NKE Sportközpont, a Teampannon II. díjas terve

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportközpontjára kiírt pályázat II. díját a Madzin Attila vezette tervezőcsapat kapta. Koncepciójuk egyedi karakterű, tagolt, rugalmasan használható és hatékonyan működtethető közösségi épületet vázol fel, a környezetet is bevonva a ház életébe.

Részletek a műleírásból

Építészeti koncepció

Multifunkcionális használat, környezeti beágyazódás, kortárs színvonal. A tömegalakítás és a homlokzati anyagok kiválasztása a minőséget, a tartósságot és a zöld környezetbe való beolvadást, a befelé fordulást és a nyitottságot egyszerre szolgálja, amit minőségi beton- és üvegfelületekkel elégítettünk ki. A nagyközönség számára tartós értékrendet, megbízhatóságot, átláthatóságot, a természeti környezet tiszteletét közvetíti a tisztás, a tó és a parkerdő patinás zöld környezetébe illeszkedő, tagolt forma. A különös kontúr építészetileg egyedivé, felismerhetővé teszi az épületet. Európai színvonalú sportközpontot és környezetet alakítunk ki minőségi kertépítészeti, térburkolati, térvilágítási és utcabútor-rendszerek alkalmazásával.

Funkcionális elrendezés

Az E-fokozatú sportcsarnok 44 x 22 m-es, 9 m tiszta belmagasságú, három részre osztható küzdőteréhez az előcsarnok felől 1200 férőhelyes, 95/40 cm lépcsőzésű fix lelátó, a másik hosszoldalon pedig közvetlenül, összenyitható módon az edzőterem kapcsolódik, ami nagyban elősegíti a multifunkcionális használatot (nagyrendezvények, koncertek, vásárok, stb). A küzdőterek (és az öltözők) padlósíkját egy teljes szinttel a környező terepvonal alá süllyesztettük, a közönségforgalmi- és sportolói utcai-tornacipős útvonalak következetes funkcionális szétválasztása, illetve a kedvezőbb külső tömegarányok érdekében. Az öltözők lelátó alatti elhelyezése kompaktabbá teszi az alaprajzot, és így gazdaságosabbá az üzemeltetést. A 10 m magas mászófal közvetlenül a csarnoktérhez kapcsolódik. A lelátók vészkiürítése két irányban történhet, részben a feltöltés irányában, részben a pálya felé nyitható palánkkapukon át, majd onnan a sportolói- és a rámpás gazdasági kijáraton át a szabadba. A bemelegítő csarnok északi hosszoldalán biztosítottuk a sportolók, hozzátartozók százfős lelátóját. A sporteszköz-szertárak és a mobilszínpad-, illetve széktároló közvetlenül, a tornasport-szertár közlekedőn keresztül kapcsolódik a csarnoktérhez, a labdaszertár közvetlenül a labdateremhez. A rádió- és TV-közvetítő helyek, kameraállások, hangosító, világosító technikai helyiségek a nézőtéri lelátók fölött, külön VIP- és média-galérián kaptak helyet. A sajtóközpont, interjúszoba a sportolói bejárat közelébe került.

A medencecsarnok elrendezése a 21 x 25 m-es, feszített víztükrű úszó- és a 10 x 15 m-es bemelegítő-tanuló medence, a medence-körüljáró és a 200 fős lelátó méreteihez, valamint az együttes alapvető alaprajzi és szerkezeti rendjéhez igazodik, amely a sportolók és a fürdőzők részére edzési, versenyzési, fürdőzési lehetőséget, verseny esetén pedig közönség-lelátót biztosít. Az uszodatér teljes délkeleti oldala enyhe rézsűs terepalakulattal nyílik meg a szabadba. A leárnyékolt kertkapcsolat kitágítja a teret. A külső terepszinthez csatlakozó bejárati előcsarnok alatt húzódó, abból közvetlenül megközelíthető haránt-elosztó öltözői közlekedő térről nyílnak a sportcsarnok-lelátó alatt a tornatermi csapatöltözők, az uszodai lelátó alatt pedig a látogatói öltözők, vizesblokkok és a négy csapatöltöző helyiségcsoportja. A medencetérhez közvetlenül kapcsolódik a sporteszköz szertár, az úszómesteri, orvosi, edzői helyiség. A medence-körüljáróról közvetlenül elérhető lelátók a fürdőzők pihenésére is alkalmas módon vannak kialakítva. A külön recepcióval rendelkező, korszerű wellness-technológiával felszerelt pihenő, bemelegítő és rekreációs központ a medencecsarnok teréből induló panoráma- felvonón és lépcsőn keresztül közelíthető meg és az uszoda tetőteraszára nyílik.

Az igazgatás, ellátási, technológiai és épületgépészeti helyiségek a hallgatói klubépület folytatásában, valamint a Diószeghy utca mentén kialakított alagsori szárnyban kaptak helyet. Az épületgépészeti rendszerek tervezésekor a medencecsarnokot teljesen különálló üzemeltetési egységként kezeltük, a sportcsarnoknál pedig figyelembe vettük a termek három részre való oszthatóságát. 

A szabadtéri sportpályák az oktatás és az egyetemi élet szerves részét képezik és közvetlenül kapcsolódnak a sportközpont sportolói bejáratához, a gazdasági bejárathoz és a campus parkterületéhez. A 260 m hosszú, 15 m széles akadálypályát U-alakban telepítve, a 400 m-es futópálya ligetesen kialakított belső részén elkülönítve, elkerítve, lejtésmentesen helyeztük el. A vizuális belátást telepített növényzettel akadályozzuk meg. A kültéri pályákhoz tartozó raktárakat a térszint alatti lőtér fogadóépületébe helyeztük el. A lehatárolás a biztonsági és az esztétikai szempontok figyelembevételével történt. A kerítés történeti nyomvonalát, anyagát részben megtartottuk, amely a Diószeghy utca mentén telepített kis sportpályák mellett helyenként áttörve megmarad. Befelé, a campus parkja felé viszont egyéb kertészeti, tájépítészeti, építészeti elemeket, sövényfalat, rézsűt, terepplasztikát javasolunk. A szabadtéri pályákat az egyetemi használat elsődlegessége mellett külső bérlő számára is kiadható formában alakítottuk ki. A park éjszakára bezár.

A Bíráló bizottság értékelése

34. sz. pályamű

Telepítés: telepítése, tömegképzési koncepciója elfogadja a rendezési tervi előírásokat, alkalmazkodik az ott jelölt beépítési rendhez. A várhatóan egységes megjelenésű és léptékű, az Orczy kertet keretező beépítés ölelésében önálló, egyéni arculatra, egyedi megformálásra törekszik. Ennek érdekében olyan eszközöket használ, melyek az „elszakadást" segítik. Kertépítészeti elemekkel, rézsűkkel választja le téri világát az összefüggő, gyűrű-szerű, térfallá sűrűsödő beépítéstől. Önállóságra törekvő beépítési stratégiája eredményes: a sportközpont épülete önálló térbeli alakzatként jelenik meg, bármelyik irányból közelítünk hozzá. Az uszoda blokkja a déli oldalra kerül. Padlószintje a térszint alatt van, ezért a külső területet rézsűsen lejtetve szép építészeti gesztussal csatlakoztatja a medencetér üvegfalához.

Funkció: az épület funkcionális egységei jól szervezettek. A küzdőterek és a medencetér padlószintje a terepszint alá kerül. Ezen a szinten találhatók az öltözők is, továbbá rámpákkal erre a szintre érkezteti a sportolókat és a gazdasági kiszolgálókat is. A pályamű nagy erénye, hogy a sportcsarnokot és a bemelegítő termet összenyithatóvá teszi, ezáltal a rendezvényszervezés lehetőségét nagymértékben növeli.

Építészet: építészeti koncepciója három meghatározó fogalom köré íródik, mindhármat komplexen, magas színvonalon fejti ki és alkalmazza. Ezek az alábbiak:

1. Környezettudatosság: egy folyamatban optimalizálja a beépítési területet, az üzemeltetési             technológiát, a flexibilis alaprajzi struktúrát, a forgalmi, közlekedési kapcsolatokat, ezzel             hatékonyan működő épület létrehozását célozva.

2. Szinergia: a szinergia fogalma alatt a meglévő adottságok és a tervezett jövőképben rejlő energiák tudatos feltárását, és azok értéknövelő egyesítését érti. Kiemelésre érdemes az összevont, egy térbe integrált két küzdőtér (sportcsarnok és edzőterem) eltérő hasznosítását bemutató ábrasor, mely a térbeli, hangulati változásokat, mint a semlegességből az egyedi arculattá válás lehetőségeit érzékelteti. Nagy hangsúlyt fektet az alapfunkció mind teljesebb kiszolgálására, úgymint: látogatói, sportolói bejáratok tiszta szétválasztása, a Hallgatói Központ bekapcsolás az alaprajzi – funkcionális rendbe, parkolók elválasztott kezelése, az általános oktatási célt szolgáló hat leválasztható egység azonos rangú kiosztása. A feszes szerkesztés helyenként szűkös téralakítást eredményez. Az öltözők belmagassága alulméretezett, a wellness részleget feltáró lépcső kialakítása kérdéses.

3. Artikulált építészeti terek: tömegképzése, homlokzati architektúrája, anyaghasználata, valamint a szabadtérre, a kertre kidolgozott koncepciója egységes, kiérlelt. A tervezett rézsűk tájépítészeti elemekké válnak, így a kert szerepét erősítik, ugyanakkor szép kiegészítései a kapcsolódó beltéri funkcionális egységeknek: az uszoda terét nagyvonalúan egészíti ki a déli oldalon bevágott rézsű, míg az épített északi a pályákra való rálátás eszköze (itt némi ellentmondásba ütközünk, hiszen az akadálypályát vizuálisan zárni kell.) Javasolt szerkezeti megoldása nagyvonalú, látványos, amit jól végiggondolt természetes bevilágítás, valamint természetes szellőzést biztosító szisztéma egészít ki. Az épület megjelenésében, téri világában erősebben képviseli egy nagyvárosi közösségi csarnok világát, mint az Kiíró által megcélzott, alapvetően oktatási célokat szolgáló épületét. A felhasznált építészeti eszközök - a szakértői vélemények szerint - nem csupán a megjelenésben, hanem a becsült, felülvizsgált költségbecslésben is eltérést mutatnak a várt nagyságrendhez képest.

Technikai megoldások: javasolt szerkezeti megoldása nagyvonalú, látványos, amit jól végiggondolt természetes bevilágítás, valamint természetes szellőzést biztosító szisztéma egészít ki. A ragasztott fa szerkezetek és acél kombinációjával előállított teherhordó-térlefedő rendszer átgondolt, jó megoldás.

Sporttechnológia: a szabadtéri pályák megoldása megfelelő. Az atlétikai szertár távol van a pályától, ami nem praktikus. Az összenyitható két csarnok előnyös kihasználásra ad lehetőséget. Az egyoldalú lelátó egyéb rendezvény, színpad megoldásának lehetőségét biztosítja. A lesüllyesztett küzdőtéri szintek révén nagyon jól illeszkedik a környezetébe. Gondos, precíz és ötletdús munka.

Tartószerkezet: átgondolt, jó elvek szerint készített tartószerkezeteket tartalmaz a terv.

Költségek: a költségbecslés alapozási része alulértékelt.

A tervezési programtól való eltérés 5 % alatt van (200 m2).

A pályaművet a Bíráló Bizottság elsősorban a magas építészeti értékeinek elismeréseként II. díjban részesíti.