építészet : környezet : innováció

Miskolc Bodótető tervpályázat városi lakóegyüttes (szomszédsági egység) létrehozására

A rangsorolás nélkül 900.000.- Ft-os díjban részesült 18. bírálati sorszámú pályamű.

A rangsorolás nélkül 900.000.- Ft-os díjban részesült 18. bírálati sorszámú pályamű.

Szerzői: Bodrossy Attila (DIMENZIÓ Tervező Kft.), Pintér Péter, Török Zsolt, Szpevár Attila és Szabó Tamás.

A VÁLSÁG

Az elmúlt 40 év magántulajdon ellenessége, alacsony minőségű lakótelepei és az utóbbi 10 év amerikanizálódási tendenciái együttesen vezettek oda, hogy ma szinte mindenki individuális lakásformát szeretne választani. Feloldhatatlannak tűnik az a probléma, hogy az emberek szolgáltatások és munkahelyek közelében (vagyis városokban), de természeti környezetben (vagyis falvakban) szeretnének élni.

 

 

Mára a hagyományosan létezett alapvetően kétféle életforma közül egyik sem működik;

  • a falusi, ahol mindenki földművelésből és állattartásból él, és a lakók csak kivételesen nincsenek otthon, mindenki ismer mindenkit és ez idillikus nyugalmat és biztonságot teremt….
  • A városi, urbánus, ahol egy bérház (jelentős hányadában "gangos", belső udvaros) lakói közül a férfiak munkába jártak, de az asszonyok háztartást vezettek, otthon voltak, mindenki ismer mindenkit és ez idillikus nyugalmat és biztonságot teremt.

Mindkét esetben közösségek jöttek létre, melyek egymásra voltak utalva, melyek egymást segítették, kihasználták az együttélés előnyeit és megpróbálták elviselni a hátrányait.

Most, a második ezredforduló táján, mindez a múlté. Nem csinálhatunk úgy mintha a társadalom alappillére, alapeleme még mindig a család lenne. Lassan többségbe kerülnek az egyedülállók (singlik) a töredék családok. Miközben a társadalom nagy sebességgel változik, a lakások elrendezése változatlan. 2000. évi statisztika szerint Németországban a lakosság 35 %-a 1 fős, 32 %-a 2 fős, 19 %-a 3 fős, 11 %-a 4 fős és 3 %-a 5 és több fős háztartásban él. Nagyvárosokban az 1 fős háztartások aránya már 50 % feletti. Magyarországi adatokat nem ismerünk, de a tendencia azonos. Ez azonban nem változat azon, hogy szükség van, szükség lenne közösségekre, ,mint ahogy azon sem, hogy az individuális lakásforma, a "kertes ház" nem a fenntartható fejlődés irányába mutat.

Az individuális életforma hátrányai már mutatkoznak azokban a fejlett országokban ahol egy háború utáni jómódú generációt már javában nyugdíjas éveiben tart és terhessé vált számára a nagy ház és kert fenntartása. Svájcban ma jelentős és növekvő igény mutatkozik többlakásos épületben 20-40 m2-es terasszal rendelkező lakások iránt, ahová idősebb emberek családi házaikat elhagyva szeretnének költözni.

 

 

A JÖVŐ

Ez év februárjában a lakásépítés jövőjéről Münchenben tartott konferencián az egyik felkért előadó a svájci Atelier 5 (Jacques Blumer) iroda volt. Ők az ökologikus, takarékos és közösségi lakásépítésről többek között az alábbiakat írták. "Nem nevezhető ökologikus építésnek az, ha a családi házhoz sok import fát (esetleg trópusit) használniuk, télikerttel és napkollektorral látjuk el, de a munkahelyre és üzletekbe autóval kell ,járni sok-sok km távolságra. Nem nevezhető gazdaságos építésnek, ha maga az épület ugyan gazdaságos, a telek olcsó, de messze van az iskola, a munkahely, a bevásárlás. Közösségi építésnek pedig az nevezhető, ha a szükséges magánszférán kívül a közösségi élet terei is megépítésre kerülnek; ha ház környezete nem csak egy szépen nyírt pázsit.

