Épületek/Lakóépület

Montázs

1/20

helyszínrajz

háló

nappali

tető

hosszmetszet

dél

kelet

nyugat

?>
?>
helyszínrajz
?>
háló
?>
nappali
?>
tető
?>
hosszmetszet
?>
dél
?>
kelet
?>
nyugat
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/20

helyszínrajz

háló

nappali

tető

hosszmetszet

dél

kelet

nyugat

Montázs
Épületek/Lakóépület

Montázs

2006.10.13. 09:49
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Szentendre, Magyarország

Építészek, alkotók:
Puhl Antal, Dajka Péter

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Villa Szentendrén. Építész: Dajka Péter, Puhl Antal, Haba Péter írása  

A Szentendre történelmi belvárosát övező külső, kertesházas részek ma már semmiben sem különböznek Magyarország többi, hasonló adottságú településétől. A provinciális hangulatú barokk polgárházak, a girbegurba sikátorok, a rusztikus terméskő, a meszelt vakolat, a bumfordi pompa világa a műemléki védettségű területre szorítkozik – a környező hegyoldalakra épült kúriák, parasztházak soraiból napjainkban már csupán néhány áll. Itt a régi Szentendrét legfeljebb a kanyargós, keskeny utcák nyomvonala őrzi. A helyi vezetés, ragaszkodva a szinte teljesen eltűnt eredeti városképhez – mint valami megkérdőjelezhetetlen ideálhoz –, a mai viszonyoknak már nem megfelelő, túlzottan szigorú építési szabályzattal él.

1/20

Dajka Péter és Puhl Antal e sajátos szituációra reagált néhány évvel ezelőtt megépült villájuk tervezése során. Elvetették a Szentendre-mítoszt, hisz a háznak helyt adó telken merő antagonizmus lett volna a régi város karakterének megidézése. Helyette inkább a környezet különös formai-téri sokféleségét tekintették viszonyítási alapnak. Ugyanakkor igazodniuk kellett az előírásokhoz, a szokatlanul meredek terephez, illetve a kis méretű telek adta igen szűk mozgástérhez is. A tervezés során adódó számos kényszerhelyzet azonban inspirálta az építészeket: munkájuk szellemes építészeti megoldások egész sorát vonultatja fel.

helyszínrajz
2/20
helyszínrajz

Az utca felé szerény, visszafogottan megformált homlokzat néz. Nyílásokkal csak a legszükségesebb helyeken megbontott falait vakolat, fa és terméskő burkolja – e három anyag határozza meg a ház egész karakterét is. A keskeny bejárat a ház kis alapterületéhez képest meglepően nagyvonalú, bár rendkívül összetett térrendszert nyit meg a látogató számára. A bejárat szintje alatt – igazodva a telek lejtéséhez – még egy szint rejtőzik. A tervezők, hogy oldják a minimumra leszorított méretekből adódó nyomott térhatást, ahol csak lehet, egybenyitották a tereket. A ház belsejét hosszanti irányban mintegy kettéhasították: az egyes szinteket rövid szakaszon áttörték, hogy függélyes irányban is nagy tér keletkezhessen. Ezt a kertre nyíló vertikális ablaksáv követi, mely mindhárom szint számára azonos mennyiségű fényt biztosít. A megfelelő benapozás érdekében itt, a déli oldalon a legnyitottabb a ház, s mintegy az északi tájolású bejárati homlokzat kialakításának ellenpontját képezi. Erre az oldalra szervezték az építészek azokat a tereket, melyek fényt igényelnek, míg a lépcsőházat, s a mellékhelyiségeket az utcai fronthoz igazították.

15/20

Az alsó szinten nagy üvegajtók nyílnak a meredeken lejtő kertbe levezető lépcsőkkel összekapcsolt teraszra, középen kis erkély töri meg a homlokzat síkját. A látványt azonban főként a különböző burkolatok által kirajzolódó geometrikus formajáték határozza meg. A házat lefedő félnyeregtető átlója által lezárt felületet a sárgásfehér vakolatba „beleharapó", aszimmetrikusan elhelyezett deszka- és kőapplikációk teszik mozgalmassá. Ez a megoldás az épület valamennyi homlokzatán megjelenik. A nappalit, az étkezőt és a kiszolgáló helyiségeket magába foglaló alsó szekció utcaszint alá süllyesztett oldalszárnyával L-alakot képezve egészen parányi félátriumot ölel körbe, mely csak a kert irányába nyílik meg. A középső szinten helyezkednek el a hálók – ezt a félátrium fölött kialakított keskeny, magas, a homlokzaton egyfajta zárterkélyként előreugró ablak is megvilágítja. Az emeleten kialakított dolgozószobák terét főként a féltető belső oldalának megdőlő felülete határozza meg.

18/20

A ház zegzugos világa, színes, heterogén formanyelve olyan, mintha környezetének egyfajta tükörképe volna. Természetesen nem a buhera-építészetet, a kommersz műanyag-ízlést utánozza, hanem az összkép, az „építészeti panoráma" különböző jellegű-minőségű elemekből felépülő festőiségéből, formai kötetlenségéből indul ki. Az építészek nem a szentendreiség illúzióját kergették, hanem sajátos montázst készítettek a környezet látványelemeiből. A ház térrendszere, a terephez való viszonya is ezt a sűrű, szövetszerű állapotot idézi – miközben egyszerű belsőépítészeti megoldásaival tökéletes nyugalmat biztosít használója számára.  

Haba Péter

 

fotók: Dajka Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.