Közélet, hírek

"Modern művészeti múzeum" / Állásfoglalás

2000.12.07. 09:14

A Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az AICA (Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének Magyar Tagozata) és a Magyar Festők Társasága részéről, a november 30-ai nyilvános vitát követően

A nyilvánosság és a művészettörténész - múzeológus szakma 2000 őszi sajtóközleményekből értesült arról, hogy a Dunasétány Székház Kft. beruházásával a Dél-pesti Dunaparton egy 140000 m2 alapterületű épületegyüttes részeként, annak 2%-án, 7000 m2-en az illetékesek 2002-re Modern Magyar Művészeti Múzeum létesítését tervezik.

A Nemzeti Kulturális Örökség minisztere szándéknyilatkozatot írt alá a beruházóval és a Trigránit Fejlesztési Rt.-vel, melyben megállapodtak arról, hogy az állam 2,5 milliárd forintért 10 év alatt megvásárolja az épület múzeumi részét és az nemzeti intézmény lesz.

Az épitészeti és múzeumtechnikai előkészítő munkálatok már megkezdődtek, miközben a múzeum szakmai koncepciója nem ismert, tisztázatlan. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból még az sem derül ki, hogy gyűjteménnyel rendelkező múzeumot, vagy csak múzeumnak nevezett kiállítóhelyet szándékoznak építeni.

Amennyiben múzeum készül, nem tisztázott annak gyűjtőköre, hiszen kortárs múzeumról és a XX. századot egészében átfogó modern múzeumról is említés történt.Tisztázatlanok az egyéb múzeumi funkciók is, tehát mindaz, ami 2002-re egy új intézményt korszerűvé tehet.

A Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az AICA (Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének Magyar Tagozata), a Magyar Festők Társasága és a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ nyilvános vitát szervezett, melyre meghívták a NKÖM képviselőit, valamint a ccc + bogner, a minisztérium által felkért múzeumi tanácsadó cég képviselőit.

A vitán kiderült, hogy a minisztériumnak nincs a múzeumra vonatkozó koncepciója. A legnagyobb felháborodást a múzeumépítési elképzelés teljes szakszerűtlensége váltotta ki. A feladattal megbízottakról kiderült, hogy elképzelésük sincs arról, mi a múzeum, valamint arról sem, hogy használható épületet részletes funkció-meghatározás és elemzés alapján elkészített építészeti program szerint lehet csak tervezni, hiszen pusztán a beruházás anyagi és technikai problémáival foglalkoztak a tartalmi kérdések helyett. A feladat adta problémákat nem is ismerhetik, hiszen a tanácsadó cég "múzeumszakértői" életükben nem dolgoztak művészeti múzeumban.

Az ötletszerűen meghatározott 7000 m2-nyi terület múzeum számára elégtelen. A vita során felmerült, hogy a miniszter az új intézményben kereskedelmi tevékenységet folytató galériáknak és aukcióknak is teret kíván adni. Ez törvény szerint sem keveredhet múzeumi funkcióval, közpénzből nem illik finanszírozni.

A XXI. század első művészeti múzeumát nem szabad alárendelni a szűkös határidőt szabó és csak látszólag előnyös gazdasági konstrukciónak. Megvalósítására, a 10 év alatt törlesztendő 2,5 milliárdra, akár bankkölcsönt is felvehet az állam. A koncepciótlan kapkodás helyett megfelelő szakmai előkészítést követően kell felépíteni a funkcióját hosszú évtizedekig ellátó múzeumot. A 2002-ig hátralévő másfél esztendő alatt azonban csak szükségmegoldás születhet.

Régészeti és Művészettörténeti Társulat
AICA (Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének Magyar Tagozata)
Magyar Festők Társasága

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk