Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél Lázár Jánoshoz

1/1

1/1

Nyílt levél Lázár Jánoshoz
Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél Lázár Jánoshoz

2015.12.03. 14:52

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
7

A Hauszmann Terv társadalmi testületének tagjai nyílt levelet írtak Lázár János miniszter úrhoz a Budai várra vonatkozó legújabban megismert fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatban.

Nyílt levél Lázár János miniszter részére

Tisztelt Miniszter Úr!

Mint a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének tagjai fordulunk Önhöz a legutóbbi időszak kormányzati döntései miatt. Amikor Ön 2014 októberében felkért bennünket a testület munkájában való részvételre, nemcsak megtisztelőnek, de reményt keltőnek is éreztük azt, hogy egy ilyen – számos kiváló szakemberből álló – bizottság tagjaiként véleményt formálhatunk a budai vár és közvetve a fővárosunk hosszú távú jövőjét is érintő városfejlesztési–építészeti kérdésekben. Az Ön levele szerint a Kormány a Nemzeti Hauszmann Terv átfogó koncepciójának megalkotását szoros társadalmi és szakmai partnerségben kívánta kidolgozni és megvalósítani. Így azzal a tudattal fogadtuk el felkérést, hogy tudásunk és tapasztalatunk segítségével használható javaslatokat tehetünk. Akkor még úgy tűnt, hogy ezúttal – ellentétben a főváros, sőt az ország egészét érintő nagy kulturális projektek (Múzeumi Negyed, Liget projekt) korábbi gyakorlatával, – több érdekelt szakma képviselőinek részvételével lehetőség lesz a budai várral és várnegyeddel kapcsolatos elképzeléseknek még a döntések meghozatala előtti, érdemi megvitatására. Várakozásainkat alátámasztani látszottak az Ön szavai az első, 2014. novemberi testületi ülésen, miszerint semmilyen kérdés nem tekintendő tabunak, a két évtizedre tervezett munkákra vonatkozó döntésekre idő is van, mindenről lehet beszélni – beleértve például még a Magyar Tudományos Akadémia várnegyedben működő kutatóintézeteinek problémáját is.

A Kormány 2014 végén úgy döntött, több Hauszmann Alajos által tervezett, a II. világháború végén megsérült, majd a későbbi évtizedekben nyomtalanul lebontott épület és építmény gyorsütemű újraépítéséről, hogy arról korábban a testület nem folytathatott vitát. Pedig a mind a funkció, az építészeti stílus, a történelemszemlélet, mind az ésszerűség szempontjából, legalábbis kérdéses témát többen vitattuk.

Az azóta eltelt időszakban – bár a testület többször is ülésezett – valódi, érdemi alternatívákat is felvető városfejlesztési koncepciókról, fontos építészeti kérdéseket illető döntések előkészítéséhez nem kérték ki a testület véleményét. Teljesen sikertelennek bizonyult minden olyan kezdeményezésünk, hogy a Hauszmann Terv megvitatását a főváros hosszú távú fejlesztésének folyamatában, a tervezés alatt álló, nem minden elemükben indokolt és értelmes projektekkel összefüggésben végezhesse a testület. Az üléseken elsősorban csak tájékoztatást kaptunk az időközben meghozott kormányzati döntésekről, kiadott, és folyamatban lévő tervezési munkálatokról, valamint olyan szakkérdésekről, melyek a maguk helyén fontosak ugyan, azonban a fejlesztések valódi kérdéseit, a lehetséges döntési alternatívákat nem érintik.

Mind ez ideig türelmesen vártuk, hogy előbb-utóbb sor kerül majd egy átfogó fejlesztési program megvitatására, igazán fontos kérdések véleményezésére, azonban az eltelt egy év már bizonyítani látszik azt a sejtésünket, hogy szerepünk kizárólag a kommunikáció látszatát szolgálja. A legújabb kormányzati döntésekről – két minisztériumnak a várnegyedbe költöztetése – a társadalmi testület tagjai ismét csak a döntések meghozatala után, azok médiában történt közzététele nyomán szerezhettek tudomást. Ez végképp bizonyította azt, hogy a Testület véleménye a lényeges döntések meghozatala előtt még csak megfontolás végett sem kerül a döntéshozók elé. Pedig ezek a döntések nemcsak a budai vár sorsát, hanem Budapest városszerkezetét, közlekedését, területhasználatát is jelentősen befolyásolják. A döntéseket nemcsak megalapozatlannak tartjuk (nem szerepelnek pl. a városfejlesztési dokumentumokban, így a „Vár 25" nevet viselő várfejlesztési koncepcióban sem), hanem kifejezetten károsnak, mind a budai várnegyed lakóinak nyugodt élete, mind idegenforgalmi és kulturális szempontból.

Tiltakozunk az ilyen – a főváros jövőjét érintő – improvizatív döntések ellen, és magyarázatot kérünk arra, miért maradnak el a szakmai-társadalmi viták ilyen jelentős határozatok meghozatala előtt.

Budapest 2015. november 29.

A Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének tagjai:
Csomay Zsófia építész
Lővei Pál művészettörténész
Schneller István építész-urbanista

Vélemények (7)
gádor
2015.12.04.
21:57

A filmet időközben eltávolították minden elérhető honlapról, a 18. epizóddal egyetemben. Állítólag a hg 360 reklámügynökség készítette. Kiváncsi lennék az építész szakértő kilétére.

Hartmann György Sándor
2015.12.05.
22:43

@gádor: És mintha jó éreztem volna rá (amikor egy másik cíkknél hozzászóltam a reklámhoz). Ez található a cég honalpján:

Miniszterelnökség

Vállalkozási keretszerződés keretében az Európai Unió társfinanszírozásával (ÁROP, EKOP keretében) megvalósult és megvalósuló kormányablakok működésének bemutatására és népszerűsítésére vonatkozó kommunikációs kampány, médiavásárlással, kreatív tervezéssel valamint gyártással kapcsolatos feladatainak és lebonyolítása

Kommunikációs kampány megvalósítása (médiavásárlás, kreatív tervezés-gyártás) a kormányablakok működésének bemutatására

határidők: 2015.10.13.- 2015.11.15.

Tehát ekkor a Rogán gyerek még a fasorban sem volt.

Ryhe

Tehát egyérteműen Lázár is hivatala felelős ezért a lejárító filmért - amit már nem lehet meg nem történtté tenni, bárhogy is szeretnék -, akinek éppen az építészet és az építésügy szabályozása és talán megvédése is lenne.

De hát sajnos, ilyen ez a bagázs!

 

line out
2015.12.04.
08:54

https://www.youtube.com/watch?v=6LSh1JYqu_0

rojan
2015.12.04.
13:03

@line out: Üdvözlöm a Hauszmann Bizottság érdemes tagjai véleménynyilvánítását. Mindaddig amig Budai Várpalota körüli tartalmi( l.legutóbb György P.: Neonacionalista díszlet c. írása az ÉS 46.számában), történettudományi, műemléki és urbanisztikai-építészeti kérdésekben nincs politikai-szakmai konszenzus, addig ezt a vitát folytatni kell.

Roth János

Pákozdi Imre
2015.12.04.
15:40

@rojan: Úgy gondolom, hogy György Péter írása túl nagyot akar ütni a hauszmanni állapot helyreállítása mellett kardoskodó (kormány)tényezőkön. Totális, nemzetpolitikai, eszmei, építészetelméleti és politikai csapást mér, emiatt egy kicsit fókuszát veszti, egyszersmind teljes frontvonalat nyitva, a reménytelenül érvelők helyzetébe lavírozza magát.

Ha mégoly szerénytelenül is, hadd idézzem ide azt a néhány passzust, amit négy évvel ezelőtt írtam a hauszmanni állapot helyreállítása ellen "A Budai Vár védelmében" című, itt, az ÉF-en megjelent cikkemben:

"A Palotanegyed rekonstrukciója

A Királyi Palota gazdag múlttal rendelkező, fenséges külsejű épületegyüttes, amelynek építészeti szempontból legragyogóbb korszaka a Hauszmann Alajos tervei alapján, a XX. század elejére kialakult, alapvetően neobarokk állapot volt. Logikusnak tűnhet, hogy a Palota szolgáljon a mai Magyarország legfőbb közjogi méltóságainak székhelyéül. A fenti álláspont hívei egyszersmind amellett is érvelnek, hogy a Palotanegyedet eredeti (értsd: XX. század eleji) állapotába állítsuk vissza. 

Igen ám, de a Palotanegyed Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála, és különösen a Vár 1541-es sikeres török ostroma óta sajnos nem a magyar állami szuverenitás épített jelképe. Ez annak ellenére igaz, hogy – alig másfél száz éve – volt egy fényes pillanata: Görgey 1849 tavaszi, sikeres ostroma néhány hónapra azzá tette a Budai Várat és benne a Palotát, aminek oly sokan látni szeretnék, a magyar függetlenség szimbólumává. Ez azonban csak villanás volt.

Már 1686-ban, az ország töröktől való visszahódításkor sem gondolhatta senki, hogy ez a haditett Magyarország önálló állami létének visszaállítását szolgálja, és ez igaz maradt 1921-ig, a Habsburgok végleges trónfosztásáig. Mária Teréziától Ferenc Józseffel bezárólag, a Palota minden átalakítása és fejlesztése a Habsburg uralkodók dicsőségét szolgálta, és ez kiváltképpen igaz a Ybl-Hauszmann-féle, XX. század eleji neobarokk átépítésre. Ennek az egyébként gyönyörű, hauszmanni állapotnak a rekonstruálása, valamint az államvezetés csúcshivatalai számára történő átadása tehát nem a magyar nemzeti identitás erősítését, hanem legfeljebb az Osztrák-Magyar Monarchia emlékezetét szolgálná. Nem mellesleg, gondoljuk végig, milyen ellentmondásos építészi feladatot jelentene egy XX. század eleji neobarokk, elemeiben helyenként neoklasszicista, helyenként neoreneszánsz – tehát eklektikus – épületegyüttes újbóli felépítése, amelynek eredeti funkciói – udvarlaki őrség háza, lovarda, trónterem – régen kiürültek.

A fentiek miatt a királyság intézményének építészeti megidézését a Várban csakis kulturális téren tartom helyénvalónak, nem pedig a mai, demokratikus hatalom jelképrendszerének részeként. Úgy viszont igen: jó gondolat a dísztermek egyikének-másikának helyreállítása, de csakis múzeumi céllal és jelleggel. Sajnos nem gondolom kivitelezhetőnek a keleti szárnyakon végignyúló, valamikor 304 méter hosszúságú, egyenes vonalban összenyitható pazar teremsor rekonstrukcióját sem, annak ellenére, hogy Ferenc József külön kérésére csak magyar mesterek dolgozhattak a díszítésén. S még egy érv: úgy vélem, a miniszterelnökségnek ma gyakorlati és szimbolikus okokból egyaránt a Parlament mellett van a helye. (Az, hogy a miniszterelnökség 1867 és 1944 között Királyi Palota mellett, a Sándor Palotában helyezkedett el, logikus volt, hiszen akkoriban a miniszterelnök a király első hivatalnokának számított. A mai Magyarország politikai berendezkedése viszont a népfelség talaján áll, aminek az felel meg, hogy a miniszterelnökség a Parlament mellett legyen.)

A ma látható Várpalota II. világháború utáni kialakítása Janáky István, Hidasi Lajos, Gerő László és Czagány István építészek, valamint kiváló régész társaik – többek között Zolnay László – munkájának az eredménye. Ezt a ma látható állapotot többen kifogásolják, egyrészt építészeti, másrészt politikai okokból. Nos, nem értek egyet a korabeli, valóban áldatlan politikai állapotok hatását túlbecsülő véleményekkel. Akik ezzel érvelnek, figyelmen kívül hagyják, hogy az akkori politikai vezetés – a korai Rákosi korszak egy rövid időszakától eltekintve – soha nem akart betelepülni a Palotába. 

A jelenleg látható állapot nem politikai, hanem valódi, építészeti és műemlékvédelmi érvek alapján született, mind a kupola, mind az épületszárnyak, mind pedig a kertrészletek, a bástyák, a várfalak tekintetében. Amit a Janáky-Gerő-Hidasi-Czagány „négyesfogat” alkottak, nem a politikai helyzetnek, hanem sokkal inkább a műemléki helyreállítás akkori elveinek felelt meg. Ezen elvek mottója pedig így hangzott: „Minket nem egyetlen, szépnek deklarált állapot érdekel, hanem a tudományosan feltárt tények összefüggése, s ezek közül mindent bemutat műemlékvédelmünk, ami egy-egy jelentős állapot meglétére utal.” (Marosi Ernő, Magyar falusi templomok 21. old., Corvina, 1975). Ez az elv vezette a Palotanegyed ötvenes, hatvanas és hetvenes években végzett helyreállítási munkálatait is – valamint a késő hatvanas években kijelölt funkcióknak való megfelelés: az, hogy ott múzeum, könyvtár és galéria került elhelyezésre."

 

Pákozdi Imre
2015.12.04.
06:48

A nagyon sikeres emberek átka, hogy pályájuk kiteljesedésével egyre kevésbé érzékelik, így egyre kevésbé tisztelik a felemelkedésüket lehetővé tevő közeget. Emlékezzenek csak az Amadeus filmre (Milos Forman) és annak kiváló, a budapesti Belvárosi Színházban látható színpadi változatára* (Mozart: Keresztes Tamás). Főhősünk a darab közepétől, tehát a biztos befutás tudatában, már mindenkit elidegenít magától. Viktorunk, ugyancsak: a 2010-es győzelem után, három határozott kezű mozdulattal tönkretette magát, kormányát és országát az EU színe előtt: a médiatörvénnyel, az érintettekkel nem egyeztetett, majd arcátlanul meghosszabbított hatályú bank- pláza- és telekom-adóval, valamint a filozofálgató, senkinek nem hiányzó állásfoglalásaival a Kelet felvirágzásáról ill. a liberalizmus ellen. Ha ma az EU igen esendő kompetenciájú Parlamentjében, Bizottságában és Tanácsában Orbán Magyarországa a legsúlyosabb elszigeteltségben, komoly szankciókkal néz szembe, beruházási célpontként pedig ötödik éve a bóvli kategóriában kuksol, csakis ennek a kontraproduktív, kormányfői "zseni-ethosznak" köszönhető. Annak, amely itthon, Magyarországon, rengeteg pozitívum, jó irányú kezdeményezés, sőt, eredmény mellett, antidemokratikus, minden szakmaiságot nélkülöző módon tapossa maga alá a Ligetet, az Orczy-kertet és a Budai Várat. Az érdekükben ügyködő, jószándékú szakemberekkel és a Liget körül valamint a Várban lakókkal együtt.

* a magyar közönség ebben a sorrendben ismerhette meg Peter Schaeffer művét, noha az eredeti nyilván a színpadi mű volt. Legjobb tudomásom szerint ui. a Darvas Iván főszereplésével, a szolnokiak által színpadra állított Amadeus is a filmet követően került bemutatásra.

Zöldi Anna
2015.12.07.
23:35

@Pákozdi Imre: kedves Imre,

a darab volt előbb, a vígszínház is játszotta, tordy géza volt salieri. a belvárosi színház változatát viszont a testvérem fordította:)

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk