Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél az ózdi acélműi csarnokért

1/5

az ózdi nagycsarnok mint szabadtéri színpad - Nagy Tamás terve

?>
az ózdi nagycsarnok mint szabadtéri színpad - Nagy Tamás terve
?>
az ózdi nagycsarnok mint multifunkcionális csarnok - Németh Ákos terve
?>
Jazzparádé Ózdon - fotó: Csontos Györgyi
?>
ózdi nagycsarnok - fotó: Csontos Györgyi
?>
1/5

az ózdi nagycsarnok mint szabadtéri színpad - Nagy Tamás terve

Nyílt levél az ózdi acélműi csarnokért
Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél az ózdi acélműi csarnokért

2017.02.08. 11:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Ózd

Építészek, alkotók:
Marosi István, Papp Béla

Vannak, akik elbontanák az ózdi acélműi csarnokot, ám vannak, akik megvédenék a Marosi István és Papp Béla tervezte épületet. A monumentális és emblematikus, az urbanisztikai és építészeti finomságokban gazdag építmény megőrzése és hasznosítása nemcsak a szakma, nemcsak Ózd lakosságának célja, hanem mindannyiunké. Alább az építész/műemlékes szervezetek képviselőinek nyílt levele olvasható. 

Janiczak Dávid
Ózd város polgármestere

Földi Jenő
Ózdi Ipari Park
ügyvezető igazgató

Tárgy:
Ózd, Acélműi csarnok bontása

Tisztelt Polgármester úr!
Tisztelt Igazgató úr!


Tudomásunkra jutott, hogy a tulajdonos Ózdi Ipari Park az acélműi csarnok – az egykori ózdi Siemens-Martin acélmű csarnoka – épületének még megmaradt részét bontani és ócskavasként értékesíteni kívánja. Építész-szakmai szempontok alapján kérjük Önöket, hogy ettől a bontási szándéktól álljanak el, illetve tegyenek meg mindent a monumentális és emblematikus, Ózd helyi identitásának egyik alapját jelentő, kurriózum-építmény megőrzéséért!

Az Ózd városa számára építészetileg, városépítészetileg pótolhatatlan építmény-együttes csarnokának terveit az Iparterv készítette, vezető tervezői Marosi István és Papp Béla voltak. Ez az utolsó magyarországi Siemens-Martin Acélmű, amely 1960-1962 között épült a régi, századfordulós Schlick-féle csarnokszerkezet helyére. Számos különlegessége közé tartozik, hogy az új csarnok építése és a régi bontása alatt az acélműi munkavégzés – bár csökkentett kapacitással –, de folyamatos volt. A "Nagycsarnok" épületét a 2000-es évek elején csaknem teljesen lebontották, de a nyugati jelenleg is látható "csonkja" az utolsó pillanatban megmenekült. Sajnos az akkor még meglévő darukat és darupályákat idő közben már kibontották (mint a Finomhengerműből is!), azonban még így is jól tudja érzékeltetni egy SM Acélmű méreteit, az egykori technológia helyigényét. A részben megmaradt kezelőpódiumok és a hozzájuk vezető lépcsők és járdák maradványukban is izgalmas térélményt adnak.

Méretei az újabb kombinált acélművekhez képest bár nem kimagaslóak, ugyanakkor számos figyelemre méltó urbanisztikai és építészeti részletet tartalmaz. Ilyen például:

  • a megmaradt ózdi gyári épületek közül az egyik legmonumentálisabb épülettömeg, frekventált városépítészeti szituációban, a Törzsgyár területének központi helyén. A gyári főkaputól induló észak-déli átkötő út lényeges objektuma a Finomhengerművel és háttérben a hűtőtoronnyal vizuális egységet alkotva, az új "Kultúrgyár" fejlesztési területének méltó szomszédja.
  • csarnokba ékelt irodaház kombináció, a város hegyoldalainak karakteres látványeleme.
  • szegecselt kapcsolatok alkalmazása (az épület szerkezetei átmenetet képeznek a régi anyagtakarékos, mívesen kidolgozott szegecselt szerkezetek és a későbbi, egyszerűbb formavilágú hegesztett szerkezetek között).
  • a 'B' sori főtartó fesztávja, amely teherbírása és mérete miatt hidakkal vetekszik.
  • az eredeti nagyméretű ipari üvegfal-felületek, ipari építészeti muzeális érték.

A megmaradt épület alkalmas lenne különféle városi funkciók befogadására (pl. vásártér, sport- és rendezvénytér, stb., (lásd hallgatói tervek a csatolmányban)), akár a Törzsgyár délkeleti részében elindult barnamezős területi revitalizáció ("Kultúrgyár") folytatására is.


az ózdi nagycsarnok mint szabadtéri színpad - Nagy Tamás terve
1/5
az ózdi nagycsarnok mint szabadtéri színpad - Nagy Tamás terve


A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény [Kötv.] 43. § (5b, c) pontja szerint A védett műemléki érték egésze nem bontható le. A védett műemléki érték részlegesen akkor bontható le, ha

  1. egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges,
  2. helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy
  3. utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását vagy terepszint megváltoztatását célozza

Az Acélmű Nagycsarnoka a Finomhengermű, a Téglagyár és az Uszoda egyedileg is védett épületével együtt műemléki jelentőségű területen áll. Az együttes egésze gazdaságtörténeti, várostörténeti, építészettörténeti értékei szempontjából egybevág a jogalkotó szándékával, amint az kodifikálásra került a Kötv. 39. §-ában: Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek jellegzetes szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva történelmi jelentőségű.

A mindannyiunk által jól ismert szabályozás közös érdekünket szolgálja, épített örökségünk megóvását Ózdon.

Budapest, 2017. február 7.


Megértésükben bízva,
tisztelettel:

  • Csontos Györgyi DLA építész, a "Kultúrgyár" vezető tervezője
  • Győr Attila művészettörténész, KÖH Védési Osztályának volt vezetője
  • Benyhe László alapító tag, Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Köre
  • Dobosy László nyugalmazott múzeumigazgató, Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Köre
  • Drótos László kohómérnök, alapító alelnök, A Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület
  • Székely Miklós tudományos munkatárs, MTA BTK Művészettörténeti Intézet
  • Varga Piroska építész, kulturális örökség menedzser, Borsod2050 projekt tervezője és KÖME alelnök
  • Nagy Tamás építész, Szabadtéri színpad (ózdi Nagycsarnok) diploma tervezője
  • Németh Ákos építész, Multifunkcionális csarnok (ózdi Nagycsarnok) diploma tervezője

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk