Épülettervek/Lakóépület

Műemlék és kortárs építészet kontrasztja

1/7

Helyszínrajz - építész: Kis Péter

Helyszínrajz - építész: Kis Péter
Látványtervek - építész: Kis Péter
Meglévő homlokzatok - építész: Kis Péter
Meglévő metszetek - építész: Kis Péter
Tervezett alaprajz - építész: Kis Péter
Tervezett homlokzatok - építész: Kis Péter
Tervezett metszetek - építész: Kis Péter
Helyszínrajz - építész: Kis Péter
Látványtervek - építész: Kis Péter
Meglévő homlokzatok - építész: Kis Péter
Meglévő metszetek - építész: Kis Péter
Tervezett alaprajz - építész: Kis Péter
Tervezett homlokzatok - építész: Kis Péter
Tervezett metszetek - építész: Kis Péter
1/7

Helyszínrajz - építész: Kis Péter

Műemlék és kortárs építészet kontrasztja
Épülettervek/Lakóépület

Műemlék és kortárs építészet kontrasztja

2017.09.17. 08:36

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Kis Péter, Letfusz Katalin

Földrajzi hely:
Tihany

Vélemények:
9

Műemlék lakóház átalakítása, bővítése

URL:
Kiss Építész Műhely Kft.

Tervezés éve:
2017

Bruttó szintterület:
140 m2

Stáblista

építész tervező: Kis Péter, Letfusz Katalin

Kis Péter terveiben egy olyan lakóépület kialakítására törekedett, amelyben egy 5 fős család a mai kor igényeinek megfelelően élheti mindennapjait. A tervezett épület alapkoncepciója az, hogy a műemlék épület nem sérül, azaz eredeti méretével, formájával, anyaghasználatával éled újjá, míg mellette a bővítmény egy kortárs megfogalmazású, minimalista épületrész lesz.

Koncepcionális ismertetés, tervezési program

Tekintettel arra, hogy a meglévő épület tetőterében bővíteni, új lakóterületet kialakítani nem lehet, előzetes egyeztetés és a szabályozás kereteinek betartása mellett az épület bővítést új kiegészítő épületrész építésével tervezzük. A meglévő épületet a vélhetően leginkább a keletkezés korának megfelelő állapot elérésre tervezzük, természetesen a lehető legjobb technológiai szint elérésével. Ennek érdekében a meglévő részben statikailag nem megfelelően állékony pajta részt a szükségesség határáig visszabontjuk, de eredeti méretét megtartva, a kitermelt anyagaiból visszaépítjük. Továbbá az épület mögött terepszint alatti beépítéssel egy földdel fedett, de az utca felé homlokzattal rendelkező bővítményt alakítunk ki. 


Tervezett alaprajz - építész: Kis Péter
5/7
Tervezett alaprajz - építész: Kis Péter

 

Funkcionális ismertetés

A tervezett épület két részre osztható, két ütemben valósul meg. A meglévő épület korszerűsítése és korhű felújítása zajlik az első lépésben. A meglévő épületrésznél a bejáratnál kialakított előtér részt elbontjuk. A bejárati ajtó helyére egy korhű, de új ajtót készítünk. A meglévő előtérben a padlóburkolatot felbontjuk, a minősíthetetlen fürdőszobát, WC helységet megszüntetjük. A bejárattal szemben egy kisméretű mosdó, zuhanyzó helyiséget és vele szembe egy gépészeti helyiséget tervezünk elhelyezni. A meglévő, utca felöli oldalon lévő szoba alapterületében nem változik, a mennyezetét felújítjuk, a felhasználható, menthető fa födém elemeket visszaépítjük. A padlón lévő laminált parkettát elbontjuk, helyére hajópadló burkolat készül. A helyiség a felújítás után a családfő dolgozószobája lesz. Az előtérből az udvar felé nyíló helyiségben a kémény környezetében egy kis kamrát, mellette konyhát alakítunk ki. A helyiség többi része a tervezett épület étkezője lesz. A mennyezetet itt is felújítjuk, a fa födém javításra kerül. A padlót felbontjuk, helyére bontott téglaburkolat készül. A konyha érdekessége lesz, hogy a kémény közvetlen környezetében, abba bekötve főző pultot alakítunk ki, hagyományos technológiával, simított, meszelt felülettel.


Tervezett homlokzatok - építész: Kis Péter
6/7
Tervezett homlokzatok - építész: Kis Péter

A meglévő, de rossz állapotú pajta falait ameddig szükséges visszabontjuk, de az eredeti méretek megtartásával, saját anyagból vissza is építjük. Itt jelenleg nincs zárófödém, a tetőszerkezet elemei láthatóak. A kialakításnál is erre törekszünk, továbbá a tervezett falfelületek a mostanival azonosan vakolatlanul, fugázatlan felülettel lesznek kialakítva. A meglévő pajta ajtót a műemléki szakvélemény szerint meg kell tartani. Ezt az ajtót a lehetőségek szerint maximális mértékben felújítva a bővítményben, a tervezett lépcső alatti tárolóra helyezzük el. A konyha, az étkező és a nappali között szabad nyílást alakítunk ki. A tervezett kialakításnál a meglévő épületen hagyományos méretű és osztású, fa szerkezetű ablakokat kívánunk beépíteni. Az utcai és az udvari homlokzaton azonos méretekkel. A bejárati ajtó két oldalán lesz csak két kisebb ablak, mely a Balatonfelvidéki hagyományokra utal.

A felújítás első ütemében a meglévő épület tetőszerkezetét, nádazott fedését is felújítjuk. A tervezett tetőszerkezet fűrészelt fenyőből készül, az építéstörténeti tanulmány útmutatásának megfelelően a tetőfelület látszó szaru végeit kör keresztmetszetűre alakítjuk. A tervezett nádazás 30 cm vastagsággal valósul meg. A meglévő épület utcai oromfala betonozott záró párkánnyal van kialakítva. Ezt lebontjuk, helyére a hagyományos „tihanyi” kőből készített macskalépcsőt tervezünk. A meglévő homlokzati felületeken a vakolatról a rosszminőségű nemesvakolatot leverjük, helyére a hagyományos simított szegélyes vakolás kerül fehér színű felületekkel. Az épület környezetét is szükséges átalakítani. Az idők folyamán az épület hátsó része szinte elsüllyedt a terepben. Az épület védelme és az esővíz elvezethetőségének érdekében körben kulé kavicsos szivárgó felületet alakítunk ki, a belső padlóvonal alatt 15 cm-rel. Az épület mellé épített beton lábazatokat, az épülethez nem illő beton ablak könyöklőket eltüntetjük.


Tervezett metszetek - építész: Kis Péter
7/7
Tervezett metszetek - építész: Kis Péter

A tervezett kialakítás második üteme az új épületrész kialakítása. Ez az épületrész a meglévő műemlék épület mögött közvetlenül, de nem egybeépítve valósul meg. Ez az épületrész tudatosan és határozott kontrasztot alkotva tér el a meglévőtől. Itt egy földdel fedett épületrészt alakítunk ki. A meglévő épületrészből egy ajtón keresztül juthatunk a bővítmény előterébe, ahonnan egy központi közlekedőn keresztül érhető el a tervezett három hálószoba és a kis méretű fürdő helyiség. A közlekedő egy felülvilágító kupolával megvilágított. A tervezett előtérből a hátsó szomszéd felé egy kijáratot és lépcsőt terveztünk, ahonnan a tetőre juthatunk fel. Az épületrész egyszerű geometriai elemekkel, hagyományos Tihanyra jellemző felületekkel valósul meg. Nagyrészt simított, fehérre festett és „tihanyi” kő felületek jelennek meg fa szerkezetű nyílászárókkal. A két épületrész nem ér egymáshoz, az összeköttetést egy légies üveg nyaktaggal oldottuk meg. A bővítményben egy borozó helyiség is elhelyezésre került, mely kívülről, teljesen elkülönülve közelíthető meg.

Kis Péter




Vélemények (9)
Hartmann György Sándor
2017.09.18.
20:36

Egy halvány megjegyzés:

Reischl Antal úr, néhai Lakótanszék vezetője, alighanem páros lábbal rúgta volna ki a szerzőt, ha a Lakótanszéken a  kémény mellé kamrát tett volna.

Ryhe

FenyvesiHK
2017.09.19.
22:04

@Hartmann György Sándor: Majd a használatbavételi engedélybe szépen beleírják,hogy ottan csak a létrát, a tekenőt, meg a vájlingot lehet tartani.

Szép, érzékeny,Tihany adottságait jól ismerő terv.

gádor
2017.09.20.
07:25

@Hartmann György Sándor: Egy halvány megjegyzés:

Reischl Antal úr tanszékvezetősége idején teljesen más szerkezetet építettek kéményként, mint napjainkban és teljesen mást tároltak a kamrában.

Szerintem sokkal érdekesebb kérdéseket vet fel ez a terv:

-kontrasz, vagy illeszkedés?

-a műemlékvédelem csak a külsőre, vagy a belsőre is szól?

-stb.

Üdv,

Gádor

Hartmann György Sándor
2017.09.21.
21:53

@gádor: Kedves Gábor!

Idézem: „A konyha érdekessége lesz, hogy a kémény közvetlen környezetében, abba bekötve főző pultot alakítunk ki, hagyományos technológiával, simított, meszelt felülettel.”

Igaz, hogy ez nem az igazi búbos kemence – a kemencepadkával – , de a hagyományos technológia számomra valamiféle fűtőanyag elégetését jelenti. Az pedig melegít! (És még azt is megértem, hogy a kamra ilyentén való elhelyezését (a sarkot) a látvány kedvéért, valahogy eliminálni kell.)

Azt meg szintén evidencia, hogy nem lehet mindent a hűtőbe belapátolni.

Bár tudom, hogy én még a régi iskola vagyok, éppen ezért ideírok egy, a professzor úr által elmondott példát, ami arra volt jó, hogy bizonyos dolgok, mondhatni axiómák - mint a kamra és a kémény kapcsolata –egy életre belénk rögzüljenek. (az eredeti szöveg fellehető az 1966. évben megjelent Megfagyott Muzsikusban.

A kérdés: mért nem teszünk üvegfala a klozetra?

Mert a polgár, dolga végeztével hátranyúl, megtörli és felkeni, azt ami a kezén van a falra. És hogyan néz ki az, hogy szaros egy ház homlokzata?

Ryhe

Ui. Ugyan kinéztem a szememet, de valahogy nem találtam meg az alaprajzon az ötödik fekhelyet.

gádor
2017.09.22.
07:03

@Hartmann György Sándor: Kedves Ryhe!

Akkor a pontosság kedvéért:

-Nem gondolom, hogy az alaprajzon látható méretű és formájú kamrában bármi számottevő tárolásra lenne lehetőség. Itt nem fog sem sonka lógni a gerendáról, sem saját zsírjában lesült hús állni a zsíros bödönben. A helyiség hőfoka gyakorlatilag indifferens.

-Ma már nem építünk kéményt (még műemlék épületben sem), hanem égéstermék elvezető berendezést. Bármit lát is az alaprajzon, a végeredmény egy megfelelő hőszigetelésű, éghetetlen szerkezet lesz, ami csak minimális hőt fog leadni a környezete felé.

Remélem most már érthetően fogalmaztam. Az üvegfalú wc-ről szóló történetet nem tudom ebben a kontextusban értelmezni, de továbbra is fenntartom a véleményemet, hogy több fontos kérdést is fel lehetne/kellene tenni a terv kapcsán (a kamrában elhelyezhető kémény problematikája helyett). De jó lenne, ha ez megtörténne és erről (is) folyna vita a legolvasottabb(?) magyar építész portálon.

Üdvözlettel:

Gádor

FenyvesiHK
2017.09.26.
07:00

@gádor: Egy jelentéktelennek látszó probléma, amiről itt szó van, de érdemes megjegyezni, hogy a tervezett új lakások döntő többségében a tervező nem foglakozik az életviteli alapfeltételek egyik fontos elemével. Ez pedig a takarítás, méghozzá a korunknak megfelelő, többnyire gépesített formája. Egy lakás karbantartásához számtalan eszköz,tisztítószer,esetleg szerszám szükségeltetik. EZEKET HOVA helyezi el a lakás használója? A konyhaszekrénybe? A gardróbszekrénybe, ahova így is alig fér el a téli-nyári ruházat? Netán a WC-be vagy a minimál fürdőszobába? Az ágy alá? Egyik megoldás jobb, mint a másik. Jó lenne Gádoros Lajos tanár úr könyvét megújítva ismét közreadni, hogy a lakástervezőknek a szerkezeti követelményeken és a megtérülési mutatókon kívül fogalmuk legyen, milyen lakásban használatos életviteli tárgynak, mennyi a helyigénye.

Ebben a tihanyi, polgárosult parasztházban a tervező gondolt erre. A kémény melletti kamra tökéletes megoldás, de háztartásban járatlanoknak elmondanám, hogy az üres üvegeket,a palackos vizeket,a nagyobb vendégsereghez szükséges edényeket, még mi mindent és igen a létrát is valahova kulturált rendben el kell tudni helyezni egy igényes lakásban.

gádor
2017.09.18.
17:44

Csak nekem fáj, hogy az egykori konyha helyére, azaz a ház szívébe a gépészet és a wc került?

Amúgy nagyon jó a terv.

kisspetya
2017.09.18.
18:22

@gádor: Teljesen jogos az észrevétel! A probléma csak az, hogy a régi füstös konyha és nyitott kémény helyén jelenleg egy undorító kék színű fördőszoba van. Már nyoma sincs az eredeti kilakításnak, hazudni pedig nem szerettünk volna. 

gádor
2017.09.20.
07:28

@kisspetya: Tényleg nem kötözködni akarok, de szerintem az igazi hazugság "az undorító kék színű fürdőszoba" léte az épület (szakrális) közepében.

Az elsődleges feladatot én e hazugság kiigazításában látom, legalábbis erre törekszem a saját (hasonló) tervezési feladataimban. Persze, nem mindig sikerrel...

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk