Épületek/Örökség

Misszió és jelentés – marad a világörökségi cím, de...

1/4

balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás

Hirdetés
?>
balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás
?>
balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás
?>
balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás
?>
balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás
1/4

balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás

Misszió és jelentés – marad a világörökségi cím, de...
Épületek/Örökség

Misszió és jelentés – marad a világörökségi cím, de...

2008.03.06. 08:47

Első és egyben utolsó figyelmeztetésként fogható föl Michel Polge francia építész jelentése, melyet novemberi pesti látogatása után tett. A várospusztítási folyamat, ami elsősorban a VI. és VII. kerületi önkormányzat tevékenységének köszönhető az ún. pufferzónában, igen gyorsan elvezethet a magyar főváros világörökségi címének elvesztéséhez. Egyedül Hunvald György VII. kerületi polgármester nem veszi komolyan a szakértő munkáját.Tudósítás a KÖH-ben tartott sajtótájékoztatóról.

A misszió (latin szó) az idegen szavak szótára szerint különleges céllal idegen országba küldött szakértő tevékenységét is jelenti. Pont ilyesmiről volt szó ebben az esetben. A kérdés persze sokakban felmerülhet, hogy szükség van-e francia szakértőre például annak megállapításához, hogy „a világörökségi puffer zónára vonatkozólag önálló városrendezési tervet kell létrehozni annak érdekében, hogy a kerületek közötti határ ne legyen egy, a zóna egységének ellentmondó szabályozási határ. Az új szabályozásnak természetesen minden érdekelt fél számára (állam, főváros, kerületek, örökségvédelmi egyesületek, magánbefektetők) elfogadhatónak kell lennie. Ennek érdekében a nyilvános és széleskörű konzultáció tehát elengedhetetlen" (idézet a sajtókivonatból).

De ha már eljutottunk oda, hogy az ICOMOS, komolyan véve a pesti zsidó negyednek nevezett területen beindult várospusztításból adódó problémákat, tekintélyes szakértőt hívott Franciaországból, akkor azt jelentőségének megfelelően kell kezelni. Ugyanis Michel Polge építész-urbanista, az ICOMOS CIVVIH (Történeti Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) tagja, a franciaországi Város- és Lakásügyi Minisztériumhoz tartozó "A Méltatlan Lakáskörülmények Ellen Küzdő Nemzeti Pólus" alelnöke, aki tavaly novemberben járt Budapesten, teljesítette a missziót, és megküldte jelentését.

 

balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás
1/4
balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás

balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás
2/4
balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás

balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás
3/4
balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás

balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás
4/4
balról Hunvald György, Dr. Mezős Tamás, Ikvai-Szabó Imre és Dr. Fejérdy Tamás

A sajtótájékoztatón (2008. március 5. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - KÖH) a három személyiség közül, akik a jelentés elkészültéről beszámoltak (Dr. Mezős Tamás a KÖH elnöke, Ikvai-Szabó Imre főpolgármesterhelyettes és Hunvald György VII. kerületi polgármester; házigazdaként volt jelen Dr. Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettese, az ICOMOS európai ügyekért felelős alelnöke), az értelmezési feladatot ketten sikerrel teljesítették.

Mezős Tamás elismerte, kétségtelenül keletkeztek károk, megállapíthatók hibák, és jelenleg is dolgoznak azon, hogy olyan körülmények alakuljanak ki, amik által a jövőben minden ilyen megakadályozható. Szakmailag korrekt megmentésre van szükség. Még azt is megpendítette, hogy ha sikerül a teljes rekonstrukciót megvalósítani, akkor a jövőben nem kéne, hogy puffer-zóna maradjon, hanem maga a terület is világörökségi címet kaphatna.

Ikvai-Szabó Imre egyetért a jelentésben foglaltakkal, és hangsúlyozta, hogy mennyire sokszereplős feladatról van szó, melyet az urbanisztikai, szociológiai és gazdasági követelmények figyelembe vételével kell megoldani. Az elvégzendő feladatokat nem lehet egyedül a kerületre hárítani, és természetesen csakis a körzetben élőkkel közösen, helyzetüket és igényeiket szem előtt tartva lehet jó megoldást találni. A főváros támogatja, hogy a jelentésben is hangsúlyozott egységes terv megszülessen.

Egyedül Hunvald György nyilatkozott úgy, mint aki nem veszi komolyan a szakértő munkáját. Legelőször is kijelentette, hogy a jelentés „új dolgot nem tartalmaz". Az önkormányzat már másfél évvel ezelőtt elkezdte megvalósítani azt, amit abban javasolnak, és 2008. május 31-ig majd elfogadják az új szabályozási tervet. Az önkormányzat is azon az állásponton van, hogy gazdaságilag a rehabilitációra alkalmas körülményeket kell teremteni, és nem elég a kerület, a főváros és a KÖH együttműködése, mert „a másik láb a magyar parlamentben van". Vagyis akár 3-5-6 év elegendő lenne a rendehozatalra, ha meg lennének a törvényi szabályozások, legelsősorban a megfelelő gazdasági feltételek. Egyetlen pozitívumként emelte ki, hogy a jelentés nem fogalmazza meg, miszerint veszélyben lenne a világörökségi cím.

Mezős Tamás hozzáfűzte, hogy akár költségvetési bevételnövekedéssel is járhatna, ha az örökséget megőrző tevékenységet gazdasági ösztönzökkel, elsősorban áfa-kedvezménnyel segítenék, erre jó példa a franciaországi szabályozás (Franciaországban az építőiparban érvényes áfa új lakás építése esetén 19,6%, míg rehabilitáció esetén 5,5%). Voltaképpen a jelentés is azt hangsúlyozza, hogy a megfelelő szabályozás létrehozása mellett legfontosabb a sokkal alkalmasabb gazdasági feltételek megteremtése.

Fejérdy Tamás egyrészt érzékeltette, hogy ha nem is olvasható ki szó szerint a jelentésből a Világörökségi cím esetleges visszavonásának veszélye, az abban foglaltak szerint igenis nagyon komoly változtatásokra van szükség a beindult városalakítási folyamatban. Megemlítette, hogy időközben moratóriumot hoztak, melynek előkészítése 2007. augusztusában kezdődött, és ami addig van érvényben, míg elkészülnek az új szabályozási tervek.

Egy kerületi civil szervezet képviselőjének kérdésére, hogy a moratóriumot fenn lehetne-e tartani addig, amíg a megfelelő gazdasági szabályozókat kidolgozzák, a kerületi polgármester nem késett kijelenteni, hogy a moratórium május 31-ig szól, amikorra elkészül az új szabályozás. Bár készek lennének akár meg is hosszabbítani, ám megjegyezte, hogy fenntartásának ideje alatt semmiféle építési engedély nem adható ki, tehát egy komplikáltabb, faláthelyezéssel járó lakásfelújítás sem kaphat engedélyt. Általában szavaiból az volt kivehető, hogy a szabályok betartása minden esetben a legelső követelmény, így a bontási engedélyek kiadását sem lehetett elkerülni...

Ikvai-Szabó Imre viszont – elsősorban Hunvald szavaira válaszul – kijelentette, hogy igenis van új a jelentésben. A kettős védelem – KÖH és főváros – semmiképpen nem vezet eredményre, pont az ebből adódó zavaros helyzetben tudták elérni a fellépő gazdasági erők, hogy megkapják a bontási engedélyeket. A megfelelő gazdasági szabályozási környezet mellett szükség van az OTÉK és más építésügyi jogszabályok felülvizsgálatára is, hogy a főváros egyedi, nagy értéket képviselő területeire, melyek függetlenek a kerülethatároktól, speciális szabályozásokat lehessen készíteni. Az eddigi tárgyalások alapján kijelentette, hogy az országos főépítész, Fegyverneky Sándor is törekszik mindezen feltételek kialakítására.

Hunvald polgármester az ÓVÁS! képviselőinek kérdésére, hogy miért nem ad időpontot konkrét egyeztetésre a veszélyben lévő épületekkel kapcsolatban, kitérő választ adott. Egyrészt azzal mentegetőzött, hogy már tárgyalt az ÓVÁS!-sal, „a korábbi elnök telefonszáma most is benne van a mobilomban", másrészt a szakértői egyeztetésekre hivatkozott, a tervezők munkájába ő nem kíván beleszólni. Ugyanakkor kecsegtetett azzal, hogy szellősebb tömbök kialakítására és a szintterületi mutatók csökkentésére lehet számítani az új szabályozási tervben, melyet dr. Nagy Béla készít.

Befejezésül érdemes még kiemelni a jelentésből: nem elhanyagolható az a tény, hogy a lebontottak helyében emelt új épületek építészeti minőség szempontjából hagynak kívánnivalót maguk után: egyfajta „színtelen, szagtalan" építészet képviselnek. Pedig a nagy örökség-értékű területen joggal elvárható, hogy minőségi kortárs építészet szülessék. A bontási/új-építkezési munkálatok jól szemléltetik, hogy a régi zsidónegyedre vonatkozó hatályos városfejlesztési szabályozás nem felel meg a világörökségi védőzóna követelményeinek.
A szakértő a város működésével kapcsolatosan további komoly problémának tartja, hogy az újonnan épülő lakások (amelyet külföldi befektetők vásárolnak meg), jelentős része hosszútávon üresen marad, s ez a tény a városrész érdekeivel ellentétes.

Összegezve: a bontások/új építkezések egyértelműen sajnálatosak, és Világörökségi Listára felvett helyszín esetében elfogadhatatlanok. Az új építkezések az építészeti minőség tekintetében, valamint urbanisztikai szempontból vitathatók, csökkentik a helyszín örökség-értékét, az üresen álló új lakások sokasága rossz hatással van a „jó városműködésre". (idézet a sajtókivonatból; csatoltva a teljes jelentés pdf-ben, valamint Az ÓVÁS! véleménye a készülő szabályozási tervről.doc)

szöveg + fotó: Vargha Mihály

Vélemények (2)
rokon
2008.03.07.
12:32

ÓVÁS! Egyesület - Sajtóközlemény

Az ÓVÁS! Egyesület örömmel üdvözli a 2008. március 5-én nyilvánosságra került ICOMOS (UNESCO) jelentést, amely kijelenti, hogy Világörökségi Listára felvett helyszín esetében nem elfogadható a pesti zsidónegyedben zajló bontási/építési tevékenység és annak folytatása, egyúttal minden bontás leállítását ajánlja az említett területen. A március 5-i sajtótájékoztatón egyértelműen kiderült, hogy már nem csak az ÓVÁS! és más - hazai és nemzetközi - szakértők szerint kell azonnal leállítani minden bontást a pesti zsidónegyed területén.

Az ICOMOS jelentés minden szavával egyet ért Ikvai-Szabó Imre (Budapesti főpolgármester-helyettes), Mezős Tamás (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke) és nem utolsósorban Hunvald György (Erzsébetváros polgármestere) is. A szavak szintjén tehát megtörtént az áttörés, azaz a bontásokat már nem helyesli, nem támogatja senki.

Tudomásunk szerint azonban jelen pillanatban is kilátásban van igen sok belső-erzsébetvárosi épület részleges vagy teljes bontása, közöttük pl. a Kazinczy utca 41. vagy a Nagy Diófa utca 8.

Továbbra is gyakorlat, hogy 150-200 éves házakat úgy véd az Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), hogy engedi a faszádizmust (az épület majd teljes lebontásával járó, csak a homlokzatot megtartó megoldást), és sok esetben engedi műemléki védelmet érdemlő épületek bontását, valamint méretben és jellegben oda nem illő új épület felépítését.

Ezt a gyakorlatot az ÓVÁS! nem fogadja el, és teljes szemléletváltást vár el a döntéshozóktól, amíg a törvényi háttér nem változik kedvezően. Elvárja, hogy az önkormányzat – az ICOMOS jelentés szellemének megfelelően – ne pusztán szavakkal, hanem a gyakorlatban védelmezze a zsidónegyed értékeit és lakóit, kiárusításuk és újabb bontási engedélyek kiadása helyett messzemenően vegye figyelembe a negyed hosszú távú kulturális- idegenforgalmi-környezeti- és gazdasági érdekeit.

ÓVÁS! Egyesület, 2008. március 6.

EMA
2008.03.06.
19:54

A szebb jövő lehetősége, vagy az újabb rombolásé a szabályozási tervben dől el. Arra pedig senki nem figyel eléggé.

A legnagyobb baj, hogy nem készül olyan "összefésült" rendezési terv, amely a városszerkezeti egységet (a főútvonalak által határolt területet) közlekedés-szervezési és beépitési szempontból is, minőségileg más kategóriában értelmezi.

A főváros, ha valóban akarná, megodhatná ezt a kérdést - a zsidónegyedet ki kellene emelni a kerületi hatáskörből, hiszen a kerülethatár keresztülhasitja a városszerkezeti egységet.

Ha a főváros meg akarná oldani a kérdést, akkor megoldhatná - erről irok 2004 óta, de a süket fülek éppen azt jelzik, hogy semmi ambiciója nincs a tényleges megoldásra. Amig a kerület el nem adja az utolsó ingatlanját is annak, aki nekik a legjobban tetszik, addig itt változásra remény sincs.

A fővárost és a kerületeket is (a VI. is benne kéne legyen a buliban) az érdekli, hogy ki tudják még paszirozni a területen lévő ingatlanjaikból a maximumot - a többi csak szemfényvesztés.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk