún. Walter Rózsi villa hatósági engedélyezési folyamatai, készülnek a kiviteli tervek, így egy nyár végi, eredményes, az MMA Titkárság által lefolytatott közbeszerzési eljárás esetén még ebben az évben elindulhat a villa rekonstrukciója.

ÉF: Milyen forrásokból zajlik majd a múzeum beruházása? 

AK: A beruházás reális költségeinek meghatározása és a tervezési program, valamint az ütemezés javaslatának megfogalmazása a közeljövő feladata, melyet követően tudunk a kormányzathoz fordulni központi költségvetési forrásért. A kormányzati szándékot a projekt támogatását illetően biztatónak vélem, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé emelt beruházási státusz is támogató hozzáállást mutat.

ÉF: A május 26-án napvilágot látott 2021-es költségvetésben az intézmény három jogcímen összesen 909,7 millió forint költségvetési támogatás kedvezményezettje. Mire fordítják ezt a keretet?

AK: A korábbi években is hasonló nagyságrendű forrással gazdálkodott az MMA fenntartásában a MÉM-MDK, így ebben a 2021-es év sem hoz változást. A költségvetési támogatás alapvetően működésre fordítandó. Ennek megfelelően ebből bérleti díjra, bérekre, a szakmai program megvalósítására, valamint a gyűjteménygyarapításra költünk, és természetesen az előkészítési munkákra is biztosítunk forrást.

ÉF: Hogyan választják ki a tervezőt, lesz-e tervpályázat a beruházásra? 

AK: Az előkészítési feladatok része, hogy a beruházás ütemezésének meghatározása után elkészítsük a Városligeti fasor átépítéséhez szükséges tervpályázati felhívást. Véleményem szerint mindenképpen szükséges tervpályázat kiírása egy ilyen léptékű és súlyú projekthez, azonban nem biztos, hogy a teljes területre vonatkozóan kell ezt megtennünk. A Fischer vagy Walter Rózsi villát és a kiszolgáló funkciót biztosító 6-os és 7-es épületeket – nyilvánvalóan a szükséges adatszolgáltatás megadása mellett – le lehet választani a nyílt tervpályázati kiírásról.

A Fischer József tervezte Walter Rózsi-villa (később Gyermekrendelő, azaz 4-es épület) a Bajza utcára nyílik. Fotó: Építészfórum
4/6
A Fischer József tervezte Walter Rózsi-villa (később Gyermekrendelő, azaz 4-es épület) a Bajza utcára nyílik. Fotó: Építészfórum

ÉF: A fejlesztés alatti időszakban milyen nyilvános fórumokon tervez megmutatkozni az intézmény? Vannak-e esetleg konkrét tervek kiállításokra, programokra a következő időszakban? 

AK: Sok tervünk van erre az évre is, de természetesen a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt nekünk is sok mindent át kellett alakítanunk. Egy műemlékvédelmi kamara kiállítással nyitottuk volna az évet áprilisban a Jász utcai központunkban, de ezt a kiállítást elhalasztottuk és a Kulturális Örökség Napjához kötődően fogjuk megnyitni szeptemberben. Továbbra is fontosnak tartjuk ezt a programot, hiszen látogatók így megismerkedhetnek a műemlékvédelmi dokumentációs gyűjteményeinkkel is, amelyek egyébként tavaly decembertől minden külső kutató és szakmai érdeklődő előtt is folyamatosan nyitva állnak.

Szintén a Kulturális Örökség Napjához kötődően tervezünk egy kiállítással egybekötött konferenciát immáron a Városligeti fasor területén, ahol az aktuális örökségvédelmi kutatásainkról szeretnénk beszámolni és lehetőséget adnánk a terület bejárására is. Ennek a programnak részletes kidolgozása még most is zajlik. 

A járványügyi helyzettől függően július végi megnyitással tervezünk a Műcsarnokkal közösen egy az idősebb és ifjabb Sándy Gyula és az idősebb és ifjabb Konok Tamás életművét bemutató kiállítást 

A modern magyar építészet és a Bauhaus munkacímmel őszre pedig egy fotókiállítást tervezünk a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a budapesti metró szerelvények reklámfelületeinek felhasználásával.

Terveink között van továbbá, hogy megjelenjünk a novemberben Lipcsében megrendezésre kerülő Denkmal műemlékvédelmi kiállításon. Ez persze szintén erősen függ a járványügyi helyzettől, de nagyon szerencsés volna, hogy ott legyünk, hiszen a magyar örökségvédelem hosszú idő óta nem szerepelt nemzetközi szakmai kiállításon. 

December elején Budapest Fővárosi Levéltárával közös szervezésben Czigler Győző életművét mutatjuk be. 

A kiállítások mellett igyekszünk egyéb fórumokon is megjelenni, így komoly tanulmányokkal szerepelünk a Műemlékvédelem című folyóirat legfrissebb számában, időről-időre jelentkezünk cikkekkel a nagy presztízsű Magyar Építőművészet újságban.

Végezetül pedig reményeink szerint novemberben meg fog jelenni a Barokk Freskófestészet Magyarországon című nagyszabású könyv második része. Az első rész megjelenése tavaly nagy siker volt, hiszen hiánypótló művészettörténeti összeállításként mutatja be a hazai barokk értékeit. 

A koronavírus okozta veszélyhelyzetben és a kijárási korlátozások miatt a többi kulturális intézményhez hasonlóan a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ is igyekezett online módon is tartani a kapcsolatot az érdeklődő közönséggel és a külső kutatókkal. A honlapunkon többek között gazdagon illusztrált cikksorozatokkal jelentkeztünk, a Facebook-oldalon a friss híreken kívül hetente egy-egy fotót, tervrajzot osztottunk meg, amelyhez Játékos építészet címmel egy kis múzeumpedagógiai útmutatás párosult. Ezáltal a karantén idején a legkisebbek és szüleik is kapcsolatba kerülhettek építészetünk történetével. 

Vélemények (1)
P. Imre
2020.06.18.
10:22

Kíváncsi vagyok, mikor tekinti végre feladatának az MMA vagy a Kós Károly Egyesülés a sztánai Kós Károly-ház, a Varjúvár megmentését. Az épület ui. romlik, olyannyira, hogy ma már lakhatatlan, noha Kós Károly családja - adottságaihoz képest - sokat tesz a megóvásáért. (Tavaly ősszel jártam ott, és egy rokonszenves, kolozsvári Kós Károly dédunoka körbevezetett mind a kertben, mind a házban.) A sztánai háznak a rendbehozása minimális tétel volna mind az Építészeti Múzeumra szánt összegekhez képest, mind az MMA költségvetésében. Kérem, vegye kézbe ezt valaki. Én lepattantam a Kós Károly Egyesülés és az MMA illetékeséről.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.