építészet : környezet : innováció

Néprajzi Múzeum - a Bánáti+Hartvig, a TÉR Alkotó és az Arch-Studio terve

Nemrég hirdették ki a Városligetbe építendő új Néprajzi Múzeum tervpályázatának eredményét. A Bánáti + Hartvig Építész Iroda, a TÉR Alkotó Stúdió, és az Arch-Studio épületének formáját a kapu motívum határozza meg, belső struktúrája egy organikus külső héj alatt jelenik meg.  

Alkotói vízió 
kulturális FENNTARTHATÓSÁG

Függetlenül a kiállított tárgyaktól, egy múzeum komplex kapcsolatrendszert fog kiépíteni a kultúra különböző szegmenseivel. Az építészet történetében, különösen a modern korban, más épületekkel összehasonlítva, a múzeum épületek jelentősen felülreprezentáltak. Ez nem véletlenül van így, múzeumokat építeni a közélet fontos eseménye, tükre. Legtöbbször magát az építkezést nagy figyelem kíséri a nyilvánosság részéről, széles körű publikus vitával övezve. A legtöbb esetben a tervezést átfogó tervpályázat előzi meg, melyek eredménye kiváló minőségű, kommunikatív és progresszív épületek. Egy olyan épületnek, melynek a célja az, hogy megőrizze a történelmi eszközöket, műtárgyakat, figyelembe kell vennie és alkalmazkodnia kell a kiállított tárgyakhoz és a városi környezethez a saját mondanivalójában közvetített kulturális információval.

Helyszíni kapcsolatok  

Kommunikációs kapu 

Városépítészeti kontextusban, a múzeum több tényező által meghatározott, rendkívül izgalmas és inspiráló helyszínre épül, a Városliget határán, a Városligeti fasor meghosszabbított tengelyében, egy történelmi jelentőségű fasor mentén a Magyar Zene házával és a Nemzeti Galériával, szomszédságban a Hősök terével, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal. A terület egy részét már az ’56-os emlékmű foglalja el, fizikailag és bizonyos mértékben, szellemi értelemben is.
Válaszul a Városligeti fasor tengelyére, és annak érdekében, hogy a tengely meghosszabbítását kiszabadítsuk, az épület formája mint egy boltíves kapu, hozzávetőlegesen szimmetrikusan igazodik a fasor tengelyére. Az épület elgondolása egyszerre gyakorlati (praktikus) és szimbolikus. Ez irányítja a forgalmat a Városligetbe, a többi múzeumokhoz és a Vajdahunyad várához, valamint ez szolgál referenciapontként a Városliget forgalomban, és egyben kiindulási és érkezési pont, végállomás is egy ligeti séta során. A merőleges tengely szintén lényeges városépítészeti szempontból, párhuzamosan fut a Dózsa György úttal és az épületekkel, gyalogos kapcsolatot teremtve a Hősök terével, valamint a másik oldalon a leendő Városligeti Színházzal.


helyszínrajz



Ahelyett, hogy blokkolná, az épületnek segítenie és előidéznie kellene a térbeli kapcsolatokat és az elvont párbeszédek (folyását) áramlását. Tekintettel arra, hogy milyen szerepet tölt be a városszerkezetben, úgy is működnie kellene, mint a „Megismerés Kapuja”, megmutatva az utak sokféleségét a Múzeumtól a parkig és a többi múzeumig. És mint a „Kultúra Kapuja”, mint kulcsfontosságú tényezője, eleme a különböző korokból és földrajzi helyekről származó népművészeti tárgyak közös fenntarthatóságának, megőrizhetőségének. Az épület kapu-szerű kialakítása egy újabb réteget tesz hozzá ehhez a kapcsolathoz, erősítve a Városligeti fasor tengelyét és erőteljesen tükrözve a mai várostervezési irányzatokat. A Városligeti fasor tengelye új struktúrát jelent a Városliget jelen szövetében, noha, jóllehet az új múzeum elrendezése összhangban van a kidolgozott Millenniumi tervezési elvekkel, ami a régi és az új elképzelések kombinációját eredményezi.

A párbeszéd tere

A javasolt helyszín karaktere tökéletesen alkalmas arra, hogy a múzeum, mint funkció önmaga is számos szinten különféle párbeszédet generáljon. A dialógusok egyszerre strukturális és elvi természetűek. A városi struktúrában értelmezve, a párbeszéd a Városligeti fasor épített környezete és a Városliget organikus szövete között, valamint a geometriai határok és a nagy nyitott tér között egyformán releváns. Az átmeneti zónából csalogatva, az épület minden résztvevővel kommunikál, anélkül hogy azonosulni akarna bármelyikkel, küldetésévé válik egy sor érdekes párbeszéd létrehozása.




látványterv - új Néprajzi Múzeum





Építészeti koncepció 


A múzeum és ahogy működik 

A Múzeum főbejárata a kapu északi letámaszkodásánál található, kapcsolódva az előtérhez, az étteremhez, a rendezvényteremhez és néhány üzlethez. Az előcsarnok látványos, többszintes üveghomlokzatán keresztül fenntartja a vizuális kommunikációt a Parkkal.

Itt lehet belépőjegyet váltani, itt helyezkedik el a ruhatár és az audioguide kiadása is. A főbejáraton keresztül közelíthető meg a Children’s Museum és az és a Museum Education, de nekik saját, éjszaka is használható külső megközelíthetőségük is van az északi, előadások megtartására is alkalmas szabadtéri rendezvénytéren keresztül. A földszinti étterem az előcsarnokkal és a park felőli terasszal, és az alatta elhelyezkedő konyhával van kapcsolatban, a shopok kívülről és belülről is megközelíthetők. A szintek között a látogatók mozgólépcsővel, a személyzet és a mozgássérültek felvonóval közlekednek.

Az északi szárnyban kapott helyet a Visitors Center, teraszkapcsolattal rendelkező food courttal, információs blokkal és shopokkal. A Múzeumnak ezen a szinten egy kiállítóterme, szintén teraszkapcsolattal rendelkező étterme, valamint személyzeti bejárata helyezkedik el, ezen az oldalon bejárata nincs, a múzeum forgalma ezen a szinten csak áthalad. Az első emeletre került a könyvtár, és innen indul a három irodaszint is. A legfelső szinten külső és belső forgalmat egyaránt bonyolító kilátó kávézó kapott helyet, melyet az épületre hosszirányban kívülről felfutó lépcsőn lehet megközelíteni.


szintek



Az épület megformálása 

Az épület formáját alapvetően a Városligeti fasor tengelye és a Városliget határán lévő helyszín által inspirált kapu motívum határozza meg. A perforált ívelt felületekkel megformált kapu felső kontúrján lépcső halad, amely a legfelső ponton levő kávézó-kilátóhoz vezet.

Az épület sajátos szerkezeti és formai logikája nem véletlen: az emberi kultúra fontos lényegét tükrözi.

A fizikai világ és benne élő kisebb nagyobb emberi közösségek minél nagyobb túlélési esélyének érdekében megalkotott gyakorlat, amely a valójában racionális és pragmatikus tartalmat érzéki külsővel ruházza fel. A tartalom nem csak adott volumenű tudás más-más formában való megjelenése, de egyben folyamatosan bővülő, megjelenésében és kiterjedésében sem statikus és behatároló. Az érzéki csomagolás misztikus, de mégis transzparens a beavatottaknak, de azzá válhat a komolyan érdeklődők számára is.

Ez a kettősség jelenik meg az épület megformálásában. A funkcionális, ezért a maga komplexitásában racionális belső térstruktúrára egy érzékien organikus külső héj alatt jelenik meg. 


koncepcióábrák



Az emberi lét szükségszerű strukturáltsága és emellett mégis szabadon áramló, a szépre inkább fogékony emocionális természete áll. Különös konstrukció. Racionális, de mégis szabad. Körbehatárolt és mégis korlátlan. Fizikai és szellemi kapu, amely nem kirekeszt, hanem beenged. Megünnepli a belépőt, és azonnal hidat is épít egymástól távolinak tűnő világok között.


Parametrikus sutruktúrák

Az épület külső héjának szerkesztésénél alkalmazott parametrikus geometriai rendszerek kényszerek, hozzárendelések és korlátozások segítségével hoznak létre komplikált, a kulturális viszonyrendszerekhez hasonló, ám ahhoz képest leegyszerűsödött, matematikailag egzakt szöveteket. A geometria önmagát építi: ha egy paraméter vagy szabály változik, a létrejött forma azonnal ennek megfelelően módosul. Alkalmas olyan mintázatok létrehozására, ami nem tartalmaz két egyforma elemet, de a mérete és a helye matematikailag pontosan meghatározott.

A tervezett múzeum a felevettet kérdésekre a jelen kontextusának hangsúlyos bevonásával ad innovatív, expresszív választ. Az épített környezet geometriáját, architektúrája és a park organikus formavilága között íves, kétszer görbült felületekkel teremt átmenetet.


látványterv - új Néprajzi Múzeum



A kint és bent viszonya tudatos téralakító elv. A kívülről érkező látogató - szellemi értelemben is - fokozatosan bocsáttatik be. Az épületben egy újabb kint és bent élményét tapasztalhatjuk. A kiállítótereket egyféle épített "kint" veszi körbe a belépés folyamatát térben és időben is kiterjesztve. 

A belső térstruktúra egymáson fekvő, egymást szervesen tételező térrétegei az emberi civilizáció egymásra épülő tudásszeleteit jelképezik. 

Látogatói élmények 

Feljutás élménye egy magaslati pontra. Az épület hátán enyhe lejtésű, kényelmes lépcső vezet az épület legmagasabb pontjára. 

Panoráma a tetőteraszról és a kávézóról. Az épület legmagasabb pontjáról körbetekintve érthető meg igazán a HELY és az ÉPÜLET városszerkezeti összefüggése. Egyik irányba a Város tömör, urbánus tömegébe szervült Városligeti Fasor tengelyével, a másikban a Liget zöldjének burjánzása látható, az épület maga a kettő közötti átmenet. A KAPU

Gasztronómiai élmény a zöldben. Az éttermek hatalmas, transzparens felületekkel nyílnak a Park felé.

A víz. A növényekhez, a zöldfelületekhez hozzátartozik a víz. A vízfelület, a szökőkút, fokozza a természet közelségének élményét. A szökőkútban fürödni szabad!



látványterv - új Néprajzi Múzeum




Szabadtéri előadó. A gyermekmúzeum gyújtópontjában a -1. szinten a szabadtéri előadótér szerepel. A lejtős, lépcsős padozatú nyitott tér kiváló terepe lehet a gyermekprogramok, szabadtéri előadások lebonyolításának, vagy egyszerűen a pihenőidő, a szünet zártabb, védett környezetben való eltöltésének.

'56-os műemlék - alulnézetből. Az újra felállított 56-os műemlék a pince födémre kerül. Jó alkalom lehet ez az emlékmű egy újabb értelmezési rétegének a kibontására, amely alulnézetből, üvegfalon, vagy üvegfödémen keresztül is láttatja az alkotást. A koncepció esetleges kibontásához a mű eredeti szerzőjének a véleménye feltétlenül szükséges.

A belső fényjátékok élménye. A külső héjon levő perforáció a belső közlekedő terekben, a tereket kitöltő belső tömegekkel való együtthatásában élénk, expresszív fényhatásokat eredményez.

Az Event Hall intenzív park kapcsolata. Az Event Hall tér a térben úszva, kettős üvegfalon keresztül vizuálisan és fizikailag is megnyílik a Liget zöldfelülete felé.


látványterv - új Néprajzi Múzeum



Látványraktár a közlekedőúton. Hogy a kiállítóterek közötti átközlekedés se teljen unalmasan, a látványraktárt a múzeum gyűjteményének tömegét adó műtárgyakkal a -1. szinten, az időszakos kiállító terek mentén helyeztük el.

Építészeti koncepció röviden

Kapu motívum: az épület erősíti és visszahozza a korábbi – a Városligeti-fasor és a Rondó által kijelölt – városszerkezeti tengelyt. A „Liget Kapu”-jaként fizikai és szellemi kapuként viselkedik, a város és kert, a mesterséges épített környezet és a természeti környezet között. Ugyanakkor, a legtöbb történelmi kapuhoz hasonlóan, kilátó funkciója is van.

Belső térstruktúra: a kiállítóterek szalagszerű, egymás fölött megjelenő belső tömegei, az egymásra épülő kulturális rétegződés metaforája. A kultúrák különbözősége, ugyanakkor egymásra hatása volt a belső térstruktúra formaképzésének alapja.

Külső héj: a szubkultúrákból felépülő egyetemes kultúra, mint a jelenkor integratív élménye, lepelként ráborul, átszövi, beburkolja a kiállítóterek szalagszerű rétegződését.


látványterv - új Néprajzi Múzeum



Múzeum koncepció: az épület bal oldali tömbjének földszintje a Néprajzi Múzeum főbejárata. Az összes többi szinten, egymásra lineárisan felfűzve sorolódnak a kiállítóterek.

A jobb oldali épülettömb földszintjén helyezkedik el a Látogatóközpont. Ezen a szinten a múzeumi kiállítótér, mint egy függőleges cső, átdöfi a Látogatóközpontot. A két épülettömb kiállítótereit a -1. szinten az időszaki kiállítás kiállítóterei és a látványraktár látogatói folyosója köti össze.

Látogatói élmény koncepció: a kint és bent élményének hangsúlyozása volt az alapmotívum: a kiállítótereket egyféle épített "kint" veszi körbe, egy köztes tér, amely élménnyel és feszültséggel teli.





látványterv - új Néprajzi Múzeum






A kiállítóterek a külső héjtól független, zárt tömbökben helyezkednek el, elszeparált nyugodt teret adva az elmélyült múzeumi élménynek.

Városi szövet – természeti szövet egymásra hatása: az épület reagál a sajátos téri helyzetre, az épített városi struktúra és a természeti környezet határvonalára. A Dózsa György úti homlokzat zártabb, csak a főbejáratoknál nyílik fel. A Liget felőli homlokzat nagy felületeken felhasad, megnyílik, hatalmas üveghomlokzatokkal összekapcsolva a zöld környezetet és a belső teret.

'56-os emlékmű és a Múzeum kölcsönhatása: az '56-os emlékmű sokkal hangsúlyosabbá válik a jelenlegi helyzeténél: a „kapu” közepébe kerül, a múzeum épület felső tömege pont az emlékmű fölött keskenyedik el legjobban, felülről nem takarja be a szobrot. A külső héj krómacél felületei visszatükrözik a környezetet, így az emlékművet is, sajátos viszonyrendszert kialakítva avval.

Bánáti és Hartvig Építész Iroda




vélemény írásához jelentkezzen be »