Múzeumi Negyed - Múzeum Liget családi élménypark ötletpályázat - Lévai Tamás és Jószai Ágnes munkája

Fák közé ágyazott, organikus koncepció, mely szabad felszíni közlekedést tesz lehetővé. Bemutatjuk a Múzeumi Negyed épületeinek elhelyezésére kiírt ötletpályázaton II. helyezést elért Lévai Tamás és Jószai Ágnes munkáját.

Koncepció

A városi parkok szerepe folyamatosan felértékelődik. Az átalakulás több évtizedes viszonylatban nem elsősorban ökológia szempontból, hanem a közösségi térhasználat társadalmi szerepe miatt érdekes. Nemzetközi tendencia a zöldfelületek intenzívebb használata, igényesebb minősége. A felgyorsult mindennapok mellett megnőt az igény a mozgás, pihenés tudatos megtervezésére, intenzívebb megélésére, a közösség keresésére, építésére minőségi környezetben.

Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az a léptékváltás, ami a szolgáltatások összevonásának vonzerején alapul. A két folyamat összetalálkozása a zöld környezetben azzal a veszéllyel jár, hogy a szolgáltatások felemésztik a parkot. A városi zöld sziget beépítése alapvetően ellentétes a szerepével, ezért az eltűnő, rejtőzködő megoldások váltak meggyőzővé világszerte, felismerve a zöld elsődleges értékének védelmét. Mivel egy új beépítés még így is óhatatlanul nyomot hagy, ez a beavatkozás attól válhat elfogadhatóvá, ha kompenzálva van; a zöld sziget korábbi sérüléseit sikerül orvosolni, együttes értékét, integritását növelni.

A Városliget jelenlegi állapota - e tervpályázati programtól függetlenül - megköveteli a cselekvést. Érdekes elgondolni, hogy ha az ember magára hagyná e területet, a természet maga elvégezné a dolgát, s e helyt viruló vegetáció alakulna ki. E gondolatkísérlet jól mutatja az emberkéz alakította táj ellentmondását, s rávilágít arra, hogy folyamatosan gondozni kell a kertet, hiszen ez által válik számunkra, emberek számára élővé, élhetővé, megélhetővé.

Városszerkezeti- és beépítési koncepció

Hely

A leginkább szembetűnő ellentmondás a Városliget jelenkori használatában a gépkocsi forgalom és a parkoló járművek jelenléte. Ez teljesen idegen egy parktól! A gyalogosok szempontjából a Kós Károly sétány jelenleg a semmibe visz, alapvető tévedés volt megépítése, mellyel elvágja a parkot. Minden átmenő forgalommal ugyanez a helyzet. A vasúti rész nem témája a pályázatnak, de látványosan leszakította a park jelentős részét, s érdemes lenne a vasút újragondolásával ezt is újragonolni. A park integritásának visszaállításához ki kell zárni a gépkocsikat!

Városi terek

A Nebbien Henrik-féle körtér mai csonka maradványa nehezen beazonosítható, viszont értékes platán és tölgy sorát nem szabad kihasználatlanul hagyni! A gyűrűs szerkesztés kiegészítésével egy olyan zárt rendezvénytér jön létre, mely kedvező arányaival jobban és csendesebb tud működni, mint a jelenlegi Felvonulási tér. Mai értelmezésben erősíti önazonosságát a lencse alakú süllyesztése. Ez változtatható átmérőjű tóként működik a parkhoz kötődve, s rendezvények alkalmával leeresztve egy bensőségesebb, a szó démoszi értelmében demokratikusabb, aréna-szerű tér jön létre, így nem konkurál a Hősök tere tengelyes, reprezentatív karakterével. A lencse legmélyebb pontja 2 méter mély, így akadálymentesen bejárható a meredeksége. Ebbe a koncepcióba tud illeszkedni a Nebbien Henrik-féle kapuzat megépítése, melyet a térhez hasonlóan újra kellene értelmezni, mai hangsúlyokkal megfogalmazva a liget kapuját. A létrejövő Művészetek tere a kapu után elosztó, orientáló szerepű, innen erednek sugarasan az ösvények a múzeumok felé. A Múzeumliget gondolat azzal erősödik, hogy a Múzeum nem hatalmasodik el a Liget felett, hanem annak szerves része kíván lenni, s ezáltal mi sem természetesebb, hogy a városi teret a fák hozzák létre, s nem a falak! A liget integritásához épített térfalra nincs szükség.

Térrendszer

épület = fa

Ez a képlet hivatott kifejezni az épületek egyenértékűségét a fákkal. Mindegyiket emberkéz hozza létre, de a fák csak lassan nőnek ilyen méretűvé, ami felértékeli jelentőségűket. A fák nélkül e hely csak egy csupasz, karakter nélküli telek lenne.

Ebben a viszonyrendszerben az épületeknek ugyanúgy kell viselkedniük, mint a fáknak; olyan életterek, melyek törekednek, kúsznak a fény felé. A beépítést a meglévő fák határozták meg, mintha az épület maga is élőlény lenne, tiszteletben tartja a fákat, nem legyalulva egyet sem az értékesek közül.

Az így létrejövő tömeg lényszerű, mely a továbbtervezésnél is fontos karakterhordozó elem.

15-25 méter magasak az itt lévő fák, s a sűrű lomb 5-15 méter között van. Az épület tömege e magasságban helyezkedik el, s a lombok közt vizuálisan feloldódik.

Az ember magasságában a park teljesen átjárható. Az épületnek is így kell viselkednie; a tömeg ellebeg a föld felett s az alátámasztást oszlopok, mint törzsek végzik. A feltétlenül szükséges földszinti funkciókat üveg választja le a környezettől, így mosva össze a kint és a bent határát, melyet kedvező időjárásban valóban ki lehet nyitni.

A fához hasonlóan föld alatti forrásokat használ az épület, közel azonos méretben, mely nemcsak a föld alatt eltűntethető használati terekre vonatkozik; üzemi, gépészeti, raktár területekre, hanem az energirendszerekre is. A földszint 5 méteres belvilágában az elzárt funkciók alacsonyabb kubusokban kapnak helyet, ház a házban elv szerint, így az átlátások fokozzák a nyitott, nagyvonalú térélményt.

A 10 méteres lebegő tömeg galériás teret rejt, ahol az alapterület fele két szint belmagasságú, ami a kiállítóterek mai elvárásainak jobban megfelel. Az irodai és kiszolgáló funkciók a galéria allatt, illetve a földszinten helyezkednek el. A kiállító terek magjai lineárisan vannak felfűzve a lebegő 10-12 méter széles tömegekkel, ezzel az egyes intézmények közvetlenül átjárható térsorrá alakulnak, melyet a kiállítási koncepciótól függően lehet lehatárolni, lehetővé téve akár az egybefüggő, egész múzeumegyüttest összekapcsoló térhasználatot is.

A tömeg feletti zöldtető lehetőséget ad szabadtéri kiállítótérnek, rendezvényeknek, vendéglátó helyeknek, külön lehatárolás nélkül megoldódik a védelmük a parkban. A szabadtéri koncert helyszíne Magyar Zene Háza fölötti zöldtető, ami a Főtérre néz.

Zöldfelületi rendszer

A park növényi integrációjának és használhatóságának érdekében a Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont ugyanabba a szövetbe kerül, mint a múzeumok. A Pecsa így nem terebélyesedik zárványként a liget szívében, s összefüggő zöldfelületté válik, melyben a sportpályák megmaradhatnak helyükön, kiegészítve az áthelyezett sportpályákkal.

A Felszabadulás tér helyét újra magába foglalja a liget! A közlekedési rendszer aktualizálásával együtt e változtatások még a zöldtető beszámítása nélkül is 15% növekedést eredményeztek a zöldfelületi mutatóban, s ami még lényegesebb, egybefüggőbbé vált a növényzet.

A meglévő városligeti tavat javasoljuk egységesíteni, melynek a következő lépései lennének; a körüljárhatóságot biztosítani kell a perem rendezésével, ösvények kialakításával, stég rendszerrel. A vízfelület szabdaltságát fel kell oldani, téli használatban a jégpálya kiterjedhetne a teljes felületre, igen attraktív lenne és megszűnne a tagoltság ürügye.

Közlekedési rendszer

A gépkocsik kizárásának a kulcsa, a kiírásban javasolt elektromos midibusz bevezetésén túl, a parkolás megoldása. A midibusz csak a ligeten belül közlekedik, ezzel az átmenő forgalom nem keveredik. Újra értelmet nyer a Városligeti körút, melyről a Kós Károly sétány M3 felé vezető része leágazva feleslegessé válik. A körútat a Dózsa György út melletti meghosszabbítás a jelenlegi parkolók helyén teszi teljessé. A jelenlegi Felszabadulás tér területe elegendő 2500 parkolóállásos, kétszintes mélygarázshoz, mely a a kiírás szerint a teljes parkot ellátja. A mélygarázs nagy forgalmat lehetővé tevő rámpái a jelenlegihez hasonlóan a meglévő utcahálozathoz illeszkednek. A gyalogosok kijáratok megfelelően sűrűn vannak kialakítva, ezek egyik nyúlványa a múzeumok fedett-nyitott utcáját is eléri, így fedetten lehet minden új funkciót elérni.

Az intézmények dolgozóinak összevont 180 parkolós mélygarázsa függetlenül, az üzemi bejárat mellett kapott helyet. Az intézmények üzemi bejáratai rejtetten vannak kialakítva, helyüket az üres háromszögek jelzik.

A gépkocsik nélküli park közlekedését a kerékpárosokhoz és a gyalogosokhoz lehet alakítani, a haladási sebességeknek megfelelően választva a szélességüket. A gyalogos főbejáratokat teli háromszögek mutatják.

Fenntartható fejlesztés és üzemeltetés

Fények

A természetes megvilágítása a földszintnek a teljes üvegfelületen keresztül adott, itt a lombok természetes szabályozó hatása érvényesül; télen több fényt enged be, nyáron inkább árnyékol. A kiállítóterek bevilágítását optimálisan felülről meg lehet oldani. A park mesterséges világításába jól illeszkedik a lebegő tömeg alsó felületének teljes megvilágítása, mely éjjel is sajátos hangulatot ad, s erősíti a lebegő hatást. A park világítását az útburkolattal együtt újra kell fogalmazni.

Tartószerkezet

A legérdekesebb a lebegő tömeg kialakítása, melyet doboz szerkezettel lehet igazán nagyvonalúan megoldani, ahol a külső térelhatárolás faltartóként viselkedik. A szükséges oszlopos alátámasztás a fatörzsekhez hasonlóan tűnik el az erdőben, s a pontalap kevesebb földmunkát, a környezet kímélését jelenti.

Tűzvédelem
Az intézményekben a menekítést a tetőn keresztül célszerű megoldani, hogy ne kelljen sűrűn menekülő lépcsőt tervezni a földszintre. A parkolóból a rámpák és kijáratok optimális elhelyezésével lehet minimalizálni a menekülő építmények számát.

Gépészet

A nagy felületű mélygarázs a legideálisabb helye a talajba vezetett felületi csőkígyónak, mely hőcserélőn keresztül tudja segíteni az intézmények energetikai feladatait. A zöldtető energetikai szempontból is a legideálisabb, s a közműkiváltások költségeinek csökkentése érdekében a pince részek magszerűen vannak kialakítva, nem egybefüggően, így köztük könnyebb a meglévő és bővítendő vezetékekkel közlekedni. A bővítés mértéke nem releváns, ha a meglévő rendszereket is korszerűsítik, összegyűjtik az esővizet locsolásra, szürke víz hasznosításra, illetve a fürdő maradék karsztvizét is felhasználják a hulladékhő hasznosítására és a tisztított újboli felhasználásra..

Egyéb innováció, fejlesztési javaslat

A Zöld Liget Központ az Olof Palme házban kapott helyet, ideális helyzete miatt, ennek hátsó része alkalmas kerékpárkölcsönző kialakítására.
A Kertészet túl frekventált helyet foglalt el, javasoljuk áttelepíteni a Hermina út mellé, ahol a külső közlekedés kapcsolata még megfelelőbb.
Megfontolásra javasoljuk, hogy a múzeumi programban a közös funkciók összevonásával alapterületet lehetne megspórolni!

Lévai Tamás, Jószai Ágnes