Műemlék lakóépület építészeti kialakítása, Petermann bíró utca 9.

A tervpályázat eredménye. "...a pályázat még akkor is sikeresnek mondható, ha a bíráló bizottság nem talált olyan tervet, amely egészében megépíthető, engedélyezhető lenne (így első díjat nem is tudott kiadni)." Bemutatunk nyolc pályaművet.

Lezárult a Budapest I., Petermann bíró utca 9. számú épület felújítására és bővítésére kiírt tervpályázat. A Bíráló Bizottság a pályázati kiírás keretében olyan terveket kívánt kiválasztani, amelyek – a hely speciális jellegére, a meglévő védett épületre és védett környezetre tekintettel – reálisan megvalósíthatók. Ezen túlmenően nem csak az általános és helyi építészeti előírásoknak kellett megfelelni, hanem olyan megoldást várt a kiíró, amely méltó a hely történelmi környezetéhez, presztízséhez, hangulatához.

A pályázat eredménye

1.200.000,- Ft díjazásban részesült

a 15. bírálati sorszámú pályamű
szerzői: Csomay Zsófia és Nagy György, CET Budapest ZRt.

és a 19. bírálati sorszámú pályamű
szerzője: Keller Ferenc, Sólyom Benedek, Fialovszky Tamás és Láris Barnabás, Építész Stúdió Kft.

800.000,- Ft díjazásban részesült
a 4. bírálati sorszámú pályamű
szerzői: Dr. Bitó János, Fülöp Gyula, Perényi Tamás, BME Lakóépülettervezési Tanszék

600.000,- Ft díjazásban részesült
az 1. bírálati sorszámú pályamű
szerzője: Pintér Tamás János, Fülöp és Pintér Építészműhely Kkt.
 

Díjazásban nem részesült pályamű:

Bérces László - Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

Balázs Mihály, Tatár Balázs, Török Dávid - Török és Balázs Építészeti Kft.

Borsay Attila, Török Áron, Erdélyi Linda, Borsos Melinda  - MCXVI Építészműterem

Fábry Zoltán. Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva - munkacsoport.net

Részlet a Bíráló Bizottság Összefoglaló-ajánlásából

"Szerencsére, a pályamunkák között akadtak olyan megoldások, amelyek mind épület (kubus) formálásukban, mind alaprajzaik kialakításában, mind homlokzati anyagválasztásban és az építészeti jelenünket is felvállaló részletformálásaikban olyan ajánlatokat fogalmaztak meg, amelyek irányt mutatnak a megvalósítás – ill. a továbbtervezés felé is –, s ezért a pályázat még akkor is sikeresnek mondható, ha a bíráló bizottság nem talált olyan tervet, amely egészében megépíthető, engedélyezhető lenne (így első díjat nem is tudott kiadni).
A tervpályázat tanulságai alapján a következő ajánlások fogalmazódtak meg az ÉPÍTTETŐ felé:

1. A klasszicista épületbe – annak jelentős szerkezeti-térbeli-formai átépítése nélkül – igen jó (jól értékesíthető) nagy lakásokat lehet kialakítani.

2. A tetőtér úgy kell szolgálja a lakások kialakítását, hogy kubusait-héjazatát (de talán meglévő szerkezete jelentős részét) sem kell átformálni, ám az udvar felé ki lehet alakítani akár nagyobb méretű, összefüggő felületű felülvilágító ablakokat is.

3. Mind a klasszicista épületben, mind az új szárnyban lehetőleg nagy lakásokat kell kialakítani – jól funkcionáló, korszerű alaprajzokkal!

4. A klasszicista ház és az új épület (ill. az udvar) pincéjében, ill. a házak földszintjén olyan vendéglátó helyeket (borozót, kávéházat, éttermet) kell terveztetni, amelyek működése nem zavarja az udvar életét; – az udvar maradjon a lakók területe!

5. Az udvar maradjon meg elérhető legtágasabb méretében és formájában – nem szerencsések a tűzfali ráépítések – különösen akkor, ha jelentős használati többleteket nem hoznak!

6. Az új épületszárny architektúrája egyszerre legyen környezetéhez illeszkedő karakterű, egyben korszerű-korhű architektúrát is fogalmazzon meg (a „szürkeség" e téren legalább akkora hiba, mint a hivalkodó deklarálás, az öncélú „modernkedés").

7. Különösen nagy hangsúlyt kell fektessen a jövendő tervezés arra, hogy az új szárny és a már létező Országház utcai lakóépület illeszkedése jó arányú, s ne túlzottan vertikális hatású legyen.

8. A jövendő tervezés kerülje a helyidegen, öncélúan alkalmazott homlokzati anyagok használatát. A HELY léptéke és a házak környezet nem alkalmas ilyesfajta megoldások befogadására."