építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

ODOOPROJECT Utótanulmány 2. rész

Auth Adrián és Szelecsényi Balázs, az ODOOPROJECT építészeti tervezői két év távlatából összefoglalták gondolataikat és megfogalmazták kritikáikat. Az Odooprocejt utótanulmányának második részében Szelecsényi Balázs mutatja be a műleíráson keresztül az épületet, majd elemzi azt az elmúlt két év tapasztalatai alapján. 

Az Odooproject építészeti koncepciójának kritikája két év távlatából / Szelecsényi Balázs

Az Odoo a Műszaki Egyetem diákcsapata által a 2012-es Solar Decathlon Europe versenyre tervezett és felépített, kísérleti épület. Az építészeti koncepció alakulását jelentősen befolyásolta a 2010-es és 2012-es európai verseny szellemisége, szabályrendszere, az akkori közfelfogás a fenntartható és energiahatékony építészetről Magyarországon, illetve a tény, hogy első magyar csapatként indultunk a versenyen.

A következő két alfejezet a versenyre készített építészeti műleírás. Az ezeket követő két fejezetben erre reagálva, a versenyen és az azóta eltelt két évben tapasztaltak alapján elemezzük a házat.

 

Az odoo építészeti koncepciója

A tervezési folyamat elején 4 fő építészeti célt határoztunk meg.

I. Intenzív kültéri használat


Célunk egy olyan ház tervezése volt, ahol a lehető legtöbb időt lehet a szabadtéren tölteni egy új, fenntartható életformát folytatva.

Hogy a külső tér is intenzíven használt lakótérré válhasson, megteremtjük a lehetőségét, hogy a bent végzett tevékenységeinket kint is a lehető legkomfortosabban tudjuk végezni. Kint is létrehozzuk a különböző funkcionális egységeket, mint a nyárikonyha, étkező, pihenő, és biztosítjuk a megfelelő árnyékolást és megvilágítást is.

II. Ikon, Pavilon

Célunk volt, hogy karakteres, könnyen felismerhető házat tervezzünk. Hiszünk benne, hogy különösen a mi régiónkban, csak egy könnyen felismerhető, ikonikus épület képes felhívni az emberek figyelmét az életmód váltás szükségességére, és segítheti a megújuló technológiák piacon való elterjedését. Mivel az épületet a lehető legszélesebb közönségnek fogjuk bemutatni, fontos célunk volt, hogy az Odoo ne csak lakóházként, hanem könnyen bemutatható pavilonként is megállja a helyét.

III. Integrált tervezés

Törekedtünk a napenergia lehető leghatékonyabb felhasználása és a különböző technológiák magas fokú integrálására.

Az épület geometriáját úgy optimalizáltuk, hogy mind az aktív, mind a passzív napenergia-hasznosítás szempontjából ideális legyen. Fontos volt számunkra, hogy a napelemeket a lehető legjobban integráljuk a ház szerkezeti megoldásaiba és építészeti karakterébe. Maximálisan figyelembe vettük a passzív tervezés és az energia-hatékonyság szempontjait.

IV. Anyaghasználat

Ügyeltünk rá, hogy olyan anyagokból, termékekből építkezzünk, melyek amellett, hogy megfelelnek a technológia igényeknek, a lehető legkisebb az ökológiai lábnyomuk. Ahol csak lehetséges volt, igyekeztünk helyi anyagokat és termékeket felhasználni.


ODOOPROJECT





 

Az Odoo építészeti műleírása

Geometria

A ház formájának kialakítását fő céljaink – az aktív kültéri használat, az ideális napenergia-hasznosítás, a karakteres megjelenés és könnyű bemutathatóság – szempontjai egyszerre határozták meg.

A ház három fő részből épül fel: a kondicionált lakóegységből, a teraszból, és az azt déli oldaláról határoló, multifunkcionális falból, melyet „nyári fal”-nak neveztünk el. A három rész mind rendszerében, mind megjelenésében egy egységet alkot.

A kondicionált lakóegységben találhatók meg a verseny szabályzat által előírt funkciók: háló, nappali, konyha, étkező és fürdőszoba, valamint a kívülről megközelíthető gépészeti helység.

Fontos szempont volt, hogy a szabályok engedte lehető legkisebb területű lakóteret hozzuk létre. Ennek megfelelően a fürdőt, a gépészeti helyiséget és a konyhát egy blokkba rendeztük, míg az étkező, konyha és nappali egy osztatlan, flexibilisen alakítható teret alkot.

A lakóegységet déli oldalról üveg homlokzat határolja, tolóajtókkal nyílik az udvar felé. A déli üvegfelület biztosítja a ház megvilágítását, a kapcsolatot az belső és külső lakóegység között. A nagy üvegfelület komoly szoláris nyereségeket eredményez, mely lehetőséget ad a napenergia passzív hasznosítására az épület fűtéséhez.

A lakóegység tetejét a lehető legnagyobb felületen napelemekkel burkoltuk, így a tető jelenti az épület elsődleges aktív energia-termelő felületét.

Terasz

A kondicionált lakóegység és a nyári fal fogja közre a ház teraszát, ami egy intenzíven használt külső lakótérként működik. Részben fix árnyékolóval fedett tere átmenetet képez kint és bent között. Tetszőlegesen kialakíthatóak itt a belső funkciók szabadtéri párjai: a főzés, étkezés, pihenés helye egyaránt. Az ehhez szükséges funkcionális egységeket a nyári fal rejti magában.



ODOOPROJECT




Nyári fal

A nyári fal egy egyedi eleme az Odoonak, mely több különböző funkciót is ellát. Meghatározza a terasz terét, és magába foglalja az annak flexibilis használatához szükséges nyári konyha és nyári nappali blokkokat.

A fal déli oldalát borító vékonyrétegű napelem modulok adják a ház másodlagos, a tetőn elhelyezett modulokat kiegészítő energiatermelő felületét.
A kondicionált lakóegység mellett a nyári falban elégítettük ki a ház működéséhez szükséges gépészeti és elektromos berendezések hiányzó helyigényét.

Mind elvi síkon, mind esztétikai szempontból fontos volt számunkra, hogy minden berendezés a házba vagy az Odoonak építészetileg részét képező nyári falba kerüljön, ne pedig az épület mellé egy külön dobozba. Ennek megfelelően itt helyeztük el az elektromos kapcsolószekrényt, a gépészet kültéri egységét illetve a passzív hűtőrendszerhez szükséges nagyméretű tartályokat is.

Formavilág

Az épület megformálásánál nagyon fontos szempont volt, hogy tükrözze az építészeti koncepció lényegét - kint és bent egységét - és karakteres megjelenésével hívja fel magára a figyelmet.

A napelem a ház talán legfontosabb eleme, a napenergia hasznosítás eszköze és szimbóluma. Ahelyett, hogy pusztán a házra szerelt technológiai kellék lenne, az Odoo megjelenését meghatározó építészeti-esztétikai elemmé válik. A napelemek színéhez hasonlóan fekete burkolatot kaptak a ház falai és teteje, azok méretrendjéhez legjobban illeszkedő táblás kiosztással. A fekete burkolat a napelemek integrálása mellett a figyelemfelkeltést is szolgálja, hiszen Magyarországon alig találunk fekete lakóépületet.

A terasz, mint a belső tér párja, azonos alakú és alapterületű. Alaprajzilag egy négyzetet, egy kiegyensúlyozott formát alkotnak együtt. Formailag az Odoot a teraszt és a házat elválasztó, a négyzetes alaprajz merőleges rendszerétől eltérő vonal határozza meg. A terasz és a ház két egymást kiegészítő trapéza kifejezi összetartozásukat és különbözőségüket is. A ferde vonal változatos, dinamikus tereket eredményez a külső és belső terekben egyaránt.

A teraszt és a házat elválasztó homlokzat ereszvonala vízszintes, az épület teteje erre merőlegesen, alacsony szögben lejt. A tető síkját folytatja a nyári fal tetejének síkja is, így a nem merőleges alaprajzi rendszernek köszönhetően az Odoo mind a négy sarka különböző magas.

Az eredmény egy érdekes forma, ahol a kondicionált lakóegység és a nyári fal nem két külön elemként, hanem egy egységes formaként, egy tárgyszerű, fekete testként jelennek meg, melyből kihasították a terasz terét. A tető lejtése, a ferde alaprajzi vonal nélkül a két rész összetartozását sokkal kevésbé érzékelnénk; pusztán egy házat, és vele szemben egy vastag falat látnánk.



ODOOPROJECT




Szerkezet és szállítás

Az építészeti elképzelések mellett a szállítás és a gyors építés szempontjai alapvetően határozták meg az Odoo szerkezeti rendszerének tervezését, befolyásolták az építészeti megjelenést és a pontos geometria kialakulását is.
A gyors és egyszerű építés érdekében úgy döntöttünk, az épületet négy nagymértékben előregyártott, daruval mozgatható modulra bontva szállítjuk Madridba. Az összeszerelés egyszerűsítése érdekében a konyha, fürdőszoba és a gépészeti helység egymás mellé, egy modulba kerültek.

Az Odoo geometria adottságai miatt négy különböző alakú és magasságú modult kaptunk. A geometria egyéb kötöttségeinek betartása mellett a legnagyobb modul maximális magasságát, ezzel a tető lehető legnagyobb, hat fokos lejtését a közúti szállítás méretkorlátja szabta meg.

Az emeléshez külön-külön is merev dobozokra van szükség, így a dobozok déli sarkaira – fal híján – oszlopok kerültek. Ezek az oszlopok osztásként jelennek meg a déli üveg homlokzaton, módosítva az eredeti építészeti elképzelést, ez korlátot szabott a tolóajtók és az osztatlan homlokzati megnyitás maximális méretének.

Az épület tartószerkezetének tömör fa rétegelt-ragasztott paneleket alkalmaztunk. Ez a szerkezet a tömör falaknak köszönhetően merev dobozokat eredményez a szállításhoz. Egyszerűen lekövethető vele, nem bonyolítja csomópontjait a modulok nem merőleges geometriája. A padlón, a falon és a tetőn is hasonló rétegrendet, csomópontokat alakíthatunk ki a segítségével, jelentősen egyszerűsítve az épület felépítését.

A műszaki előnyökön felül az is a rétegelt ragasztott paneles szerkezet mellett szólt, hogy lehetőleg fa szerkezettel szerettük volna megépíteni házunkat. Ahol csak lehetett az Odoo tervezése során mindenhol – a tartószerkezettől a külső és belső burkolatokig, a bútoroktól a rámpa szerkezetéig – fát építetünk be, mert a fa az egyetelen 100%-ban megújuló, újrahasznosítható és újra felhasználható építési anyagunk. A fa egy élő anyag. Fával dolgozni más, emberközelibb élmény, mint a többi építőanyaggal – mi is egy faépületen szerettünk volna dolgozni a csapattal az építkezés hónapjaiban.

Modulok kiegészítő acélszerkezet, valamint a szállítás idejére ideiglenes acélmerevítést is kaptak az emelésből fakadó terhek elviselésére.
A nyári fal a ház moduljaihoz hasonló szerkezettel, rétegelt-ragasztott panelekből készült el. A teraszt kézzel mozgatható méretű elemekből, a helyszínen építjük fel.

Térhasználat

Az Odooproject legnagyobb újdonsága térhasználatának innovatív koncepciójában rejlik. Szabadon választhatunk, hogy a szabad ég alatt vagy bent végezzük el napi tevékenységeinket. Szabadon alakíthatjuk a környezetünket vagy mi magunk is idomulhatunk környezetünk változásaihoz. A külső élettér, funkciók tervezésénél kerültük belső megfelelőik egyszerű másolását, hiszen lehetetlen azonos körülményeket teremteni kint és bent. Ehelyett minden esetben igyekeztünk egy új élményeket kínálni, az kondicionált lakóegységben rejlő lehetőséget kihasználó életteret teremteni.

A ház tereit az évszakoknak megfelelően különböző intenzitással használjuk, ahogy azt a hagyományos magyar életforma során is tették. Télen a fűtött házban, a nyári időszakban többnyire a teraszon töltjük el időnk nagy részét. A tavaszi és őszi átmeneti időszakokban, a nyáresti órákban, amikor az időjárás megengedi, tolóajtóink nyitásával a két rész valóban egy térré válik.

Külső és belső lakótereink kiegészítik egymást, egy egységet alkotnak. A kint és bent közötti határvonal valójában nem a terasz és a kondicionált lakóegység, hanem a lakótér és a külvilág között húzódik, amit az épület külső, fekete burkának és a terasz, és a belső terek világos burkolatainak kontrasztja is kifejez.

Az Odoo térjátékában érdekes kettősség figyelhető meg. Egyrészt minden belső térrész párhuzamosan, közvetlenül kapcsolódik a terasz szabad teréhez mind vizuálisan, mind saját tolóajtajának nyitásával, fizikailag is. Másrészt az „átlós” üveghomlokzat fokozatosan, csigavonalban fűzi fel az egyre privátabb és zártabb tereket a külvilágtól kezdve a nyitott majd fedett külső tereken át a belső közösségi térig, míg végül a térsor végén a legbelsőségesebb, privátabb térbe, a hálószobába érkezünk.

Külső és belső élettereinket azonos koncepció mentén formáltuk. Falak vagy más, mozdíthatatlan térben álló elemek nélküli, szabad tereket hoztunk létre, melyek flexibilisen alakíthatóak mobil és beépített bútorainkkal, az árnyékolás és a világítás változtatásával. A két rész összetartozását kifejezi az azonos színek és anyagok használata, valamint az a módszer, ahogy a kötött funkciókat beépített bútorként a falakba integráltuk.

Szabad tereink nagy előnye, hogy az Odoo nem csak lakóházként, hanem bemutató pavilonként is kiválóan működik. A verseny után az épület alkalmas lehet különböző új funkciók befogadására is. A változó funkciók befogadásával jelentősen meghosszabbítjuk az Odoo várható élettartamát, azaz egy fenntarthatóbb épületet hozunk létre.

ODOOPROJECT





Belsőépítészet

A belső tér kétpólusú; a szabad térben álló mobil bútorok és a falba integrált, beépített funkciók kontrasztjára épít.

A belső falakra nagytáblás faburkolatot választottunk, melyet fehérre festettünk. Kissé áttetsző festéket kerestünk, amin átsejlik a fa természetes erezetének mintája. A természetes fa otthonossá, élővé változtatja a semleges, fehér felületeket, miközben tartózkodik a magyar emberek számára szokatlan, túl sok nyers fafelület használatától is.

Az északi falon ebbe a burkolati rendszerbe teljesen belesimuló, beépített szekrénysort terveztünk. Itt találhatóak a szükséges tároló felületek – a gardrób és az előszobaszekrény – a nappali könyvespolca és az étkező tálalószekrénye, valamint egy kis dolgozó helyiség is. Amikor nincs szükség rájuk, ezek a funkciók egy tolóajtó mögött rejtőznek. Megnyitásukkal a tér meghatározó funkcionális vagy hangulati elemévé válnak az interior fehérjét lágyító természetes fa felületeikkel.

A konyha a többi beépített szekrényhez hasonlóan a belső burkolathoz illeszkedik, beépíthető konyhai berendezéseink azzal azonos burkolatot kaptak. A tartószerkezet természetes fa felületeit az északi fal beépített bútoraival szemben itt nem rejti tolóajtó. Mind a konyhában, mind a dolgozó esetében fontos volt a megfelelő megvilágítás biztosítása. Ennek biztosítására két ablakot vágtunk a ház északi falára.

Mobil bútorok

A flexibilis használat miatt fontos volt számunkra, hogy mobil bútorokkal rendezzük be a teret. Az egyszerű, mobil bútorok használatát a piaci szempontok is indokolták. Nem létezik olyan stílus, hangulat, bútor, ami mindenkinek tetszene. A mobil bútorokat bármikor egyszerűen lecserélhetjük, a piacon végtelenül sok termék közül kiválasztva a nekünk legmegfelelőbbet. Lecserélésükkel a belső tér is új arculatot kaphat, hiszen ehhez a beépített fehér bútorok kellően semleges hátteret biztosítanak.

ODOOPROJECT





Világítás

Ha dinamikusan akarjuk változtatni tereink hangulatát, karakterét a legkézenfekvőbb eszköz a világítás, mivel a fény teszi számunkra a tér érzékelését. Az Odooban különböző típusú világítások kombinálásával mindig az adott tevékenységünknek és hangulatunknak megfelelő fényviszonyokat hozhatjuk létre. A térbe nem kerültek világítótestek – mindet a mennyezetbe, és a beépített bútorokba süllyesztettük – így a teret csak a fény alakítja.

Padló

A padló lágy szürke kerámia burkolatot kapott. Először ezen a felületen is fehér burkolatban gondolkodtunk, a sötétebb tónus azonban kellemesebb térérzetet biztosít, nem kápráztat, és javítja a padló hőelnyelő képességét is. A kerámia burkolatot elsősorban az indokolta, hogy jó hővezetésű anyagra volt szükség, mivel a padló fontos szerepet tölt be a passzív napenergia hasznosításában, valamint padlófűtést is alkalmazunk.

Mennyezet

A mennyezet kialakítását az építészeti szempontokon kívül egyéb tényezők is befolyásolták: sugárzó hűtő felületként működik, és akusztikailag is jól teljesítő mennyezetre volt szükség. Ezen indokok miatt csak táblás szerkezetű álmennyezet jöhetett szóba. Mivel egy lakóházhoz jobban illik egy homogén, mint bármilyen táblás álmennyezet, ezért olyan keskeny sávokban hornyolt megoldást választottunk, ahol egyik irányba nem, a másik irányba alig látszik a táblák illesztése. Alapanyaga fehér MDF lap, mely tűrhető hővezetési képességgel rendelkezik, mégis fából van, jól illeszkedik a falak fehér fa burkolatához.

Terasz

A teraszt, mint a ház intenzíven használt életterét, a nyári falban helyet kapó két funkcionális egység: a nyárikonyha és a pihenő határozza meg.
A belső beépített bútorok mintájára a nyárikonyha és a pihenő azokhoz hasonlatos tolóajtók mögött rejtőznek. Az ajtókat egy mozdulattal elhúzva, bepakolt állapotban is azonnal használhatjuk őket, vagy bútoraikat kihúzva belakhatjuk velük a terasz terét.

A nyári fal északi, teraszra néző fala az interiorhoz hasonlóan táblás fa burkolatot kapott, fehérre festve. A padlóburkolatnak, szintén a belső térhez igazodva, kerámiát választottunk. A kültéri igényeknek megfelelően csúszásmentes nyílthézagos burkolat mellett döntöttünk.

Nyári konyha

A nyári konyha tükrözi legjobban, hogyan ötvözzük a modern és hagyományos életformát. Mivel nem csak egy egyszerű kerti grillező helyet akartunk kialakítani, ahol alkalomadtán összegyűlik sütögetni a család, megtalálható itt minden, ami csak a napi főzéshez szükséges lehet. Van csap és mosogató, kényelmes szabad pultfelület, tároló az edényeknek és az étkészletnek, szelektív szemetes és villamos áram. Különösen fontos szerepet játszanak az indukciós főző- és sütőlap, mivel ezen kellően sokféle, változatos fogást el lehet készíteni. Sok olyan háztartási gép van – például a hűtő, sütő, mosogatógép – melyekből pazarlás lett volna kettőt beépíteni, ezek csak bent találhatóak meg.

A konyhapult alól egy mozdulattal kihúzható a teraszra az étkezőasztal. Bezárt állapotban az asztal alatt kap helyet a szintén mobil tűzrakó hely. Nyílt tűzön, bográcson főzni mai napig élő magyar hagyomány. A tűzrakó helyet nem csak a főzés idején használhatjuk, hanem a tűz körüli beszélgetések, összejövetelek idején is. A konyha padlóig érő, rácsozott nyílása biztosítja a nyárikonyha természetes szellőzését – a főzésnek, a pult alatt tárolt tűzifának – és a kilátást.

