építészet : környezet : innováció

Nagy Ervin Kossuth-díjat, Szegő György pedig Kiváló Művész díjat kapott

Nagy Ervin egykori országos főépítész március 15-én Kossuth-díjban részesült, melyet az Országházban vehetett át. Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült Szegő György, a Jászai Mari-díjas látvány- és díszlettervező, Ybl Miklós-díjas építész, művészeti író, érdemes művész, a Műcsarnok ügyvezető igazgatója. 

Nagy Ervin egykori országos főépítész "rendkívüli megtiszteltetésnek" nevezte a Kossuth-díjat, amelyet március 15-én az Országházban vehetett át.

Nagy Ervin, aki a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a magyar népi építészet forma- és motívumvilágát továbbörökítő, organikus stílusú ikonikus alkotásokat kiérlelő építőművészete, illetve a nemzeti építészetpolitika és építészeti érdekképviselet területén végzett értékőrző munkája elismeréseként Kossuth-díjat kapott. 

"Szerencsésnek tartom magam, hogy a Kossuth-díjat most vehetem át, amikor olyan ideológia, olyan emberi tartás van az ország politikai vezetésében", amelynek köszönhetően nagy megtiszteltetés megkapni az állami elismerést - fogalmazott Nagy Ervin.

Mint mondta, "jó itthon lenni egy olyan országban", amikor ez a kitüntetés a legnagyobb művészektől kapott díjjal egyenértékű, "nagyon hálás vagyok a sorosnak ezért". Ezzel utalt arra is, hogy 2006-ban vehette át az alternatív Kossuth-díjat, amelyet akkor a Gyurkovics Tibor író, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész, Melocco Miklós szobrászművész és Schrammel Imre keramikus alkotta bizottság adományozott olyan művészeknek, akik munkásságát véleményük szerint az akkori politikai vezetés nem méltányolta megfelelően.


Nagy Ervin - fotó: Zsitva Tibor



Nagy Ervin munkásságáról úgy fogalmazott: hosszú, de egyenes irányba mutató szakmai pályafutás áll mögötte, hiszen gyermekkorától kezdve építésznek készült. Felidézte, hogy már rögtön az egyetem elvégzése után Makovecz Imréhez került, amelyet pályája során az egyik legnagyobb megmérettetésnek érzett.

"Amikor odakerültem, már az első nap azt mondta Imre: +kisapám ezt rajzold tovább!+, és amit a kezembe adott, az a sárospataki művelődési ház homlokzatának terve volt" - emlékezett vissza pályája indulására. Mint mondta, a "két szem" fölötti ív megrajzolása hatalmas geometriai kihívást jelentett számára, ugyanakkor nagy bizalom is volt mestere részéről, aki "egy taknyos gyereket a saját akkori főművének a közepével tett próbára".

Ezt követték az önálló munkák, amelyekben Makovecz Imre mindig támogatta, mint mondta, szakmailag és emberileg egyaránt sokat kapott tőle.

A nagyobb munkákat kinevezések is követték: először Balatonakarattyán, majd Budapest XII. kerületében lett főépítész. "Balatonon nyaralónk volt, a XII. kerületben a családunk él és ez a motiváció vitt tovább arra a kormányzati szerepre is, hogy az ország főépítésze legyek. Mindhárom esetben hasonló volt az ambícióm, hogy valamit tenni kell ezért az országért"- fogalmazott. Hozzátette: ezekben a pozíciókban a közízlést igyekezett formálni és próbált higgadtságot, rendet teremteni a szakmában.

Nagy Ervin jelenleg Makovecz Imre eddig megvalósítatlan főművével, a XII. kerületbe tervezett felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom tervével foglalkozik. "Hihetetlen nehéz kihívás, mert mivel ez a terv nem a sajátom, hanem a legkedvesebb mesteremé, ezért ebben a gyakorlatilag műemléki feladatban magamat maximálisan próbálom visszafogni, és amennyire lehet, igyekszem Imre keze vonását, jellemét végigvinni". Úgy érzi, ez egy olyan épület, amelynek feltétlenül meg kellene épülnie, ezért igyekszik mindent megtenni mint építész és mint egykori pannonhalmi diák egyaránt.

Nagy Ervin alternatív Kossuth-díjas építész, az organikus építészet jeles képviselője, volt országos főépítész 1950. június 11-én született Budapesten. Tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a Magyar Építészek Szövetségének Mesteriskolájában végezte. Pályafutását a VÁTI-ban, Makovecz Imre műtermében kezdte, 1983-ban Makovecz Imrével és Koppány Zoltánnal megalakították a Makona Gmk-t. 1989 és 1990 között egy svédországi építészirodánál dolgozott. 1989 és 2004 között Balatonakarattya főépítésze volt. 1990-ben megalakította a Kupola Építészirodát. 2001-től a főváros XII. kerületének főépítésze, 2011 és 2014 között országos főépítész volt. 2011-től tagja a Magyar Művészeti Akadémiának.

Főbb épületei: Faluház Ceglédpusztán, Csokonai Közösségi Ház Csurgón, az Andrássy park könyvtárpavilonja Letenyén, Patika ház Sárospatakon, Hattyúház Budapesten. 2006-ban az organikus építészet jeles képviselőjeként alternatív Kossuth-díjat kapott. 2014-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozatával tüntették ki. A Magyar Művészetért Díjat 2003-ban, a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét 2004-ben kapta meg.


Nagy Ervin - fotó: perika

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kimagasló látványtervezői és művészeti írói teljesítményéért Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült: Szegő György, a Jászai Mari-díjas látvány- és díszlettervező, Ybl Miklós-díjas építész, művészeti író, érdemes művész, a Műcsarnok ügyvezető igazgatója. 



Magyarország Kiváló Művéze díjazottak 2016 - fotó: Bartos Gyula/EMMI


 

forrás: MTI, EMMI


vélemény írásához jelentkezzen be »