Épületek/Lakóépület

Montázs

1/20

?>
?>
helyszínrajz
?>
háló
?>
nappali
?>
tető
?>
hosszmetszet
?>
dél
?>
kelet
?>
nyugat
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/20

Montázs
Épületek/Lakóépület

Montázs

2006.10.13. 09:49
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Szentendre, Magyarország

Építészek, alkotók:
Puhl Antal, Dajka Péter

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Villa Szentendrén. Építész: Dajka Péter, Puhl Antal, Haba Péter írása  

A Szentendre történelmi belvárosát övező külső, kertesházas részek ma már semmiben sem különböznek Magyarország többi, hasonló adottságú településétől. A provinciális hangulatú barokk polgárházak, a girbegurba sikátorok, a rusztikus terméskő, a meszelt vakolat, a bumfordi pompa világa a műemléki védettségű területre szorítkozik – a környező hegyoldalakra épült kúriák, parasztházak soraiból napjainkban már csupán néhány áll. Itt a régi Szentendrét legfeljebb a kanyargós, keskeny utcák nyomvonala őrzi. A helyi vezetés, ragaszkodva a szinte teljesen eltűnt eredeti városképhez – mint valami megkérdőjelezhetetlen ideálhoz –, a mai viszonyoknak már nem megfelelő, túlzottan szigorú építési szabályzattal él.

1/20

Dajka Péter és Puhl Antal e sajátos szituációra reagált néhány évvel ezelőtt megépült villájuk tervezése során. Elvetették a Szentendre-mítoszt, hisz a háznak helyt adó telken merő antagonizmus lett volna a régi város karakterének megidézése. Helyette inkább a környezet különös formai-téri sokféleségét tekintették viszonyítási alapnak. Ugyanakkor igazodniuk kellett az előírásokhoz, a szokatlanul meredek terephez, illetve a kis méretű telek adta igen szűk mozgástérhez is. A tervezés során adódó számos kényszerhelyzet azonban inspirálta az építészeket: munkájuk szellemes építészeti megoldások egész sorát vonultatja fel.

helyszínrajz
2/20
helyszínrajz

Az utca felé szerény, visszafogottan megformált homlokzat néz. Nyílásokkal csak a legszükségesebb helyeken megbontott falait vakolat, fa és terméskő burkolja – e három anyag határozza meg a ház egész karakterét is. A keskeny bejárat a ház kis alapterületéhez képest meglepően nagyvonalú, bár rendkívül összetett térrendszert nyit meg a látogató számára. A bejárat szintje alatt – igazodva a telek lejtéséhez – még egy szint rejtőzik. A tervezők, hogy oldják a minimumra leszorított méretekből adódó nyomott térhatást, ahol csak lehet, egybenyitották a tereket. A ház belsejét hosszanti irányban mintegy kettéhasították: az egyes szinteket rövid szakaszon áttörték, hogy függélyes irányban is nagy tér keletkezhessen. Ezt a kertre nyíló vertikális ablaksáv követi, mely mindhárom szint számára azonos mennyiségű fényt biztosít. A megfelelő benapozás érdekében itt, a déli oldalon a legnyitottabb a ház, s mintegy az északi tájolású bejárati homlokzat kialakításának ellenpontját képezi. Erre az oldalra szervezték az építészek azokat a tereket, melyek fényt igényelnek, míg a lépcsőházat, s a mellékhelyiségeket az utcai fronthoz igazították.

15/20

Az alsó szinten nagy üvegajtók nyílnak a meredeken lejtő kertbe levezető lépcsőkkel összekapcsolt teraszra, középen kis erkély töri meg a homlokzat síkját. A látványt azonban főként a különböző burkolatok által kirajzolódó geometrikus formajáték határozza meg. A házat lefedő félnyeregtető átlója által lezárt felületet a sárgásfehér vakolatba „beleharapó", aszimmetrikusan elhelyezett deszka- és kőapplikációk teszik mozgalmassá. Ez a megoldás az épület valamennyi homlokzatán megjelenik. A nappalit, az étkezőt és a kiszolgáló helyiségeket magába foglaló alsó szekció utcaszint alá süllyesztett oldalszárnyával L-alakot képezve egészen parányi félátriumot ölel körbe, mely csak a kert irányába nyílik meg. A középső szinten helyezkednek el a hálók – ezt a félátrium fölött kialakított keskeny, magas, a homlokzaton egyfajta zárterkélyként előreugró ablak is megvilágítja. Az emeleten kialakított dolgozószobák terét főként a féltető belső oldalának megdőlő felülete határozza meg.

18/20

A ház zegzugos világa, színes, heterogén formanyelve olyan, mintha környezetének egyfajta tükörképe volna. Természetesen nem a buhera-építészetet, a kommersz műanyag-ízlést utánozza, hanem az összkép, az „építészeti panoráma" különböző jellegű-minőségű elemekből felépülő festőiségéből, formai kötetlenségéből indul ki. Az építészek nem a szentendreiség illúzióját kergették, hanem sajátos montázst készítettek a környezet látványelemeiből. A ház térrendszere, a terephez való viszonya is ezt a sűrű, szövetszerű állapotot idézi – miközben egyszerű belsőépítészeti megoldásaival tökéletes nyugalmat biztosít használója számára.  

Haba Péter

 

fotók: Dajka Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk