építészet : környezet : innováció

Mustármag óvoda

Szolnokon 2007-ig semmilyen egyházi fenntartású oktatási intézmény nem volt. A szocializmus tűrt és tiltott évtizedei után a vallásos közösségeknek előbb a szétszabdalt tulajdonviszonyokat kellett rendezniük, a lelakott ingatlanokat felújítaniuk, míg megérett a helyzet egy nevében katolikus, szellemiségében inkább ökumenikus óvoda, majd 2009-ben az iskola megalapítására. Mindkét intézmény dinamikusan növekszik, az óvoda például 22 gyermekkel indult, ma pedig 4 csoportban közel 100 kicsivel foglalkoznak a nemrég átadott épületben. Álmosdi Árpád írása.

A helyszín a belvárosban, az egykori ferences kolostor Tiszára néző kertje, amely csak néhány éve került vissza az egyház tulajdonába. Az óvoda alapításától kezdve itt, az egykori szabadtéri színpad sarkán álló raktárépületben működött. A telek az utóbbi években a város katolikus centrumává vált: északi határán áll Szolnok legnagyobb temploma és a hozzá kapcsolódó barokk rendház, mely ma a város főplébániája (1754, Carlone János). Az udvarra néző volt ferences líceum klasszicista épülete most a cserkészeknek ad otthont (1835, Szvitek Ferenc). A telektől keletre álló épületbe költözött a katolikus iskola és gimnázium (tervező: Magyar Géza 1962), tőle nyugatra pedig a szintén egyházi fenntartású kollégium található (tervező: Dr. Balogh István 1962).

Az új óvoda pályázati támogatás révén valósulhatott meg, melynek feltételrendszere erősen meghatározta a tervezés kereteit. A szabványban rögzített idealisztikus tervezési program kiáltó ellentétben állt a reálisan számításba vehető támogatás és önerő mértékével. Emiatt a tervezés minden fázisában törekednünk kellett az alapterületek és a költségek minimalizálására. Kötöttség volt az is, hogy a mély fekvésű kertben álló, meglévő épületet kellett bővítenünk, továbbá, hogy a kényelmes, földszintes elrendezés már nem fért el a kijelölt területen.

fotó: Szabó Sándor

A fenti szempontokat a parti beépítési vonaltól visszahúzott, kicsit rejtőzködő telepítés elégítette ki leginkább. Az ’L’ alakú, régi épülethez egy szintén ’L’ alakú, nagyobb, új szárnyat illesztettünk, melyeket enyhe lejtésű tető olvaszt össze. Így az épület három udvarrészt határoz meg: egy forgalmas, átriumszerű fogadóudvart, egy nyitott játszóudvart és egy szélvédettebb, árnyékos mesemondó-udvart. Az új épületrész déli szárnyában 4 csoportszoba néz a folyóra, a rá merőleges szárnyban a közös használatú terek (aula, orvosi, fejlesztő, könyvtár, stb.) sorakoznak. A régi épületbe a nevelői helyiségek és a melegítőkonyha került.

fotó: Szabó Sándor

A szándékoltan neutrális, már-már sematikus épületet a tömeg plasztikus formálásával és határozott színezéssel igyekeztünk ízesíteni. Utóbbi kapcsán eltértünk attól a kánontól, ami az óvoda funkcióhoz automatikusan tarka színeket társít. A sárga domináns használatát nem csak az intézmény neve, de a szomszédos rendház barokk homlokzata is inspirálta. A színezéssel a tömeg kimetszéseit a belsőben pedig a bélleteket és tömböket fűszereztük. A sárga és a sáfránynarancs melegségét a beépített bútorok tavaszi zöldjével és egy csipetnyi ultramarinnal ellenpontoztuk.

fotó: Álmosdi Árpád

Az ovi bibliai motívumokon alapuló ikonográfiáját egyedi tervezésű ábrákon jelenítettük meg, az épületgrafika szerves részét képezik a gyerekek óvodai jelei.

Az épületet 2014. április 26-án szentelte fel Dr. Beer Miklós váci püspök, azóta tesztelik az óvónők és a gyerekek. Számos visszajelzést kaptunk, pozitív és negatív kritikát egyaránt. Gyakran járunk vissza, nehezen engedi el az ember a friss házat. Szeretne még vigyázni rá egy kicsit, megóvni a tisztaságát. Úgy tűnik nincs rá szükség, az élettel járó természetes rendetlenség egészen jól áll neki.

Álmosdi Árpád
építész

 

 

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »