Passzívházak Bécsben
Változnak az idők. Míg a 80-as évek végén azért mentünk Bécsbe, hogy többet fogyasszunk (emlékszünk még a Trabant tetejére kötözött Gorenjékre), manapság takarékossági tippekért járunk oda. A tavalyi év végén Ausztriában nemzetközi passzívház látogatást rendeztek.
Változnak az idők. Míg a 80-as évek végén azért mentünk Bécsbe, hogy többet fogyasszunk (emlékszünk még a Trabant tetejére kötözött Gorenjékre), manapság takarékossági tippekért járunk oda. A tavalyi év végén Ausztriában nemzetközi passzívház látogatást rendeztek, amin magyar szakemberek is részt vettek.
Mi a passzívház?
Először is tisztázzuk, hogy mi az a passzívház. Egy magyarországi átlagos lakóépület energiaigénye durván (az épület kialakításától is függően) 250-450 kWh/m2 év. Ez a most bevezetett épületenergetikai rendelet szerint a kötelező szintnél 150-190%-kal több. A passzívházaknál ez az érték nem több mint 30 kWh/m2 év, ebből a fűtés kevesebb mint 15 kWh/m2 év. Ennek köszönhetően az épület fűtő (illetve nyáron hűtő) rendszer alkalmazása nélkül, többletenergia befektetése nélkül a természetes adottságokat kihasználva teremti meg a komfortos lakás feltételeit.
Magát a passzívház látogatást első alkalommal rendezték meg, melynek osztrák, magyar és szlovén résztvevői voltak. A cél az volt, hogy szélesebb körben váljék ismertté a passzívház koncepció. Erre nagy szükség van Magyarországon, mert itt még nem nagyon ismertek ezek a megoldások, de Ausztriában is, hiszen azt tervezik, hogy 2010-re minden negyedik új építésű ház passzívház legyen. Az így megtakarított energia egyenértékű 23 dunai vízerőmű által termelt energiával. Látható, hogy az osztrák kormány elhatározta, hogy drasztikusan csökkenti a lakások energiafogyasztását. Erre már csak azért is szükség van, mert az EU jelenleg az energiaigényének 70%-át importból szerzi be, és ez komoly energiapolitikai kockázatot rejt magában. Az energiatakarékos építkezés így a biztonságot is szolgálja. Jelenleg Európában mintegy 6000 passzívház van. Ausztriában a legrégebbi 1996-ban épült. Ebben az épületben a mai napig folyamatosan végeznek méréseket, és a ház ezek szerint mind a mai napig megfelel a passzívház követelményének. A vizsgálat során a passzívházak egyik legfontosabb kritériumát, a szerkezet légzáró képességét ellenőrzik. A jól hőszigetelő, három rétegű üvegezésű ablakok (hővezetési tényezőjük a kerettel együtt értve sem nagyobb, mint 0,8 W/m2K) a légzárást is biztosítják, mert a szellőző levegővel távozó energia komoly tétel tud lenni egy épület hőveszteségében. Télen éppen ezért „nem illik" az ablakokat kinyitni, de nincs is szükség rá. A szellőzőrendszer biztosítja a friss, előmelegített, szabályozott páratartalmú levegőt, ami a beépített szűrők révén tisztább egészségesebb, mint amit a közönséges szellőztetéssel
kaphatunk.
A megtekintett épületek
A program során három passzívház meglátogatására volt lehetőség. Ezek kulcsrakész, de még nem lakott, többlakásos társasházak voltak. Mindegyik épület vasbeton szerkezetű, magastetős társasház volt. Ami a hőszigetelést illeti, 20 cm-nél vékonyabb hőszigetelést nem lehetett sehol sem látni. A szigetelőanyag leginkább expandált polisztirolhab (EPS) volt, és mindig a grafitadalékos, szürke színű, jobb hőszigetelő képességű anyagot építették be. A talajon fekvő padlóra mindig extrudált hab került, 30 cm vastagságban, míg a lábazaton XPS és EXPERT típusú anyagokat építettek be. A magastetők a déli oldalról többnyire napkollektorral voltak fedve, a szarufák felett mintegy 25 cm, szarufák között 10 cm hőszigeteléssel. A tető hőátbocsátási tényezője így nem lehetett több mint 0,1 W/m2K. Nagyon fontos, hogy a hőhidak hatását a lehető legminimálisabbra szorítsák le.
A lakások ára a hasonló méretű és fekvésű lakásokhoz képest csak 5-6%-kal kerül többe a vevőnek, mivel az osztrák állam támogatja a passzívház építését, és a fenti többletköltségen túl jelentkező kiadásokat magára vállalja. Idén még egy külön akciót is tartottak: azoknak a fiatalok, akik eldöntötték, hogy építkezni fognak, egy hétvégére kibérelhettek egyet a 100 berendezett passzívház közül. Így saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy milyen az élet egy passzívházban.
A bérleti díjat az állam fizeti, bízva abban, hogy sokan megkedvelik az ilyen épületeket, és vállalják a passzívház építésének többletköltségét.
Forrás: www.austrotherm.hu