Épülettervek/Középület

Modern Magyar Művészetek Múzeuma

1/14

helyszínrajz

földszint

emelet

hosszmetszet

keresztmetszet

homlokzat

homlokzat

modell

Modern Magyar Művészetek Múzeuma modell

Modern Magyar Művészetek Múzeuma modell

Modern Magyar Művészetek Múzeuma modell

Modern Magyar Művészetek Múzeuma

?>
?>
helyszínrajz
?>
földszint
?>
emelet
?>
hosszmetszet
?>
keresztmetszet
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
modell
?>
Modern Magyar Művészetek Múzeuma modell
?>
Modern Magyar Művészetek Múzeuma modell
?>
Modern Magyar Művészetek Múzeuma modell
?>
Modern Magyar Művészetek Múzeuma
?>
1/14

helyszínrajz

földszint

emelet

hosszmetszet

keresztmetszet

homlokzat

homlokzat

modell

Modern Magyar Művészetek Múzeuma modell

Modern Magyar Művészetek Múzeuma modell

Modern Magyar Művészetek Múzeuma modell

Modern Magyar Művészetek Múzeuma

Modern Magyar Művészetek Múzeuma
Épülettervek/Középület

Modern Magyar Művészetek Múzeuma

2001.01.17. 23:01

Projektinfó

Szerzők:
Pásztor Erika Katalina

Térkép:
Müpa

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Zoboki Gábor, Demeter Nóra, ZDA - Zoboki Építésziroda

Modern Magyar Művészetek Múzeuma

URL:
ZDA

Stáblista

Építészek: Zoboki Gábor, Demeter Nóra, Valkai Csaba, Császár Imre, Szatmári Gábor, Turi Zoltán, Újj Viktor, Bordás Péter, Országh István, Silvester Csaba, Szabó Gyula, Mag Ildikó, Fülöp Krisztina

Tartószerkezetek: Puskás Balázs
Épületgépészet: Görgeyné Bihary Erzsébet
Közlekedés: Rhorer Ádám
Modell: Tóvári László, Csóka Csaba
Fotók: Häider Andrea

Művészettörténész konzulensek:
Szipőcs Krisztina (Ludwig)
Dévényi István (MNG)
Százados László (MNG)

Letölthető dokumentumok:

A tanulmányterv különlegessége, hogy a Zoboki Gábor és Demeter Nóra vezetésével működő lendületes csapat nem csak tervrajzokat és modell fotókat készített. A dokumentáció az előkészítő munka eredményeit is tartalmazza.

A tanulmányterv különlegessége, hogy a Zoboki Gábor és Demeter Nóra vezetésével működő lendületes csapat nem csak tervrajzokat és modell fotókat készített. A dokumentáció az előkészítő munka eredményeit is tartalmazza. Megkeresték a kortárs művészeti alkotások bemutatásával foglalkozó és az ezzel együttjáró problémákat ismerő múzeumi szakembereket, tanulmányozták a legjobb nemzetközi példákat, és az elérhető távolságban lévő Sammlung Essl (építész Heinz Tesar) Klosterneuburgban 1999-ben épült új magángyűjtemény megtekintésére tanulmányutat szerveztek.

Ezeken az oldalon az Építészfórum látogatói betekintést nyerhetnek a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda elképzeléseibe, de leginkább arra a "Múzeumi melléklet"-re hívnám fel az olvasók figyelmét, amellyel az alkotók kiegészítették tanulmánytervüket.

1/14



Az eredetiben több kép szerepel, mint amit a weboldalon elhelyeztünk, így csak a képek többségét és nem az összest tudjuk közölni. Ennek kizárólag technikai oka van, mert már így is lehet, hogy a sok kép miatt nehezebben töltődik le az oldal, és ezért esetleg sokan átugorják - vagy a tapasztaltabb internetezők egyszerűen csak benyomják az Esc billentyűt. Személy szerint én ezt nagyon sajnálnám, mert jó az örömöt másokkal is megosztani, megmutatni, hogy ez igen, kérem, ezt így kell csinálni: a személyes indulatoktól mentes, elfogulatlan elemzés, az építészeti - tervezői analízis része a tervnek, mert eredményeképpen a sokféle szempont egyeztetése, súlyozása nem köti meg a tervező fantáziáját, hanem éppen ellenkezőleg, megszabadítja azt a legnagyobb terhektől.

Minden alkotó számára talán az az egyik legkritikusabb pont, amikor úgy tűnik, hogy a nagyon is gyakorlatias problémák a tervezői gondolatnak, a művészi szabadságnak tesznek keresztbe. Valószínűleg azért is örülök ennek a "melléklet"-nek annyira, mert azt a szemléletmódot véltem felfedezni benne, ami a technológia alapú művészetekben is az egyik legfontosabb aspektus lett számomra: a szabadság nem a személyes világ szinte korlátlan kiterjesztésében van, hanem abban, hogy a szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló információból, lehetséges összefüggésekből melyeket emeli ki az alkotó, melyekkel dolgozik tovább, hogyan mutat rá ezáltal más összefüggésekre és hogyan hagy teret annak, hogy a "többiek" is aktív résztvevői legyenek az alkotásnak.

Modern Magyar Művészetek Múzeuma
13/14
Modern Magyar Művészetek Múzeuma

S kik ezek a "többiek"? Egy interaktív műnél például (installáció, multimédia, internet, stb.) maga a néző, aki fizikailag is belép a műbe, részévé válik annak. Egy épületnél pedig valószínűleg mindenki, akinek köze van hozzá: a közönség, a kiállító művészek, a teremőrök, a kiállításszervezők, a művészettörténészek, a tulajdonos(ok), az utcai járókelők, s még ki tudja hányan, meddig.

Én nem tudom, hogy biztosan szép lesz-e ez a ház, ha megépül, mert annyi minden más - ellentétes érdekek, pénz, stb. - szólhat bele a megvalósítás alatt. Azt sem tudom, hogy hány embernek lesz szép, sőt azt sem tudom, hogy mi lesz a szép 2002-ben, mire elkészül. Azt azonban érzékelem, hogy a tervezők pontosan értik, hogy mi a lényege a "kommunikációnak", ennek az ezredfordulónak. S a lényeg pedig valahol mindig értéksemleges: a priori - van és magától értetődően "szép" :-) Gratulálok.

Pásztor Erika Katalina

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.