| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Középület

Múzeumi Negyed ötletpályázat – a Korzó Tervezési Stúdió Kft. terve

1/0
Hirdetés
1/0
Épülettervek/Középület

Múzeumi Negyed ötletpályázat – a Korzó Tervezési Stúdió Kft. terve

2013.10.15. 14:35

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Grabner Balázs, Terhes Dénes, Noll Márton

Vélemények:
5

Múzeumi Negyed ötletpályázat

URL:
Korzó Tervezési Stúdió Kft.

Tervezés éve:
2013

Stáblista

tájépítészet: Grabner Balázs, Terhes Dénes - Korzó Tervezési Stúdió Kft.
építészet: Noll Márton
úttervezés: Ercsényi Balázs - Főmterv Zrt.
látványterv: Kiss János - VrWorks

Dosszié:

A Városliget kapujának - a Rondó motívumnak - az újjáélesztésével és a park állandó változását és fejlődését figyelembe véve álmodta meg Grabner Balázs és csapata. Bemutatjuk a kiemelt megvételben részesített pályázati tervet.

Tervezési alapgondolat

Heinrich Nebbien német tájépítész pesti népkertjét, a Városligetet méltatói olyan jeles parkokhoz hasonlították, mint a londoni Regent’s Park, a müncheni Englischer Garten, a berlini Tiergarten és a New York-i Central Park. Túlzottan hízelgő ez, ha a Liget mai arcára gondolunk. Nebbien szándéka szerint a park a pihenés, a találkozás, a tanítás, a nevelés, a parádé, a versenyek, a táncos alkalmak és mindenféle szórakozás helyszíne. Ma sem várnánk el többet a Ligettől.

A Múzeumi Negyed elhelyezése során nem hagyhatjuk figyelmen kívül az idén 200 éves Városliget történelmi múltját és jelentőségét. Sőt legfőbb támpontunk az 1813-ban fogant bejárati motívum, – amely az egykori terv egyedül fennmaradt eleme – a Rondó. A koncentrikus körökből álló Rondó a park egyetlen geometrikus formája, amely átmenetet képez a szabályos városi szövet és a tájképi park lendületes vonalai között. Funkciója „látni és látszani egyszerre". Ekvivalens ezzel a művészet és a múzeumok célja is. Tehát a szuggesztív Rondó – mint egyedül fennmaradt eredeti elem – a Múzeumi Negyed térbeli, intellektuális, historikus szervezője. A park egykori bejárata újra betöltheti funkcióját, amely immár a Múzeumi Negyedbe is vezet.

A Liget tervezésének alapfelvetései, hogy a parknak lehetőségeket, pluralitást és heterogenitást kell biztosítania, mivel karakterénél fogva egy szabadtér állandó változásban és fejlődésben van. Számtalan folyamat alakítja a parkot; gyerekek, fiatalok, szülők, felnőttek és idősek szokásai és igényei. A parkban egy komplex egyensúly alakul ki a fizikai, szociális és szellemi hatások között, amely így a város és a táj kommunikációs és interakciós megélésének formája. A park mindenki számára hozzáférhető 0-99 éves korig, egyénileg, családosan és csoportosan; sokrétűen használható interkultúrális, generációkat átfogó tér. A Liget meglep, inspirál, kíváncsivá tesz, képez; továbbá megváltoztatható és idomulni képes. A park a természetben végzett aktivitások „gyakorlóhelye", közelsége miatt a mindennapokban is könnyen elérhető és az itt elsajátítható tudás, gyakorlat felhasználható.

Közlekedési koncepciónk alapján a Városliget a jövő Budapestjének közlekedési modellje lesz: a belső részen csak zéró emissziós közlekedéssel, a határon nagykapacitású parkolók és kötöttpályás vonalak jó átszállási kapcsolataival.

Városszerkezeti- és beépítési koncepció

Az építészeti koncepció középpontjában a természeti elemekkel kialakított kapcsolat áll. Ennek oka, hogy a fejlesztésre kijelölt területen találkozik a természet és az ember alkotta városi környezet. Így az épületek elhelyezésekor az architektúra és a táj szerves egységének megteremtéséből indultunk ki, amikor a közgyűjteményi múzeumok tereit rejtő, a Rondó felől transzparens felületű épületrészek elhelyezéséről döntöttünk, összhangot teremtve a használhatóság és a fenntarthatóság között. A cél többek között egy olyan központi kulturális találkozási pont kialakítása, ahol a természet és a művészet találkozik és rugalmasan reagál a városlakók és az idelátogató turisták igényeire.

Az építészeti koncepció központi elemei így a Rondó, és az azt körülölelő múzeumi épületek lettek, melyek homlokzati arculata szinte becsalogatják a térre érkező látogatókat az épületekbe. Az épülettestek változatos terű és atmoszférájú szekvenciája az együttes bejárása során tárul fel a látogatók előtt. A Rondót számos gyalogút szabdalja fel, melyek közül az egyik a városligeti történelmi tengelye. Ez a tengely – akárcsak az eredeti tervben – a Városligeti fasor meghosszabbítása, ahol a park feltárulásának első motívuma egy épített kapuzat.

Az új épületegyüttesnek alkalmazkodnia kell a Városliget zöld szövetéhez, azzal egységet kell alkotni és nem uralkodhat el a park megjelenésén, funkcióján, zöldfelületi aktivitásán. Ennek okán az új beépítés jelentős része a föld alatt terjeszkedik. A Városligeti fasor és Damjanich utca közötti szakaszon a tömegek részben gyepes rézsűbe illesztése azzal jár, hogy a felszín jelentős része beépítetlen marad, így az épületek impozáns léptéke ellenére viszonylag kevéssé invazív módon avatkozik be a környezetbe.

A múzeumok belső homlokzatának integráns ugyanakkor karakteres jellegét a rámpaként használt előtető adja. Ennek segítségével juthatunk fel a Műcsarnokhoz közelebb helyezkedő múzeumok tetején található nyilvános közparkhoz. A rámpa a Dózsa György út irányából több helyről is megközelíthető. Egyik ilyen pontja a Műcsarnok mögötti főkapu mellett található.

Zöldfelületi rendszer

A park felújítása során alapvető szempont volt, hogy a zöldfelület szabadon és sokrétűen használható, tehát multifunkcionális legyen; egyidejűleg sok használati érdeklődés jelenhessen meg. A szabadtéri használatokat úgy csoportosítottuk, hogy a különféle korosztályok, társadalmi csoportok integráltan használhassák azokat. A különféle funkciók elhelyezésének alapja, hogy a parkon belül jó eloszlási arány alakuljon ki, ám az egyes használatok ne hassanak zavarólag egymásra. A parkban jelenleg is számos használati funkció lelhető fel, ezeket csoportosítottuk, összevontuk, így jöttek létre a többgenerációs játszó- és sportfelületek. Az aktív tevékenységeken túl megjelennek egyéb használatok is, mint a kommunikáció és az interakció is (nézelődés, megfigyelés, beszélgetés, közös időtöltések, aktivitások). Kiemelt szempontnak tartottuk továbbá a Liget Brand létrejöttét, amelyet a minőségi szolgáltatások, a fenntartás, a gazdag, állandó programkínálat és az egységes berendezési tárgyak megjelenése szavatol. A brand-hez kapcsolódóan egységes büfé, árusítóhely és illemhely, valamint emblémás utcabútor-családot alakítottunk ki. A brand-et erősíti a Liget-márkás termékek árusítása is (bögre, esernyő, kulcstartó stb.).

Közlekedési rendszer

Fő cél a Városliget megszabadítása a motorizált átmenőforgalomtól. A Kós Károly sétány lezárása komoly kapacitás-kiesést nem jelent a város közlekedési rendszerében, viszont tehermentesíti a Városligeten túl az Andrássy utat és azon keresztül a Deák teret. A forgalom egy része várhatóan a Hungária körútra, az Ajtósi Dürer fasorra illetve a Vágány utcára terelődik, ezek környezeti érzékenysége azonban össze sem hasonlítható az előbbiekével.

A parkolási igényeket a Városliget határán elhelyezett nagykapacitású parkolási létesítményekkel lehet megoldani, amelyeknél kulcskérdés, hogy gyaloglási távolságon (300-500 m) belül legyen egyes célpontokhoz, illetve jó átszállási kapcsolatot adjon a tömegközlekedési eszközökre. Tervünkben négy ilyen létesítményre tettünk javaslatot: két mélygarázsra a Dózsa György úton, egyik a múzeumok, a másik a park megközelítéséhez; egy- vagy kétszintes parkolótálcára a Vágány utcába az Állatkert részére és egy parkolóházra a Kacsoh Pongrác csomóponthoz a Széchenyi Fürdő és a Fővárosi Nagycirkusz elérése érdekében. A Városliget belső közlekedésében nagy szerepet szánunk a kerékpárnak, hiszen a gépkocsik kitiltásával biztonságban, zöld környezetben, sík vidéken lehet kerekezni, ami ideális a gyerekek és az idősek számára is.

Tömegközlekedés fejlesztése

A Városliget megközelíthetőségének kulcsa a vasút fejlesztésében rejlik. A vasút eddig csak gátolta a Ligetbe jutást, itt az ideje hogy az eddigi hátrányból előnyt kovácsoljunk! A tervezett Városliget és Hungária körút vasúti megállóhelyek sokat segítenek ebben, előbbinél azonban alapvető fontosságú a jó kijárati lehetőség kiépítése a peronok egyik végén a Mexikói úti MillFAV végállomásra, míg a másikon az Erzsébet királyné útra. A Hungária körúti vasúti megállóhelyet pedig a tervezett Hermina út – Mohács utca gyalogos felüljárórendszerbe kell bekötni. A fentieken túl új „Állatkert vasúti megálló" létesítését javasoljuk az Állatkert és a Vágány utcai P+R létesítmény közé, egyik végén kijárattal a Dózsa György úti trolikhoz, a másikon a közvetlenül az Állatkertbe vezető gyalogoshídhoz.

Grabner Balázs

 

Vélemények (5)
Noll Márton
2013.10.16.
12:59

Az ötletpályázatban a kiírás szerinti, meglehetősen nagy területigényű épületek elhelyezésére kellett javaslatot tenni. Minden bizonnyal meglehetősen sokáig lehetne az építészeti megjelenést tovább boncolgatni, ám véleményem szerint nem ezen van a fő hangsúly. A Rondó funkciójának újraélesztése és a forgalom kizárása a parkból számunkra a legalapvetőbb gondolatok – lévén tájépítész, építész, közlekedéstervező szakemberek szerepelnek a csapatban. Furcsa lenne egy ötletpályázat keretében kizárólag bontással foglalkozni. A park spontán alakult így, mondhatni állatorvosi ló. Nem lehet jó megoldás a mai állapot javítgatása. Átfogó, széles körben egyeztetett, többévi előkészítés során kialakult koncepció eredményeként lenne képes megfelelni a Liget a mai elvárásoknak. A múzeumok elhelyezésére tett javaslatunkat mindössze egy a számtalan közül, aminek szintén vannak hátrányai, ám szeretném felhívni a pályázati kiírásba a bírálati szempontokra a figyelmet:

ad 1. Urbanisztikai koncepció, kapcsolódások

BB pozitívan értékeli a következőket:

- ha a Múzeumi Negyed megfelelően kapcsolódik az őt körülvevő városi

szövethez

- ha az épületek elhelyezésében megvalósul a múzeumi negyed jelleg,

egymáshoz való viszonyukban világos térbeli/funkcionális logika

tükröződik

- ha a koncepció szervesen egyesíti a múzeumi funkciókat a közlekedés,

az energia- és közműellátás, a zöldfelület és a rekreációs tevékenységek

hálózataival, helyeivel

ad 2. Elhelyezés, megjelenés, megélhetőség

A BB pozitívan értékeli a következőket:

- ha a Múzeumi Negyed elemei egymással lehetőség szerint legalább

vizuális kapcsolatban lévő épületek együtteseként jelennek meg,

megélhetővé téve a múzeumi épületek összetartozásának, valós

negyedként való működésének élményét

- ha az épületek önálló megjelenésük mellett – akár legalább részben -

funkcionálisan egységes rendszert tudnak alkotni, és az egyikből a

másikba történő eljutás egyértelmű, részben időjárástól védett módon

történhet

- ha az épületek alkalmazkodnak környezetükhöz, vagy építészeti

megoldásokkal reflektálnak arra

- ha a (szolgálati, kiszolgáló) funkciók egy részének a föld alá helyezésével

minél jobban a környezetbe illeszthető megoldások születhetnek

ad 3. Közlekedési és zöldfelületi rendszerek

A BB pozitívan értékeli a következőket:

- ha a közlekedés és a zöldfelületi hálózatok egymást átfedve, kiegészítve

megkönnyítik a Városliget használatát, feltárását

- ha a zöldfelületi mérleg pozitív, és érezhetően megnövekszik a terület

zöldfelülete, növényi állománya

ad 4. Közmű, energia, fenntarthatóság

A BB pozitívan értékeli a következőket:

- ha a fenntarthatóság területén átfogó, a tervezéstől a

megvalósíthatóságon át a teljes életcikluson átívelő rendszerek kerülnek

megtervezésre

- ha a megújuló energiaforrások felhasználása biztosítható a terület- és az

épületek üzemeltetése során

- ha az épületek és rendszereik megfelelnek az EU Energetikai

Irányelveinek illetve (részben vagy egészben) korszerű, megújuló

energiák felhasználásával működtethetőek

 

Ezeket figyelembe véve, és hogy jelenleg a Városliget az egyik leglátogatottabb parkja Budapestnek, szerettük volna ha a Városliget megmarad parknak és nem a Múzeumok kertjének.

A tömörebb épület elhelyezkedés gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé. Gyalogosan fedett helyen átjárható funkciósémát találtunk ki, aminek bejárásához nem kell drágán megépíthető és fenntartható futurbusz. A Ligetet mindössze egy relatív rövid szakaszon rejti el a beépítés (érdemes megnézni a többi pályaművet) és zömében jelenleg is burkolat felületre korlátozódik az épületelhelyezés. Fontosnak tartottuk a minél jobb tömegközlekedési elérhetőséget, ezért a földalattihoz minél közelebbi területet javasoltunk.

A jelenlegi Városligetet ketté szelő forgalom nem csak szennyező, de hangos is. Nincs helye se ott se a Hősök tere körül. A Városligetet minél jobban vissza kell adni a kikapcsolódni és sportolni vágyó embereknek.

 

Pákozdi Imre
2013.10.16.
15:40

@Noll Márton: Klassz, hogy megosztotta velünk a kiírás néhány releváns elemét. Érthető, hogy aki a pályázaton elindult, hivatkozik a kiírásban foglaltakra, köztük ezekre a passzusokra. Annak újbóli előre bocsátásával, hogy a múzeumok egy részét fölöslegesnek, a Városligetbe helyezésüket pedig elhibázottnak tartom, kitérek a kiírás néhány pontjára.

(A BB pozitívan értékeli a következőket:)

1. - a Múzeumi Negyed elemei egymással lehetőség szerint legalább vizuális kapcsolatban lévő épületek együtteseként jelennek meg, megélhetővé téve a múzeumi épületek összetartozásának, valós negyedként való működésének élményét

2. - ha az épületek önálló megjelenésük mellett – akár legalább részben - funkcionálisan egységes rendszert tudnak alkotni, és az egyikből a másikba történő eljutás egyértelmű, részben időjárástól védett módon történhet.

Nos, ez a két ajánlás a múzeumnegyed Ligetben történő feloldódásának az esélyét is elveszi. Az épületek közötti "időjárástól védett" eljutás ráadásul azon a hamis feltevésen alapul, hogy a látogatók majd sorra járják a múzeumokat... Ez nekem annyira életszerűtlennek tűnik, hogy érdekelne: honnan, milyen felmérések, tapasztalatok vagy ideák alapján került a pályázati kiírásba.

3. - ha a közlekedés és a zöldfelületi hálózatok egymást átfedve, kiegészítve megkönnyítik a Városliget használatát, feltárását.

Úgy gondolom, hogy nem kell több közlekedés a Városligetbe. Legyen a troli vagy annak akkumulátoros változata, de géperejű járművel jobban "feltárni" nem lenne szabad a Ligetet. Tehát no taxi, no villamos, kein Autobus; csak villanyhajtású, gumikerekű és közösségi jármű jöhessen szóba.

  

Garay Klára
2013.10.20.
21:50

@Pákozdi Imre: A Városligetet revitalizálni, rehabilitálni....stb kellene és még egy kutyaólat sem építeni bele!!!!!!!!!!!!!Ugyanis azzal megszűnik a közpark funkciója. Hiába álmodnak az épületek tetejére, oldalára, akárhova zöldet. Ennyi kiváló építésszel a múzeumokat a város bármely pontján fel lehetne építeni, de nem a Városligetben. Reméletem, hogy az építészek engedetlenséget fogadnak. Nem tették. De így is többet tettek, mint a környezetvédők vagy a lakosság.

NEM: NEM. NEM és NEM! Ez sem, így sem.

Garay Klára
2013.10.20.
22:01

@Noll Márton: A 70-es és a 82-es troli vonalának összekapcsolása egyébként kiváló gondolat.

A Zuglói vasútállomás egyetlen villamosmegállónyira van az Ajtósi Dürer sor villamosmegállótól, tehát a Városligettől. Nem látok rá esélyt, hogy 2 percenként megállítsuk a Bp-Szolnok Vasútvonalat. Egyébként az Ajtósi Dürer sor sajnos csak sor, nem fasor, mert soha nem volt az és ki is pusztultak a fái.

Egyébként pedig a napokban elkezdődött az 1-es villamos felújítása, nyilván való, hogy a Városliget beépítése előtti állapotra tervezték, tehát semmiféle összehangolt közlekedési koncepció nem volt és nincs ma sem. Hasonlóan a 3-as villamos vonalához. A Milleniumi földalatti végállomásához, a P+R parkoló helyére Plázát tervez a zuglói polgármester....tehát csak építési ötletek és beruházói szándékok vannak, átfogó urbanisztikai koncepció nélkül.

Pákozdi Imre
2013.10.16.
07:04

“A Kós Károly sétány lezárása komoly kapacitás-kiesést nem jelent a város közlekedési rendszerében” – sajnos tévedés. Ez a Városligetet a Hősök tere folytatásaként átszelő út nagyon fontos, már csak azért is, mert a városmag egyetlen természetes megközelítési útvonala az M3-as felől. (Más kérdés, hogy itt kellene elhelyezni a dugódíj-kapuk egyikét. Nem lezárni, hanem megfizettetni: ez a különbség nagyjából megfelel a diktatúra és a demokratikus piacgazdaság közötti különbségnek is.)

A Rondó rehabilitálása kedvenc gondolata a pályázóknak, akik – lévén építészek – alakítani szeretnének. Én nem ragaszkodnék ehhez. Túl azon, hogy szerintem nem kellenek ide a múzeumok, a Városligettel még kert- és tájépítészeti szempontból is csínján kell bánni. Első alapelv: bontani, nem építeni. (Még újraépíteni sem.) Második alapelv: karbantartani, nem újat telepíteni. Harmadik alapelv: bódémentesnek megőrizni és őrizni. Futhassunk ott szürkületben is, ne kelljen rettegni…

A tervre térve, ez egy őszinte alkotás, még ha alkotója kicsit körülményeskedve tálalja is. Itt kérem, a beton már a legfőbb megközelítési irányból is szélesre tárt mosollyal fogadja a látogatót. A Műcsarnok mögül nyíló diadalkapu nem hagy kétséget afelől, hogy itt a feje tetejéről a talpára állították Hegelt, és bár felül a zöldnek árja, azért a kő az úr. A terv által kínált megfogalmazásban a Liget kétszáz méterrel hátrébb vonul, ezáltal kulisszává silányul. Ami pedig a Liget helyett, az előtérben létesül, egyszerű növényi díszítés, valami olyasmi, mint a tetőkert a Westend tetején. 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.