Nézőpontok/Vélemény
Nyílt levél Csanády Pálhoz
2015.11.05. 11:23
Roth János DLA habil nem vállalja tovább a Metszet című lap szakmai tanácsadói szerepét. Nyílt levél formájában fordul Csanády Pálhoz, a Metszet főszerkeszetőjéhez, melyben visszajelzését várja.
Nyílt levél Csanády Pálhoz, a Metszet c. lap főszerkesztőjéhez
Kedves Pali!
Megdöbbenéssel vegyes csodálkozással vettem kezembe a Metszet 2015/5. számát.
Megdöbbenésemet az okozta, hogy a lapnak ez a száma – megítélésem szerint – nem felel meg a média azon szerepének, hogy a közvéleményt, jelen esetben az építész szakmát is beleértve, elfogulatlanul tájékoztassa a döntések, műszaki tervek hátteréről, szakmai megítéléséről.
Csodálkozásomat pedig annak tulajdonítom, hogy ez a szám is, annak a lapnak a hagyományai szerint, amiben – még megalakulásakor a tanácsadói szerepet vállaltam - szakmai alapossággal járja körül a választott témát. A látszat szerint.
Egyoldalú tájékoztatásnak tartom a Hauszmann tervről L.Simon Lászlóval a bizottság elnökével, miniszterelnökségi Államtitkárral készített –„u.n. alákérdezős"-riportot. Építészeti szaklapban legalább is furcsának vélem az elnök úr féloldalas portréját és a borítók belső oldalán megjelent reklámokat. Miért nem tájékoztat a lap a Hauszmann-bizottság szakmai tagjainak ettől eltérő véleményéről, amikre a riportalany is utal? Vagy arról a véleményről, amit Marosi Ernő akadémikus fogalmazott meg az MTA-n áprilisban tartott konferencián, ahol a volt uralkodói székhelyek „republikánus" átalakulását tartotta a természetesnek?
Igen, ideológiai megfontolások állnak a Hauszmann terv mögött. Lovarda „a valamikori lovasélet újjáélesztése" vagy Főőrség „a budavári Palotaőrség, mint a Magyar Királyi Testőrség utódszervezete" címén, Potzner Ferenc építész szerint. Szakmailag pedig egy elkészült mélygarázs felülépítése, eklektikus nm.tégla falak és architektúra rekonstrukciója.
3/4
Metszet 2015/5.
Metszet 2015/5.
Ezért, mint a szakmai tanácsadók egyike, javasolom, hogy a következő szám a másik oldal véleményének kifejtéséhez biztosítson kellő média-felületet. Ezzel a lap elkerülhetné az egyoldalú tájékoztatás vádját.
Kérlek fontold meg segítőkész véleményemet, melynek a nyílt levél formát azért választottam, hogy megtárgyalhasd a Szerkesztő Bizottsággal.
Várom válaszodat, üdvözlettel,
Roth János DLA habil
Budapest, 2015. október 28.
19:24
Elismerésem a Metszet legfrissebb számában közreadott három véleményért: Schneller István, Lővei Pál és Roth János írásainak közzétételéért.
Érdekes, hogy ha nem érzékeli az olvasó a véleményeken a hatalom izzadt öklének súlyát, rögtön ő maga kezd el lelkesedni illetve hümmögni. Mindhárom írás rendkívül magas szakmai és írói színvonalú; az egész vitasorozat ékköveiről van szó. Ez a lelkesedésem tárgya. Ugyanakkor hümmögéssel olvastam Schneller professzor Fülep Lajos idézeteinek jelentős részét. A Budai Várra vonatkozóan, ezen belül is a Királyi Palotát illetően telitalálat, amit Füleptől olvashatunk, de a historizmus és az eklekticizmus idején felépített Budapest egészének megítélését tévedésnek gondolom a részéről, méghozzá - ne kerteljünk - az ötvenes évek eleji "szép új világ” építészeti szemléletének jegyében elkövetett tévedésnek. Magyarán, amikor Fülep Lajos azt írta, hogy “Budapest akkor épült, amikor már nem volt építészet, s még nem volt”, tévedett, méghozzá az akkori hatalomnak igencsak jól eső módon tette azt. Mert építészet a nekünk nem tetsző, sőt: a mi művészet- és világszemléletünknek ellentmondó építészet is. Építészet Adolf Speer életműve és építészet volt a rokokó, még ha esetleg viszolygunk is tőle.
Fülep Lajos sommás megállapításainak két tanulsága van: egyrészt az ismert bon mot, hogy egy zseni tolla alól hibás premisszák alapján is érvényes ítélet futhat ki. Másrészt - és ez sokkal izgalmasabb, megkockáztatom, a Budai Vár és Liget Budapest lapidáris őrületénél érdekesebb kérdés - hogy milyen szerteágazó forrásokból eredtek az ötvenes évek építészeti zsákutcáinak, a szocreálnak és a szocmodernnek a hajszálgyökerei? Mert ha Perényi Imre, Major Máté és Fülep Lajos ugyanazt az eklektikus, historizáló, századfordulós Budapestet szidta, akkor biztos, hogy másról is szó volt, mint a szovjet hadsereg és Zsdanov szellemiségének erőszak fémjelezte jelenlétéről vagy éppen Hruscsov 1957-es, az építészet stílusirányzatait valamelyest a gazdaságosság szempontjai alá rendező, egyszersmind felszabadító félmondatairól. Jó lenne világosan beszélni, írni és olvasni a huszas-harmincas évek modernizmusa nyomán fogant szocialista építészet keletkezéstörténetéről és a szocializmus funkcionalizmusát is modernizmusnak láttató elméletekről. Mindenesetre Fülep általam fentebb kifogásolt megnyilvánulásai megdöbbentőek és a szabad nyakak korabeli tilóba hajtásának egyik meglepő mozzanatát jelentik.
13:24
A Metszet januári száma, a Főszerkesztő igérete szerint, pótolni fogja az egyoldalú tájékoztatás keltette hiányt.Magam részéről összeállítottam egy véleményt, hangsúlyozom - egy véleményt -, amit közlésre megküldtem a lapnak. Címe: " Gondolatok a Hauszmann terv kapcsán. Kísérlet egy díszlet építészeti értelmezésére" Karácsony elött megjelent a MUT által kiadott : "Városliget-Város-Vár" c. gyűjtemény, mely szintén alkalmas a többoldali vélemény nyilvánítás megismerésére. Remélem , hogy mindezek teret kapnak a lapban. Talán, ezek után, az elöttem hozzászóló nick-name kollegám sem a lapon belüli vitát lát majd csupán.
Roth János
07:01
Egyetértek Roth Jánossal. Javaslom továbbá Magyar Károly régész, a Budai Vár talán legjobb ismerője véleményének közzétételét, amit 2015. május 6-án fejtett ki az OSA Gyorskonferenciáján* "Régészet, műemlékvédelem, újjáépítés – néhány kérdés a Budavári Palota tervezett építkezései kapcsán" címmel. Magyar Károly a nyugati várfalról közölt képekkel illusztrálva, városképi szempontból bírálta a Lovarda és a főőrségi épület újjáépítésének tervét.
* http://epiteszforum.hu/nyomtatas/gyorskonferencia-a-kiralyi-palota-jovojerol
14:42
@Pákozdi Imre: Mennyivel szívesebben olvastam volna ezt az elhatárolódást Sziklai Ákos bárdudvarnoki házának Csanády Pál általi, két ízben történő, penetráns becsmérlésére hivatkozva. Ha már a Metszet című folyóirat ideológiai elhajlásai és a kiegyensúlyozott tájékoztatás említtetnek meg.
Amúgy a nyílvános levél, mint műfaj ilyen esetekben nem éppen comme il faut, egyoldalúsága miatt. Nem tudom, hogy a Metszet című folyóirat belső ideológiai törésvonalai mennyire tartoznak a közre. Felnőtt férfiemberek csak meg tudják már beszélni...
Ideje lenne az építész szakma nagy tekintélyű képviselőinek végre felnőni.