Napiskola a Himaláján

A zord himalájai télben is tanulhatnak a tanpói kisdiákok, köszönhetően a Szelecsényi Balázs, Bárdi Emese, Irimiás Balázs, Kacsó János és Fehér Anna által tervezett egytantermes napiskolának. A projekt egyik fő célkitűzése, hogy típustervként másolható legyen és inspirációként szolgáljon további épülettípusok számára.

2016-ban, a világtól elzárt Zanszkár folyó völgyében, Tanpó falu közössége felkérte a Csoma Szobája Alapítványt egy egytantermes napiskola megvalósítására. A feladat egy a zanglai napiskolához hasonló, a zord himalájai télben, fosszilis energiaforrás elégetése nélkül is használható épület megvalósítása volt. A faluban 2011 óta a téli oktatás tanári fizetését egy francia magántámogató finanszírozza, azonban az órákat kénytelenek voltak iskolaépület hiányában különböző családok nappalijában, illetve fólia sátorban tartani. Az üvegházként használt fóliasátorban felhős napokon erős füstöt képző fém kályhával fűtöttek, ami a megfelelő füstelvezetés hiányában a gyerekek egészségét károsította.

A faluközösség kérése volt, hogy egy szezon alatt (július-augusztus) építsük fel az iskolát, így télen már használatba tudják venni azt. A megvalósításhoz szükséges kőanyagot és téglákat a közösség gyűjtötte, a lebonyolítást, tervezést és a finanszírozás egy részét is alapítványunk vállalta. Az alapítvány főtámogatója a Market Zrt., de az iskola felépítéséhez egy dedikált támogatót is kellett találnunk, ez lett a szingapúri Sight to Sky alapítvány, amely 2015 óta szervez orvosi önkéntes missziókat Ladakhba.

A terveket alapítványunk építészeti munkacsoportja készítette, a sok éves művezetői tapasztalatunkra és a már működő zanglai napiskola tanulságaira építve. Célunk a Zanglában felépített, első napiskolánk puritán architekturájának (ami az Archikon építészirodával közösen született) továbbfejlesztése volt, egy feszesebb, komponáltabb építészeti nyelv megalkotásával. Egyszerű geometriát és robusztus tömegformálást alakítottunk ki, ami érezhető párbeszédet teremt a helyi épített környezet funkcionalitásával és tradicionális értékeivel. Ennek egyik fő eszköze a szabálytalan rönkfás tartószerkezet fűrészárura való lecserélése volt.

A tervezési program fő eleme a napterem, ami a nagyméretű ablaknak köszönhetően üvegházként működik, így nagyon gyorsan felmelegszik napkelte után, 25-30 gyermek számára biztosítva menedéket a téli nappali órákban. Napnyugta után az ablakfelületen leadott hő következtében ugyan hamar kihűl, de oktatás csak a nappali órákban folyik. Az épület helyét a faluval közösen választottuk ki, a Zanskar folyó felső partján helyezkedik el, figyelembe véve a házak felőli optimális megközelítést és az árvédelmet.

Az épület ökológiai lábnyoma és költségei a helyben gyűjtött építési anyagok használatával mint a kő, föld és szalma, minimálisra csökkentek. A gerendák és fa pallók Ladakh alacsonyabb területeiről származnak, a felhasznált üveg az egyetlen, ami ipari forrásból származik, mivel azt nehéz hagyományos építőanyaggal helyettesíteni.

Az alapozás csupán 30cm mély, ami követve az évszázados helyi szokásokat elegendőnek bizonyult. A fal lábazata a belső padló magasságáig kőből készült. Az erre épülő maghőszigetelt falszerkezet, két réteg 30cm vastag napon szárított sártégla falból és a közé tömött szalmából készült. A habarcs úgy, ahogy a vakolat is, a téglák készítésénél használt sár.

A nagyméretű délre tájolt ablak dupla üvegezéssel készült, egyszerűen utánozható, ám a helyiek által eddig nem ismert módszerrel. Nyitható üvegtáblák biztosítják a napsütötte téli napokon szükséges átszellőzést, gyakran akár hűtést. A folyosó puffer zónaként működik az északi, leghidegebb oldalon, bal oldalán polcok és kézmosó, jobb oldalán hosszú padsor helyezkedik el, a nyugati végén található ablak a megfelelő bevilágítást biztosítja.

A tanterem oldalfalain megjelenő mintázatot beépített fagerendák alkotják, melyek rögzítési lehetőséget biztosítanak tábla, és faliújság felszerelésére. A folyosó felőli falban polcok készültek a tanításhoz szükséges tanszerek tárolására. A tető attikafala mögött, alacsony lejtésű, négy pontra lejtő döngölt földtető készült két-két pvc cső vízköpővel a keleti és nyugati oldalakon.

Az építkezés a helyi kivitelezési színvonal határainak feszegetése mellett, egy rendkívül rövid határidő nyomása alatt zajlott, sokszor extrém időjárási körülmények között. A sikeres végeredmény a tanpói faluközösség lelkesedésének, az önkéntes csapat odaadásának és a hajthatatlan művezetői jelenlétnek is köszönhető.

A ladakhi közösségek bevonásával történt építkezéseken keresztül, a passzív tervezési alapelvek már terjednek a régióban. A tanpói napiskola projekt egyik fő célkitűzése, hogy típustervként másolható legyen és inspirációként szolgáljon további épülettípusok számára.

Szelecsényi Balázs, Irimiás Balázs, Bárdi Emese