építészet : környezet : innováció

Ózd forever

Az ózdi barnamezős megújítás 3 frissen elkészült elemének tervezése és megvalósulása várostervező és tájépítész szemmel. Vigyázat személyes élményeken alapul és szubjektív! Adorján Anna írása.

Amikor 2012-ben Csontos Györgyi DLA megkeresett azzal, hogy van-e kedvem ipartörténeti Skanzent tervezni Ózdon, anélkül mondtam igent, hogy tudtam volna, mibe vágunk bele. A projektterület évről évre növekedett, és sok áttervezés és költségcsökkentés várt még ránk. Most, hogy megnyílt a Skanzen, Erőmű és Fúvógépház, tervezőként vegyes érzelmekkel állunk, mégis hatalmas sikernek érezzük. A "mi lett volna ha" kezdetű mondatok helyett most néhány gondolatot szeretnénk megosztani arról, milyen eredményeket hozott eddig a munka.

A Skanzen területe, Fúvógépház és Erőmű - Az ózdi erőmű revitalizációja - építész: Csontos Györgyi DLA, tájépítész: Adorján Anna

Nem először jártam Ózdon, Györgyi az Ybl teljes diákságát elvitte már a szülővárosába valamilyen tanulmányi projekt keretében, így én is eltöltöttem ott 4 zimankós téli napot a munkáskolóniákat járva 2001-ben. A gyárban viszont a nyári projektindító megbeszélés után voltam először, kezemben az alaptérképpel, botladozva a gaz és törmelékkupacok között.
Az elmúlt 4 évben a kezdeti programból egy komplex, mintegy 5 hektáros kulturális attrakció fejlődött ki, amely a teljes gyár revitalizációjának első lépése lehet. A megvalósult állapotban néhány változás mára magától értetődő, de ez korántsem volt mindig így…

A Skanzen és a Fúvógépház 2012-ben - Az ózdi erőmű revitalizációja - építész: Csontos Györgyi DLA, tájépítész: Adorján Anna

1. Zártságból nyitottság

Az egyik legdrámaibb pillanat a kivitelezés során az volt, amikor a Gyári út melletti falszakaszt végleg lebontották. Az Ózdi kohászati művek működése alatt is elkerített terület volt, de korántsem átjárhatatlan, hiszen majd' minden családból dolgozott ott valaki, az ózdiak számára a terület minden szeglete ismert volt, például városi uszoda is a gyár területén működött. A gyár bezárása után azonban 25 évig nem volt ilyen nyitás.

A Gyári úti fal 2012-ben: bejutás csak a kapuknál, engedéllyel - Az ózdi erőmű revitalizációja - építész: Csontos Györgyi DLA, tájépítész: Adorján Anna

A projektek egyik eredménye, hogy a város kulturális létesítményei és az új kulturális funkciók közti 2 méteres téglafalat lebontották, így a gyárterület nem elzárt és érinthetetlen többé. Ez az első lépés afelé, hogy újra a város életének szerves részévé váljon.

A múzeummal szembeni multifunkciós tér terve - Az ózdi erőmű revitalizációja - építész: Csontos Györgyi DLA, tájépítész: Adorján Anna

2. Szennyvízcsatornából patak

A város keleti részén és a gyáron is keresztülfolyó Ózd patakról a helyiek szerettek volna inkább elfelejtkezni, amikor a tervezés korai fázisában fő koncepcionális elemnek jelöltük a lefedett patak megnyitását és turisztkai útvonalként való hasznostását, erős kétkedéssel fogadták.

A partfalat a gyár építésének idején helyi téglából, kőből függőlegesen alakították ki, majd egyre több szakaszon befedték lemezzel, vasbeton födémmel. A legendárium szerint akár mérgező gázokkal, rágcsálókkal, illegális szennyvízbevezetésekkel és nagy mennyiségű szeméttel kell szembenéznie annak, aki a mederbe merészkedik. A víz ki tudja, milyen mély, a partfal egyenes, a mederaljzatról nincs információ. A patakmeder első felderítésére a helyi katasztrófavédelmi egység is kivonult.

Az Ódz patak ma, lehetőség a további revitalizációra - Az ózdi erőmű revitalizációja - építész: Csontos Györgyi DLA, tájépítész: Adorján Anna

Bár a cél az eredeti partfal megőrzése volt, a végeredmény inkább rekonstrukció lett, de a legfontosabb mégis az, hogy a terület vízfolyása látható, rendezett, tisztántartható és turisztikai útvonalként hasznosul, távlatban további revitalizációra is mód lehet.

3. Újrafelhasználás és innováció

A tájépítész tervező kollégák – Falusi Erika, Gacs Tina, Kovács Györgyi - számára egyértelmű volt, hogy az ipari környezetben a kortárs trendeknek és a környezeti adottságoknak megfelelő burkolatokkal és növényalkalmazással fogunk dolgozni. A kezdetektől igyekeztünk a területen fellelhető vagy beszerezhető, esetleg a Városra jellemző megoldásokat keresni.

A kivitelezés során több módosítással, egyeztetéssel helyi anyagok kerültek felhasználásra, a zúzottkövet megfelelő szemcseméretűre darált salakanyag váltotta fel, a lemez járófelületeket részben a bontásból kikerült anyagból alakították ki.

Anyaghasználat és növények - Az ózdi erőmű revitalizációja - építész: Csontos Györgyi DLA, tájépítész: Adorján Anna

A növények esetében a gyárterületen helyi előkép maximum a romos Fúvógépház tetején növő nyírfácska lehetett. Reményeink szerint be fogják lopni magukat az üzemeltetők és a használók szívébe a telepített díszfüvek-füzek-szukkulensek, esztétikumuk és fenntarthatóságuk miatt egyaránt.

4. Parkolóból multifunkciós tér

Azzal szoktam viccelődni, hogy az Erőmű mellett tervezett 120 férőhelyes parkoló (aka ’Csíkos parkoló’) életem fő műve. Nem lehet mindenkinek a Kossuth tér.

A parkoló éjjel - Az ózdi erőmű revitalizációja - építész: Csontos Györgyi DLA, tájépítész: Adorján Anna

Viccen kívül komoly szakmai győzelemnek éltük meg, amikor az első közlekedéstervezői koncepcióból a közös munka során egy parkolásra alkalmas (hatóságilag átvett) városi tér jött létre a műemléki környezetben. A kulturális intézmények parkolóigényét biztosító terület önkormányzati beruházásból jött létre. A területen korábban az a 9 kémény állt, amelynek lerobbantása ellen oly sokat küzdött Csontos Györgyi. A terveink szerint az egykori kémények alapjairól burkolatváltással, növénykazettával, paddal emlékezünk meg.
A parkolóterület egy részén multifunkcionális teret alakítottunk ki, amely a műemlék múzeum épülettel szemben leginkább dísztér funkciót lát el. Ez is használható szükség esetén parkolóként is, mégis méltó előtere a klasszicista épületnek.

5. Revitalizáció és nem rekonstrukció

Az épületállomány a magas talajvíz és a karbantartás hiánya miatt megdöbbentően rossz állapotba került. A Fúvógépház esetében a műemlék épület megmentése a 24. órában történt meg. Sok épület és építmény nem volt ilyen szerencsés, például a már korábban lerobbantott kémények, A nagycsarnok 90%-a, traverzek és közműalagutak nem menekültek meg.

Az Erőmű épülete, előtérben a kiállított ipari gépek a Skanzenben - Az ózdi erőmű revitalizációja - építész: Csontos Györgyi DLA, tájépítész: Adorján Anna

6. Yes, Ózd can!

A projekt kivitelezése során a helyi, részben a gyár területén működő vállalkozások, üzemek is megbízásokat kaptak. A költséghatékonyság jegyében Ózdra nem katalógusból rendelt berendezési tárgyak kerültek elsősorban, hanem egyedi tervek alapján helyben készültek el. Hiszen azért itt a fémhez mindenki ért.

Az elkészült elemek jó eredményt hoztak, bár sokszor nagyot változott az eredeti elképzeléshez képest a késztermék a gyártási folyamat során. Kölcsönösen elismerve a szakember és a tervező szempontjait, a kezdeti ellenállást felváltotta az együttműködés és végül az alkotói büszkeség.

Mozgó zsámolyok - Az ózdi erőmű revitalizációja - építész: Csontos Györgyi DLA, tájépítész: Adorján Anna

Reméljük hogy az elkészült projekteket és a visszajelzéseket látva a városban kialakul az az öntudat, hogy nekik is ’jár’ ugyanaz az esztétikai minőség, mint bárhol Európában. 

Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy igény van a gyárterület újra birtokba vételére. A nyáron több városi rendezvénynek adott helyet a Skanzen, az épületek esküvői fotózás helyszínei. Reméljük a revitalizáció tovább folytatódik, hiszen a terület 80%-a még hasznosítatlan, és a már elkészült területeken is tovább kéne fejleszteni, ezért is a mottónk Ozd4ever!

Sörfesztivál a Skanzenben 2016. júniusában

Adorján Anna

 

vélemény írásához jelentkezzen be »