Pihenő

A pihenő egy kis zug, ahová be lehet húzódni, vagy bútoraival egy kis pihenő részt kialakítani a teraszon. Egy kihúzható kis asztal és kanapé-ágy, egyedi tervezésű, átalakítható fotelek vannak benne, polcok a személyes tárgyainknak, és elektromos áram egy laptop, vagy magnó üzemeltetéséhez. A konyháéhoz hasonló módon, hosszúkás, rácsozott nyíláson kellemes szellő mossa át.

Az átalakítható foteleket, a Paq chair-t Csire Géza fiatal magyar designer tervezte. Fotel formában ideális, fiatalos bútorai a terasznak. Egy mozdulattal lapos matraccá alakíthatóak, amiket egymás fölé pakolva könnyen tárolhatjuk őket a nyári falban a kanapé alatt. Szolgálhatnak a kanapé matracaként vagy alkalmi vendégágyként is.

Aktív és passzív energetikai tervezés

Ahogy a Fő céljaink között kiemeltük, a tervezés folyamán törekedtünk a napenergia lehető leghatékonyabb felhasználása. Az épület geometriáját úgy optimalizáltuk, hogy mind az aktív, mind a passzív napenergia-hasznosítás szempontjából ideális legyen. Maximálisan figyelembe vettük a passzív tervezés és az energia-hatékonyság szempontjait.



ODOOPROJECT



Napenergia-hasznosítás

Az épület elsődleges energiatermelő felülete a tető, melyet monokristályos napelemek borítanak. A hat fokos szögnek köszönhetően elsősorban nyáron termel hatékonyan villamos energiát.

Az épület energiatermelésében fontos szerepet játszik a nyári fal is. A fal létrehozásával megdupláztuk a napenergia-hasznosítás szempontjából aktív, déli felületünket, így egyszerre van lehetőségünk a ház déli oldalán az ablakokon passzív, míg a nyári fal külső oldalát napelemek borítva aktív hasznosításra is.

A fal függőleges napelemei elsősorban a téli, alacsonyabb napállás mellett termelnek sok energiát, így remekül kiegészítik a tető napelemeit. A tető monokristályos napelemivel ellentétben ide vékonyrétegű napelemeket választottunk, melyek jobban hasznosítják a szórt és visszaverődő fényt.
A déli felületeken főleg a téli időszakban hatalmas szoláris hőnyereségei vannak az épületnek, melyeket az épület fűtésére használunk. Nyáron védeni kell belső tereinket a túlmelegedés ellen, ennek érdekében hatékony árnyékoló rendszert terveztünk.

Termikus burok

Egy energiahatékony épület legfontosabb eleme a termikus burok. A hőveszteség elkerülésére, folytonos vonalvezetésű, vastag cellulóz hőszigeteléssel láttuk el az épületet, fokozottan ügyelve a hőhíd mentes csomópontok kialakítására. Nagy légtömörségű burkot terveztünk a filtrációs veszteségek minimalizálása érdekében.

Déli tájolású, nagyfelületű üvegezett szerkezeteknek olyan 3 rétegű üvegezéssel ellátott nyílászárókat választunk, melyek fokozott hőszigetelési és légzárási képességgel bírnak. Az üvegezés nagy sugárzás visszaverő képességgel rendelkezik

Passzív hűtés és fűtés

A szükséges hőtároló tömeg megléte kritikus kérdés egy épület passzív működése szempontjából. Mivel a szállítás érdekében könnyűszerkezetes házat terveztünk, meg kellett oldani az épület hiányzó hőtároló tömegének pótlását. Ezt részben a könnyűszerkezetes épületekhez képest nagy hőtároló tömeggel rendelkező tömör fa szerkezet és a padló beton lemeze adják meg. A továbbra is hiányzó hőtároló tömeget vízzel pótoltuk. A víznek magas a fajhője, így alkalmas a tömegnövelésre. Nagy előnye, hogy nem kell szállítani, mivel bárhol hozzáférhető, és amikor már nincs szükség rá, bármikor kiengedhetjük, nem szennyezi környezetünket.

Egy egyedi, fél-passzív hűtő-fűtő rendszert dolgoztunk ki. A hőtároló tömeget külső, szigetelt puffer tartályokban tárolt víz jelenti. A puffer tartály az épület hűtő-fűtő álmennyezetéhez és a padlófűtés köreihez hőcserélőn keresztül csatlakozik. Télen az üvegezett déli felületen érkező hőt a padlóból elszállítjuk, a puffer tartályban tároljuk, hogy éjszaka visszanyerve ezzel az energiával fűtsük a házat. Nyáron a tartály vizét éjszaka a tetőn csurgatva lehűtjük, hogy az így termelt hűtési potenciállal napközben mennyezethűtésünket üzemeltessük.

 

Az építészeti célok sikerességének vizsgálata

I. Intenzív kültéri használat

Az intenzív kültéri használat, mint alapelv igen népszerűnek bizonyult a laikus és szakmai közönség köreiben, itthon és a versenyen is. Sokan hangsúlyozták, hogy az alapvetően a környezetétől elzárkózó passzív ház építészet műfajában ez újító gondolat.

A laikus közönség közül sokan nem is magával a ház egészével, hanem a külső terek intenzív használatának lehetőségével tudnak azonosulni. A nyári konyhára, a kerti bútorok kényelmes tárolhatóságára, a belső terek határozott nyitására fogékonynak bizonyult a közönség. A visszajelzések tükrében, ez egy olyan gondolatnak tűnik, mely valós piaci körülmények között is megtalálhatja helyét.

Habár a gondolat jó irány lehet, a megvalósítás néhány szempontból kérdéseket vet fel. Az itthoni klíma egyre enyhébb, mégis a tapasztalat az, hogy az év nagyobb részében a külső terasz kihasználatlan. A nagyméretű terasz üresen áll, és a belső térből való kilátást egy homogén, ingerszegény külső térfal korlátozza.

A nyári fal kissé alultervezett, sematikus. A külső székek tárolására nincsen lehetőség, a kerti pihenő nem igazán kényelmes, a bútorok esővédelme nem megoldott, ezért állaguk gyorsan romlik. A faltáblák vetemedése miatt a tolóajtók nyitása is nehéz.

A belső és külső tér kapcsolata sem olyan erős, mint ahogy szerettük volna. Ennek fő oka, a szállítási modulméretekből következő üvegfelületek méretkorlátja. Egy más építési rendszer alkalmazásával ez a hiányosság könnyen orvosolható.



ODOOPROJECT




II. Ikon, Pavilon

Itthoni bemutatások során gyakran előkerült a kérdés, mennyire élhető egy ennyire nyitott, szokatlan formavilágú, egyterű lakóház.

A verseny kezdetén, célunk egy olyan ház bemutatása volt, ami a valós magyar piaci igényeknek és a verseny követelményeinek egyaránt megfelelve, minimális változtatásokkal azonnal sokszorosítható, az itthoni piacon is értékesíthető. Rövid időn belül be kellett lássuk, hogy a verseny körülményei, szabályai annyira speciális követelményeket támasztanak, hogy el kell vessük ezt a koncepciót. Úgy gondoltuk, ha ez nem reális, akkor csináljuk az ellenkezőjét: egy teljesen egyedi, 100%-ban a versenyre tervezett, figyelemfelkeltő, ikonikus, könnyen azonosítható, pavilonszerű épületet.

Utólag ez is jó döntésnek bizonyult. A cél a nagyközönség és a támogatók figyelmének felkeltése, a minél jobb bemutathatóság, és a korszerű technológiák minél szélesebb körű integrálása volt. Ebben az időszakban a fenntartható építészet és az energiahatékonyság elveivel kapcsolatban még nagyon vázlatos, olykor zavaros kép élt az átlagemberek és sokszor a szakemberek fejében is. Az azóta eltel időben a helyzet sokat javult, melyhez a sok piaci szereplők és szakmai szervezet munkája mellet az Odooproject sikere, és utóélete során végzett számtalan előadás és bemutatás is hozzájárult.

A homogén, zárt fekete forma a verseny házak között is messziről felismerhetővé tette az odoot. A világos belső a bemutatás során kellő mértékben elzárta a közönséget a verseny forgatagától, és a figyelmet a ház felé irányította.

III. Integrált tervezés

Az integrált tervezés szintén jó döntésnek bizonyult. Az építészeti, épületszerkezeti és épületgépészeti megoldások egymást erősítve vannak jelen. Ennek bizonyítéka az Energy Efficiency, Comfort Conditions és Engineering & Construction próbákon való sikeres szereplés. Haszna nem csak a mérnöki és építészeti megoldások magas minőségében jelenik meg, de az ehhez szükséges szoros szakágak közötti csapatmunkából a diákok szakmájukon túlmutató tudásra tettek szert.

IV. Anyaghasználat

Ha a versenyen való szereplést vesszük alapul, az alkalmazott anyagok is beváltak. Ezt a Sustainability és Interior Design különdíjak bizonyítják. A ház utóélete szempontjából megállapítható, hogy sok esetben tartósabb anyagok és részletmegoldások alkalmazása lett volna indokolt. A tervezési időszakban ez, a szponzoráció, szállíthatóság és kivitelezhetőség mellett kevésbé volt szempont. Az állmennyezet, és belső kerámia burkolatok állaga gyorsan romlik, a kert bútorok elhasználódnak, a belső falburkolatok megsárgulnak. Meglepő módon, a homlokzaton használt, kezelt fatáblák még mindig esztétikusak.

 

További érszrevételek

Térszervezés, Bemutathatóság

A ház egyszerű, mégis karakteres téri világa a bemutathatóság szempontjából nagyon jól működik. A ház térszervezése és építészeti koncepciója könnyen megérthető. Az kivetítő, előadó felé szűkülő, világos, kellemes akusztikájú belső tér, jó kilátással a teraszra, a közönség mozgatása nélkül is maximálisan alkalmas a projekt és a ház bemutatására. A madridi versenyen az intenzív terasz használat csak még inkább segítette a bemutathatóságot.
A gépészeti helyiség kiesik a látótérből, illetve itthon a nyári fal, a fentebb már kifejtett okok miatt sokszor zárva van, így az építészeti koncepció bemutatása kevésbé erős.

A magyar közönség nagy része a házat, mint lakóépületet érthető okokból kicsinek találja. Nyitottsága és a terasz hangsúlyozott szerepe miatt általában nyaralóként tud azonosulni vele.

Nyári fal

A nyári fal használati szempontjából a visszajelzések alapján jó felvetésnek tűnik, de a megvalósítás túl absztrakt. Továbbgondolható a nyári konyha használhatósága, a kerti bútortárolás, a piacon kapható termékek befogadásának képessége, és a csapadékvíz elleni védelem. Ugyanakkor a gépészet elemek befogadása szempontjából nagyon jó döntésnek bizonyult.
A függőleges napelemek telepítése energiatermelési szempontból is érdekes kísérlet, habár a versenyen a nem túl professzionális utólagos szabályváltoztatás miatt, nem tudtuk kihasználni igazi előnyét. Integrálásuk nagyon szépen sikerült, látványosság teszi a Solar Decathlon szimbólumát a PV cellákat.



ODOOPROJECT




Előregyártás

A ház 4db előregyártott modulra bontása teljesítette feladatát: szűk két hét alatt, szinte kizárólag diákokkal időre képesek voltunk felépíteni a házat, olyan minőségben, mely határozottan a mezőny élvonalába tartozott. A nagyméretű előregyártás, a gépészeti és elektromos rendszerek integrációja lehetővé tette, hogy kevés felmerülő hiba mellett, időben működő képessé tegyük a házat. A kevés helyszínen épített elem lehetővé tette a hőhídmentes, légtömör burok kialakítását. A ház az utólagos pl. hőkamerás vizsgálatokon is jól teljesített.

Építészeti szempontból a modulokra osztás nagy hátránya, hogy korlátozza a nyitható felületek méretét, így a külső és belső tér kapcsolata nem tud elég erős lenni, ami nagyban gyengíti az építészeti koncepciót.

Rámpa

Komoly hiba, hogy a tervezés során nem tekintettük az épület részének, így csak ideiglenesnek terveztük. Sokáig bizonytalan volt, milyen magasságban lesz a padlószint, ami jelentősen meghatározza a rámpa méreteit. Úgy gondoltuk az itthoni építéskor majd a terep alá süllyesztjük a házat. Ez végül elmaradt, így a rámpa az utóélet során is a ház állandó része. Az ideiglenességre való tekintettel a rámpa tervei a legutolsó pillanatban készültek el, amikor már kevesebb anyagi forrás maradt, így a felhasznált anyagok miatt a rámpa már két év használat után cserére szorul.

Belsőépítészet, világítás

A világítás és a belsőépítészet igen jól sikerült, ezt bizonyítja, hogy a versenyen mindkettő különdíjat kapott. Az integrált tervezés a belső térben is jól működik, a ház könnyen rendben tartható, takarítható. A letisztult környezet segíti a projekt és a ház megértését, a gépészeti elemek a belső térbe idomulnak.

Padló:

A padlón használt 3mm-es kerámia burkolat már a versenyen is sok helyen megrepedt, és két év után a modulok osztásánál teljesen széttöredezett. A teraszon használt kőporcelán burkolat nagyon tartós, kényelmes járó és használati felületet ad a háznak. Jó döntés volt, a fával, vagy műfával szemben.



ODOOPROJECT




Mennyezet:

A mennyezet esztétikus, gépészetileg is jól működik, szépen befogadja a világító testeket és kiváló akusztikát ad a háznak. Mégis az egyik legnagyobb hiba a panelek rögzítésének megoldása. A függesztés nem megbízható, a MDF lapokból készült panelek leeshetnek és veszélyt jelentenek a bent tartózkodókra. Az egyszerűen beragasztott világító testek is olykor kiesnek a helyükről.

Bővíthetőség, városi integráció

A 2010-es versenyen a bővíthetőség és városi integráció nem volt követelménye a sikernek, és a 2012-es szabályokból és a szervezők kommunikációjából sem volt kiolvasható. Mi ebben a szellemben, a ház kísérleti jellegét és egyediségét hangsúlyozva hoztuk létre az odoot. Azonban a 2012-es versenyen a francia Canopea projekt esetében érezhető volt, hogy a városi szövetbe jól integrálható koncepciót minden nem mért próbán erősen preferálnak (Architecture, Communication, Market Viability, Innovation, Sustainability próbák).

 

Javaslatok a továbblépés lehetőségeiről egy következő részvétel esetében / Szelecsényi Balázs

A Solar Decathlon egy összetett, sok szempont szerint kialakított versenysorozat, ahol a sikeres szerepléshez a szabályok és a verseny szellemiségének beható ismerete elengedhetetlen.

Ugyanakkor egy jó versenyprojekt nem csupán a versenyen való sikeres szereplést kell megcélozza. A versenyház utóhasznosítása, a versenycsapat utóélete, a verseny során felhalmozott tudás hasznosítása is legalább ennyire fontos.

A következő Solar DEcathlon Europe

A következő SDE helyszíne és megrendezésének időpontja még nem tudható. Több mint valószínű, hogy 2016-ban nem kerül megrendezésre, de a versenysorozat eddigi sikeressége miatt, minden bizonnyal a rákövetkező egy-két évben sor kerül rá. Így a jelentkezés 2015 novemberében, vagy a rákövetkező évben valószínűsíthető.

Az SDE változó szellemisége és szabályrendszere

A Solra Decathlon Europe a 2002-ben az Egyesült Államokból induló Solar Decathlon, nemzetközi, egyetemek közötti, mérnöki innovációs verseny európai változata. A két versenyt eltérő, és bizonyos mértékben folyamatosan átalakuló szabályrendszer és szellemiség jellemzi.

Solar Decathlon USA

Az Egyesült Államokból induló Solar Decathlon, az amerikai lakáskörülményekre keres fenntarthatóbb válaszokat. Az amerikaiak jelentős része jellemzően külvárosi, szabadon álló családi házakban él. Ezek a házak nagy számban könnyűszerkezetesek, és sokszor előregyártott technológiával épülnek fel.
Ez a lakáspiac a versenyen szereplő, szabadon álló, kisméretű, kísérleti lakóépületeket, illetve a bennük alkalmazott megoldásokat könnyen képes befogadni. A verseny 2002-es indulása óta érezhetően egyre fontosabb szemponttá vált, a versenyházak piacosíthatósága és gazdaságossága. Ennek következményeként az amerikai versenyek szellemiségét kevésbé az innováció, inkább a piacon már jelen lévő technológiák alkalmazása jellemzi.

Solar Decathlon Europe

Az elsőként 2010-ben rendezett európai verseny a 2009-es amerikai verseny szellemiségét és szabályrendszerét vette alapul. Míg a tengerentúli versenyek egyre inkább a hagyományosabb megoldások felé vették az irányt, az európai mezőnyben invenciózusabb, kísérleti jellegű épületek sorakoztak fel.

A 2012-es, madridi verseny során, habár a szabályzatban még kevésbé volt tetten érhető, a zsűri egyre nagyobb hangot adott a verseny házak városi szövetbe való integrációjának. Európában az ingatlanpiacot inkább a sűrű beépítésű, városias környezet a jellemi, míg a szabadon álló családi házak piaca kevésbé jelentős. Az első helyezet francia csapat is (Canopea) egy sokemeletes városi lakóépület koncepciójával vívta ki magának az elismerést. Ez a szellemiség a 2014-es, párizsi verseny épületeit már alapvetően határozta meg.



ODOOPROJECT




Solar decathlon europe 2012 és 2014

A következő SDE szabályrendszere még nem ismert, ám ha a verseny szellemiségének fejlődését egy lineáris folyamatnak tekintjük, a 2010-es és 2014-es változásokból kiindulva következtethetünk rá.

A 2012-es madridi versenyhez képest a 2014-es szabályokban 3 lényeges változás történt:

  • A városi integráció sokkal fontosabbá vált
  • A versenyházakat a csapatok hazai környezetének szempontjaiból is értékelik
  • A versenyházak maximális homlokzatmagasságát megnövelték


Főbb célok

A 2014-es versenyszabályzatban a SDE fő célkitűzései változatlanok maradtak, és továbbra is szoros összefüggésben vannak a 2020-as Európai Uniós direktívákkal. Azonban új elvek és szempontok is bele kerültek.

Az első ilyen új elv a „Városi kontextus”, miszerint a verseny házaknak elsősorban a sűrű beépítésű városi környezetben kell fenntartható válaszokat adniuk. Új elv a „Mobilitás”, mely a házakat bővebb kontextusban vizsgálja, az otthoni áramellátási lehetőségek, és infrastrukturális, közlekedési körülmények szempontjaiból. Másik új elv az un. „Józanság” ami a gazdaságosságra hívja fel a figyelmet, és például korlátozza a telepíthető napelemek teljesítményét.
Az „Innováció” alapvető elv maradt, hangsúlyozva, hogy minden projekt szívét az innováció kell, hogy jelentse.

Szintén új és meghatározó elv, a „Lokális/globális tervezés”. Ebben lefektetik, hogy a csapatoknak olyan házakat kell bemutatniuk a versenyen, melyek képesek egyaránt az otthoni és a verseny környezetben is működni, és helyes alternatívát adnak a lokális és globális körülményekre is.

Szabályok

Az versenyt és a házakat érintő alapvető szabályok nagyrészt változatlanok. Fontos változás azonban, hogy a házak geometriai méreteit meghatározó un.”Solar Envelope” méretei megváltoztak. A volt 6m-es magasságot 7m-re növelték, így lehetővé téve, kétszintes épületek tervezését is. Az alaprajzi minimális-maximális méretek változatlanok maradta, ugyanúgy, ahogyan a kötelező helyiségek és berendezések is, így továbbra is kisebb méretű, lakóépületek tervezése a feladat.

A szabályok egyik ellentmondása, hogy a kétszintes házak felső szintjei nem látogathatóak, sok versenyházban az emeleti szinteket le kellet zárni a közönség elől.




ODOOPROJECT




Próbák

A versenypróbákban is történtek változások. Az új, urbanista szemléletnek megfelelően a 2010-es 80 pontot érő, Industrialization & Market Viability próba megváltozott. Új neve Urban Design, Transportation and Affordability, és 120 pontot ér. A többi próba változatlan néven fut. Az Energy Efficiency és a Sustainability próbák 20 ponttal kevesebbet, vagyis már csak 80 pontot érnek.

Az építészeti próba értékelésébe bekerült egy új szempont. Ez a házak építészeti megoldásait a csapatok országaira jellemző térhasználat és társadalmi-gazdasági környezet szempontjából értékeli. Az Urban Design, Transportation and Affordability próba a közlekedés, fenntartható lakóközösségek, hazai építéstechnológiák és a megcélzott célközönség szempontjából értékeli a házakat.

 

A 2014-es SDE tanulságai

A három lényegi változás erősen befolyásolta a 2014-es mezőny házait. A verseny új szellemisége és annak szabályrendszere közötti ellentmondás, sok esetben az un. „parazita” építészetre jellemző házakat szült. Ez annak köszönhető, hogy, míg a szervezők a városi környezetben alkalmazható építészeti és technológiai megoldásokat részesítik előnyben, addig a szabályok egy önmagában is bemutatható, önmagában is működő, kisméretű lakóépületet írnak elő. A sűrűbb városi és a szellősebb külvárosi épített környezet eltérő léptékben működik, így ebben az esetben csupán a parazita építészet, illetve a modularizáció jelenthet megoldást. A házak koncepciójából és a versenyeredményekből is kitűnik, hogy az európai Solar Decathlon egyre jobban egy urbanisztikai versenyhez kezd hasonlítani. Ennek a folyamatnak egyenes következménye az is, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a terv a megépült prototípushoz képest.



ODOOPROJECT



 Sok csapat válasza az un „rooftop” építészet volt (Orchid House, Rooftop House, SymbCcity, OnTop). A könnyűszerkezetes, önellátó lakóegységeket egy magas építésű, lapostetős városi társasház tetejére építeni logikus döntés lehet. Mégis, egy nagyobb társasház tetőfelülete többszöröse a versenyen rendelkezésre álló területnek, így ez csak félmegoldást képes adni. Talán az Urban Design próbán győztes, taiwani Orchid House-nal volt a leghitelesebb ez a koncepció, mert megtalálták a versenyházhoz léptékben is illő, városaikra jellemző „anyaépületet”.

A Holland csapat (Home with a Skin), egy egészen konkrét Hollandiában található sorház bővítését mutatta be. Így a projekt megába foglalta a meglévő ház egy szeletének másolatát is. Itt felmerül a kérdés, mennyire képesek a hagyományos építési technológia hiteles reprodukálására a verseny körülményei között.

Érdekes felvetést hozott a barcelonai Resso Team. Az ő házuk, nem egy pár, vagy család számára készült, hanem egy falusi, vagy külvárosi közösség számára. Nagyvonalú, flexibilisen használható tereiknek, és szerkezeti részleteiknek köszönhetően a fenntarthatósági és építészeti első helyezést nyerték el.

Vajon a rooftop vagy parazita építészet milyen mértékben alkalmazható, és mennyire nyújthat általános megoldást az európai lakhatási viszonyokra? Ennek a fajta építészetnek a szabadon álló lakóépületek piacához képest még Európán belül is sokkal kisebb tere van, és nem valószínű, hogy ez a folyamat jelentősen változni fog. Mivel az SDE egyik alapvető célja a fenntartható és energiahatékony technológiák minél szélesebb körben való alkalmazásának bemutatása, ezért jogos a kérdés, nem-e az ellenkező hatást érik el ezzel.






A verseny megújulása fontos, mert csak ez képes biztosítani a folyamatosságot és a verseny fennmaradását. A Solar Decathlon Europe a kezdetek óta tartalmaz ellentmondásokat, pl. technológiák felülreprezentálása egy fenntarthatósági versenyen, az előregyárthatóság indokolatlan mértéke, családok számára elaprózott házak. Ezekkel kapcsolatban történtek előrelépések, bár még mindig sokat lehetne javítani. Talán indokoltabb változtatás lenne a versenyházak méreteit a családi házak piacán meglévő igények felé közelíteni.

Nehéz előre látni, hogy a jövőbeni versenyszervezők, mennyire látják majd sikeresnek a 2014-es mezőnyt. Leginkább ettől függ majd, hogy ez a kissé ellentmondásos folyamat erősödni, vagy gyengülni fog, vagy akár egy egészen új irányba tolja el a versenyt.

 

Stratégiai, koncepcionális javaslatok a következő SDE részvétel esetére

Ahhoz, hogy választ kapjunk, egy következő Solar Decathlonon való indulás esetén, milyen építészeti koncepció lehetne hasonlóan, vagy még sikeresebb, mindenekelőtt két kérdésre kell választ adni. Az egyik, hogy miben és hogyan változott az aktuális szabályrendszer, az értékelés szempontjainak mik a leghangsúlyosabb elemei. A másik az utóhasznosítás, és ezzel együtt az itthoni használat és tervezési program letisztázása.

 

ODoo koncepciójának továbbgondolása

A versenysorozat szellemiségével összhangban kell meghozni az alapvető, projektet meghatározó, koncepcionális építészeti döntéseket. Ezt az előzőekben kifejtett irányok ismeretében, az aktuális verseny szabályrendszerének beható tanulmányozásával, olykor a sorok között olvasva, és a szervezőkkel való folyamatos kommunikációval lehet megtenni. Mint azt 2012-ben is tapasztalhattuk egyfajta intuíció is kellhet a sikeres szerepléshez.

A Solar Decathlonon sok egyetem egymást követő versenyeken is indít csapatot. Az igazán sikeresen szereplő, visszatérő csapatok esetében megfigyelhető trend, hogy az első, vagy előző ház koncepciójából, elveiből, anyaghasználatából jelentős elemeket vittek tovább. Ötleteiket, kibontották, továbbfejlesztették, esetleg újragondolták, jobban a versenyre optimalizálták.

Egyfajta fejlődési ív figyelhető meg olyan csapatoknál:

  • Virginiatech (Lumenhaus): észak-déli felnyitású, kompakt, magas fokon automatizált házak
  • Barcelona (Low3, Eco house, Resso): low-tech, a spanyol üvegházak mintájára, kettős-héjjal működő házak

Erre ellenpélda is akad, amikor gyökeresen eltérő koncepciókkal jelennek meg a csapatok

  • Tongji University (Bamboo House, Y-container): a természetes anyagokat, hagyományos kínai formavilágot alkalmazó koncepciót, egy nagyon indusztriális, univerzális koncepció követte


Ikon

Az első versenyre jó volt, hogy ikonikus házat terveztünk, hiszen a cél a maximális figyelem felkeltése volt, az első Solar Decathlonon induló magyar csapat felé, illetve az akkor itthon még kevésbé ismert korszerű technológiák irányába.

Másodjára érdemesebb valódi helyzetre, sokkal reálisabb megoldásban gondolkodni. Ez nem csak kommunikációs, szponzorációs szempontból is kívánatosabb megoldás, de jelez is egy fejlődési folyamatot. Emellett a 2012-es versenyen a házakat még leginkább a madridi helyszín kontextusában értékelték. A 2014-es versenyből kiindulva az új ház, minél jobban képes reagálni az itthoni kulturális-gazdasági viszonyokra, annál sikeresebb lehet a versenyen is.

Pavilon

A ház pavilon jellege az odoo koncepciójánál sikeres volt. Egy versenyház jól és hatékonyan tud működni hasonló, nyitott, egyben tartott térszervezéssel. A 2012-es madridi versenyen szintén pavilonszerű kialakítású német háznak (Counter Entropy), kellemes, izgalmas terei szintén jól működtek. Más csapatok hasonló pavilon jellegű házai (pl. Fold house) mégsem volt sikeres.

A pavilon jelleg alapvetően csak akkor jó irány, ha összhangba van a ház verseny utáni funkciójával, és a versenyen kommunikált tervezési programmal.



ODOOPROJECT




Aktív kültéri használat

A nyári fal, nyári konyha, intenzíven használható terasz népszerű elemek, melyek bőven hordoznak lehetőséget a továbbgondolásra. Itt a téli illetve kora tavaszi/őszi időszak használatát lehetne jobban végiggondolni.

Integrált tervezés

A technológia minél szervesebb integrálása a jövőben is érvényes gondolatkör kell legyen. Ahogy az odoonál is, már koncepcionális szinten meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az épület képes legyen a technológiai elemek, energetikai elvek szerves befogadására.

Rámpa

A rámpa, mint tér és forma alakító elem illetve a környezet tervezése már egészen a korai tervezési időszakban el kell kezdődjön.

 

Utóhasznosítás

A 2014-es verseny szabályzatából kiderül, az utóhasznosítás kérdése már nem csupán a projekt utóéletének szempontjából fontos, hanem a versenyen való sikeres szereplés egyik kulcsa. Az újabb versenyeken a házakat már az otthoni környezetükben is vizsgálják, és sok próbán leginkább az alapján értékelik. A kontextus egyre fontosabbá válik. A verseny utáni használat végiggondolása, megkönnyíti a tervezést, tisztázza a projekt hosszú távú céljait, és kontextust teremt a háznak, amit a szervezők és a zsűri felé is könnyebben lehet kommunikálni.

Az utóhasznosítást jogi és projektmenedzsmenti szempontból is, már a tervezés legelején tisztázni kell. Így a projekt egyetemi elfogadottsága, támogatottsága is jobb lenne, és a finanszírozást is megkönnyítené, amennyiben a szponzorok is előre láthatnák, mihez kérik a támogatásukat, hogyan tud megtérülni a befektetésük.

Az eddigi SDE csapatok sokféle módon hasznosították házaikat a versenyek után, lássunk néhány lehetőséget:



ODOOPROJECT




Egyetem Campusán

Ez kommunikációs és szponzorációs szempontból is igen kedvező megoldás, hiszen így mutatható be a legszélesebb közönségnek. Ahogy az Odoo esetében is láttuk még a verseny utáni két és fél év elteltével is nagy az érdeklődés. A hallgatói összefogás szimbólumaként, az Egyetem presztízsét is ez a megoldás növelné a legjobban.

Ha az egyetemi campuson kerül felépítésre, rendkívül fontos már a tervezés legkorábbi szakaszában letisztázni a betölteni kívánt funkciót (kiállító tér, tanterem, kávézó, projektiroda), mérlegelve a minél nagyobb kihasználtságot. A pontos helyet is tisztázni kell, és előre megteremteni a ház karbantartásának, üzemeltetésének szervezeti és anyagi hátterét.

A barcelonai csapatok mindhárom háza az egyetemük kertjében egymás mellet áll. Az éppen versenyző csapattagok, az előző házat használják, mint projektiroda. Ezzel a projektek folytonosságát valósítják meg, ráadásul karbantartják, üzemeltetik a házat.

A darmstadti csapat házai is egyetemük campusán állnak. Az egyikben a volt csapattagok építész stúdiót nyitottak.

Értékesíthető ház

Ebben az esetben egy olyan házat kell tervezni, amely könnyen üzemeltethető, engedélyeztethető, gazdaságosan felépíthető és reális áron el lehet adni. Fontos szempont, hogy folyamatos használat mellet is tartós legyen, ne károsodjon a többszöri építés során, vagy a károsodott részek könnyen cserélhetőek legyenek. Ez az opció egyeztethető leginkább össze a SDE szellemiségével és szabályrendszerével.

A 2010-es Rosenbergi csapat egy „Ökoszállodának” értékesítette házát, ahol, mint magánlakosztály üzemel. A 2012-es román csapat házukat már az építés alatt eladta egy családnak, ebből tudták fedezni további költségeiket.
Az itthoni bemutathatóság ebben az esetben a legkérdésesebb, mert a használók az épületbe a bemutatás időszakában nem tudnak beköltözni, ezért rövid időn belül kétszer is helyet kell változtasson az épület.


ODOOPROJECT




Szponzor, beruházó promóciós, kísérleti épülete

Az egyik fő szponzorral előre meg kell egyezni a ház utóéletéről. Lehet a vállalat bemutató épülete, vagy használhatja kutatási célra, illetve ezek kombinációjára. Ebben az esetben még a tervezés legkorábbi szakaszában tisztázni kell a házzal kapcsolatos összes technológiai és funkcionális követelményt, meghatározni az újbóli felépítés helyét, az átadás és üzemeltetés pontos jogi kereteit.

Ebben az esetben gondolni kell arra is, hogyan mutatható be az épület a szélesebb közönségnek legalább a verseny utáni első évben.

Promóciós épület, magáncélra

Már itthon is találhatunk példát olyan projektekre, ahol egy építőipari cég promóciós és tanulmányozási célra kifejleszt és felépít egy épületet, amit később magánszemélyek vesznek használatba (pl. Velux, Wienerberger). Így valós életkörülményeknek kitéve tanulmányozható az épület egésze, ami igen erős reklámértékkel bír.

Bemutató telepre, Köztérre kerül

Egy olyan tér, közpark fogadja be, ahol magas a látogatók száma és megoldható a felügyelet is, akár csak ideiglenesen (Szentendrei Skanzen, Millenáris-park, ÉMI park).

 

Végszó

Bármi is lenne egy esetleges következő magyar Decathlon ház sorsa, bárkik is vágnának bele egy következő versenybe annyi bizonyos, hatalmas és felejthetetlen évek várnának rájuk. Egy az odoohoz hasonló projekt teljesebbé és különlegesebbé teszi az egyetemi éveket, miközben megsokszorozza az ott megszerezhető tudást.



ODOOPROJECT



Minden kétséget kizáróan, egy újabb indulás esetén a volt versenycsapat minden tagja teljes erejével segítené az új generáció minél sikeresebb szereplését. Ezúton előre is sok sikert kívánunk a közeli vagy távolabbi jövő tettre kész fiataljainak.


Szelecsényi Balázs




1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »