Emberek/Portré

Dinasztiák: Neuschlossok – a fák néha az égig nőnek

1/18

Neuschloss Ödön és Marcell, 1900 körül (Vasárnapi Újság, 1904 és Wikipedia)

?>
Neuschloss Ödön és Marcell, 1900 körül (Vasárnapi Újság, 1904 és Wikipedia)
?>
Budapest, Vajdahunyad vára 1896-ban, tervező: Alpár Ignác, kivitelező: Neuschloss Ödön és Marcell (Budapest Főváros Levéltára, HU_BFL_XV_19_d_1_01_009)
?>
Budapest, Igazságügyi palota 1896 körül, tervező: Hauszmann Alajos, kivitelező: Neuschloss Ödön és Marcell (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, HU_BFL_XV_19_d_1_07_148)
?>
Budapest, Aréna (Dózsa György) út 152., 1912-ben, tervező: Schodits Lajos és Eberling Béla, kivitelező: a Neuschloss Ödön és Marcell cég (Vasárnapi Újság, 1912/2., 1. o.)
?>
Budapest, Légrády palota (Eiffel Palace) 1900 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán, ácsmunka: Neuschloss Károly és Fia cég (képeslap)
?>
Nagybecskerek, Városháza, tervező: Lechner Ödön és Pártos Gyula, kivitelező: Neuschloss Miksa és Fia cég (Wikipedia)
?>
Soroksár, Községháza 1900 körül, tervező: Neuschloss Kornél (képeslap)
?>
Budapest, Szilágyi Dezső tér 1., tervező: Neuschloss Kornél, kivitelező: Neuschloss Miksa és Fia (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Városligeti fasor 33., 1905-ben, tervező: Vidor Emil, ácsmunka: Neuschloss Kornél cége (Der Architekt, 1905/11, Tafel 39.)
?>
Budapest, az Állatkert főbejárata 1912 körül, tervező: Neuschloss Kornél (képeslap)
?>
Fővárosi Állatkert, Vastagbőrűek Háza 1912-ben, tervező: Neuschloss Kornél (Magyar Építőművészet, 1912/11-12., 7. o.)
?>
Az Országos Meteorológiai Szolgálat központi épülete 1940-ben, tervező: Neuschloss Kornél (Fortepan/ Somlai Tibor)
?>
Budapest, Révész utca 27., tervező: Neuschloss Kornél (Wikipedia)
?>
Neuschloss Kornél 1920 körül (Wikipedia)
?>
A székesfővárosi szeretetotthon tervpályázata, 1929 - Neuschloss Kornél és Gyenes Lajos megvett pályázatának részlete (Magyar Építőművészet, 1929/4., 24. o.)
?>
Budapest, Attila út 2-4., 1942-ben, tervező: Neuschloss Kornél és Gyenes Lajos (Fortepan/Karabélyos Péter)
?>
Gyenes Lajos 1933 körül (Tolnai Világlapja, 1933/20., 6. o.)
?>
Emléktábla a Gyarmat utca 96. falán (A szerző felvétele)
1/18

Neuschloss Ödön és Marcell, 1900 körül (Vasárnapi Újság, 1904 és Wikipedia)

Dinasztiák: Neuschlossok – a fák néha az égig nőnek
Emberek/Portré

Dinasztiák: Neuschlossok – a fák néha az égig nőnek

2020.11.29. 08:21

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt másfél évszázadból. Ezúttal a Neuschloss-dinasztia történetét ismerhetjük meg.

Van a Felvidéken, Nyitra mellett, a Vág folyó partján egy község, Vágvecse. Több sikeres iparos, túlnyomórészt zsidó gyökerű fakereskedő família is erről a helyről származik. Közülük két család különösen fontos helyet vívott ki magának a magyar építés és építészet történetében. A Wellischekről már szó volt ebben a sorozatban, de nem írtam még a Neuschloss-dinasztiáról. Róluk szól ez a történet.

A Neuschlossok fakereskedésből éltek. Neuschloss Jakab még a 18. században Morvaországból jött, pontosabban inkább menekült Vágvecsére, a nyitrai térség fakereskedelmi centrumába. Fiai közül Neuschloss Izsák továbblépett, és a kor magyar reformpárti, árutermelő nagybirtokosaival együttműködve talált rá az iparpártoló gróf Károlyi István Pesttel határos és a faúsztatás számára remek kikötővel szolgáló birtokrészére, ahol már láthatóak voltak a gazdasági és társadalmi élet fejlődésének jelei. Így 1835-ben Neuschlossék Újpestre, Megyerre költözhettek, ahol folytathatták faipari vállalkozásukat.

Neuschlossnak (a „Neuschloss" családnevet több családtag idővel „Neuschloszként" használta) sok gyereket kellett etetnie, nevelnie fakereskedésük bevételéből. A gyerekek közül a legnagyobb, Bernát vitte tovább az ipart az apa 1841-ben bekövetkezett halála után. Majd átadta ezt Simonnak (Bernát saját céget gründolt), aki korai haláláig, 1871-ig vezette azt (ő alapította az első magyar parkettagyárat is). Ekkor az egyik testvér, Miksa sietett Simon özvegyének a segítségére, és irányította az atyai vállalkozást egészen addig, amíg Simon fiai, Ödön és Marcell (róluk lesz még szó), nagykorúak nem lettek. Ekkor Miksa is külön céget alapított. Neuschloss Izsák másodszülött fia, Károly pedig már kezdettől fogva külön cég alatt kereskedett és alapított fatelepet.

Látható, hogy Neuschloss-famíliában minden a fáról, az épületfáról szólt. A családi gazdasági kapcsolatrendszer széltében-hosszában az épületfa feldolgozására épült. Ez adta vagyonuk alapját, ezen állt vagy bukott az egész család gazdagodása.

Külön fejezetrészt érdemel Simon fiai közül Neuschloss Marcell (1853-1905) és Neuschloss Ödön (1851-1904) munkássága, hiszen működésük alatt emelkedett az atyai cég a hazai ácsmesteri-kivitelezői vállalkozások legsikeresebbjei közé. A Neuschloss név általuk vált elismertté. A fivérek képezték is magukat, mérnökök lettek. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagjaivá váltak, és az Építő Ipar című szaklap alapítói között is ott szerepel a nevük.

Neuschloss Ödön és Marcell, 1900 körül (Vasárnapi Újság, 1904 és Wikipedia)
Neuschloss Ödön és Marcell, 1900 körül (Vasárnapi Újság, 1904 és Wikipedia)
1/18
Neuschloss Ödön és Marcell, 1900 körül (Vasárnapi Újság, 1904 és Wikipedia)

Neuschloss Ödön volt cégük irányítója. Szakmai tanulmányokat végzett Zürichben. Hazatérve a Magyar Keleti Vasút majd a Brassó melletti alagút építésénél, mint mérnök dolgozott. 1885-ben az Ezredéves Kiállítás építkezéseinek lebbonyolításáért megkapta a Ferenc József-rendet. Élete utolsó tíz évében főleg a közügyek terén foglalatoskodott, mint fővárosi bizottsági tag, de leginkább mint a budapesti kerületi betegsegélyző pénztár elnöke. Egyik alapítója és hosszú éveken át vezetője volt a fővárosi hajléktalanok menhelyének, érdemeket szerzett a városi munkáslakások építése terén. A sokoldalú Ödön foglalkozott zenével és irodalommal, műfordítással is.

Az öccs, Marcell iskoláit Budapesten és Hamburgban végezte. A Kereskedelmi Akadémia elvégzése után letette az ácsmesteri képesítő vizsgát. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia és az Országos Iparegyesület egyik vezetője lett; szociális elkötelezettségű szakember, kiváló szónok volt. Az Ezredéves Kiállítás zsűrijébe (az építőipari csoportba) is bekerült és királyi tanácsosi titulust is kapott. Bátyjához hasonlóan ő is több munkássegélyező testületet alapított. Halálakor a Pesti Napló így búcsúzott tőle:

„Kereskedő volt, művelt és becsületes. Európai volt, de magyar, felekezetéhez hű. Zsidó volt, mégis mindenki azt mondta róla, hogy keresztényi szeretettel volt embertársaihoz. És az ő példája mutatja, hogy a szívnek csak egy a vallása: a szeretet."

Budapest, Vajdahunyad vára 1896-ban, tervező: Alpár Ignác, kivitelező: Neuschloss Ödön és Marcell (Budapest Főváros Levéltára, HU_BFL_XV_19_d_1_01_009)
2/18
Budapest, Vajdahunyad vára 1896-ban, tervező: Alpár Ignác, kivitelező: Neuschloss Ödön és Marcell (Budapest Főváros Levéltára, HU_BFL_XV_19_d_1_01_009)

Budapest, Igazságügyi palota 1896 körül, tervező: Hauszmann Alajos, kivitelező: Neuschloss Ödön és Marcell (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, HU_BFL_XV_19_d_1_07_148)
3/18
Budapest, Igazságügyi palota 1896 körül, tervező: Hauszmann Alajos, kivitelező: Neuschloss Ödön és Marcell (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, HU_BFL_XV_19_d_1_07_148)

Cégük fénykora a millennium idejére esett, mikor is a hadsereg, a vasút, az állami hivatalok és ipari vállalkozások hatalmas megrendelésekkel árasztották el a céget. Az Ezredéves Kiállítás építkezéseinek, ácsmunkáinak jelentős részét ők végezték. (Az építkezéseknél majd később is több ízben dolgoztak együtt az építész Alpár Ignáccal). A Kossuth téren álló, Hauszmann Alajos által tervezett Igazságügyi palota építése is cégük munkája. De ők emelték a pécsi, soproni és nagyváradi hadapródiskolákat is. Építettek laktanyát Przemyslbe, Lembergbe, Vácra, Nagyváradra, illetve ők építették újjá a tűzvészben elpusztult Eperjes városát. Több pesti nagypolgári bérpalota ácsmunkáit, parkettázását vállalták, az Országház építéséből is kivették részüket. 350 munkást foglalkoztató gyártelepük Újlipótvárosban, a Pozsonyi út 10. alatt állt – ott, ahol pár évtizeddel később már a Palatinus házak tömbjei emelkedtek.

Több ingatlan tulajdonosaivá váltak, közülük a legismertebbek a budai Apostol utcában emelt villák (melyek közül a gyermektelen Ödön villája a tulajdonos halála után tüdőszanatórium lett a munkások számára, majd 1944-ben, a német megszálás idején Adolf Eichmann költözött oda) és a belvárosi négyemeletes Báthory utca 5. Mindegyik historizáló Alpár-mű a századforduló idejéből.

A Neushloss-fivéreknek nem jutott hosszú élet, alig túl az ötvenen mentek el, egymást pár hónappal követve. A tulajdonosok halála után Marcell özvegyének vállalkozásaként működött tovább a cég, változatlan névvel, de már kisebb sikerrel. Legismertebb munkájuk ebből az időből az Aréna (Dózsa György) úti Népszálló (tervező: Schodits Lajos és Eberling Béla) és a József nádor tér 11. alatti négyemeletes bérház (tervező: Medgyes Alajos) kivitelezése volt. A cég modernista művek megszületésénél is bábáskodott, ilyen volt az Attila út 103. 1937-ből (tervező: Ribáry Alajos és Kórody György).

Budapest, Aréna (Dózsa György) út 152., 1912-ben, tervező: Schodits Lajos és Eberling Béla, kivitelező: a Neuschloss Ödön és Marcell cég (Vasárnapi Újság, 1912/2., 1. o.)
4/18
Budapest, Aréna (Dózsa György) út 152., 1912-ben, tervező: Schodits Lajos és Eberling Béla, kivitelező: a Neuschloss Ödön és Marcell cég (Vasárnapi Újság, 1912/2., 1. o.)

