építészet : környezet : innováció

Mit kezd(jen) Budapest az utolsó városon belüli Duna-parti fövennyel?

A főváros utolsó, természetközeli állapotában megmaradt területe a Római-part, amelynek fejlesztési elképzeléseiről, közlekedési kapcsolatainak javításáról, a helyhez illeszkedő funkciók megtalálásáról, valamint az árvízvédelem megoldásának lehetőségeiről szól Csontos Csenge írása.

Hogyan használjuk Budapesten a Duna-parti területeket? Megfelel-e a jelenlegi folyó menti térstruktúra a városlakók használati és vizuális-esztétikai igényeinek? Számtalan településfejlesztéssel, településrendezéssel, városépítészettel, de akár szociológiával, kultúrával, egészségüggyel foglalkozó dokumentum keletkezett az elmúlt 10 évben (is), amely ilyen vagy olyan nézőpontból tárgyalja ezt a témát.

Az átfogó koncepciókat megfogalmazó dokumentumok jellemzően Budapest egészére nézve felértékelik a Duna és a város kapcsolatának fontosságát. Felismerik és középpontba állítják a tényt, hogy a város határain belül szinte mindenhol hiányzik a közvetlen kapcsolat ember és víz között. Javaslataikban valamilyen megfogalmazásban szerepel a közvetlen kapcsolat megteremtésének igénye, akár nem kis anyagi ráfordítással létrehozható közlekedési-, infrastrukturális- és városszerkezeti beavatkozásokat vizionálva.

A konkrét cselekvési tervek (építészeti, városépítészeti, közlekedés-, ill. közmű fejlesztési tervek), amelyek a Duna-partokat érintik, már kevésbé koncentrálnak az ember - folyó kapcsolatra. Meglehetősen nehéz is aprópénzre váltani a nagyvonalú elképzeléseket, vágyakat, amik az általános, hosszútávú tervekben megjelennek. Hiszen a folyót a városon belül körülbástyázó létesítmények 100-150 évesek, annak idején hallatlan gondossággal, a városi infrastruktúra minden elemét figyelembe véve, hosszú távra épültek, és ezért bármilyen változtatás szinte beláthatatlan horderejű, az egész város működőképességére kihat.

 

Római-part 1656,5 fkm-nél dél felé nézve (2010. november)
 

 

Milyen értéket képvisel ebben a helyzetben egy városon belüli - természetközeli állapotában mindezidáig meghagyott - partszakasz, ahol a folyó-város kapcsolat valóban folyó-ember kapcsolatot is jelent? Olvasva a nemzetközi és országos stratégiákat, amelyek az ideális civilizáció és természet kapcsolat főbb ismérveit leírják, és ilyen állapot létrehozására buzdítanak – egy ilyen területnek óriási értéke van. Mit kezd vele a város?

A természetközeliség egészségessége és romantikája mellett számos nehézséggel, lepusztultsággal, funkciózavarral, környezeti és vizuális szennyeződésekkel és településszerkezeti zavarokkal is terhelt Római-part esetében a kérdést komplikálja az a tény, hogy a szóban forgó partszakaszon hiányzik a város közeli lakóövezeteit árvíz esetén védő szabályos védmű. A Római-part keskeny (25-40 m), ám hosszú (kb. 3 km) közterületi sávjának területfelhasználását így alapvetően meghatározza az elengedhetetlenül szükséges árvízi védekezés megoldása.

Mit kezd tehát Budapest a Római-parttal?

Árvízvédelem és területhasználat  -  városvezetői álláspont és alternatív javaslat

Budapest utolsó, lakóterületekről is közvetlenül elérhető fövenyes Duna-partja a Római-part. A név nemcsak a 3 km hosszú és 25-40 m széles, közvetlen parti közterületet jelöli, hanem a mögöttes, mintegy 200 m széles sávban elhelyezkedő, magántulajdonú telkekből álló üdülőterületet is. A Római-part árvíztől nem védett terület, a Duna hullámteréhez tartozik. A magántulajdonú telkek egyre nagyobb hányadán épülnek lakáscélú épületek, jobbára társasházak. Ez a tendencia a területen hagyományosan jellemző vízisport és szabadidős területhasználatot - amely korábban a magántelkeket és a közterületet egyaránt jellemezte, és működésük harmóniáját biztosította - jelentős mértékben visszaszorította. Ugyanakkor a telkek befektetői és növekvő számú lakói egyre sürgetőbben követelik a terület árvízmentesítését a Fővárostól.

Az ezen a Duna-szakaszon hiányzó szabályos árvízi védőművet - amely Rómaifürdő és Csillaghegy városrészeket védené - az 1954-ben épített, majd 1965-ben megerősített Nánási út-Királyok útja Duna felőli oldalán húzódó ún. nyúlgát1 pótolja. Ennek sem magassága, sem keresztmetszeti méretei nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek. Ezért évtizedek óta egyre erősödő igényként merül föl a Rómaifürdő és Csillaghegy városrészek lakóövezeteit védő, teljes értékű védvonal hiányzó szakaszának megépítése.

2005-ben Budapest Főváros Önkormányzata és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata közösen készíttetett egy tanulmányt, amely a Római-part árvízvédelmének lehetséges megoldásait vizsgálta2. 14 változatot elemeztek a tanulmány készítői, vizsgálva mind a Nánási út- Királyok útja nyomvonalat, mind a part menti elhelyezést. Műszakilag mindkét nyomvonalon megoldható a lakóövezetek ármentesítése. A kezdettől előnyben részesített mobilgátas változatoknál a megfelelő magasságú (MÁSZ +1,30 m) gát a Nánási út-Királyok útja mentén való elhelyezésnél kb. 1,5 méteres (2 méternél alacsonyabb), a parton való kialakításnál kb. 3 méteres magasságú időszakosan elhelyezendő felmenő szerkezetet, és ehhez méretezett alépítményt jelent.  

A jelenleg a Főváros által támogatott változat szerint csökkentett magasságú mobilgát épülne közvetlenül a parti közterületen, ún. nyári gátként3 a fővédműként megmaradó  Nánási út - Királyok útja menti nyúlgát előtt. A parti közterület néhány jellemző jelenlegi metszetét a 2. ábrasor, tervezett kialakításának elvi metszetét a 3. ábra mutatja.

 

Római-part tervezett rendezés utáni elvi metszete
(forrás: Főpolgármester válasza Hanzély Ákos képviselő interpellációjára a „Római-parti mobilgát projekt” tárgyában 2010. dec. 29.)
Római-part jellemző metszetei a jelzett folyamkilométereknél
Római-part jellemző metszetei a jelzett folyamkilométereknél
Mobilgát.
 

 

A parti közterület a hatályos kerületi szabályozás szerint közpark (Z-KP) be-sorolású. Ha ez a keskeny terület kénytelen befogadni a védművet és annak kiegészítő létesítményeit (pl. 6 m széles szervízút), akkor a közpark lényegében vízgazdálkodási területté alakul. A part morfológiája gyökeresen átalakul és természetes(nek ható) növényállománya eltűnik. Ezzel egyidejűleg a Nánási út – Királyok útja mentén elhelyezkedő magántelkek, amelyek jelenleg üdülőövezeti besorolásúak, mentessé válnak az elöntésektől, és ezzel forgalmi értékük jelentősen megnő. Így tehát a nem egészen 10 hektáros parti közterület - önálló használati funkció nélkül - szolgálja a csatlakozó, cca. 63 ha-os terület biztonságát. Pusztán a négyzetmétereket nézve ez racionális és kedvező döntésnek tűnik.

Érdemes viszont megnézni és mérlegre tenni a területegységek egyéb minősítő tulajdonságait és  azok változását is az árvízvédelemmel összefüggésben! A 3 km hosszú (valóban víz)parti sétány kialakítására alkalmas természetközeli partszakasz még jelen állapotában, lepusztultságában is egyedi értéke Budapestnek. A „Római” még most is olyan fogalom  -  a hozzá kapcsolódó történeti, kulturális emlékek, a meglévő sport és rekreációs lehetőségek, a Duna közvetlen jelenléte, a vízpartiság semmivel nem helyettesíthető hangulata révén - amely a szomszédos Rómaifürdő és Csillaghegy városrészeknek közvetlenül különleges hozzáadott értéket jelent.

 

Természetközeli, kis esésű fövenypartok a Duna fő ágában Budapest határain belül
A Római-part az egyetlen közvetlen lakóterületi kapcsolattal rendelkező természetközelinek mondható fövenyes partszakasz.
 

 

A Római-part maga a fő attribútum, ami ezeket a lakóterületeket megkülönbözteti más városi lakóterületektől, ami egyedivé és ezáltal versenyképessé teszi ezeket. A Római-part alatt értve a teljes hullámteret, a 10 hektáros közterületet és 63 hektárnyi speciális funkcióval működtethető magántelkeket. És itt a hangsúly a speciális funkción van: egyrészt, hogy a funkciók alkalmazkodnak a speciális környzethez, másrészt, hogy különlegességükben felbecsülhetetlen érték rejlik.

A közterület és a magántelkek területfejlesztése úgy kapcsolható össze, hogy azzal mindkét terület kölcsönösen egymás értékét is növeli, ráadásul együttesen a szomszédos, mintegy 300 hektáros lakóterületet is felértékelik. Természetesen az árvízi mentesítés megoldása ennek alapvető feltétele – olyan megoldással, amely egyidejűleg nyújt maximális biztonságot (tehát pl. MÁSZ +1,30 m magas védmű) a lakóterületeknek, és ugyanakkor nem csökkenti, sőt egyfajta kényszerítő erővel elősegíti a parti zónában a különleges és ezáltal értékes funkciók megmaradását és megtelepedését.  Ez azt jelenti, hogy a hullámteret nem  lenne szabad bevédeni (és intenzíven beépíteni), hanem az új, az eddiginél nagyobb biztonságot nyújtó, és biztonságosan üzemeltethető védvonalat a jelenlegi védvonallal azonos nyomvonalon lenne ésszerű megépíteni.

Az így közparki funkciójában megmaradó parti közterület fejlesztése – bár nem választható el a kapcsolódó magántelkek funkciójának és használati jellegének alakulásától – önmagában is tervezhető folyamat. A városszerkezetben elfoglalt helyének, városi és városrészi gyalogos-, kerékpáros-, gépjármű- és vízi forgalmi kapcsolatainak feltérképezése és ezek alakítása, fejlesztése ugyanúgy része a stratégia kidolgozásának, mint a jelenlegi és potenciális használók, a meglévő, helyhez illeszkedő funkciók és a sikeresen, hosszútávon megtelepedő ill. megtelepíthető új funkciók számbavétele. Mindezeknek városrészi és városi kihatásait is szükséges vizsgálni, illetve valószínűsíthető, hogy bizonyos fejlesztéseknek más beavatkozási területeken kell lezajlani a Római-part fejleszthetősége érdekében.  

Funkció–stratégia

A fejlesztési koncepció a Római-part különlegességében rejlő értékek megőrzésén kell, hogy alapuljon. Szükséges, hogy a stratégia figyelembe vegye a vízparti környezet természeti és épített örökségét, értékeit, és az építészeti-környezeti megújulás ezekből merítve, és ezeket tiszteletben tartva történjen. Az építészeti-környezeti megújulás alapja a funkcionális megújulás (helyben) és a terület kapcsolatainak fejlesztése, elérhetőségének javítása, egy a működéshez megfelelő mértékű használati forgalom érdekében (városi, városrészi fejlesztés). A fejlesztésnek meg kell találni azt a funkció-kínálatot és az ezáltal vonzott használói kört, amely a terület adottságaihoz a legjobban illeszkedik. A megcélzott használói kör meghatározza, hogy milyen járulékos igények merülnek föl pl. közlekedési kapcsolatok fejlesztésében, kiszolgáló létesítmények vagy akár fenntartási stratégia tervezésében.

 

Javasolt fő funkciók: vízi (verseny- és szabadidő-) sportok + szárazföldi szabadidő sportok
 

 

A tágabb használói kör nagyobb kihasználtságot, egyes profit-termelő funkciók esetén nagyobb bevételt, ezáltal jobb fenntartási hátteret jelenthet. Ugyanakkor nagyobb a közlekedési és egyéb infrastrukturális igény (pl. parkolóhely!), nagyobb az ellenőrizhetetlenség, a vandalizmus veszélye. Tág használói kör a specialitásnak ellentmond, általános trend jellegű, tömegeket vonzó funkciókat feltételez. Szűkebb használói körnek kisebb az infrastruktúra igénye (pl. nem kell parkoló: a közelben lakó gyalog vagy kerékpáron jön, a terület különlegességének számító vízisport iránt elkötelezett ember sporthajóval, vagy szintén gyalog, kerékpáron érkezik). Kevesebb használó kevesebb profitot termel, ami a fenntartás költségvetésének tervezését nehezítheti. Ugyanakkor kisebb terhelést jelent a környezetre és kisebb a vandalizmus veszélye is. Természetesen ez nem jelenti, hogy a kialakításnak exkluzívnak, a látogatói kört tekintve elitistának kell lenni. Ellenkezőleg, a cél éppen az, hogy egyszerűen kialakítható, minimális infrastruktúra igényű, vagy a területen korábban már meglévő, újjáélesztett funkciók a jelenleginél több embert vonzzanak, és ezek közül egyre nagyobb legyen a rendszeresen idelátogatók aránya.

 

Javasolt fő funkciók: vízi (verseny- és szabadidő-) sportok + szárazföldi  szabadidő sportok
 

 

A Római-parton - folyóparti helyzete, egyedisége és természeti-ökológiai valamint városképi szempontból való fokozott érzékenysége miatt - a sikeres stratégia a hely specialitását kihasználó és ugyanakkor megőrző, a környezethez maximálisan illeszkedő, fenntarthatóan kialakítható funkciók elhelyezése lehet. Ezek meghatározhatnak és megszilárdíthatnak egy olyan helyi karaktert, amely nem csak arra képes, hogy a Római-part környezete és a benne elérhető funkciók iránt eleve elkötelezett embereket vonzzon, hanem felkeltheti az érdeklődését új látogatóknak is. Az erős identitás abban is segíthet, hogy az új látogatók meghatározó része is rendszeres, és a hely iránt felelősséget érző használóvá váljon.

Fentiek alapján a javasolt fő (arculati) funkciócsoport: vízi sportok (nem motorizált verseny- és szabadidősport, pl. evezés, kajak-kenu)

A fejlesztések részben a magántelkek területén kell, hogy történjenek: csónaktárolás, öltözők, kiegészítő edzések létesítményei, stb. Ehhez nem szükséges, hogy minden magántelek erre a funkcióra alakuljon át, viszont a közvetlen (pl. építési szabályzatok) és közvetett (pl. hullámtér státusz fenntartása, terület feltöltés tiltása) szabályozókat úgy kell kialakítani, hogy a telkeken elsősorban ilyen használatot legyen érdemes megvalósítani.

Kiegészítő arculati funkciók: szárazföldi egyéni szabadidős (fitness) sportok (pl. futás, jogging, kerékpározás, görkorcsolya, tai-chi, jóga, stb.)

Kevés infrastruktúrát, inkább rendezett, természetközeli állapotban fenntartott környezetet igénylő használatok, amelyek azonban sok embert vonzhatnak, és fontos szerepük lehet a terület, és ezzel a fő arculati funkció népszerűsítésében, ami a terület identitásának és működőképességének megerősödését segítheti.

Általános kiegészítő funkciók: vendéglátás, szállás, szolgáltatások (pl. sport, fitness, wellness)

Szintén részben a magántelkek területén valósulhatnak meg, a vízparti környezethez és a fő funkciókat használók körének igényeihez alkalmazkodva.

 

Javasolt kiegészítő funkciók: vendéglátás, szállás, (wellness-, fitness-)szolgáltatások
 

 

Közlekedési kapcsolatok  -  a vérkeringés felpezsdítése

A Római-part működőképességének elengedhetetlen feltétele a közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A javasolt meghatározó funkciók és azok feltételezett igénybe vevőire való tekintettel előtérbe kell helyezni a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok erősítését. A terület jelenleg a városon, de még a kerületen belül is meglehetősen elszigetelt, szárazföldi megközelítése szinte minden közlekedési eszközzel nehézkes. A parti közterület gépjármű forgalom elől elzárt övezet, csak engedéllyel szabad behajtani. (A forgalom elől való elzártság mindenképpen kedvező és maximálisan fenntartandó állapot!) Autóval vagy tömegközlekedési eszközzel (busz) a Nánási út-Királyok útján érkezhet a látogató (és itt találhat kiépített vagy kiépítetlen parkolóhelyeket). Innen viszont - a nagy méretű telkek miatt - kevés a partra levezető, Dunára merőleges közterület. Ezen egyes telekrészek közhasználatra való átengedésével javítani lehetne. A Római-part gyalogos és kerékpáros kapcsolatainak erősítése kulcsfontosságú eleme a fejlesztési koncepciónak, egyrészt az egyszerű odajutás segítése, a Római-part belső városrészekből való elérhetőségének megkönnyítése és ezáltal a köztudatba való beépítése érdekében. Másrészt a helyszín fő funkciói közül a futás, jogging, kerékpározás, görkorcsolya és más, haladással, távolság leküzdésével járó sportok űzésére sokkal vonzóbbá tehető, ha ez a 3 km-es egyenes „vonal” bekapcsolódhat egy hosszabb, kisebb-nagyobb kör-ök megtételére alkalmas útvonalba.    

A gyalogos és kerékpáros kapcsolat fejlesztése leginkább a Duna mentén kívánatos. Amennyiben ez a terület össze tudna kapcsolódni a részben hasonló sport-rekreációs funkciókat (is) ellátó, ám belső városi pozíciójából sokkal intenzívebben igénybe vett Margitszigettel, úgy egyszerre valósulhatna meg a teljesítőképessége határán járó Margitsziget tehermentesítése és a Római-part élettel való megtöltése. A Margitsziget Stratégiai Terve című, 2008-ban a Főváros megbízásából, a Főkert – BFVT – Zöldfa Stúdió együttműködésével készült dokumentum már tartalmaz ennek megoldására vonatkozó javaslatokat.

 

Gyalogos főirányok a Duna mentén
(forrás: A Margitsziget stratégiai terve 2008, FŐKERT - BFVT - Zöldfa Stúdió)
 

 

A Margitszigettel való gyalogos és kerékpáros kapcsolat kétféleképpen  valósulhatna meg:

  1. az Árpád hídon át a budai oldalra, majd a budai Duna-parton végig a Római-partig vezető útvonalon, vagy
  2. az Árpád hídról egy új szárnyhíddal a Hajógyári-szigetre, majd onnan a meglévő K hídon, vagy egy a sziget északi végénél létesítendő új gyalogos hídon át Budára, és onnan a Római-partra.

(A Margitsziget Stratégiai Terve nem tartalmazza az Árpád híd és a K-híd közötti budai parti szakaszt, pedig ennek megvalósítási lehetőségét is érdemes lenne vizsgálni. Nem nevesíti továbbá a bemutatott ábra, de a Margitsziget – Római-part viszonylatban az ábrázolt kapcsolatokat gyalogos és kerékpáros forgalomra is érdemes megvalósítani.)

Csontos Csenge


JEGYZETEK

1: Ideiglenes jellegű, földből vagy földből és földes zsákból, valamint földből és pallókból rövid idő alatt létesíthető, kis méretű (50-60 cm koronaszélességű) gát, melyet a töltés koronáját meghaladó magasságú árvíz esetén – töltésmeghágás ellen – építenek. (Vízügyi Lexikon, http://www.kdtvizig.hu)

2: „Budapest, III. Római-parti gát döntés-előkészítő tanulmányterve” (Thesis Kft és Konstruktőr Kft 2005)

3: Mivel bizonyos műszaki okok ill. költséghatárok miatt a mobilgátat csökkentett magasságra, csupán a mértékadó árvízszint (MÁSZ)  magasságára tervezik, nem felel meg az I. rendű fővédvonal követelményeinek, amelynek MÁSZ + 1,30 m magasságúnak kell lennie.

KÉPEK, ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. Római-part 1656,5 fkm-nél dél felé nézve (2010. november)

2. Római-part tervezett rendezés utáni elvi metszete

(forrás: Főpolgármester válasza Hanzély Ákos képviselő interpellációjára a „Római-parti mobilgát projekt” tárgyában 2010. dec. 29.)

3. Római-part jellemző metszetei a jelzett folyamkilométereknél

4. Természetközeli, kis esésű fövenypartok a Duna fő ágában Budapest határain belül

A Római-part az egyetlen közvetlen lakóterületi kapcsolattal rendelkező természetközelinek mondható fövenyes partszakasz.

5. Javasolt fő funkciók: vízi (verseny- és szabadidő-) sportok + szárazföldi  szabadidő sportok

6. Javasolt fő funkciók: vízi (verseny- és szabadidő-) sportok + szárazföldi  szabadidő sportok

7. Javasolt kiegészítő funkciók: vendéglátás, szállás, (wellness-, fitness-)szolgáltatások

8. Gyalogos főirányok a Duna mentén

(forrás: A Margitsziget stratégiai terve 2008, FŐKERT - BFVT - Zöldfa Stúdió)

 

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »