építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Palota a kormányfőnek

A budai Várnegyed történelmi épületei ma több múzeumnak adnak otthont. A kormány azonban a volt királyi palotát saját céljaira szeretné használni. Dr. Brenner János írása. 

A budai Vár bizonytalan jövője 

Magyarorsszág kormánya nem bír magával: miután gátlástalanul belenyúlt a budapesti Városligetbe (lásd NZZ 2014. június 3.), és a belvárosi zöldterületek szűkössége ellenére, az érvényes városfejlesztési koncepciót mellőzve a ligetet múzeumi negyednek szánja, most szemlátomást az ország egyik legfontosabb jelképes tartalmú színhelye, a várnegyed van soron, a városképet uraló fekvésű volt királyi palotával. 2014. júliusban a Magyar Közlönyben kormányhatározat jelent meg, miszerint a Kormány „egyetért azzal, hogy a budai Várnegyed védelme, megőrzése, méltó bemutatása kiemelt feladat, melynek érdekében a Palotanegyed és a polgárváros átfogó rekonstrukciója szükséges, a Várnegyed reprezentatív, kulturális és turisztikai funkcióinak erősítése céljából.”


a Várnegyed jelenleg


Áttekinthetelen tervek

A Mária Terézia királynő korában a középkori királyi vár maradványai fölött épült palotát a kiegyezés után Béccsel párhuzamos rezidenciaként fejlesztették tovább Ferenc József király számára. Az 1905-ben Hauszmann Alajos által befejezett átépítés során az épület tömegét észak felé szimmetrikusan megkettőzték és az összekötő traktus felett magas dobú kupolát emeltek. Az 1944-45. évi pusztítások után a romot a kommunista államhatalom hajszál híján lebontatta, noha következetlen ide-odázást folytatott, mert saját maga is arra gondolt, hogy beköltözzön a helyreállítandó épületkomplexumba. Magyar értelmiségiek az 1956-os forradalomnak tulajdonítják, hogy végül is elállt ettől.

a budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar - forrás: KÖZTI

Az újjáépítés eredményeként az épületet a Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár használja. A hetvenes évek eleji állapotot valóban modernizálni kell, de ismételt látogatásaim alapján valószínűnek látom, hogy ez a múzeumi negyed alapjában véve egész jól működik. Modernizálás helyett azonban a kormány - úgy tűnik - térben szeretne a Habsburgok és Horthy kormányzó örökébe lépni.

A kormány az idézett határozattal létrehozta a „Nemzeti Hauszmann Tervet“, mely a várnegyed rehabilitációját és fejlesztését szolgáló koncepciót hivatott megalkotni. A nehézség abban rejlik, hogy senki sem ismeri igazán a tervet. Egymásnak ellentmondó hírek keringenek. A kormány elképzelései szemlátomást gyakran változnak. Magas szintű tanácsadó testületet hoztak létre, amelynek a terveket afféle titkos szolgálati anyagként kellene kezelnie. Egyelőre annyi biztos, hogy a lebontott lovarda és főőrség épületeinek másolatait kívánják visszaépíteni, valamint legalább két minisztériumot és a miniszterelnöki hivatalt a Várnegyedbe kívánják költöztetni, mely intézkedés a Várnegyed amúgy is bonyolult közlekedési feltárását előreláthatólag tovább fogja nehezíteni.

a karmelita kolostor copf homlokzata

Akárcsak a Városligetre vonatkozó tervek, a kormány elképzelései a Várról is összekülönbözésbe torkolltak. 2015. április 8-án a „Párbeszédet a Várért Kezdeményezés”, mely tagjai közt neves értelmiségiek szerepelnek, nyílt levelet intézett a hivatalos tanácsadó testülethez. A levél szerint a testület 2015. március 12-i ülése előtt a Vár kormánybiztosa, L. Simon László, a sajtót már meghozott döntésekről tájékoztatta. Közölte, hogy a kormány a felújított palotát 98 százalékban kulturális célokra szeretné használni, valamint bejelentette, hogy az Országos Széchényi Könyvtárat és a Budapesti Történeti Múzeumot máshova költöztetné. „Azaz a kormány - írják a szerzők - úgy akarja ’98 százalékban kulturális célra’ használni a Palotát, hogy a benne működő, mindhárom nagy nemzeti gyűjteményt kiköltözteti onnan.” Némi szarkazmussal úgy is fogalmazhatunk: Berlin most kap új királyi palotát, melynek kulturális tartalma nem igazán tisztázott, míg Budapesten a meglévő palotát akarják éppen megfosztani kulturális feladataitól.

épül a karmelita kolostor új épülete


Kérdések a Vár jövőjéről

A Kezdeményezés felkérte a testületet, hogy hozza nyilvánosságra a terveket. Utaltak arra, hogy a Vár jövője építészeti, kulturális és társadalmi kérdések sokaságát veti fel, amelyekről nem lehet a nyilvánosság kirekesztésével tárgyalni. Hasonló értelemben nyilatkozott fél évvel ezelőtt, Lázár János kancelláriaminiszterhez intézett nyílt levélben Schneller István volt főépítész és a hivatalos tanácsadó testület két másik tagja, akiknek nyilván elegük volt fügefalevél-funkciójukból. A magyar kormány ismert szelektív múltimádatát figyelembevéve egyelőre csak abban lehet reménykedni, hogy nem lesz elég pénze tervei megvalósításához.

Dr. Brenner János

 


Dr. Brenner János címzetes egyetemi tanár a Budapesti Műszaki Egyetemen és várostervező Berlinben

A cikk a Neue Zürcher Zeitung oldalán jelent meg 2016. június 20-án, eredeti változatban itt olvasható.

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »