építészet : környezet : innováció

Behemót öcskös a nővére hátában

A kultúrhatalmi-center új épülete elkészült Alsó-Soroksár felé.

A kultúrhatalmi-center új épülete elkészült Alsó-Soroksár felé - már két vasbetonkolosszus áll ott, amit kővel-üveggel-fémmel álcáznak, este még fénybe is mártják. Cincálnivaló a médiának, essen-le-az-állad! a tömegeknek.



Kényszerhelyzet, nem maradhatunk ki a kakofóniából: "Ma ami igazán számít, ami alapvetően fontos egy művészeti produktumban vagy életélményben, az már nem a valóságos mivolta, hanem az, hogy mennyire használható fel a nyilvános kommunikáció tárgyaként, mennyire kommunikálható, milyen a médiaértéke, amit maga a média hajlandó megszavazni neki. Az élet dolgai ma csak akkor valóságosak, ha elismeri őket a tévéhiradó, a rádiókommentár, az újságcikk. Szabályos kollektív skizofréniával van dolgunk: élünk kábán, bele a világba..."1 — nyilatkozta 1978-ban Federico Fellini filmrendező, amikor készülő filmjéről, a Zenekari próbáról kérdezték. Mintha eleve a mostani alkalomra célozva válaszolt volna, közel harminc éve... Persze a január-februári próba csak előjáték, a hatalmas építmény valós értékelése hosszabb folyamat leend. Amire most vállalkozhatunk: helyszín-szemle, a rendeltetés áttekintése. Néhány fontosabb megállapítást és kérdésfelvetést persze nem rejthetünk véka alá: keser-édes a dolog, az biztos.

Miért itt?

A pesti Duna-parton, a Borásos tértől egészen a nem oly régi Lágymányosi-hídig nagy üres préri állt a nyolcvanas évek második felétől - azt megelőzően főleg vasúti rendezőpályaudvar. A MÁV-területeket 6 milliárd forintért szanálták, hogy átellenből ide is átcsoroghasson a lágymányosi EXPO helyszín. Kezdő lépésként a Boráros térnél egyetlen ház elkészült.
1994: új kormány, a budapesti Világkiállítás lefújva (ekkor már Bécs nélkül tervezték, mert a szlogen: "Hidak a jövőbe" összeomlott, okafogyottá vált). A pesti területet ezután több alkalommal értékesíteni próbálták - beépítésére volt egy érvényes rendezési terv.
1998: új kormány, színházépítés az Erzsébet téren lefújva.
1999: deus ex machina jellegű miniszterelnöki bejelentés Kanadában: megvan a helyszín az építendő "Nemzeti Színház"-ra (persze az egész kampánycélból készül, de ezt nyíltan nem mondják ki). Egyetlen állami telek van e bizonyos dél-pesti területen, ott lesz a színház, a többit pedig nemzetközi ingatlanfejlesztő cég, a TriGránit hasznosítja, miután a szanálási összeg nem egészen feléért vásárolhatja meg. Egy friss interjúban ezt is említi Schneller István, Budapest főépítésze, aki hozzáfűzi: "Három hónapig próbáltam tárgyalni arról, hogy írjunk ki városépítészeti pályázatot. Európában nincs még egy ilyen összefüggő belvárosközeli és üres terület. De féltek, hogy a főváros leszorítja a sűrűségi mutatókat, és inkább megtartották a régi rendezési tervet."2 Vitatnám persze, hogy belvárosközeli, nem csak a bel-, maga a város hiányzik a közeléből. Este, a koncertet, előadást követően egyetlen hely sincs a közelben, ahova be lehetne térni vacsorázni, társalogni-iddogálni, nem csupán élni bele kábán a világba. Autósok, autóval közlekedő "ingatlanfejlesztők" számára persze alkalmas: széles, nagy kapacitású utakon repeszthetnek tova mind a négy égtáj irányába.



A kérdésre: "A fővárosi főépítésznek semmi köze nem volt a megvalósuló fejlesztéshez?" Schneller így válaszol: "Egy házat kidobtunk a Fővárosi Tervtanácson. Erre mind a 11 épületet bevitték a Központi Tervtanácsba, amelyik fölöttünk áll, és épületenként tíz perc alatt átvitték a terveket."3

(1999-ben e "Központi Tervtanács" tagjai alkottak véleményt, lesújtót, Siklós Mária színháztervéről, amit azonban a Tanács elnöke egyszerűen elmismásolt.) Kérdés, hogy a terület tervezett beépítése pótolni tudja-e az említett hiányosságokat, és ha igen, mikor? A terület koordináló építésze az ingatlanfejlesztő TriGránit megbízásából Finta József lett, aki mindenesetre magának tartaná fönn a legnagyobbnak ígérkező létesítmény, egy kb. 6000 fős kongresszusi központ (KK) tervezését. Csakhogy ennek építéséről még nincs döntés, s a színfalak mögött bizonyára ádáz harc folyik, hogy itt vagy máshol épüljön. Mert az újabb grandiózus beruházás PPP (Public Private Partnership) finanszírozása esetén hosszú távra talán még több költségvetési pénzt lehet megfelelő csatornákba terelni, mint a Művészetek Palotájából?



"Rockenbauer Zoltán, volt kultuszminiszter szerint igen nagy baj, hogy a KK egyelőre nem épült meg, s így - Görgey Gábor is elismerte, hogy - a Művészetek Palotája (MP) igen komoly gondokkal küzdhet majd a közönségszervezés terén akkor, ha a KK nem épül meg. Arról viszont, hogy ez a harmadik nagy állami beruházás vajon milyen megtérüléssel működhetett volna, s pontosan hol hozta volna be az államkasszába a saját, több tíz milliárdosra saccolt árán kívül az MP felépítésének költségeit is, egyik volt miniszter sem tudott közelebbit mondani. (...)

A Millenniumi Városközpont (MV) ingatlanfejlesztési koncepciója - hogy tudniillik valóban ennyi és ilyen épületet, ilyen megvalósítási konstrukcióban kell a főváros egyik legperspektivikusabb részére helyezni - legalábbis vitatható. Építészeti szempontból hatalmas, arctalan monstrumok csoportja alkotja az MV 2002-ben sokfelé publikált rendezési tervét a maga ormótlan lakóépületeivel (tervező: Csomay Zsófia), irodaházaival, termálszállójával (Schön Építésziroda), egyéb hoteljeivel (Vadász és Társai), a Nemzetivel (Siklós Mária), a Művészetek Palotájával (Zoboki, Demeter és Társai), a multifunkcionális expóházzal (Fazakas György) s a Finta Stúdió tervezte Kongresszusi Központtal."4 Mindebből a meglehetősen botrányos Nemzeti lett az alaphang, s most közvetlenül mellette készült el a komplexum, mely a Nemzeti Hangversenytermet, a Fesztivál Színházat és a Ludwig Múzeum Budapestet foglalja magába.



"pfúj meekkora dizsnók"

Bár amit most kezdünk ízlelgetni, belül mást, érleltebbet és egyénibbet mutat, mint a testvére: a behemót öcskös életrevalóbbnak tűnik három évvel idősebb nővérénél. Fények-színek komponált tobzódása, impozáns méretek és diszkrét terek meglepő váltása, értékes anyagok dizájnos részletekkel fűszerezve - mindez alkalmas a hatáskeltésre. Egy hajóformájú büfé, mattüveg testével rögvest belehasít az érkezőbe. Ehhez képest a ruhatárakat zavarón hátrahúzták, főleg középen okoznak némi keresgélést-torlódást. A lépcsők közül a nyújtott lépésű, változó szélességű érdemel említést baloldalt. A három fő működési egységet, a színháztermet, hangversenytermet és múzeumot két nagy belmagasságú köztes tér választja el egymástól - bennük simavonalú színes ülőbútorok. A hangversenyterem-múzeum közötti hallhoz könyvesboltot is kapcsoltak, már a próbaüzem alatt nyitva van - a Ludwig Múzeum csak márciustól.



Az öt elem lineáris elrendezése meghatározó. Óriási készenléti raktárban, logisztikai bázisban érezhetjük magunkat - középen a hangversenyterem már a próbaüzem alatt is fogyasztásra kész. Erősítik ezt a földszinti előcsarnokban fentről belógatott plazmaképernyők, a közönségre ömlő, reklámízű megafonszöveg. A személyzet tagjai betanításuk szerint feltűnően udvariasak, szinte valamennyien szünet nélkül egyenként köszöntik a közönség összes tagját. (Többek elmondása szerint baj a szint alatti parkolóval van. Méretezése, forgalmi rendje nem hibátlan, aminek nagy létszámú személyzettel igyekeznek elébe menni. Autó nélkül kettes villamossal aránylag megfelelő a bázis megközelítése, bár a hazaindulás lökésszerű forgalmában nagyon kellemetlen a keskeny járdasziget, főleg, ha esőben húznak ott el az autók a Soroksári úton.)

Az emeleten a hangversenyterem nézőtéri tömbje látványosan benyúlik a foyerba. A faburkolatú, ívesen hajtogatott térplasztika előtt keskenyre sikeredett a végignyúló galéria-sétány. Szigorúan egyenesre szabott konzolvonala kihasasodhatna, amitől érdekes feszültség jött volna létre a vízszintes ív és a lágyan aláforduló betüremkedés között. A színházteremben hatásos farelief-mintázat, Ambrus Sándor szobrászművész munkája burkolja a nézőtér falait és az erkélymellvédeket. A két párhuzamos oldalkarzat rendre derékszögben csatlakozó egyenesei itt is merevséget mutatnak. A férőhelyek száma inkább kamaraszínházi (452), ehhez képest a színpadtér pazarlóan nagy. Eredetileg táncszínháznak tervezték, megépítették, majd szétverték és fölszerelték alsógépezettel, néhány százmilliós többletköltségért. S miután a Hagyományok Háza (HH) nem költözik be, a részükre kialakított komoly könyvtár egyenlőre üresen áll (a program túlfeszítettségéről írtam korábban)5.



A hangversenyterem - ami a New York-i ARTEC cég akusztikai tanácsadásával jött létre - szinte szabványos: alakja és arányai, ülőhelykiosztása, a mennyezetről belógatott, szabályosan szabdalt fatestek a lámpákkal, oldalt az akusztikai kapuk, mögöttük nagy zengő terek, mindez nem újdonság. A térforma sokaknak már ismert publikációkból, vagy éppen Birminghamből, Luzernből stb. Legfeljebb Jovánovics György szobrászművész színes gipszreliefjeire figyelhetnek föl, melyek a budapesti adaptációban az akusztikai kapukat borítják. Itt végre nincs egyenesek unalmas uralma, ívek és enyhe lejtések teszik változatosabbá a világos tónusú, főleg fával burkolt, óriási termet. Széle-magassága azonos, hossza pedig épp kétszeres, több mint ötven méter. Befogadóképessége 1699 (ebből 136 állóhely, további 190 szék beférhet a pódiumra). A múzeum, melyet szintén korszerű világítási rendszerrel szereltek föl, üresen még kicsit kong, de ígéretes. A térstruktúra nem magakellető, miközben tud egy-két izgalmas áttűnést, látványváltást - akár vízszintes, akár függőleges irányban.


A belsőépítész tervezők, Szűts Zsuzsa, Rex-Kiss Béla és munkatársaik, valamint Gergely László és Zobor László feltétlenül részesei a könnyedén megjósolható közönség- és szakmai sikernek, amire Zoboki Gábor, Turi Zoltán és munkatársai, mint vezető építész és belsőépítész tervezők számítanak/számíthatnak. A megvalósított műből nem az a szétszakadtság sugárzik, ami a Nemzetiben a "külsőépítész" hölgy és az importált angol szálloda-belsőépítészet között fennáll. A színházról egyébként is tudtuk, már a makettből nyilvánvaló volt, hogy mennyire tragikus. Ahhoz képest e megaház mégiscsak más. Kívülről nem oly otromba, arányosabb is, mégsem egyértelműen vonzó. Főleg taszít a híd autósztrádája felől, brutálisan egy kórház vagy börtön, esetleg egy city-plaza mellékoldali képét nyújtja, amiért nem mentik a körülmények, hogy ti. itt vannak a kiszolgálóhelyiségek. A Fesztivál Színház és a Nemzeti Hangversenyterem felől logisztikai bázis - híven megelőlegezve a belsőt. Még a Duna felől, a Ludwig Múzeum oldaláról a leghívogatóbb, ott viszont belecsattog a HÉV. A sötétben pedig nővér és kisöccse mindenre képes, "pfúj meekkora dizsnók" (W. S.): a palota változó színű bazári fényruhája egyenértéktelen a színházra aggatott szobrok giccsparádéjával.

Vargha Mihály

Az Élet és Irodalom 2005. február 18-ai (49.évf. 7. szám) és a Budapest 2005/2. számában megjelent cikkek átszerkesztett változata.

1. Federico Fellini: Játszani mint a gyermek. p. 106.: A média fortyogó kásája. Háttér Kiadó, Budapest 2003. Schéry András fordítása.
2. A csoda elmaradt, Schneller Istvánnal, Budapest főépítészével Petőcz György és Váradi Júlia készített interjút. Élet és Irodalom 2005/2. (január 14.) szám.
3. u.ott
4. Szentpéteri Márton: Művelődés a Soroksári úton: Az ördög a részletekben. Magyar Narancs 2005. január 13.
5. A túlzó program bírálata korábbi írásomban: Vargha Mihály: Még gödörben - Ház-kritikánál fontosabb a terv-kritika, Élet és Irodalom 2002/48. (november 29.) szám.

Fotó: Molnár Emil




MŰVÉSZETEK PALOTÁJA

LUDWIG MÚZEUM BUDAPEST, KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM
NEMZETI KONCERTTEREM
FESZTIVÁLSZÍNHÁZ

KÖZREMŰKÖDŐK

Generáltervező, építész és belsőépítész tervező:
ZOBOKI, DEMETER ÉS TÁRSAIK ÉPÍTÉSZIRODA KFT.

Vezető építész és belsőépítész
tervező, felelős tervező: Zoboki Gábor vezető tervező
Koordináló építész: Turi Zoltán vezető tervező
Vezető építész, belsőépítész tervezők: Erőss János, Silvester Csaba
Építész, belsőépítész tervezők: Bordás Péter, Borzák Richárd, Császár Imre, Demeter Nóra, Simon Móni, Szatmári Gábor, Valkai Csaba, V. Szabó Gyula

Építész, belsőépítész munkatársak: Benke Róbert, Dobos András, Dobos Botond, Fekete Ferenc, Kakas László, Országh István, Torda-Molnár Tamás, Varsányi Gyula

Ludwig Múzeum, Fesztivál Színház építész kiviteli terv:
Ludwig Múzeum: Stocker György Stokplan Bt., Nagy Mihály Vision Építésziroda Kft.
Fesztivál Színház: Stocker György Stokplan Bt., Hiri Zsolt Vision Építésziroda Kft.

Belsőépítész terv:
Nemzeti Koncertterem, Fesztivál Színház és közönségforgalmi terek:
Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda
Közönségforgalmi és üzemi területek:
Rex-Kiss Béla Technoart Kft.
Szűts Zsuzsa Technoart Kft.
Tóth Róbert Technoart Kft.
Vörös Ferenc Attila Technoart Kft.
Munkatársak:
Hegedűs Violan Technoart Kft.
Marton Géza Technoart Kft.
Pallai Patrik Technoart Kft.
Szentpéteri András Technoart Kft.
Ludwig Múzeum:
Gergely László Studio G
Zobor László Studio G

Képző és iparművészek:
Nemzeti Koncertterem gipsz falburkolata:
Jovánovics Gyögy szobrászművész
Fesztivál Színház fa falburkolata:
Ambrus Sándor szobrászművész
VIP szoba üvegművészet:
Baróthy Anna üvegművész
Nemzeti Koncertterem háromkarú lépcsők orsótéri csillárjai:
Dombi Lívia üvegművész
Magyar Éva ötvösművész
Merényi Zoltán ötvösművész

Tartószerkezeti tervezők:
Gonda Ferenc D Kettő Statikus Iroda
Molnár Mara D Kettő Statikus Iroda
Kákonyi Sándor D Kettő Statikus Iroda
Földvári Gábor Földvári Mérnökiroda
Horváth Csaba D Kettő Statikus Iroda
Tölgyesi András D Kettő Statikus Iroda

Nemzeti Koncertterem akusztikai hangvető acélszerkezete:
Dr. Hegedűs Tamás Kész Kft.

Épületgépészeti tervezők:
Kovács Huba Duo Plan Kft.
Virág Zoltán Duo Plan Kft.
Pál József Duo Plan Kft.
Marosfai Ákos Duo Plan Kft.
Külkey Dénesné Duo Plan Kft.

Épületvillamosság és alap gyengeáramú rendszerek tervezői:
Villányi László VILLes Kft.
Bogár Péterné VILLes Kft.
Németi Ferenc VILLes Kft
Horváth Péter VILLes Kft.
Horváth Károly VILLes Kft.
Dr Fodor István VILLes Kft.- Viodent Kft.
Harmath László VILLes Kft. - IQ Kft.
Bischoff Pál VILLes Kft.

Világítási szakértő:
Haász Ferenc Erco fénytechnika Kft.

Akusztikai, zajvédelmi szakértők:
Nemzeti Koncertterem:
Russell Johnson ARTEC Consultants INC., New York
Federico Cruz Barney ARTEC Consultants INC., New York

Ludwig Múzeum, Fesztivál Színház:
Borsiné Arató Éva AFT-Akusztika Kft.
Fürjes Andor Tamás AFT Akusztika Kft. - Acreon Kft.
Ifj. Törzsök István AFT Akusztika Kft. - Acreon Kft.
Csott Róbert AFT-Akusztika Kft. - Apszis Kft.
Dr. Augusztinovicz Fülöp AFT-Akusztika Kft. - Modus-Fz Kft
Dombi István AFT-Akusztika Kft. - Vibrocomp Kft.

Rezgésvédelemi szakértők:
Nemzeti Koncertterem:
Steven L. WolfeARTEC - Wilson, Ihrig & Assoc., INC, Oakland
Alépítmény, Fesztivál Színház:
Dr. Fórián Szabó PéterAFT-Akusztika Kft.

Színháztechnológiai, produkciós világítási tervezők:
Nemzeti Koncertterem:
Christopher S. Darland ARTEC Consultants INC., New York
Dr.Joel E. Rubin ARTEC Consultants INC., New York
Edward Arenius ARTEC Consultants INC., New York
Vajda Ferenc ARTEC Consultants INC, Budapest
Ludwig Múzeum, Fesztivál Színház:
Strack Lőrinc Gebei és Társa Kft.
Gebei András Gebei és Társa Kft.

Speciális gyengeáramú technológiai rendszerek tervezői:
ifj. Törzsök István AFT Akusztika Kft. - Acreon Kft.
Fürjes Andor Tamás AFT Akusztika Kft. - Acreon Kft.
Papp László AFT-Akusztika Kft.
Papp Zoltán AFT-Akusztika Kft.
Pálya Róbert AFT-Akusztika Kft.
Dr. Dobay Róbert AFT-Akusztika Kft.

Épületszerkezeti szakértők:
Horváth Sándor Pataky és Horváth Építésziroda
Pataky Rita Pataky és Horváth Építésziroda
Schreiber Gábor Pataky és Horváth Építésziroda
Stocker György Stokplan Bt.

Tűzvédelemi szakértő: Venczel Sándor Tűz-Ért-Ő Kft.

Közlekedés tervező: Rhorer Ádám Közlekedés Kft.

Konyhatechnológiai tervező: Aczél Pál Tamás Gastroplan Kft.

Környezetvédelmi szakértő: Weiner László Toppedion Kft.
Bite Pálné dr. Vibrocomp Kft.

Orgona szakértők: Baróti István orgonaművész
Fassang László orgonaművész

A Megrendelő által készíttetett tanulmányok és tervek szerzői, a Megrendelő által felkért szakértők:
Múzeum technológia:
Dieter Bogner CCC + Bogner, Wien
Varga Koppány CCC + Bogner, Budapest
Gail Dexter Lord Lord Cultural Resoults Planning Management, Toronto

Nemzeti Koncertterem nemzetközi akusztikus tender szakmai előkészítése: Borsiné Arató Éva AFT-Akusztika Kft.
Ifj. Törzsök István AFT Akusztika Kft. - Acreon Kft.
Fürjes Andor Tamás AFT Akusztika Kft. - Acreon Kft.
Dr. Augusztinovicz Fülöp AFT-Akusztika Kft. - Modus-Fz Kft

Felvonó technológiai engedélyezési terv:
Sáfár Zsolt Thyssen lift Kft.

Akadálymentesítési szakvélemény:
Nagy Bendegúz ESÉLY XXI. Kht.

Akusztikai szakértő:
Nagy László Duna Sétány Székház Kft.

Épületgépészeti szakértő:
Rákóczi Tibor Brandi Consult GmbH,
Czeizel Tamás Duna Sétány Székház Kft.

Gyengeáramú technológiai szakértő:
Róna György Duna Sétány Székház Kft.

Megrendelő (Építési és módosított építési engedélyezési tervdokumentációk):
DUNA SÉTÁNY SZÉKHÁZ KFT., a TRIGRÁNIT Rt. leányvállalata

Az alábbi projekttársaságok a Duna Sétány Székház Kft. és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a Művészetek Palotája megvalósítására közösen létrehozott társaságok.
DUNA MÚZEUM INGATLANFEJLESZTŐ KFT.
HAGYOMÁNYOK HÁZA INGATLANFEJLESZTŐ KFT.
NEMZETI FILHARMÓNIA INGATLANFEJLESZTÉSI KFT.
DUNA PARKOLÓ INGATLANFEJLESZTŐ KFT.

Megrendelő (tender és kiviteli tervdokumentációk), generálkivitelező:
ARCADOM ÉPÍTŐIPARI RT.

vélemény írásához jelentkezzen be »