Ötletpályázat: az első világháború hőseinek központi emlékhelye

Ötletpályázatot írt ki az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság a Nagy Háborúban elesett magyar katonák központi emlékhelyének megalkotására. A pályázat egy olyan emlékhely létrehozását hivatott szolgálni, mely méltó módon tiszteleg Magyarország eddigi legnagyobb véráldozatának hősei előtt.

Az ötletpályázat tárgya

Az első világháború hőseinek központi emlékhelye elhelyezésére, kialakítására és megformálására vonatkozó építészeti, képzőművészeti ötletek, lehetséges megoldások kidolgozása.


Az ötletpályázat célja

Javaslattétel, az első világháború centenáriumához kapcsolódóan Magyarország összes első világháborús hősi halottjának emléket állító, Budapesten létrehozandó, központi, emlékhely lehetséges helyszínére, valamint a pályázó által fenti feladat megvalósítása érdekében legjobbnak tartott építészeti, illetve képzőművészeti megoldások kidolgozása és bemutatása.


Az ötletpályázat jellege, formája

a) Az ötletpályázat jellege: nyílt 
b) Az ötletpályázati eljárás formája: „A" típusú ötletpályázat (jelen kiírásban a Kiíró a szövegösszefüggéstől függően használja mind a „tervpályázat", mind az „ötletpályázat" megnevezéseket; a két megnevezés között jelen kiírás szempontjából különbség nincsen.
c) Az ötletpályázat: titkos

Az ötletpályázat lebonyolítása:

• a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.),
• a Tervpályázati eljárások szabályairól szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet,
• valamint a jelen ötletpályázati kiírás előírásai szerint történik.
  
  

Az ötletpályázaton való részvétel feltételei 

Az ötletpályázat résztvevője – pályázó – (azaz a pályamű szerzője) az a természetes személy lehet:

• aki jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik,
• aki azzal, hogy pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadta,
• akivel szemben a 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 18. § (4)-(5) és 17. § (3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn, így különösen nem indulhat pályázóként, aki a bírálóbizottság
      - résztvevőjének a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 2. pontja szerinti hozzátartozója,
      - résztvevőjével együtt azonos gazdálkodó szervezettel (ide nem értve Kiírót) áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve azonos gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy
     - résztvevőjével egy éven belül közösen pályaművet nyújtott be.

Az ötletpályázat eredményeinek felhasználása

Az ötletpályázat lezárását követően – a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 34.§ (5) bekezdésével összhangban az ajánlatkérőt a díjazott vagy megvásárolt tervpályázatok szerzőivel szemben további tervezési szolgáltatásra irányuló megrendelési kötelezettség, a pályázót vállalási kötelezettség nem terheli.

A beérkezett pályaművekben megfogalmazott építészeti ötletekkel, lehetséges megoldási javaslatokkal kapcsolatban Kiíró fenntartja magának a jogot arra (és a Pályázók a beadással ezt elfogadják), hogy a díjazott vagy megvásárolt pályaművekben szereplő városrendezési, építészeti, illetve képzőművészeti ötleteket, megoldási javaslatokat, egészben vagy részben, a jelen kiírásban
foglaltak szerint szabadon felhasználhassa az azt követő építési beruházás során.

A Kiíró az ötletpályázatra érkező pályaművek közül a díjazottakat, vagy megvételben részesült pályaműveket a tervező kiválasztására irányuló beszerzési eljárás keretében kiadásra kerülő tervezési program összeállításánál fogja felhasználni.

Az ötletpályázaton egy pályázó csak egy pályaművel vehet részt, mely csak egy megoldási javaslatot tartalmazhat.

A Bíráló Bizottság

• Balog Zoltán, A Centenáriumi Emlékbizottság elnöke, az emberi erőforrások minisztere, mint a Bíráló Bizottság elnöke;
• Dr. Fürjes Balázs, egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős
• kormánybiztos, mint a Bíráló Bizottság társelnöke;
• Tarlós István, Budapest főpolgármestere, mint a Bíráló Bizottság tagja;
• Fekete György, az MMA elnöke, mint a Bíráló Bizottság tagja;
• Dr. Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója, mint a Bíráló Bizottság tagja;
• Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, miniszter-helyettes, mint a Bíráló Bizottság tagja;
• Dr. Kovács Vilmos, ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, mint a Bíráló Bizottság tagja;
• Kun Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, mint a Bíráló Bizottság tagja;
• L. Simon László, Miniszterelnökség államtitkára, mint a Bíráló Bizottság tagja;
• Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára, mint a Bíráló Bizottság tagja;
• Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke, mint a Bíráló Bizottság tagja;
• Dr. Keserü Katalin, művészettörténész, mint a Bíráló Bizottság tagja;
• Benczúr László, építész, mint a Bíráló Bizottság titkára.

Hátáridők

Kérdések: 2016. január 5. 16:00
Kérdésekre adott válaszok: 2016. január 20. 18:00
Pályaművek postára adása: 2016. március 24. 24:00
Pályaművek beérkezése: 2016. április 1. 24:00
Közönségszavazás kezdete: 2016. április 18. 10:00
Közönségszavazás zárása: 2016. április 24. 18:00
Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2016. április 26.
Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása (kizárólag személyesen): 2016. május 10.

A pályaművek benyújtása

Az ötletpályázat honlapján nyilatkozat és adatlap kitöltésével kell hivatalosan jelezni a pályázat benyújtásának szándékát (Beadás). A pályaművek az automatikus válaszlevélben megküldött, egyedi azonosítóval ellátott címzéslap felhasználásával, kizárólag ajánlott, postai azonosítóval ellátott postai, vagy regisztrált gyorspostai küldeményként nyújthatók be, a címzéslapon megadott címre.

Feladó megnevezése: Az első világháború hőseinek központi emlékhelye, ötletpályázat. (Egyéb megnevezés kizáró ok!)

A díjazásban, megvételben nem részesült pályázatok későbbi azonosítása a feladónál maradó feladóvevény ragszáma alapján történik.

A pályaművek postára adási határideje: 2016. március 24. 24:00 óra

A benyújtás időpontjának a postai bélyegző keltét kell tekinteni. A késve benyújtott pályaműveket a Bíráló Bizottság a csomag felbontása nélkül a pályázatból kizárja. 

A pályaművek díjazása

A pályaművek díjazására és megvételére szánt összeg: (bruttó) 20 000 000,- Ft
A díj legnagyobb összege: (bruttó) 8 000 000,- Ft
A megvétel legkisebb összege: (bruttó) 300 000,- Ft
A közönségszavazás során legtöbb szavazatot szerző pályamű közönségdíjban részesül, amelynek kihirdetésére az ötletpályázat eredményének nyilvános ismertetésével egyidejűleg kerül sor.

A tervezési feladat

A Kiíró nem kívánja meghatározni, hogy milyen alkotásnak kell megszületnie, azonban az Emlékbizottság, és a bírálatban való részvételre felkért szakértők véleménye alapján olyan tematika került meghatározásra, amely iránymutatást hivatott adni a pályázóknak, Magyarország katonáinak első világháborúban tanúsított hősiessége, roppant szenvedéseik és veszteségeik előtt méltón tisztelgő Emlékhely létrehozásához.

Magyarország nem felejtette el a hazáért hősi halált halt övéit, ezért a leendő Emlékhely monumentális, megrendítő és méltóságteljes alkotás, amelynek szimbólumképzésénél a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

A magyar nemzet históriája nagyrészt a csatatereken íródott. Hadtörténelmünk több mint ezer éves múltra tekint vissza; régebbi, mint az államiság. Ennek során számtalan csatát vívtunk, tengernyi életet áldozva. Hosszú történelmünk során a nemzet sorsa nem egyszer függött a Hazáért fegyvert fogó férfiak és nők vitézségétől és önfeláldozásától.

• Az Emlékhellyel kapcsolatos elvárás, hogy lehetőség szerint az első világháború során a Magyar Királyság területéről besorozott mintegy 661.000 hősi halott nevét jelenítse meg tetszőleges formában.
• A tervezett központi Emlékhely feladata továbbá, hogy a kollektív nemzettudat egyik legnagyobb erejű, ikonikus építészeti megnyilvánulása legyen. Háborúink hősei tetteikkel igazolták bátorságukat, nemzetük, nemzetiségeik és bajtársaik iránti elkötelezettségüket.
• Fontos, hogy az Emlékhely olyan formában állítson emléket a – kortalan – magyar hősiességnek, hogy az üzenetet közvetítsen az eljövendő generációk számára is. A harc közbeni heroizmus, a becsület és hűség, valamint az önfeláldozás erényei időtlen értékek, amelyek a nemzet létének, egységének és fennmaradásának is elengedhetetlen feltételei.
• Egy ilyen szakrális jelentőségű alkotás csak és kizárólag Budapest egy kiemelt fontosságú pontján, vagy egy jelentős ütközet helyszínén töltheti be küldetését. A mai Magyarország területén ugyanakkor nem zajlott le első világháborús hadművelet, így a háborúban elhunyt hőseinknek emléket állító Emlékhely kizárólag a nemzet fővárosának egy jól megközelíthető részén képzelhető el.
• Az Emlékhelynek városépítészeti arculatformáló szerepe van. A felépítendő kiemelt kulturális és építészeti jelentőségű Emlékhely, valamint annak elhelyezéséből adódó szinergiák olyan fennkölt környezetet teremthetnek, amely méltón tiszteleg és állít emléket az elhunyt hősök helytállásának, áldozatvállalásának. Ennek megfelelően a Kiíró nem kívánja korlátozni vagy befolyásolni az alkotót a helyszín kiválasztásában. A pályázónak ugyanis olyan helyszínt kell találnia, amely a megvalósuló Emlékhely városszövetbe való tájépítészeti beágyazását követően épp úgy alkalmas katonai díszszemlék, állami megemlékezések megtartására, és az eseményekkel együtt járó nagyszámú civil látogató kulturált, illetve tartalmas fogadására, mint a magányra vágyó budapestiek és az áldozatok előtt tiszteletüket leróni szándékozó utazók, turisták elmélyedésére, vagy éppen Magyarország történelmét tanuló iskoláscsoportok szervezett látogatásának biztosítására.
• A Kiíró célja, hogy a társadalom egésze számára kifejező érvényű és erejű alkotás szülessen, ugyanakkor nem kívánja korlátozni a pályázót abban, hogy ezt figuratív vagy nonfiguratív elemekkel éri el. A letisztult és egyben kitáruló tér, az egyszerű, de elegáns részletek mind a kortárs építészet olyan stílusjegyei, amelyek inkább hozzátesznek az összképhez, ezért a kellő alázattal átgondolt, a hagyományokra értékként tekintő, a városépítészeti elveket tiszteletben tartó, a mai építészeti elvekkel összhangban lévő koncepció, valamint a jó minőségű, tartós anyagok felhasználása elősegítheti, hogy olyan mértékadó, kortalan alkotás jöjjön létre, amely méltó módon állít emléket az elesetteknek.
• Tartózkodni kell ugyanakkor az öncélú, az Emlékhely céljaival össze nem egyeztethető alkotás létrehozásától, amely indokolatlanul ad lehetőséget többféle értelmezésre.
  
  

A pályaművek benyújtandó munkarészei, formai követelmények

A pályaműveket 1 példányban kell benyújtani papíron 1 db, az alábbiak szerint összeállított és oldalszámozott, maximum 18 oldalt tartalmazó, A3 méretű, spirálozott, vagy összefűzött lapokból álló füzet, valamint 1 példány digitális adathordozón (CD, DVD vagy pendrive).

Címzéslap
A pályázati anyag csomagolásán az elektronikus úton megküldött, egyedi azonosítóval ellátott címzéslapot kell szerepeltetni. Felirat: „az első világháború hőseinek központi emlékhelye megtervezése" ötletpályázat.

Tervlapok és műleírás

• Látványterv 1
• Látványterv 2
• Látványterv a környezet látványába való illeszkedéssel
• Helyszínrajz a környező beépítések bemutatásával, M=1:1000
• Környezetalakítási térrajz, megközelítés, parkolás stb., M=1:500
• Az emlékhely tervei, alaprajzok, metszetek, nézetek műszakilag értelmezhető módon, M= 1:200
• Műleírás - ha a beadott pályamű a szerző szabadalmi oltalom vagy szabadalmi bejelentés alatt álló műszaki megoldását tartalmazza, úgy erről – a megoldás
• tartalmának megnevezése nélkül – a műleírás elején kell a szerzőnek nyilatkoznia. A történelmi kontextus, illetve a szimbolika leírása a műleírás melléklete (Amennyiben a Pályázó által tervezett emlékhely megértéséhez a kötelezően benyújtandó általános alaprajzi, metszeti rajzok
• nem elégségesek, a releváns részletek itt közölhetők). A műleírás a mellékletekkel együtt a 10 A3 méretű lapszámot nem haladhatja meg

Digitális adathordozó

A teljes pályázati anyag, rajz és szöveg (pdf, docx, xlsx, formátumban), digitális adathordozón (CD, DVD, pendrive, vagy SD card) is benyújtandó.
A pályázó felelőssége, hogy a digitális adathordozón és annak tartalmában semmilyen beazonosíthatóságra alkalmas jel, jelzés, digitális nyom nem lehet. Ennek megsértése a pályázó kizárását vonja maga után!
A .pdf formátumban összefűzött lapokat a dokumentációban szereplő sorrendben kell szerepeltetni az alábbi módon:

• Tervlapokat max. A1 méretre optimalizált pdf formátumban 300 dpi felbontással,
• Látványtervek max A3 méretre optimalizált png formátumú képfile-ok,
• Műszaki leírás és melléklete max A3 méretű pdf formátumban 200 dpi felbontással.

Általános tartalmi követelmények
A pályaművek nem sérthetik a titkosságot. A pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket névaláírással, jeligével, a szerzőkre utaló emblémával, jellel ellátni nem szabad. A pályamű semmilyen, a szerzők vagy azok munkahelyére vonatkozó utalást nem tartalmazhat. A titkossági szabályt megszegő pályaművet a Bíráló Bizottság az értékelésből kizárja. A pályaművek tervlapjait és a műleírását kizárólag magyar nyelven kell elkészíteni.

További információ a pályázat honlapján.