MOME Campus - a Minusplus megvételt nyert pályaműve

Mielőtt belevágtak a MOME Campus megtervezésébe, komoly oktatáskutatást végzett (építészet és társtudományok terén is) a Minusplus csapata. Pályázati tervükben az itt megszerzett tudást öntötték formába. Céljuk egy átjárható, közösségre hangolt tanulási környezet létrehozása volt. 

A Minusplus pályaműve megvételt nyert az utóbbi évek legnagyobb léptékű kreatívipari innovációs projektje, a MOME Campus építészeti tervpályázatán. A tervezési munkát több éves kutatómunka alapozta meg, ami nem csak a felsőoktatási intézmények napjainkban zajló átalakulását és a kortárs építészeti példák funkcióelemzését foglalja magába, de interdiszciplináris módon az érintkező tudományterületeket (környezetpszichológia, oktatásszervezés és -menedzsment) is maga mellé állítja. A kutatás célja a hazai felsőoktatási intézmények számára megmutatni az átalakulás útját és felkínálni az ezt elősegítő építészeti megoldásokat. Ezeket az eredményeket két konferencián publikáltuk 2015-ben. Munkánkat visszaigazolta, hogy az előadások a MOME Campus fejlesztését előkészítő stratégia (Intergrált Intézményfejlesztési Program) kidolgozására is hatott, abban többször is hivatkozott. A tavaly év végén kiírt tervpályázat váratlan lehetőséget biztosított arra, hogy a kutatásban megszerzett tudást a gyakorlatban ellenőrizhessük és építészeti formába öntsük.

A MOME campus fejlesztésének tervezése során elsődleges célunk volt, hogy az oktatás jelenlegi tekintélyelvű struktúrái helyett részvételen alapuló, átjárható, közösségre és együttműködésre hangolt tanulási környezeteket hozunk létre. Az általunk tervezett terek nem zártak és befejezettek, hanem befogadják és kiszolgálják a felhasználót. Campus-koncepciónk egy olyan hálózat létrehozása, amely az egyetem egész területét átszövi, átjárást biztosít a külső és a belső terek, tanár és hallgató, a közösségi- és az egyedüllét helyei között.

Tervezési alapgondolat

Találkozások

Alapkoncepciónk egy olyan hálózat létrehozása, amely a campus egészét átszövi. Olyan változatos útvonalakat tervezünk, amelyek újra meg újra átjárást biztosítanak kint és bent, tanár és diák, egyedül és együtt között. Ez az aktív rendszer magában hordozza a véletlen találkozásokból fakadó felfedezések lehetőségét.

Aktív tanulás terei

Tekintélyelvű struktúra helyett részvételen alapuló, interaktív, átjárható, közösségre és együttműködésre hangolt környezetet hozunk létre. A terek nem zártak és merevek, hanem befogadják és kiszolgálják a felhasználót.

Befejezetlenség

Az egyes terek tiszta funkciója feloldódik, ugyanúgy lehet alkotói, kiállítási, közlekedő tér a szemináriumi terem, az otthontér, a lépcsőház, vagy akár az udvar is. Megváltozik a használat módja, egymásba folynak a terek, elmosódnak a funkcionális és fizikai határok. A helyiségek folyton újraértelmeződnek a velük szemben támasztott igények szerint. Ez a személyre szabhatóság olyan hatással van a térre, amelytől idegen a véglegesség: a folytonos változásból adódik értéke. A befejezetlenségével inspiráló tér felvállalja a kísérletezést, és folyton megkérdőjelezi a saját működésének alapvetéseit. 

Területalakítás, épület elhelyezési és építészeti koncepció

Az újonnan elhelyezendő épületek helyét öt fő szempont segített kijelölni. Az első a telek jelenlegi beépítése, a meglévő épületek helye. Annak érdekében hogy a terület fás park jellege a legjobban tartható legyen, és minimális mennyiségű fát kelljen kivágni, azokat a terüleketek részesítettük előnyben, ahol korábban is állt épület.

A második a benapozás vizsgálata volt - amely legfőként a műtermi tömegek elhelyezkedést befolyásolta -, annak érdekében, hogy a kert benapozás területei ne csökkenjenek és az épületek is a szükséges mennyiségű bevilágítást megkaphassák.

A harmadik fő szempont az épületek funkcionális elhelyezkedése, a működési igényekből következő helyek. Ebből következett a B épület felső, kicsit elszigeteltebb, lezáró elhelyezése és az MA képzés műtermeinek az Akadémiai szárnyhoz kapcsolt, mégis önálló pozicionálása. A Tudásközpont épülete a leginkább a külső közönség által is használt épület, ezért ez jelenti az átmenetet város felé. Az épület csuklópontszerű formálása által a campus tovább tud terjeszkedni, a Zugligeti úton kelet felé. A MOME Szíve épülete egyértelműen a terület támadási pontját és súlypontját jelöli ki. Összekötő elem az eltérő funkciók között. Épülettömege terepszerűen viselkedik, tetején folytatódik a kert növényzete.

A negyedik a campuson elhelyezkedő épületek egymáshoz való tömeg és téralakítási viszonya. A meglévő és az új épületek együttes ritmusa jelölte ki az egymástól való távolságot. A BA és MA hallgatók műtermi terei szimmetrikusan közrefogják a Gondűző épületét, az MA képzés emeleti műtermeinek előreugrása pedig a villa tornácára ad választ a kerti tó által teremtett mikroklíma lezárásával.

Az ötödik, az épületek kerti utakkal való egymáshoz kapcsolásának kiegyensúlyozottsága. Bár az épületek nagy többsége egymással összeköttetésben áll, legalább olyan fontos szerepe van a külső, kerti ösvényeken való közlekedésnek, mint a belső direkt kapcsolatoknak.

Kapcsolódás a városi szövethez, az egyes épületek elhelyezése, kapcsolódása egymáshoz

A főépület a MOME ikonja. Az első benyomás a hagyomány és az arra épülő, de folyamatosan változásban lévő, megújuló kortárs gondolkodás összekötődésének jelképe. A campus bejárata a kreatív légkör kisugárzásának tere, a bent zajló folyamatok információ átadási pontja. A kertben és a Szívben folytatódó tér a közvetlenség, hozzáférhetőség téri jelképe. A campus bejárata fesztiválok, vásárok színtereként is funkcionál, városi dizájnközpontot hoz létre. A helyszín felkerül az emberek mentális térképére, fizikai kaput és egyben informális kommunikációs, edukációs csatornát nyit a MOME és a közönség között.

A campus működésében nem egy elzárt kert, hanem a városrész katalizátora, egy új közterületi minőség. A MOME a városrész részévé válik, egy olyan rétegzett közfunkció ami meghatározza a környék fejlődését. Az épülek előtti rész olyan tér, ahova kivetülnek a belső történések. A terület, amit campusként értelmezhetünk nem a telekhatáron kezdődik. A MOME szellemisége kiállításokkal, displayekkel fut ki a közterületre. Az anyaghasználat és a formálás jelöli ki azt a területet, ami a MOME és a városrész közös halmaza, mely egyszerre része az egyetem és a kerület identitásának is. Olyan interakciós tér jön létre amelyben a látogatók, kerületi lakók és az egyetem használói ugyanolyan komfortosan érezhetik magukat. Fő elemei az egységesített térburkolat, a csillapított forgalmú megemelt úttest, a kiállítóboxok, a MOME shop, a buszmegálló, mely kijelzőjével kivetíti a belső történéseket...és természetesen itt is elérhető az egyetemi wifi.

A terület környezetalakítása, a gyalogosforgalom megoldása, zöldfelületi rendszere és mikroarchitekturális elemei, akadálymentesség, inkluzív design

A campus külső terei egy fokozatos karakter változáson mennek keresztül a Zugligeti úti bejárat és a telek hátrább fekvő területei között. A MOME Szíve előtt terül el a MOME városias, mégis ligetes tere, amely fokozatosan alakul át az udvar természetes kertjébe.

Azáltal, hogy elmosódik a határ a campus és a város között, nem kerítések és kemény határvonalak, hanem az egymásba folyó terek hangolása adja az érzetét annak, hogy milyen mélyen vagyunk bent a campuson. Párhuzamos, alternatív útvonalakon érhetőek el az egyes terek, az egyes funkciók hálózatos rendszerben kapcsolódnak egymáshoz. Minden épületnek kapcsolata van a kerttel, több helyen és több szinten biztosított az átjárás.
A telepítésből adódó távolságok ösztönzik a magasabb fizikai aktivitást, kínálják a park használatát, a kerti séták lehetőségét és a liftek helyett lépcsők és a lejtős terep használatát.

Egyre beljebb jutva ezen a térsoron, fokozatos átmenet alakul ki a publikus, és az egyre személyesebb, intimebb térrészek között. Nagyon széles skálán mozog a terek minősége, megtalálhatóak a nagy összejövetelek terei, és az eldugott szegletek is, amelyek a belső fejlődést és a befelé fordulást segítik. Az introvertált és extrovertált viselkedést támogató részek váltakozása ösztönzi a kreatív folymatok létrejöttét.

A MOME Szíve előtt egy forgalomcsillapított, gyalogos, autós, kerékpáros közös használatú teret hozunk létre. A campuson belüli autós forgalom a telek peremeit használja. A Tudásközponttól keletre, illetve a B épülettől nyugatra létesülnek a behajtási pontok, a Budakeszi út mentén végighaladva a Műhelyházak mögött van a kihajtás.

A tereket teljes mértékben az akadálymentesség elvrendszere szerint alakítottuk ki. Az épületek megközelítése, a feltárások és útvonalak mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosítanak. A terek áttekinthetősége és könnyű átrendezhetősége biztosítja a személyre szabható egyszerű használatot.

Új, funkcionális igények elhelyezése az egyes épületekben, belső funkcionális téralakítás, a munka és oktatási helyek kialakítása

Az épületeket összekötő elem egy központi gerincre lazán felfűzött terek sora. Ez a fő térsor hol az épületekben, hol a szabadban több párhuzamos szálon halad végig a Tudásközponttól a B épületig.

Az épületek több irányból közelíthetők meg, minden épületnek több bejárata van. A két legjellemzőbb főbejárat a MOME Szívének transzparens és hívogató bejárata és az Akadémiai épület reprezentatív lépcsősora.

A MOME Szíve az Akadémiai épület és a Tudásközpont által közrefogott intenzív városi térről nyílik, annak belső folytatása. Ez a legnagyobb forgalmú elosztó tér, magába foglalja a nagyelőadót, összeköti a Tudásközpont funkcióit, a kantin folyosóján keresztül a Műhelyépületeket, és a könyvtárral csatlakozik az Akadémiai épület büféjébe és coworking terébe. Nemcsak alaprajzi, hanem függőleges összeköttetést is ad az Akadémiai épület földszintje és a mélyebben helyezkedő Tudásközpont épülete között.

A közlekedési terek magukban foglalják a többi tértípust, kialakításuk ösztönzi a közlekedésen kívül más tevékenységek végzését is. Szinte minden tér lehetőséget ad a közösségi együttlétre és találkozásokra. Írható felületek, whiteboardok szolgálnak a spontán együttműködés elősegítésére. Különböző méretű és minőségű csoportos találkozó, leülő helyek, pultok, magas asztalok, babzsákok és puha felületek differenciálják a tereket.

Az A épület a hagyományt megtestesítő, ikonikus reprezentatív épület. Alaprajzi rendszerének fellazításával új térstruktúra alakul ki, átláthatóvá válik az épület. A központi tér átriumként felnyílik, a folyosók egyiránypontúsága feloldódik. A földszinten a jelenlegi könyvtár helyén a coworking tér, büfé és könyvtár egymásba olvadó terei kapnak helyet. A mindkét oldalra nyitott oszlopok nélküli tér összeköti a MOME Szíve és az A épületet kiegészítő műtermeket.

Az épület három traktusos nyugati szárnyában az udvar felé eső oldalon az MA képzés oktatási tereit helyeztük el. A Zugligeti út felé eső oldalon az adminisztráció és az egyetem vezetésének korszerű, tevékenység alapú munkatere kapott helyet. A praktikus elhelyezkedése miatt és a folytonosság jelképeként a jelenlegi nagyelőadó megmarad funkciójában. 

A jelenlegi fedélszék és tetőhajlás csak jelentős megalkuvásokkal engedné meg a tetőtér beépítését. A kompromisszumos megoldás helyett egy teljes alapterületű, a többi új épülethez hasonló áttetsző tömegű negyedik emeletet tettünk az épületre. A főépület új teteje felvállalja és az épületen kívül is kommunikálja a folytonos megújulás belső igényét. Annak érdekében, hogy a funkciók elhelyezkedése tiszta rendet tükrözzön, az épület tetején az intézetek szabad, egyterű irodai elrendezésben kaptak helyet. Ez az kialakítás lehetőséget ad az intézetek, tanszékek közti határok feloldására: a nyitott elrendezés elősegíti az együttműködést, a szinergia létrejöttét.

Az épület aula tereinek lazítása érdekében és a transzparencia megteremtésére az emeleti födémeket áttörve minden szintet átható, felülvilágított átriumot alakítunk ki. Az aulákat minden szinten kinyitjuk a főhomlokzatra. Az épület magja ezáltal teljesen feltárulkozik, jól bevilágítottá és átláthatóvá válik.

Építészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint megfogalmazása

Az építészeti és belsőépítészeti megjelenés egy rétegzett rendszer összességeként alakul ki. Az építészeti vázrendszer kialakításánál az volt a fő szempont, hogy nagy, szabadon berendezhető terek kapcsolódjanak egymáshoz. Másfelől az összes bútor és berendezés mozdítható legyen.

A fő épületszerkezeteket hardvernek tekintve a belsőépítészeti installáció az a szoftver, ami a működés kereteit meghatározza, szükség szerint változtatható, felülírható. A kialakítás markáns kettőssége nyilvánvalóvá teszi a lehetőséget, egyúttal késztetést, hogy merjük személyre szabni az épületeket.

Az otthonterek, szemináriumi egységek egy napon alatt átrendezhetőek, az adott aktivitást vagy feladatot legjobban kiszolgáló konfiguráció alakítható ki.
Hosszútávon, szemeszterek között, vagy 5-10 éves távlatban az irodaterek az egyes oktatási egységek és funkciók is átrendezhetőek, felcserélhetőek.
A fenti rendszerből következően a szerkezetek anyaga beton, műgyanta - olyan olcsó és egyszerű anyagok, illetve könnyen karban tartható elemek amelyek nem elidegenítőek, hanem bevonják a használókat. Szabadon szereltek a gépészeti és elektromos rendszerek. Az akusztikai komfort megteremtése kiemelten fontos, ezért befüggesztett és felületi rátétként hangelnyelő elemek alkalmazása szükséges. Az ideiglenes elválasztások paravánokkal, hangelnyelő bútorokkal történnek.

Fenntarthatósági koncepció

A campus tervezésénél alapvető elv az egyszerűség. A térszervezés, az anyaghasználat, az épületgépészeti és villamossági rendszerek kialakítása az építés és az üzemeltetés során is figyelembe veszi a fenntarhatóság elveit. Az épületeket nagyjából a meglévőek helyére helyeztük, ezáltal csökken a környezet terhelése, maximális mértékben megtarthatóak a meglévő fák és kialakult zöldfelületek.

A műtermek nagy üvegfelületeinek alkalmazása a beérkező fény maximalizálására törekszik, a világítás használatát a minimálisra csökkenti. A campus fái közé helyezett épületek nagyrészt védve vannak a napsugárzástól. A falszerkezetet több héjjú rendszer alkotja: külső átszellőztetett kopolit burok, belül vagy egy második kopolit héj vagy függönyfal, a két réteg között szükség szerint fehér textil árnyékoló rendszerrel. A teraszos homlokzati felületeken nagyméretű vázákban, kaspókban elhelyezett intenzív növényzet szabályozza a beeső napsugárzást, másfelől a növények párologtatásával növeli a hőkomfortot.

Az épületek gépészeti rendszereit a terület adottságainak figyelembevételével energiahatékonysági szempontok szerint tervezzük kialakítani. Az épületek fűtési és hűtési energia ellátó rendszereit egy üzemeltetési költség vizsgálattal párhuzamosan kialakított koncepció alapján tervezzük amely során vizsgáljuk és meghatározzuk az épület hőtechnikai paramétereinek és a gépészeti rendszereinek kölcsönhatását. Energiahatékonysági szempontból alacsony hőfokú rendszereket tervezünk, így a hőszivattyús fűtési és hűtési energiaellátás jó hatásfokkal megvalósítható. A hőszivattyús rendszer földhő- vagy levegő hőforrással tervezett, a terület adottságaitól függően. A rendszerek teljesítményét a meglévő kapacitások figyelembe vételével határozzuk meg.

A magas komfort fokozat érdekében a legtöbb területen alacsony hőfokú felület fűtési és hűtési rendszert tervezünk, a nagyobb hő-, illetve hűtési igényű területeken klímakonvektoros kiegészítéssel. A csőhálózat kialakításakor és a berendezések elhelyezésénél a területek rugalmas alakíthatóságát is figyelembe vesszük.

A területek frisslevegős ellátását légkezelő berendezések biztosítják, amelyek megfelelnek a vonatkozó EU direktívák szerinti alacsony energiafogyasztásra és magas hatásfokra vonatkozó követelményeknek. A légcsatorna rendszert a rugalmas átalakítási kritériumok szerint alakítjuk ki, a megfelelő szigetelés, légtömörség és karbantarthatóság szintén az energia hatékonyságot segíti.
Mind a fűtési és hűtési rendszer, mind a szellőző rendszer a területenként és zónánként igény szerint szabályozható, így az üzemeltetésük a használathoz igazítható. A területen összegyűjtött esővizet tároljuk, és locsolásra vagy szürkevízként WC öblítésre használjuk.

Belsőépítészeti koncepció

A téralakításhoz hasonlatosan, a belsőépítészeti hangolást is ugyanezen kettősség adja: egyrészt a nyersesség és befejezetlenség megjelenése, ami az építészeti elemek kezeletlenül hagyásából adódik, másfelől az erre a vázra rakódó könnyen változtatható, személyre szabható ideiglenes réteg hangsúlyos megjelenése.

Az épületben használt bútorok és berendezési tárgyak színes, változatos elemek. Sokféleképpen használható ülőbútort vagy asztalt alkalmazunk. Eltérő típusú bútorok vannak szerte az épületben, ezáltal lehetőség nyílik a választásra, az aktivitásnak, interakciónak megfelelő térrészek használatára.

Az étkezési helyek kiemelt szerepet kapnak a terek szervezésében és a campuson belüli mozgás generálásában. Városi hálózatok analógiájára mágnesként vonzzák-irányítják a használókat, az odavezető utak összemetsződése lehetőséget ad a véletlenszerű találkozásokra. Az étkezésnek és ital fogyasztásnak sokféle változata kapott helyet a vízgéptől a közös egyetemi étkezdéig. Az étkező terek megfogalmazása erős hangulatú és trendi azért, hogy a hallgatók és az oktatók szívesen használják azokat. Törekedtünk arra, hogy minden étkezési hely saját karakterrel rendelkezzen, mert ez a változatosságával segíti a tájékozódást és elősegíti az aktivitást és az épületek közötti közlekedést.

A kantin előtti részen egy közös használatú konyhapultot alakítottunk ki, ahol együtt lehet főzni, így ez a tér akkor is élettel teli találkozási és aktivitási pont, amikor az étterem nem üzemel. Az otthonterekben is elhelyeztünk hasonló kisebb konyha egységeket, amik túlmutatnak egy teakonyhán és lehetőséget teremtenek egy közös főzésre is. Az épület különböző pontjain elhelyezett vízgépek és kávéautomaták kapcsolódnak az informális leülő helyekhez, megteremtve az elégséges feltételeket a munkához, beszélgetésekhez.

Technológiai, infokommunikációs koncepció

Az épületeket és a campust teljesen átszövik a digitális és infokommunikációs eszközök. Mivel ezek a technológiák nagyon gyorsan változnak, egyelőre csak a jelenlegi ismereteinkre hagyatkozhatunk. Nagy valószínűséggel 10-15 év múlva a mai technológiák meghaladottak lesznek. Éppen ezért a legfőbb elv az új technológiák integrálási lehetőségének maximális megteremtése.

Elsődleges szempont a felhasznált technológiák módosíthatóságának, változtathatóságának biztosítása. Ezek alapján nem be- és körülépített képernyőket, kivetítőket és egyéb technológiai rendszereket javaslunk felhasználni, hanem rá- és felszerelt egységeket. Ez a technnológia esetében is felvállalt befejezetlenség teremti meg a változtathatóság, az egyszerű, magától értetődő használhatóság gyakorlatát.

Másfelől a technológia hozzáférhetősége, a kezelés egyszerűsége alapvető fontosságú a felhasznált rendszereknél. Ez azt jelenti, hogy a diákok számára önállóan is használhatóak legyenek a rendszerek és ne kelljen külön jogosultág és kezelő személyzet az eszközök használatához. Kivetítők, kijelzők a közösen használt részeken is legyenek. A mobil eszközök képét lehessen kivetíteni ezekre a képernyőkre. Mindenki számára legyenek hozzáférhetőek a tanuló, pihenő helyekhez tartozó konnektorok, és a campus egész területén és az előtte lévő téren is legyen belső wifi elérés.

Harmadsorban a technológia és a manuális eszközök vegyítése kiteljesíti a kommunkiációt és a prezentációt. A képernyőkhöz tartozzon whiteboard, illetve olyan felület, ahol írni, rajzolni, mintázni, vagy más fizikai formában kommunikálni lehet.