 

 

Vagyis a fenntartható lakásépítés parancsolatai:

1. Építs sűrűn és úgy, hogy mindenki gyalog elérhesse a lakását. Ez azt jelenti, hogy a szintterület sűrűség 1-1,5 között legyen a teljes területre (Utak, zöldfelületek, közösségi létesítmények) számítva. A gyalogos elérhetőség pedig azt jelenti, hogy adott esetben felvonó nélkül is működőképes legyen az épület (max. 4-5 emelet).

2. Az autók parkolása egy helyen történjen és legyenek autó mentes zónák.

3. Úgy építs, hogy a külső területek a házak között vagy hasznosítható nyilvános területek legyenek minden lakó számára, vagy a lakásokhoz rendelt privát kertek.

4. Építs házakat és lakásokat és nem emlékműveket, design tárgyakat. A házak és lakások használati tárgyak, ami persze nem jelenti, hogy csúnyáknak, fantáziátlannak kell lenniük.

5. Építs tartós anyagokból, a ház nem fogyasztási cikk.

Sűrűn, urbánusan kell tehát építeni, a Wordwatch Intstitut 1995-ös tanulmánya arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a tradicionális, kompakt európai város minden más település modellel szemben messze fölényben van ökológiai szempontból. Mintát mutatni tehát nem "kertvárosból", hanem urbánus életmódból kell. Urbánus életmódból, mely szakít azzal a nem bizonyított állítással, hogy az emberek lakásukban el kívánnak zárkózni a külvilágtól. Ez egy ördögi kör, mert ha mindenki bezárkózik, az utcák, terek kiürülnek, ha kiürülnek tovább romlik a közbiztonság, és még kevésbé fognak az emberek kimerészkedni otthonukból.

A városi életet azt kell, hogy jelentse, hogy hagyom kereszteződni saját életemet másokéval; azt kell, hogy jelentse, hogy a nyilvánosság közelségét elfogadom. A városi életet nem a térbeli határok, hanem azok lebontása hozza létre. El kell érni, hogy a lakáshoz tartozó sokrétű szolgáltatások ne tegyenek szükségessé sűrű autóhasználatot.

 

 

A PÉLDÁK

Az urbánus életmód komfortosabbá tételére már sok kísérlet történt, az első legismertebb Le Corbusier Unité de Habitationja 1952-ből. 1977-ben épült Bécs Alt Erlaa városrészben 3 db 27 emeletes teraszház 3172 lakással, mely elkészülte pillanatától a mai napig lesújtó kritikákat kapott neves építészektől. A három épületnek két orvosi rendelő, három iskola, két óvoda , két ifjúsági klub, egy templom 45 üzlet, 21 szauna, 6 szolárium, éttermek , hobby és klubhelyiségek, két teniszcsarnok és egy több célú sportcsarnok, valamint 7 úszómedence 70 m magasságban – a tetőn – tartozik. Az épületcsoporthoz földalatti megálló is épült.

Egy tanulmány a bécsi lakóparkokról kimutatta, hogy mint a mai napig ez a legsikeresebb a lakók, a használók körében;

  • itt a lakók a szabadidejűk jóval nagyobb hányadát töltik közvetlen környezetükben mint más lakóparkok esetén;
  • vagyis szignifikánsan ritkábban használják gépkocsijukat.

A legsikeresebbek egyébként a tetőuszodák; a lakók 70 %-a rendszeresen használja; ez a legnagyobb közösségképző erő. 1985-ben egy német team a bajor rádiótól össze akarta hasonlítani a bécsi "magasházgettót" a posztmodern berlini IBA lakóházakkal. Az ízekre szedésből díszhimnusz lett..

Újabb bécsi példa a Koporsógyári beépítés néven ismerté vált kísérlet, ahol 100 család megszerezte a területet, majd megbízta a BKK-2 építész irodát a tervezéssel. A leendő lakók és a tervezők párbeszéde során létrejött épületegyüttesben a 100 lakáshoz 2000 m2 közösségi tér - étterem, kávéház, előadóterem, szauna - uszoda, bérelhető szemináriumi helyiségek és óvoda tartozik. Magyarországon hasonló szándékú a széles körben publikált MAG ház, sajnos túl friss példa ahhoz, hogy kiértékelhető tapasztalatai legyenek.

 

 

A CÉLCSOPORTOK

A pályázat által elérni kívánt célcsoportokról az alábbi megjegyzéseket szeretnénk tenni.

Az I. kategória területén úgy gondoljuk, hogy inkább a dinamikus individualisták fogják helyüket keresi, mint a szeniorok. Ez a réteg nem túl nagy (Németországi vizsgálat szerint a lakosság 0,5 %-a); ők igénylik leginkább az új életformát, és a nem hagyományos beosztású lakásokat, ők a legfogékonyabbak a változások irányában. Remélhető, hogy a klientura ez iránt az életforma iránt növekedni fog, nem azért mert ez a társadalmi réteg fog gyarapodni, hanem mert a szigorú osztálytagozódás megszűntével a szabad választás társadalmi elve fog újabb híveket eredményezni. A szociológiai vizsgálatok szerint ma a korábbi három-négy "osztállyal" hét-tizenegy "életstílus" áll szemben.

A II. kategória területét nyitottabbá tettük; mind a három lakásméret megtalálható itt, mert

  • a "lakásbolondok" családcentrikusak is kedvüket lelhetik az itteni földszinti saját kerttel is rendelkező kétszintes lakásokban
  • és a szeniorok számára itt megoldható, hogy gyerekeik közvetlen közelében lakjanak (a legnagyobb és a legkisebb lakás akár össze is nyitható)

A III. kategória területével nem foglalkoztunk, mert

  • ugyan építhetőségük lehetővé tétele kikerülhetetlen, véleményünk szerint nem képviselik a fenntartható fejlődést
  • a beépítési formáról, a sorházas lakásokról nincs újnak nevezhető mondanivalónk.

FUNKCIONÁLIS ELRENDEZÉS

A telepítésben lényegileg a kiírók által javasolt telepítést követtük:

  • átvéve a területet hosszanti irányban feltáró gyalogos főtengelyt
  • a területet északról lezáró szabadidő központot.

Eltértünk viszont a telekosztásban, főleg a II. kategória területén, az épületmagasságban, a szintterület sűrűségben, a maximális szintterületben.

1. I. KATEGÓRIA (J, K telkek; 9843 m2)

A gyalogos és a járműforgalom szétválasztott, valamennyi gépkocsi parkoló az épületek alatt kialakított. A telek cca 3,0 m-es átlagos lejtése következtében a déli oldalról a be- és kihajtás szintben történik. A két tömb a K telken helyezkedő nagyobb, és a J telken tervezett kisebb külön-külön egység, mely két külön belső, nyilvános teret keretez, de ugyanakkor a két tér össze is van kötve; a parkosítás által kijelölt átló irányában egymásra utalnak. A tömbök keretezése délről úgy kialakított, hogy azok a teljes beépítés érkezési pontján méltó keretet képezzenek, a két tömb által létrehozott átjáró a Bodó-kapu; ez indítja a gyalogos főtengelyt.

Részletesen a nagyobbik, K telekre kerülő épületet oldottuk meg, figyelembe véve a bevezetőben leírt szempontokat, vagyis:

  • Sűrűn építettünk földszint + 4 emeletet, de a felső szinti kétszintes lakások következményeképpen 5 emelet is van.
  • Biztosítottuk a gyalogos elérhetőséget.
  • Autómentessé tettük a teljes területet.
  • A házak között lévő terület nyilvános parkként hasznosítottuk.
  • Az urbánus életmód érdekében a lakások homlokzata kétharmad részben padlóig üvegezett, nagyfokú transzperenciát biztosítva. A belső udvarra néző lakások az extrovertáltabb réteg számára szólnak; az ide néző lakások az I. emeleten nagyobb terasszal, a felsőbb szinteken erkéllyel rendelkeznek, reményeink szerint elősegítik kontaktusok kialakulását a lakások és a belső élettel telt udvar között.
  • A külső lakások az introvertáltabb vevőknek fognak jobban tetszeni, szép kilátással, csendesebb környezettel. A legfelső szint nagyobb, igényesebb, galériás vagy kétszintes, tetőteraszos, "penthouse" lakásokat tartalmaz.
  • A földszinten sokrétű szolgáltatások egészítik ki a lakásokat; kis üzletek, szauna-fittnes terem, mosoda, étterem, bérelhető irodák-műtermek, szemináriumi helyiségek, a kisebb tömbben kávéház, orvosi rendelő, hobby és klubhelyiségek.
  • Bürotelt nem terveztünk; tapasztalatunk szerint az irodákra vonatkozó igény csak Budapesten jelentős. Jellemzőbb a lakásként vásárolt ingatlan irodaként való használata.

Az épületek részben középfolyosós, részben oldalfolyosós elrendezésűek; a középfolyosó bevilágító kiteresedéssel megszakított, az oldalfolyosó növényrácsokkal tagolt. A közép és oldalfolyosó alkalmazása is a kitűzött célt, az urbánus életmód, a közösségek kialakulását szolgálja. Mint a lakás külső nyílászárói, min az eléjük elhelyezett árnyékolók, sötétítők toló működtetésűek. Eltolt üvegfal esetén a belső tér külső térré, nagy loggiává változik, a privát tér a közösségi tér részévé.

AZ ÉPÜLET JELLEMZŐ ADATAI

A "K" GARZONHÁZ LAKÁSAI
120 LAKÁS alagsor + földszint + 5 emelet

Lakások:

  • A típus: kétszintes, háromszobás 89,3 m2 13 db
  • B típus: galériás, kétszobás 74,4 m2 11 db
  • C típus: kétszintes, háromszobás 79,0 m2 5 db
  • D típus: garzonlakás 52,0 m2 91 db

Összesen nettó lakásterület: 7106,3 m2
Építménymagasság: 17,50 m
Az I. Kategória összesített adatai: 2 épület, 232 lakás

2. II. KATEGÓRIA (L, N, E, G, H,. F, D és M telkek, 38 956 m2)

A beépítés nagyjából követi a kiadott telepítési javaslatot, lényegében többlakásos városi villák 2,4,5 házból kialakított csoportjaiból áll, ahol egy-egy csoport egy közös gk. tároló "alépítménnyel" összefogott. A teljes terület gépjárműforgalom-mentes közös park. Az épületcsoportok által közrezárt tér, a parkolók födéme felett, alkalmas arra, hogy egy-egy házcsoport közösségét szervezze; ezeken alakíthatóak ki a játszóterek. Minden ház lépcsőtere, felvonója kapcsolódik mint a parkolószinthez, mint a felette lévő gyalogos térhez. A gyalogos tér a lejtős terepen úgy elhelyezett, hogy a gépkocsi bejárat szintben kialakított, födéme délen egy szintet kiemelkedik, északon belesimul a terepbe.

A házak alapvetően három, illetve kétfogatosak. A lakások egy szigorú négyzetes alapraszterre épülnek, ahol

  • az I. kategória szenior lakásai egy rasztert
  • a II. kategória három szobás lakásai két rasztert
  • a III. kategória öt szobás lakásai három rasztert (két szintes kialakításban, kettő alul, egy felül) foglalnak el

A III. és I. kategória lakásai mindig egy egységet képeznek, lehetővé teszik a generációs együttélést a külön üzemeltethetőség konfliktus csökkentésével egyidejűleg. Ennek az összetételnek az a változata is működőképes, hogy a fiatalabb generáció lakja egy ideig a kisebb lakást. Úgy gondoljuk, hogy ez iránt a kombináció iránt jelentős kereslet várható, ezért a lakások mintegy fele ilyen. Ugyanakkor az épületek kialakítása olyan, hogy az egy ötszobás + egy garzon helyén elhelyezhető két három szobás lakás, vagyis a tervezett lakásösszetétel a valóságos kereslethez alakítható.

  • A lakások alaprajza nyitott; alapelv a minél kevesebb ajtó.
  • Ahol lehetséges ott ajtónyílás helyett teljes magasságú tolóajtó van, hogy a terek elválasztás nélkül follyanak át egymásba.
  • A legnagyobb lakás étkezője galériás, két szintes.
  • A szobák külső nyílászárói teljes magasságú tolóüvegfalak, külső zsalus árnyékolókkal. A teljes magasságú üvegfalak kitágítják a tereket.
  • A nagyobb lakásokhoz terasz, a kisebbekhez erkély, a legfelső szinten elhelyezetthez tetőterasz tartozik.
  • Ahol lehetséges a földszinti lakások saját kis kertet is kapnak.
  • Minden házon egy közös napozó tetőterasz is kialakított, zuhanyzókkal és fedett résszel is ellátva.
  • Az alsó parkolószinten közös használatra egy szaunablokk és egy fittnes terem működik.
  • Ezeket a szolgáltatásokat kiegészítik a terület északi határára a kiírók által javasolt szabadidő központ, melyet a beépítés fontos elemének tartunk.

A bevezetőben rögzített ökologikus építés elvének természetesen az felelne meg, ha a munkahely, iskola, óvoda gyalogosan elérhető lenne. Ezek közül az óvoda létesítése a területen vizsgálatot érdemel, de ez kellő környezeti ismeretek hiányában meghaladja a pályázat kereteit.

AZ ÉPÜLET JELLEMZŐ ADATAI

AZ (E) HÁZCSOPORT LAKÁSAI
5 épület; 42 lakás alagsor + földszint + 3 emelet
20 db ötszobás 136,0 m2
11 db háromszobás 96,4 m2
11 db garzon 52,0 m2
Összes lakás alapterület 4352,4 m2
Összes szintterület (alagsor-pince nélkül) 7027,5 m2
Építménymagasság: 10,6 m
A II. kategória összesített adatai: 27 épület, 242 lakás

ÉPÍTÉSZETI ARCULAT

Ha a cél a több építész által tervezett "kaleidoszkópszerű sokszínűség"-ből kialakuló egység, akkor

  • meg kell állapodni bizonyos elemek, anyagok használatában, mások kizárásában
  • minden résztvevőnek viszonylag visszafogottnak, csendesnek kell lennie, mert különben egymással vitatkozó, egymásra licitáló kakofónia lesz a végeredmény.

Ennek jegyében az általunk tervezett épületek a nagyobb tömböknél egy mélyszint + földszinti, az alacsonyabb tömböknél egy mélyszinti súlyosabb (kőburkolatos) lábazati szint felett azonos sejtek halmaza,

  • ahol csak az egyes sejtek lyukasztása eltérő
  • tömegbeni játékosságot csak a tetőszinti igényesebb lakások eltérő magassága és a tetőteraszok eredményeznek

KORSZERŰSÉG, FENNTARTHATÓSÁG, ÜZEMELTETHETŐSÉG

A pályázatban helyesen igényelt feldolgozottsági szint nem alkalmas felhasznált anyagok, technológiák, épületgépészet bemutatására, így csak alapelveket és szándékokat érdemes rögzíteni.

1. Gazdaságos építés nem azonos olcsó építéssel, mindenképpen gazdaságosabb tartós anyagokat használni, mint 20 év múltán mindent kidobni.

2. Az energia árak a jövőben csak emelkedni fognak, tehát a több szigetelés nagy valószínűséggel megtérülő. Egyébiránt itt érdemes megjegyezni, hogy Németországban évente közzéteszik, hogy az aktuális energia és szigetelőanyag árak mellett milyen vastagságú (szigetelő értékű) hőszigetelés az, mely még amortizálódik. Ez objektívebb alapja lehetne a tervezői és beruházói döntésnek mint az aktuális szabvány minimum előírása.

3. Természetesen érdemes gondolkodni alternatív energia felhasználásáról (napelemek, hőszivattyúk, stb.), de megjegyzendő, hogy ezek a fejlett országokban is csak az állam anyagi támogatásával terjednek egyenlőre.

4. A környezetbarát, a természetes anyagok használata nagyon fontos, bár feltehető a kérdés mennyire környezetbarát az az építés aminek az Ural erdejeinek kiírtása az ára.

Megjegyzendő, hogy az anyag ártatlan. Nincs rossz anyag, csak azok rosszul, rossz helyen történő felhasználása.

vélemény írásához jelentkezzen be »