Nézőpontok/Kritika

Olvasni jó! — a MÉ: a sérülékeny érték!

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Olvasni jó! — a MÉ: a sérülékeny érték!
Nézőpontok/Kritika

Olvasni jó! — a MÉ: a sérülékeny érték!

2006.07.10. 08:40

Dr. Reischl Gábor DLA, a MÉSZ elnöke a régi/új Magyar Építőművészetről

régi/új Magyar Építőművészet

Olvasni jó! – a MÉ: a sérülékeny érték!

Elmúlt napokban elolvastam a Magyar Építőművészet utolsó három számának összes írását! Tanulságos volt így együtt, jó volt! Vajon van-e a magyar média piacon még egy lap, amely ilyen sokrétűen, igényesen (kulturáltan) beszél komoly dolgokról? Mert az építészet komoly dolog, számunkra építészeknek maga az élet: küszködés, öröm és bánat, csalódás és feltámadás.

Tegnap az Építészek Házában vendégeimmel beszélgettünk a lapról. Köszönöm Csontos Györgyinek, Dévényi Tamásnak, Földes Lászlónak, Hegedűs Péternek, Kalmár Lászlónak, Szegő Györgynek, Wesselényi-Garay Andornak, hogy elfogadták a meghívásomat. Sajnos Gerle János és Kapy Jenő személyesen nem vehettek részt (nem tartózkodtak Budapesten), de János már korábban, itt az Építészfórumon, Jenő pedig a beszélgetésre írt levelében fejtette ki véleményét a MÉ elmúlt pár évéről.

Tartalom és forma, mint legfontosabb kérdés került napirendre, „fűszerezve" a nemes gondolatokat az anyagiakkal is. Nem kívánok jegyzőkönyv jellegű összefoglalót írni. A szóban forgó összejövetelen sem a határozathozatal volt a cél, hanem, hogy - a Wesselényi-Garay Andor MÉSZ közgyűlésén elhangzott felszólalásának ürügyén - beszéljünk a MÉSZ lapjáról, jelenéről és jövőjéről. Természetesen szóba került a „dicsőséges" múlt is. Többen emlegették a régi számokat - a fekete-fehér fotók mindegyike értékké nemesedett. Nagy érték a hagyomány, kivételes felelősség az évtizedek „bölcsességével" gazdálkodnunk, érezve és tudva, hogy viselnünk kell ezt a „családi" terhet. 2006, nem 1947, vagy ’64 - sajnos és szerencsére! Most kell valamit kezdenünk közös dolgainkkal, ezekben az években, ezen a helyen.

Van egy lapunk! – rendezett anyagiakkal, ami fantasztikus dolog a mai világban. Fantasztikus akkor is, ha az NKA nagyvonalú támogatása is csak szűkös kereteket jelent. Az UTÓIRAT-tal együtt, mintegy 110 oldalon megjelenő lap szerkesztése (nyomtatásának, terjesztésének, internetes megjelenésének és pénzügyének stb.) ügyintézése egy kis csapatra hárul - nélkülözve bármely médiai-befektető „védőhálóját", illetve egyéb adminisztrációs és reklám segítséget. Természetesen az NKA támogatás évenkénti auditálást, a tervezetek, a teljesítések bírálatát, a felhasznált pénzeszközök egyre bonyolultabb igazolási mechanizmusát követeli meg. Nincsen - akár piac védelemből sem - nem nyilvánosságra hozott adat: a MÉSZ évenkénti költségvetésével, a Felügyelő Bizottság által is ellenőrzött, részletezett költségvetési háttéranyaggal dolgozunk. A többszörös ellenőrzési mechanizmus tartalmi és formai szempontból is jónak és méltónak tartotta a lapot a további támogatásra. Meg kell ehelyütt jegyezni, hogy a MÉSZ Ellenőrző Bizottsága kérte az elnökséget ez év tavaszán, hogy vállaljon aktívabb szerepet lapjának szerkesztésében, illetve a számok megjelenése előtt véleményezze a szerkesztőség lapterveit. A MÉSZ elnöksége egyhangúlag elvetette a javaslatot, kifejezve bizalmát a főszerkesztő személyét illetően. Ugyanakkor kötelezte is őt arra, hogy félévenként számoljon be az elnökségnek a lap terveiről, illetve teremtsen alkalmat arra, hogy az előző számokról az elnökség – szükség esetén - közvetlenül véleményt mondhasson.

Ennyit a belügyeinkről! Elnézést az olvasóktól, hogy a valóban fontos tartalmi kérdések mellett az „iktatás" szépségeiről is kénytelen voltam beszámolni… A tartalomról pedig - Dévényi Tamást idézve - annyit, hogy, ha a MÉSZ a közgyűlésén kinyilvánította, hogy „elit klub", akkor a lapnak is ezt az „elitséget" kellene tükröznie… Szerinte igazán nem is az a kérdés, hogy milyen a lap, hanem inkább: milyen a MÉSZ?! Magam is úgy gondolom: minden felvetett kérdés alkalmat ad arra, hogy a dolgok mélyére nézzünk - persze vigyázva arra, hogy a szüntelen nagy figyelésben nehogy a kútba szédüljünk. Mert folytathatnám a sort, hogy olyan a MÉSZ, amilyen a magyar építészet és az építészetet művelők közössége… de így a végén eljuthatnánk akár a kárpát–medencei géniuszok Európában egyedül álló összetettségéhez is.

Minden ilyen alkalom, minden feltett kérdés vagy megállapítás újabb kérdéseket indukál: mit jelent manapság az „elit klub", vagy maga az „elit" szó? Minőségi építészetet akarunk - a MÉSZ a minőségi építészt ügyéért tenni akarók közössége. Szavak, szavak, szavak… Mindenki másképp értelmezi – használja, vagy használtatja - a tájékoztatás ürügyén.

A nyilvánosság, a tájékoztatás, a kommunikáció hazánkban gyakran egyirányú zsákutca, sajátos cirkuszi produkció: ha akarom művészet, ha akarom tréfa, játék, bolondozással leplezett méregkeverés… az eredeti bohóc-hivatást feledve, „a király meztelen" igazságának kimondása helyett.

Szembe merünk-e nézni igazán magunkkal, a magyar építészet közelmúltjával és jelenével - értelmiségi módon. Képesek vagyunk e még önállóan gondolkodni? Vagy belénk épített panelek kötöttsége uralja lelkünk és eszünk (legyen szó akár Budapest fejlesztéséről, lakásokról, bevásárló központokról, öregek otthonairól, vagy árvízi újjáépítésekről)?

Képesek vagyunk-e a MÉ folyóirat különböző rovatait értelmezni? Például elgondolkozni a PÁHOLY rovatban megjelenő, épületekről írt, tanulmány szintű cikket olvasva a legjobb fiatal építészeink mester-követő reflexein, mikor egy másik írásban a paradigmaváltásról: a mester és tanítvány - mai korunkban megkérdőjelezhető - viszonyáról beszélnek… Vagy át tudjuk-e gondolni - az ugyancsak ebben a rovatban megjelenő új ház – új élet ürügyén - a műemlékvédelem többrétű kérdéseit. Sorolhatnám a többi rovatot, utalhatnék a különböző cikkekre, írásokra, ahol építészeink gondolkodnak, olykor vívódnak egy-egy tervpályázat kiírását, eredményét boncolgatva, vagy épp’ bizonyítják egy régen elhordott zsinagóga emlékét felidézve, hogy most a 2000-es évek elején nincs más út: a kultúra templomát kell építenünk!

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban: hogy olvasni jó! Jó olvasni a MÉ számait a változatos tartalmú és témájú melléklettel együtt… és érték!... magam úgy gondolom, nagyon sérülékeny érték, amit könnyű hangzatos retorikával megsemmisíteni.

Idézet: „…a régi/új Magyar Építőművészet című folyóirat intézmény. Csakhogy ez az intézmény fényét vesztett, dísztelen, üres és kongó csarnokhoz hasonlít. Tömörebben: tartalom nélküli forma. Csak kérni tudom, hogy hatalmazzuk fel önmagunkat arra, hogy ezt a formát új tartalommal töltsük fel.

Kedves Andor! Ez a végszó nem igaz. Hangzatos, de nem igaz. A közgyűlésen elhangzott hozzászólásodat szigorúan a végére kérted helyezni a levezető elnöktől, tartalmáról a közgyűlés előtt nem nyilatkoztál. Tehát nem az elnöki beszámoló utáni menetrendszerű hozzászólásokhoz kívántál csatlakozni - teret engedve egy jó kis vitának -, hanem „a végén csattan az ostor" hatást kívántad érvényesíteni. Ez nem hozzászólás, ez: kiáltvány! - mint azt Gerle János írta. Magamnak másodpercek adódtak a végszóban, hogy reagáljak (mikor pedig leginkább Pelényi Margit fantasztikus minőségű előadására akartam reagálni), és természetesen megköszöntem alapos munkádat - megígérve az elemzést.

Az elemző munka első lépcsője ezennel megtörtént:

Egy éve a MÉSZ közgyűlése új elnökséget és felügyelő bizottságot választott a következő négy évre. A mindenkori elnöknek és elnökségnek joga és kötelessége a régi/új Magyar Építőművészet intézményét működtetni, a főszerkesztőjét kinevezni. A MÉSZ elnöksége és magam bizalmat szavaztunk Szegő György úrnak a következő négy évre, elismerve a magyar építészet ügyéért tett kimagasló munkáját. A MÉSZ elnöksége, mint választott és szigorúan ellenőrzött testület természetesen figyelemmel kíséri a folyóiratban megjelenteket, véleményezi a lap tagolását (lsd.pl.: új HÁZ fejezet), széleskörű, közvetlen és közvetett külső információs csatornákon reagál a feltett kérdésekre. Az elmúlt egy hónapban érzékelhettük, hogy a tartalom mélységét elismerve, többen szeretnének egy – bár egzakt módon nehezen megfogalmazható, de - „jobban kézbe-vehető" lapot látni. Erre figyelnünk kell, hiszen nekünk építészeknek fontos a forma, akár tagadjuk, akár nem. Akkor is, ha egyet értek Kapy Jenő véleményével: „Gondolati építészetről beszélünk, az ezredforduló építészetére hatással vannak a gondolkodás szinte minden területén zajló változások". Természetesen számtalan dolgot kell tennünk, változtatnunk - ebben beszélgető társaim számos ötlettel és gondolattal segítettek. Én még mindig gyűjtögető típus vagyok, így megengedhetem magamnak, hogy mindenki véleményéből a jót, vagy akár a fájóan igazat próbáljam összerakosgatni, illetve elnökként a MÉSZ képére formálni.

A régi/új Magyar Építőművészet páratlan kincsünk és lehetőségünk. Köszönöm mindenkinek, aki segít, hogy ennek megőrzésében éberek maradjunk - mert a kincseket védeni kell!

2006-07-07

Dr. Reischl Gábor DLA, a MÉSZ elnöke

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.