építészet : környezet : innováció

Művész Alkotó és Iparos HÁZ, Mezőtúr – Kudlacsek Janka diplomaterve

Kudlacsek Janka diplomatervében a mezőtúri fazekasság hagyományaihoz kapcsolódva galériát és műtermet tervezett a városban élő művészek számára. A múlt emlékeit korszakok szerint bemutató Túri Fazekas Múzeum szomszédságába álmodott új központ kortárs formálásával világosan mutatja funkcióját, ugyanakkor fehér látszóbeton felületeivel kapcsolatot teremt a meglévő múzeum klasszicista épületével is.

Diploma témám választásának okai:

„Mezőtúrnak az ezredéves kiállítás óta legnagyobb népszerűsítője volt Badár Balázs fazekasmester… Tizenöt éve föl is kerestem, s mikor evvel a hosszú, sovány aggódóan kedélyes, sároskezű és tiszta gondolkodású emberrel beszélgettem, folyton az volt az érzésem, hogy költővel beszélek. Ő maga nagyobb hatást tett rám, mint művészete.. A szavait hallgattam s mérlegeltem. Egy korai Veres Péter volt, sokkal kevesebb tanulsággal, de ugyanaz a viaskodó s rögtön abszolút tiszta kifejezés. A műhely sarkában állott egy régi szép láda. Nyers agyag volt rárakva. Kérdem, mi az? Mondja, a régi céhláda.

Mért tart rajta nyers agyagot. Mért nem küldi be a múzeumba?

Meggondoltan tolta fel szemüvegét magas, domború homlokára:

Nincs itt múzeum! Semmi! Bevittem a városházára a polgármester úrhoz, s mondtam neki, adjon ennek a régi céhládának egy kis zugot, azt mondta rá, nem kell neki, vigyem vissza, nem tartozik a városra.

Na jó - mondtam.

Azért nem kell rajta nyers agyagot tartani. Magának az a kötelessége, hogy őrizze meg. Ne féljen, eljön az idő, s Mezőtúron is lesz Múzeum.”
/Móricz Zsigmond és Badár Balázs beszélgetése/

 

Művész Alkotó és Iparos HÁZ - Kudlacsek Janka diplomamunkája
Művész Alkotó és Iparos HÁZ - Kudlacsek Janka diplomamunkája
Művész Alkotó és Iparos HÁZ - Kudlacsek Janka diplomamunkája
 

 

Történet

A Közép-Tiszavidék jó minőségű agyagát már a régi korok embere is ismerte és sokoldalúan használta. A fazekas mesterségre vonatkozó legkorábbi emlékek azok a fekete edény-töredékek és kályhacsempék, amelyeket a 15-16. század folyamán készültek. Egy 1518-as összeírásban már cserepesek tűnnek fel, 1782-ben pedig már a fazekasok királyi kiváltságlevelet kaptak. A következő írásos emlék pedig a 1817-es céhlevél, amellyel Mezőtúron is megalakul a Fazekas céh. A mezőtúri fazekas mesterek látták el az egész térséget cserépedényekkel - ez a folyamat egészen az 1900-as évek elejéig tartott, amikor az erősödő gyáripar olcsó termékeivel az agyagipar már nem tudta felvenni a versenyt. Ekkor a tehetséges Badár Balázs új stílust kísérletezett ki, s a millennium idején érdeklődő, lelkes „magyar styl” pártolásával nemzetközileg is számon tartott mesterré lépett elő. Új stílusa a hanyatló fazekasság számára új piacot teremtett: a parasztpolgárságnak és a polgárságnak nem használati, hanem díszkerámiákat készített. Mivel a híres mester az egész túri fazekasságra ráirányította a figyelmet, 1910-től tanfolyamokat szerveztek. 1983-ban nyitotta meg kapuit a Túri Fazekas Múzeum, mely minden történeti kor kerámiáját bemutatja. Míg 1817-ben 88, 1885-ben 72, 1935-ben 43 fazekas mester dolgozott Mezőtúron, jelenleg már csak 16 helyi fazekas mester dolgozik, őrizve Mezőtúrnak eme nagy hagyományát.

A Mezőtúri fazekasság jelene

A jelenleg 18.000 lelket számláló kisvárosban 16 fazekasművész dolgozik, de számos magyar kerámiaművész büszkélkedhet mezőtúri gyökerekkel. A helyi keramikusok sajátos világban élnek, hiszen lakóhelyük egyben az alkotóhelyük is, és az ő művészetük iránt érdeklődők is csak itt tudják megtekinteni, esetleg megvásárolni termékeiket. Ez persze megnehezíti a művészek termékeinek propagálását, hiszen nem minden művész, érdeklődő áll készen erre az bensőséges környezetre. Az elmúlt évtizedekben néhány művészben is egyre inkább megfogalmazódott az igény, hogy a történeti fazekasság bemutatása mellett a városban helyet kapjon a kortárs művészet bemutatása is. Egyéni kísérletekre már volt, példa de sajnos önfenntartási problémák miatt nem sikerült fennmaradni. A létesítendő építményre tehát valós az igény.

Alapadatok

A diplomaterv témája a mezőtúri fazekasok számára egy eladásos galéria és műterem kialakítása. A kortárs fazekas művészek munkáinak bemutatására kerül itt sor, melyeket az érdeklődők meg is tudnak vásárolni, a műteremben pedig egyaránt lehetőség nyílik kisebb csoportok oktatására és a művészek mindennapi alkotására is.

 

Művész Alkotó és Iparos HÁZ - Kudlacsek Janka diplomamunkája
Művész Alkotó és Iparos HÁZ - Kudlacsek Janka diplomamunkája
Művész Alkotó és Iparos HÁZ - Kudlacsek Janka diplomamunkája
 

 

Helyszíni adottságok

Az épület Mezőtúron, a város központjában található. A közvetlen környezete vegyes beépítésű városi szövet, az építési telek szomszédságában található jelenleg a Fazekas Múzeumnak helyet adó, klasszicista stílusú egyszintes épület, de megfigyelhetőek a környéken még a családi házak és üzletek is. Az épület beépítési formája zártsorú, környezetében az egy szint + magas tető a jellemző.

A telek nyeles trapéz alakú, területe: 2065 m2, hossza 58 méter, a rövidebbik oldala 34,5 méter, hosszabbik oldala pedig 49 méter. A terület összközműves, két oldalról lehet megközelíteni a telket. Az építési telket a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Fürdő út, valamint a családi házas beépített telkek határolják. A telek mellett 1,5 m-es járda és 2 m-es zöldsáv található. A terep domborzata sík. Mivel az épületet a Bajcsy-Zsilinszky utca felől zártsorúan  alakítottam ki, ezért az autósok számára a bejárat a Fürdő útról nyílik. A parkolókat a telken belül, erre a területre csoportosítva helyeztem el. Az épület alapterülete: kiállítótér (268 m2) + műterem (183 m2) + fedett terasz (203 m2), összesen: 654 m2. Az épület legmagasabb pontja 6,5 méteren van, egy szintes, részlegesen galériázott kialakítású.

Építészeti koncepció

Az épület, mint szintmagasságban, mint pedig arányaiban illeszkedik a környező épületekhez, viszont anyaghasználatában és vonalvezetésében újszerű, így próbálja megtalálni az egyensúlyt és kialakítani egy kortárs épületet. Az épület két fő funkciója az épület formáját is meghatározza, ami két különálló tömegként jelenik meg, kialakítva ezzel egy belső udvart. Így az épület nem önmagában, hanem az udvarral és a környező épületekkel együtt, egy komplexebb szövetbe ágyazva nyeri el igazi karakterét, létrehozva ezzel egy egységes esztétikai élményt.

Az épület formai karakterét három markáns anyag határozza meg: a látszóbeton felületek, az üveg és a belső udvaron megjelenő, otthonosabb hangulatot kölcsönző fa textúra. Ez az anyaghasználat nem csak a külső megjelenést, hanem a belső világot is képviseli. A sokszínű, átlagosan 15-20 keramikus művész tárgyait befogadni képes belső letisztult, karakteres, mégsem törekszik átvenni a fő szerepet. Összességében elmondható, hogy az épület egyszerű, letisztult formavilággal rendelkezik, ami mind a környező történeti épületekhez, mind a sokszínű kiállítási darabokhoz jól tud alkalmazkodni.

 

Művész Alkotó és Iparos HÁZ - Kudlacsek Janka diplomamunkája
Művész Alkotó és Iparos HÁZ - Kudlacsek Janka diplomamunkája
Művész Alkotó és Iparos HÁZ - Kudlacsek Janka diplomamunkája
 

 

Alkalmazott építési technológiák

Az épület alapozása sávalapozásos technológiával készül. A teherhordó, külső falszerkezet Thermomass Pure In Place rendszerrel készül, amely a helyszínen zsaluzott, szerelt, monolit vasbeton hőszigetelt szendvicspanelekből áll, amelynek teherhordó rétege 20 cm, külső (kristalizációs) burkolata 12 cm vastagságú. Az épület teljes homlokzati kialakítása látszóbeton, amely adalékanyag hozzáadásával, valamint fehér kavics felhasználásával tört fehér felületű. A (részleges) közbenső födém - a Thermomass szendvicsfal rendszerhez kapcsolva - hagyományos zsaluzási technológiával kialakított monolit vasbeton födém készül. A tetőszerkezet szintén Thermomass Pure In Place  teherhordó monolit vasbeton szendvicspanel rendszerrel készül, hagyományos zsaluzatot alkalmazva. A hőszigetelés az épület teljes felületén egységes (16 cm-es) vastagságban és minőségben folytonosan fut végig. A nyílászárók alumínium profilú, SCHÜCO gyártmányú nyílászárók, a monolit szendvicsfal külső síkjához illesztve.

A használati meleg vizet és a fűtést - mind a műterem, mind a galéria épületében - a gépészeti helyiségben elhelyezett hőszivattyús rendszer szolgáltatja. Az épület szellőzését befúvó-elszívó légkezelő berendezés biztosítja mesterséges úton, amelynek beszívó-elszívó légkezelő rendszere az álmennyezetben kap helyet.

Művész Alkotó és Iparos HÁZ - Kudlacsek Janka diplomamunkája

Kudlacsek Janka

tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 654 m2
 

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »