Nézőpontok/Vélemény

Nagyapám háza 2014

1/46

Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit

?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Radev Gergő
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Radev Gergő
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Radev Gergő
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Radev Gergő
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Radev Gergő
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Radev Gergő
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Radev Gergő
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
?>
Bontási dokumentáció tervlapja, forrás: Bihari Ádám, Radev Gergő
?>
Bontási dokumentáció tervlapja, forrás: Bihari Ádám, Radev Gergő
?>
Bontási dokumentáció tervlapja, forrás: Bihari Ádám, Radev Gergő
?>
Bontási dokumentáció tervlapja, forrás: Bihari Ádám, Radev Gergő
?>
Bontási dokumentáció tervlapja, forrás: Bihari Ádám, Radev Gergő
?>
Címlapfotó
1/46

Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit

Nagyapám háza 2014
Nézőpontok/Vélemény

Nagyapám háza 2014

2014.08.12. 11:02

Cikkinfó

Szerzők:
Krizsán András DLA

Építészek, alkotók:
Krizsán András, Bihari Ádám, Radev Gergő

Földrajzi hely:
Oszkó, Magyarország

„Mert azt láttam mindenütt, azt láttam minden nagy nemzetnél, hogy az apák dolgát folytatják az utódok…" - írta Kós Károly. Ennek szellemében tartottak a Vas megyei Oszkón Radev Gergő és Bihari Ádám vezetésével alkotótábort.

Az idén egy kéthetes alkotótábor keretei között folytatódott tovább a Falufejlesztési Társaság Építész Tagozata által 2012-ben útjára indított „Nagyapám Háza" mester-inas képzés. A helyszín Oszkó határában egy műemléki pincefalu volt ahol a Kós Károly-díjas helyi civil szervezet, a „Hegypásztor Kör" már 27 éve foglalkozik a népi építészet emlékeinek megőrzésével és a hagyományos mesterségek értékmentésével.

Az alkotótábor témáját, a résztvevők által tavaly nyáron dokumentált és elbontott boronafalas régi présház újjáépítése adta. Ahogy a tábort vezető fiatal építészek – Radev Gergő és Bihari Ádám – elmondták, egy ilyen jellegű tábor célja kettős: azon túl, hogy megismerteti a résztvevőkkel a tradicionális építés mesterfogásait, anyaghasználatát és szellemiségét, fontos, hogy a korabeli életvitel hétköznapjaiba, a paraszti kultúra teljességébe is bepillantást nyújtson, mert így lehet csak megérteni igazán a népi építkezés komplex gondolkozásmódját.

Bontási dokumentáció tervlapja, forrás: Bihari Ádám, Radev Gergő
43/46
Bontási dokumentáció tervlapja, forrás: Bihari Ádám, Radev Gergő

Nem csoda hát, hogy az alkotótábor egy hagyományos aratónappal kezdődött, ahol a régi idők fáradságos munkáinak felidézésével a fiatalok maguk aratták le a zsúpfedéshez később felhasználandó rozsszalmát.

A zsúpkészítés, mely a Hegypásztor Kör egyik legjelentősebb, az utókor számára megőrzött népi mestersége, igazi ökologikus körfolyamat. A szalma az aratás és csépelés után mezőgazdasági hulladékként kerül elő, ám különböző fésülési, és kévekötési technikák után tökéletesen alkalmas tetőfedő anyagként jelenik meg a hagyományos építkezéseknél. A természetes alapanyagokból, teljesen emberi erővel készül zsúpfedés használati élettartama akár 25 év is lehet, majd aztán minden melléktermék és káros anyag nélkül visszafordul a természet nagy körforgásába.

Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit
15/46
Nagyapám háza 2014, fotó: Ferenczi Edit

Az építkezés a Szőlőhegy Újhegy nevű részén, a hegy bejáratához közel eső vékony, hosszú parcella alsó harmadában kezdődött. Egy valaha itt állott öreg présház pontos helyén, amit a fiatalok az előző évben aprólékosan felmértek, és lerajzoltak. A gerendákat és szarufákat pontosan beszámozták és a présházat elemeire bontották szét, majd gondosan konzerválták. Lenyűgöző volt látni az öreg gerendák évgyűrűin, hogy a több mint 150 éves épület borona falai között olyan tölgyfák is voltak, amik még a török idők végén szöktek szárba és zöldelltek valaha itt a határban.

Nagyapám háza 2014, fotó: Radev Gergő
23/46
Nagyapám háza 2014, fotó: Radev Gergő

Az idei feladat az így megőrzött és dokumentált boronafalas présház újbóli felépítése volt. A kezdeti nehézségek, mint a lejtős terep kézi erővel történő vízszintbe állítása később további nehézségeket szült. A résztvevők elmondása alapján, a tábor egyik tanulsága, hogy a kiforrott és racionális népi építészeti gondolkodás nem egyenlő a mérnöki gondolkodással. A pontos mérések és részletes dokumentációk ellenére ugyanis a vízszintesnek vélt alapgerendák valaha közel sem voltak vízszintbe építve. Kiderült, hogy milyen nagy szerepe van a kézi szerszámoknak, a hagyományos fa kapcsolatok lassú, de végül tökéletesen illeszkedő kialakításának és a személyes építési folyamatnak, melyben az alkotás tárgya, a ház, napról napra nő és szépül, magába szívva a megannyi érintés energiáját.

Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám
37/46
Nagyapám háza 2014, fotó: Bihari Ádám

Az eredmény magáért beszél. A fiatalokból álló 25 fős csapat két hét alatt, kézi szerszámokkal és hagyományos módszerekkel teljesen szerkezetkész állapotba hozta a présházat, melynek befejező – felületképző és tetőfedő – munkálatai egy következő tábor keretében kerülnek majd kivitelezésre.

A jelentkező résztvevők számából kitűnik: ma is van igény a hagyományos építés mesterfogásainak megismerésére! Örvendetes, hogy az egyetemi évek alatt egyre több fiatal kerül kézzel fogható közelségbe a népi építészet ma is élő megoldásaival, a hagyományos építkezés alkotó érzésével.

Oszkó, 2014. július 27.

Bihari Ádám – Krizsán András DLA

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk