Nézőpontok/Vélemény
Nyilatkozat a Magyar Művészeti Akadémiával kapcsolatos kormányhatározatról
2012.11.23. 12:26
A Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozatának elnöksége a Magyar Művészeti Akadémiára vonatkozó kormányhatározal kapcsolatban nyilatkozatott hozott nyilvánosságra.
2012 novemberében a Magyar Állam egy kormányhatározattal lemondott a Műcsarnok épületének tulajdonjogáról, emellett vállalta, hogy az intézmény működését érintő művészeti és tartalmi kérdésekben egyetértési jogot biztosít a Magyar Művészeti Akadémiának.
A lépéssel a kormány szembemegy minden olyan törekvéssel, amely az elmúlt évtizedekben a magyar kortárs képzőművészetet, annak intézményrendszerét a nemzetközi művészet vérkeringésébe kívánta kapcsolni. A lépéssel a kormány folytatja a kulturális intézményrendszer „kiszervezését", s ezzel magát a kultúrát jelentékteleníti el. Ezzel a döntéssel az állam ideológiai szabályozásra nyújt felhatalmazást egy olyan szervezetnek, amelyet nem ellenőrizhet. A döntéssel a kormány visszaforgatja az idő kerekét: olyan struktúrákat támaszt fel, amelyek a magyar képzőművészet történetében a legmaradibb elképzelésekhez kapcsolódtak. A kormány döntése nyomán ugyanis ismét érvényessé válhat a „műcsarnoki művészet" kifejezés, az a fogalom, amely ellen a huszadik század első felében valamennyi progresszív magyar művész és művészcsoport küzdelmet folytatott. A „szalonművészet" visszatérése, a Magyar Művészeti Akadémia „kultúrstratégiai szerepének megerősítése", a kulturális intézményrendszer és a kultúrafinanszírozás még működőképes elemeinek szétzilálása elfogadhatatlan.
Budapest, 2012. november 22.
AICA Magyar Tagozat elnöksége
07:18
Reméltem, hogy a Műcsarnok betér a Szépmű kebelére, és részesül annak koncepciózus, sikeres, az európai művészetet mindennapos élményünkké tenni tudó vezetésében. Nos, nem: az állam, évtizedes iránytalanság és érdektelen tárlatok hosszú sora után is rosszul vonja le a tanulságot: egy jószándékú, de széles e hazában pártosnak ismert szervezet kezébe teszi le a Műcsarnok sorsát. Ezzel egyrészt megfosztja természetes bővülési terétől a zseniális Baán Lászlót és csapatát, másrészt ugyanőket, ugyanazt a klassz, profi társaságot, megerősíti túlzott ambícióiban. A Nemzeti Galéria elfoglalásában, az új Galéria majdani felépítésének hagymázos lázálmában.