építészet : környezet : innováció

Művészetek Palotája - részletek a műszaki leírásból, rajzok és fotók

Budapest, IX., Komor Marcell utca 1.
Zoboki Gábor vezető tervező; tervezőtársak: Turi Zoltán vezető tervező; vezető építész, belsőépítész tervezők: Erőss János, Silvester Csaba; Közönségforgalmi és üzemi területek: Rex-Kiss Béla, Szűts Zsuzsa, Tóth Róbert, Vörös Ferenc Attila; Ludwig Múzeum: Gergely László, Zobor László

műszaki leírás (részletek):

A csaknem 20 ezer négyzetméter bruttó alapterületű létesítmény a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatárnak ad otthont, nagytermében vendégzenekarok és kórusok is megszólalnak majd, kapcsolódó stúdióiban audio- és videófelvételek készíthetők. A koncertterem teljes befogadóképessége 1544 ülőhely, 158 pódiumülés, 72 padülés, 14 mozgássérült és 6 pótszék, összesen 1794 férőhely. Az épület kínálta lehetőségeket büfé, könyv- és ajándékboltok színesítik. A Nemzeti Hangversenyterem a legmagasabb akusztikai elvárásoknak is megfelelő minőségével fel kívánja venni a versenyt a világ vezető koncerttermeivel. Erre garancia, hogy a koncertterem világszínvonalú akusztikai minőségét az amerikai ARTEC akusztikus tervező cég és vezetője, Russell Johnson neve fémjelzi.

A közös előcsarnokból nyíló koncertterem és annak kiszolgáló terei mögött helyezkedik el az üzemi szárny. A bejárati előcsarnok fontos funkcionális szerepet lát el az érkező közönség számára mint elosztó, orientáló tér, s lehetőséget nyújt a jegypénztárak, a ruhatárak és a mosdók megközelítésére. Az előcsarnoki szintek közötti összeköttetést nagyszabású lépcsők, mozgólépcsők és felvonók biztosítják. A hét szinten elhelyezkedő kiszolgáló zóna öltözőket, társalgókat, irodákat, fogadó-, tároló- és technikai helyiségeket foglal magába. Itt található az összkórus próbaterem, valamint a zenekari nagypróbaterem. Az összes zenekari- és kórusszólam külön próbatermet kap, a sztáröltözőkhöz szólista próbatermek kapcsolódnak.

A koncertterem az épület szívében foglal helyet, formájának jellegzetessége ("shoebox" alakú) a tömb meghatározó építészeti karakterét adja. A zenekari pódium a nyitott hangversenytérben helyezkedik el, mely mozgatható bővítményei révén három különböző színpadméretet és szükség szerint zenekari árok kialakítását is lehetővé teszi. A terem jelentős eleme a koncertpódium felett elhelyezkedő, nézőtér fölé is benyúló három, külön-külön mozgatható elemből álló hangvető, melyek az előadásra kerülő zenemű teremakusztikai követelményének megfelelő magasságba állíthatók. A hangvetőn helyezkednek el a színpadi hatásvilágítás lámpái, a hangfelvételhez alkalmas mikrofonrendszer és a videovetítő is ide függeszthető fel. A hangosítást igénylő produkciók hangszórói a hangvetőn keresztül, illetve a hangvető két oldalán ereszthetők optimális A hangvetők üzemi mozgástartománya 18,0 m, 45 t súlyú, 40 db acélsodronyon függ, befoglaló alapterülete 225 nm.

A változtatható akusztikát szolgálja továbbá a pódium és az oldalfalak mentén elhelyezkedő zengőkamrák rendszere, melyek nagyméretű vasbeton ajtók mozgatásával a koncertterem térfogatát és ezzel az utórezgési időt is módosítják. A legkisebb zengőkamra ajtó mérete 1,80 x 3,60 m, súlya 1,8t, a legnagyobb 2,30 x 7,60 m, súlya 4,8t. A Nemzeti Hangversenyterem koncerttermében található szerkezettel a 18 m-es mozgástartomány térmagassága számítógépes vezérléssel szabályozható - amely szintén a terem akusztikáját befolyásolja. A "hangstúdióként" is funkcionáló koncertterem teljesen körbefüggönyözhető, az utózengési idő 1 másodperc alá csökkenthető. Ha a belső teret körülvevő 58 zengőkamra ajtaját kinyitják, helyenként akár négy másodperc is lehet az utózengés - tehát teljesen különböző utózengést igénylő zeneművek számára is ideális akusztikai viszonyok teremthetők.

A Ludwig Múzeum az épületegyüttes Duna-part felé néző szekciójában helyezkedik el, térkialakításában alapvetően a célszerűségre, az áttekinthetőségre és a funkcionális flexibilitásra törekszik. Az épületbe érkezőket az előcsarnok felől könyvesbolt, recepció és kávézó várja a földszinten, valamint ez a szint a raktárak, műhelyek zónája. A raktárak kialakítása lehetővé teszi - a műtárgyak korszerű tárolásán túl -, hogy megfelelő helyet biztosítsanak katalógusok és kiadványok számára. Az első emelet az ideiglenes kiállítások helyszíne, itt kerül elhelyezésre az előadóterem, valamint a Filharmónia foyer szintjéről közvetlenül megközelíthető rendezvényterem. A harmadik kiállítószint nagy belmagasságú, természetes fénnyel megvilágított terei az állandó kiállításnak adnak otthont. Az irodák a déli oldalon helyezkednek el közvetlen kapcsolattal a könyvtárhoz és a gyermekfoglalkoztatóhoz.
Az interaktív bemutató termek az első és a harmadik kiállítószinten, az épület dél-keleti sarkában kapnak helyet. A múzeumi rész funkcionális lehetőségeit nemcsak a természetes és mesterséges fények ideális aránya adja, hanem a terek változtathatósága is.

A Fesztiválszínház (a Művészetek Palotája keleti harmadában elhelyezkedő épületrész) több mint 14.000 nm bruttó alapterületen valósult meg. Az épületben 452 főt befogadó, legkorszerűbb technikával felszerelt akusztikus előadóterem (nem csupán beszédhangra készült), teszi lehetővé táncprodukciók, klasszikus zenei kamarakoncertek, kamaraoperák rendezését, élvezetét. A 750 négyzetméteres színpad oldalszínpaddal, vetítésre alkalmas hátsószínpaddal és a díszletezést kiszolgáló felsőgépészettel kerül kialakításra. A színpadtechnikát a korszerűen tervezett színpadi hatásvilágítás is erősíti. A beépített elektronikus technológiák a hang és képrögzítést, illetve a felvett anyagok archiválásának lehetőségét nyújtják. A színházterem mennyezete nyitható így a fölötte lévő tér a koncertteremhez hasonlóan zengőkamraként működik, különlegessége a mobil színpadnyílás, melynek mérete 12-18 méter között változtatható az aktuális produkció igénye szerint.

szöveg: BÉK honlap, terv-képek: Zoboki és Demeter, fotó: Bujnovszky Tamás



 

Művészetek Palotája
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
felelős tervező Zoboki Gábor vezető tervező
Tervezőtársak: Turi Zoltán vezető tervező; Vezető építész, belsőépítész tervezők: Erőss János, Silvester Csaba; Építész, belsőépítész tervezők: Bordás Péter, Borzák Richárd, Császár Imre, Demeter Nóra, Simon Móni, Szatmári Gábor, Valkai Csaba, V. Szabó Gyula; Építész, belsőépítész munkatársak: Benke Róbert, Dobos András, Dobos Botond, Fekete Ferenc, Kakas László, Országh István, Torda-Molnár Tamás, Varsányi Gyula. Belsőépítész terv: Nemzeti Koncertterem, Fesztivál Színház és közönségforgalmi terek: Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda; Közönségforgalmi és üzemi területek: Rex-Kiss Béla, Szűts Zsuzsa, Tóth Róbert, Vörös Ferenc Attila - Technoart Kft.
Ludwig Múzeum: Gergely László, Zobor László - Studio G

Fejlesztő: Duna Sétány Székház Kft., a TriGránit csoport tagja
Beruházó projektcégek: Duna Múzeum Kft., Hagyományok Háza Kft., Nemzeti Filharmónia Kft.
Szakmai működtetés: Művészetek Palotája Kft., az NKÖM megbízásából
Generál kivitelező: Arcadom Építőipari Zrt.

Alapterületek, anyagmennyiségek
Telek területe: 10.030 m?, 100%-os beépítettség

Ludwig Múzeum, az épületegyüttes Duna-part felé néző része: 13.651 bruttó nm
Kiállítóterek: 4.500 nm
Előadóterem: 400 nm
Könyvtár, médiatár: 250 nm

Nemzeti Hangversenyterem, a komplexum középső része: 22.664 bruttó nm
Közönségforgalmi terület: 3.500 nm
Előadóterem (zengőkamrával, előterekkel): 1.885 mnm
Gépészeti és elektromos helyiségek: 1.500 nm
Férőhely: 1568 + 190 fő

Fesztiválszínház, a keleti harmadában elhelyezkedő része: 16.854 bruttó nm
Színpad: 750 nm
Közönségforgalmi terület: 1.700 nm
Nézőtér: 500 nm
Férőhely: 452 fő
+ Kiállító és rendezvényterem
+ Közgyűjteményi és közművelődési tár

Parkoló, a komplexum pinceszintjén: 23.233 bruttó nm (gépészettel)
Férőhely: 550 szgk.

Díjak

Style in Business díj 2006

Pro Architectura díj 2006

FIABCI díj 2006

vélemény írásához jelentkezzen be »