A kiterjedt Neuschloss-család egy másik sikeres vállalkozása Neuschloss Károly (1810-1878) és fia, Neuschloss Emil (1836-1912) építőipari cége volt. Neuschloss Károly is Izsák fia volt, ahogy Simon is, és az ő cége is faiparra specializálódott. Ők is részt vettek az Ezredéves Kiállítás létrehozásában, de az Állami Operaház és a Budai vár Lovardájának tetőszerkezete, a Medve utcai népiskola (a mai Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium) ácsmunkái is őket dicséri. De említhetjük a Vöröskereszt Erzsébet Kórházának (a mai Sportkórház), a Királyi várpalota krisztinavárosi szárnyának vagy a Légrády-palota (ma Eiffel Palace) ácsszerkezetét, amit szintén a Neuschloss Károly és Fia cég jegyzett.

Érdekesség, hogy Neuschloss Károly lánya, Zsófia egy jeles építész-építőmesterhez, Wechselmann Ignáchoz (1828-1903) ment hozzá, aki Ybl Miklós több művének volt kivitelezője így például a Várkert Bazárt vagy a Fővámházat is ő építette. Wechselmann végrendeletében komoly vagyont hagyományozott a vak gyermekek alapítványa részére, és így épülhetett fel a mexikói úti Vakok Intézete, Lajta Béla tervei alapján.

Budapest, Légrády palota (Eiffel Palace) 1900 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán, ácsmunka: Neuschloss Károly és Fia cég (képeslap)
5/18
Budapest, Légrády palota (Eiffel Palace) 1900 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán, ácsmunka: Neuschloss Károly és Fia cég (képeslap)

1890-ben a Neuschloss Károly és Fia, valamint Horschitz Frigyes építővállalata közösen engedélyt kértek az Esztergom-Almásfüzitő vasútvonal megépítésére. A 41,8 km hosszú vasútvonal nem egészen egy év alatt készült el. A társaság később engedélyt kapott a vasútvonalból kiágazó 8,2 km hosszú, Tokod és Annavölgy közötti szárnyvonal megépítésére is.

Neuschloss Emil egyébként a Magyar Mérnök- és Építész Egylet alapító tagja volt, és alapító kiadója – többek között unokaöccseivel, Ödönnel és Marcellal – az Építési Ipar és Építő Ipar szaklapoknak.

Nem esett szó még Neuschloss Miksáról és családjáról, pedig ez a családi ág is tartogat izgalmakat. Neuschloss Miksa (1832-1900) Neuschloss Simon és Károly testvére volt. Természetesen ő is az épületfára alapozta vagyonát. 1872-től a Mérnökegylet tagja lett, majd annak választmányába is bekerült, elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét 1879-ben. A Pozsony-Dunaszerdahely helyiérdekű vasútvonal megvalósítása Neuschloss Miksa és Sághy Gyula cégeinek közös eredménye. De szintén Neuschloss Miksa érdeme a nagybecskereki megyeháza (a mai városháza) kivitelezése, a zimonyi és belgrádi pályaudvarok felépítése, több fő- és vicinális vasút létrehozása, valamint a Rába szabályozási munkálatainak elvégzése.

Nagybecskerek, Városháza, tervező: Lechner Ödön és Pártos Gyula, kivitelező: Neuschloss Miksa és Fia cég (Wikipedia)
6/18
Nagybecskerek, Városháza, tervező: Lechner Ödön és Pártos Gyula, kivitelező: Neuschloss Miksa és Fia cég (Wikipedia)

Három fia közül, akiket a szintén Vágvecséből származó feleségével, Hirschler Bertával neveltek, a középső életútjának tág teret szentelünk. Ő Neuschloss Sámuel Kornél (1864-1935), akiből jeles építész lett. A Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziumába járt. Építészeti tanulmányait a Zürichi Műegyetemen folytatta, ott diplomázott, majd ezt kiegészítette a Budapesti Tudományegyetemen szerzett művészettörténészi doktorátussal. Hét évet töltött Svájcban, Franciaországban és Itáliában. Párizsban a historizmus, a neogót stílus hívénél, Émile Boeswillwald irodájában dolgozott, francia várak restaurálásában vett részt. Svájcban megismerkedett későbbi feleségével, Knüsli Fáni Lujzával, akit még Svájcban, 1895-ben el is vett, és akinek a nevét később, 1920 után – a korra nem éppen jellemző módon – fel is vette és lett dr. Neuschloss-Knüsli Kornél.

Nagyváradon katonai szolgálatot teljesített, majd állami feladatot kapott: a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye mérnökeinek egyikévé nevezték ki. Ebbéli tisztségében bekerült többek között a pesti Városháza és az angyalföldi Szent László utcai iskola építési munkáit ellenőrző szakmai bizottságba.

Az 1890-es évek végétől már tervezési megbízásokat is kapott a belvárosi Erzsébet téren lévő irodája: Soroksárra községházát, Hűvösvölgybe, a Nyéki-dülőre (a mai Modori utcába) lakóházat tervezett, az újlipótvárosi Révész utca 9-be műhely tervezésére kapott engedélyt.

Soroksár, Községháza 1900 körül, tervező: Neuschloss Kornél (képeslap)
7/18
Soroksár, Községháza 1900 körül, tervező: Neuschloss Kornél (képeslap)

1899-ből származik korai korszakának legfontosabb megvalósult alkotása, a budai Szilágyi Dezső tér 1. szám alatt felépült családi tulajdonú és kivitelezésű későhistorizáló stílusú bérpalota. Jeney András így írja le az épületet1:

„A háromemeletes, három oldalán szabadon álló épület főhomlokzata 1+6+5+6+1 tengelyes. A két szélső tengely enyhe kiülésű rizalitként előre lép, a középső 5 tengely határozottabban kiugrik a homlokzat síkjából. Az alsó két szint kváderozott, a rizalitok szélei pedig armírozottak. Az első emelet fölött övpárkány, a harmadik emelet fölött koronázó párkány tagolja a homlokzatot. Közöttük, a rizalitokon kolosszális római ión oszlopok ívelnek át. A rizalitokat a tetőn mellvédek hangsúlyozzák. Az épület fő- és oldalszárnyai is kéttraktusosak. A ház két belső udvart rejt magában, melyek között csak egy egytraktusnyi szárny helyezkedik el, mely a lépcsőházat foglalja magába. A kapualj mennyezetét polikróm (sokszínű), részben figurális díszítőfestés borítja. A lépcsőház oszlopai és balluszteres (kőbábos) korlátjai szürke márványból készültek. A lépcsőházat a legfelső szinten festett látszat architektúra borítja. Az udvarok vasrácsos függőfolyosóit robosztus konzolok tartják. A tervező fenn, láthatóvá tette a fából készült tetővégződéseket. A kapualjat és a lépcsőházat műkő mozaik lapok burkolják."

Budapest, Szilágyi Dezső tér 1., tervező: Neuschloss Kornél, kivitelező: Neuschloss Miksa és Fia (a szerző felvétele)
8/18
Budapest, Szilágyi Dezső tér 1., tervező: Neuschloss Kornél, kivitelező: Neuschloss Miksa és Fia (a szerző felvétele)

Neuschloss – svájci protestáns vallású felesége hatására – kikeresztelkedett, protestáns hitre tért át és a budai református egyházkerület elöljáróságába is beválasztották. A hazai református világban aktív szervezői szerepet vállalt, egyházközösségi presbiteri tisztet is betöltött. (Felesége a budai református nőegylet elnöki tisztét töltötte be). De tagja volt a Budai Polgári Körnek, a Budai Lövészegyletnek és esküdtbíróként is működött. Aktívan politiziált a Darányi párt mellett. A svájci magyarokkal is tartotta a kapcsolatot, zürichi sporteseményeket szervezett.

1907-ben bekerült a fővárosi középítési bizottságba, középítési tanácsosi titulust kapott. 1910-ben lett az Egylet tagja. Szakmai, szervezői tekintélye folyamatosan emelkedett. Több pályázati bíráló bizottság tagja volt (pl. a fővárosi városháza elhelyezésére kiírt pályázat, az állami számvevőszék vagy a községi nyilvános könyvtár és közművelődési intézet pályázata esetében). 1910-ben a bécsi építészeti elitet, az osztrák építészeti egyesülettől érkező vendégeket (köztük Ferdinand Fellnert, Hermann Helmert és Leopold Bauert) Alpár Ignác, Hauszmann Alajos, Korb Flóris, Sándy Gyula és mások társaságában fogadta és látta vendégül.

Szerzett saját ingatlant a budai Fő utcában és a Margit (Bem) rakparton. A Fő utca 17-be vitte át irodáját.

1903-ban Vidor Emil családi villája építésénél az ácsolást, a fapárkányokat és a kerti homlokzaton lévő erkélyek favázait cége készítette. 1911-ben kiviteli feladatot végzett Kondor Márton cégével együtt a MÁV angyalföldi szénpályaudvarának és vontató-telepének létrehozásánál.

1908-ban a Julius Meinl cég részére tervezett négyemeletes gyárépületet a ferencvárosi Dandár utcába. Ez volt az ország első kávépörkölő üzeme. Egy év múlva az Asbóth-családnak tervezett nyaralót a budai Rézmál-dülőre, a mai Ady Endre utcába.

Budapest, Városligeti fasor 33., 1905-ben, tervező: Vidor Emil, ácsmunka: Neuschloss Kornél cége (Der Architekt, 1905/11, Tafel 39.)
9/18
Budapest, Városligeti fasor 33., 1905-ben, tervező: Vidor Emil, ácsmunka: Neuschloss Kornél cége (Der Architekt, 1905/11, Tafel 39.)

A budapesti VI-VII. kerületi református templomra, illetve a mezőtúri városházára kiírt tervpályázatokon terveit megvették.

Neuschloss Kornél az 1910-es évek elején érte el szakmai munkásságának csúcspontját. Egyrészt azért, mert a Magyar Építőművészek Szövetsége 1912-ben első mesterévé, azaz elsőszámú irányítójává választotta két évre (korábban második mester is volt), másrészt azért, mert az új Fővárosi Állatkert, mint a főváros nemzetközi mércével mérve is különleges építészeti színfoltja jórészt Neuschloss szakmai felügyeleti-irányítói tevékenységének, illetve többedmagával tervezői kvalitásainak az érdeme.

Az 1912-ben megnyílt Fővárosi Állatkert helyén szintén állatkert állt, de a millenniumi ünnepségek után csődbe jutott az intézmény és 1907-től Budapest székesfőváros tulajdonába került. Bárczy István főpolgármester programjának keretében több mint négymillió aranykoronás költségen teljesen újjáépítették. Az átépítésre 1909 és 1912 között került sor és a kert ma is meglévő műemlék épületeinek zöme is ekkor került átadásra. Az újra megnyitott Állatkert kétségtelenül Európa egyik legszebb és legkorszerűbb ilyen intézménye volt. Neuschloss volt az újjáépítés szakmai vezetője az állam részéről, az ő javaslatára bízták meg Kós Károlyt és Zrumeczky Dezsőt az új épületek tervezésével, akiket valószínűleg az óbudai református parókia építési ellenőreként ismerhetett. Neuschloss két különleges művel gazdagította a kertet: a Főbejáratot és a keleties, kupolás, minaretes Elefántházat (Vastagbőrűek Házát) tervezte.

Budapest, az Állatkert főbejárata 1912 körül, tervező: Neuschloss Kornél (képeslap)
10/18
Budapest, az Állatkert főbejárata 1912 körül, tervező: Neuschloss Kornél (képeslap)

Fővárosi Állatkert, Vastagbőrűek Háza 1912-ben, tervező: Neuschloss Kornél (Magyar Építőművészet, 1912/11-12., 7. o.)
11/18
Fővárosi Állatkert, Vastagbőrűek Háza 1912-ben, tervező: Neuschloss Kornél (Magyar Építőművészet, 1912/11-12., 7. o.)

1910-ből való egy másik fontos munkája: az Országos Meteorológiai Szolgálat háromemeletes későszecessziós hangulatú központi épülete a Kitaibel Pál utca 1. szám alatt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat központi épülete 1940-ben, tervező: Neuschloss Kornél (Fortepan/ Somlai Tibor)
12/18
Az Országos Meteorológiai Szolgálat központi épülete 1940-ben, tervező: Neuschloss Kornél (Fortepan/ Somlai Tibor)

1912-ben a Közmunkák Tanácsába is beválasztották tanácskozási joggal, de tagja volt Budapest műszaki bizottságának is.

Építészeti munkásságában fontos szerepet kaptak a Magyar Királyi Posta által biztosított megrendelések is. Tervei szerint épült meg a zimonyi, illetve Budapesten a Verseny utcában található posta épülete. A posta tisztségviselőinek kertvárosias hangulatú lakónegyedét is Neuschloss tervezte a zuglói Gyarmat és Gervay utcákba. Neuschloss – aki Kós és követőinek őszinte támogatója volt – az egyik első lelkes hazai követője és hirdetője lett azon angol-holland eredetű építészeti törekvésnek, amely az emberléptékűséget, praktikumot, családias, kertvárosias építészetet vallotta.

Ipari épületei közül kiemelkedik a Székesfővárosi Gázművek raktárépülete (1914) Vizafogón, a Népfürdő és Révész utca sarkán (ma loft-lakások társasháza).

Budapest, Révész utca 27., tervező: Neuschloss Kornél (Wikipedia)
13/18
Budapest, Révész utca 27., tervező: Neuschloss Kornél (Wikipedia)

A világháború beköszöntével Neuschloss tartalékos hadnagyként kezdett szolgálni a péterváradi katonai parancsnokságnál.

A háború után is fontos szereplője volt a hazai építész-érdekvédelmi és állami építészeti irányításnak. Irodáját időközben a Batthyány utca 4. szám alatti bérházba – melyet valószínűleg maga Neuschloss tervezett – helyezte át és ez maradt utolsó lakcíme. Több rokonához hasonlóan a szabadkőműves páholyba is belépett. De ott találjuk az Önkéntes Mentőegyesület alapitói között is.

1918-ban a Nemzeti Tanács Irodalmi és Művészeti szaktanácsának építész tagja lett Bálint Zoltánnal, Málnai Bélával, Medgyes Alajossal, Pogány Móriccal és Spiegel Frigyessel egyetemben.

Neuschloss Kornél 1920 körül (Wikipedia)
14/18
Neuschloss Kornél 1920 körül (Wikipedia)

A székesfővárosi szeretetotthon tervpályázata, 1929 - Neuschloss Kornél és Gyenes Lajos megvett pályázatának részlete (Magyar Építőművészet, 1929/4., 24. o.)
15/18
A székesfővárosi szeretetotthon tervpályázata, 1929 - Neuschloss Kornél és Gyenes Lajos megvett pályázatának részlete (Magyar Építőművészet, 1929/4., 24. o.)

1921-től épületszerkezettant tanított a Ludovika Akadémián. 1924-től közös irodát nyitott a fiatal Gyenes Lajossal (1888-1944), aki korábban a MÁV Magasépítési osztályán dolgozott. Az 1930-as évek elejéig tartó közös építészi működésük eredménye többek között a budai Lévay útra tervezett családi ház, a makói és ceglédi posta. Az országos lakásépítési akció keretében az Attila út 2-4-be ötemeletes neobarokk bérházat építettek. Sebestyén Artúrral kiegészülve is terveztek kislakásos bérházat, mégpedig a Hunor és a Raktár utca sarkára. Több pályázaton indultak, így például a győri és mezőtúri posta, a debreceni városháza és a Gellérthegy-Gellért rakpart rendezésének tervpályázatán. Általában II. és III. díjakat kaptak. (Gyenes később Hübner Tiborral és Nagy Istvánnal dolgozott együtt, 1944-ben nyilasok ölték meg.)

Budapest, Attila út 2-4., 1942-ben, tervező: Neuschloss Kornél és Gyenes Lajos (Fortepan/Karabélyos Péter)
16/18
Budapest, Attila út 2-4., 1942-ben, tervező: Neuschloss Kornél és Gyenes Lajos (Fortepan/Karabélyos Péter)

Gyenes Lajos 1933 körül (Tolnai Világlapja, 1933/20., 6. o.)
17/18
Gyenes Lajos 1933 körül (Tolnai Világlapja, 1933/20., 6. o.)

Neuschloss művészetörténészi munkásságáról keveset tudunk, de annyit igen, hogy kutatta a reneszánsz nagy művészének és gondolkodójának, León Battista Albertinek az életművét. Ezen kívül régészettel is foglalkozott. (Erről részletek nem ismertek.)

Nem esett szó még Neuschloss Kornél utódairól. A Neuschloss-Knüsli házaspárnak három fia született: Gerő, Konrád és Péter. Gerőt korán elvitte egy gyermekkori betegség, a másik két fiú viszont megélte a felnőttkort. Neuschloss-Knüsli Konrád idővel Szászdira magyarosított és lett belőle Veszprém megyében, Pétfürdőn orvos, majd 1945 után külföldre távozott. Konrád gyermeke, Neuschloss Kornél unokája Szászdi Ádám (1930-2019), akiből neves történész professzor lett Dél Amerikában. Ő Puerto Ricoban telepedett le családjával, két fiával és tanított a helyi egyetemen. A másik fiúból, Péterből is orvos vált, ő a szülészet-nőgyógyászat szakorvosa lett és az amerikai Clevelandben telepedett le 1929-ben. 1961-ben hunyt el.

Neuschloss élete utolsó hónapjait a Siesta szanatóriumban töltötte. 71 évet élt. (Felesége szeretett férje halála után két évvel hunyt el.)

Írjuk le: Neuschloss Kornél jó ember volt. Ahogy sok Neuschloss, emberbaráti, jótékonysági szervezetek élharcosa, szociális érzékenységgel, tettvággyal. Építészként, mérnökként egyszerre volt a szakma tekintélyének elszánt védelmezője, műszaki és művészeti grémiumok fontos embere és nyitott, derűs, érzékeny művészember, aki felvette felesége nevét is egy olyan korban és országban, amikor és ahol a női egyenjogúság a mindennapi életben nem létezett.

Neuschloss Kornélnak, születésének 150. évfordulóján, emléktáblát avatott a zuglói önkormányzat, az általa tervezett egykori postás tisztviselőtelep egyik házának falán.

Így lett kerek ez a történet.

Emléktábla a Gyarmat utca 96. falán (A szerző felvétele)
18/18
Emléktábla a Gyarmat utca 96. falán (A szerző felvétele)

Gottdank Tibor

[1] http://budapest100.hu/house/szilagyi-dezso-ter-1/

 

Források:

Budapest100.hu

Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.

Genthon István - Zakariás G. Sándor: Magyarország Művészeti Emlékei, 3. kötet, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961.

Gerle - Kovács - Makovecz: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.

Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.

Kempelen Béla: Magyar zsidó családok, Makkabi Kiadó

Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában, Corvina Kiadó, 1988.

MyHeritage.com – Geneology Family Tree

Reformatus.hu

Ujvári Péter (szerk.): Magyar Zsidó Lexikon, Pallas Kiadó, 1929.

Varosvedo.hu

Szaklapok, közlönyök: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, A Munkaadó, Budapest, Budapesti Közlöny, Der Architekt, Építészeti Szemle, Építő Ipar – Építő Művészet, Fővárosi Közlöny, Hivatalos Közlöny, Honismeret, Magyar Építőművészet, Magyar Pályázatok, Műemlékvédelem, Protestáns Szemle, Szociológia, Tér és Forma, Vállalkozók Lapja

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk